Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-19 / 168. szám

Kincs paltsckhnn és csövén A t¥ 2=es; esők jövőre Kékestető várja az olimpiát Napjainkban a hazai ener- gifelhasználásnak több mint a negyedét a földgáz fede­zi. Az egyszerű tényt meg­állapító mondatban jelentős erőfeszítéseket és pénzössze­geket sűrít a mindennapi gyakorlat, hiszen a földgáz- bányászat és -földolgozás tetemes ráfordítások fejében bocsátja rendelkezésünkre a mélyben rejlő kincset. Nem túlzás a kincs minősítés? Nem az, mert a földgáz ér­téke — főként az olajárak meredek emelkedése óta — egyre nagyobb, hiszen ész­szerű hasznosításával nem­csak fontos tüzelőanyag, ha­nem sok pénzt hozó ún. származékos termékek hor­dozója. Folytonos kutatással A korábbi évek állagai nézve, esztendőnként tizen­egy százalékkal növekedett a földgázfelhasználás, most a legutóbbi tizenkét hónap alatt az emelkedés lelassult, hat százalékot tett ki csu­pán. Ez annak a jele, hogy vannak tartalékok nemcsak a termelésben, hanem a fo­gyasztásban is. Tavaly 6,5 'milliárd köb­métert produkált a hazai íöldgáztermelés, ugyanak­kor a behozatal — az oren- burgi gázvezeték jóvoltából — az előző évinek több mint a kétszeresére, 2,7 milliárd köbméterre gyarapadott. Figyelembe kell vennünk azt is: egy-egy földgázme­ző nem kimeríthetetlen kin­csesbánya, mindig új és újabb területeket szükséges bevonni a termelésbe. Ezért azután ötesztendőként csak csővezetékből 450—500 kilo­méter hosszúságút- építenek meg, hiszen a logikai sor­rend ez: új mező, új táv­vezeték, új fogadó-, tároló-, feldolgozó berendezések. S mert az új mezők egyre mélyebben bújnak meg, a kutatásokban növekvő fel­adatokat jelentenek az ún. nehezebb geológiai adottsá­gú, nagy nyomású rétegszer­kezetek. Azaz: növekednek a kutatási ráfordítások, s a kitermelés is költségesebb. Mindennapos szolgáló Ma hazánk 144 települé­sén kínál gazdaságos ener­giaforrást. a vezetékes gáz­szolgáltatás, s ez nem keve­sebb, mint 900 ezer háztar­tás! Ezeknek majdnem a fele fűt is az értékes anyag­gal, azaz olyan mindenna­pos szolgálója, „akit” már nem tud nélkülözni. S nél­külözhetetlensége végképp kiviláglik, ha hozzátesszük: az országos elosztóhálózat 2600 cseretelepéről, 2,2 mil­lió háztartás viszi a palack­ba zárt kincset, hogy főz­zön, fütsön vele; újabban, a 22 kilogrammos palackok vásárlási lehetősége óta már a fürdőszobák vízme­legítőit is propán-bután gáz táplálhatja. Bonyolult, sok mindent magába foglaló hátország áll az előbb sorolt adatok, té­nyek mögött. Egyebek kö­zött a háromezer kilométer hosszúságot meghaladó or­szágos csővezeték-hálózat, amihez még hozzá kell számítanunk az elosztóveze­tékek sok ezer kilométeres szövevényét a településeken. Említhetjük a hajdúszobosz- lói, a kardoskuti, a puszta- edericsi föld alatti tároló­kat, amikbe — ez az évi hazai termelés tíz százalé­ka — az alacsonyabb fo­gyasztási időszakokban 650 millió köbméter gáz helyez­hető el, hogy azután, ami­kor arra szükség . van,, órán­ként 360 ezer köbméternyit (— ennyi a maximális ki­termelési képesség —) ve­gyenek ki onnét. Az új ud­vari töltőüzemnek jelentős szerepe van a Dunántúl, azon belül elsősorban a Ba­la ton-környék palackosgáz­ellátásának javításában, ami 182 millió forintba kerüli. Az újudvarival most már Ügyészségi vizsgálat a termelőszövetkezeti döntőbizottságok működéséről A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek döntőbizott­ságai elé kerülő tagsági vi­ták csaknem egyharmada fe­gyelmi ügy. A tapasztalatok szerint a szövetkezetek mind gyakrabban élnek a fegyel­mi felelősségre vonás eszkö­zével. — Többek között ezt állapította meg a Legfőbb Ügyészség irányításával, a megyei és a járási ügyészsé­gek bevonásával folytatott országos vizsgálat.. Az ügyé­szek 457 szövetkezeti döntő- bizottságnál több mint 3300. már elbírált ügyet vettek a törvényesség nagyítója alá. Az esetek többségében munkahelyi italozás vagy ffegyel mézét len munka miatt történik a fegyelmi felelős­ségre vonás. A döntőbizott­ságok ügyelnek arra. hogy elsősorban nevelő hatású büntetéseket szabjanak ki. amelyek másokat is vissza­tarthatnak a hasonló kötele­zettségszegésektől. A vizsgált termelőszövetkezeteknél több mint 400 alkalommal kárté­rítésre kötelezték a tagokat. Hl is érzékelteti: a szövet­kezetek mind erőteljesebben lépnek fel a károkozókkal szemben, a társadalmi tulaj­don védelmében. A munka díjazásával kapcsolatos vi­ták száma meghaladta az öt­százat. A tsz-tagok — a jog­szabályok és a belső sza­bályzatok ismeretében —kö­vetkezetes ebben igényelték az általuk jogosnak tartott munkabért. Az ügyészi vizs­gálat több olyan esetet is felfedett, amikor a tag az általa végzett munka érté­két meghaladó díjazásra tar­tott igényt. Kedvező tapasz­talat, hogy az ilyen megala­pozatlan igényeket a döntő- bizottságok következetesen elutasították. Az eljárás es az. érdemi határozatok törvényessége t szemügyre véve csupán né­hány döntőbizottságnál for­dult elő, hogy az érdekelt fe­leket nem értesítették a tár­gyalás időpontjáról. A leg­gyakoribb hiba az ügyinté­zés 30. illetve — az egyszeri meghosszabbítás lehetősé­gével — 60 napos batáride­jének túllépésé volt. kilenc töltőüzem található az ország térképén, s ezek­ben csali a lakosság részé­re egy esztendő alatt ne­gyedmillió tonna pb-gáz ke­rül a palackokba. S mert ha valahol, akkor a gáznál indokoltak a sokszoros biz­tonsági intézkedések, kézen­fekvő: a kitermelés első pil­lanatától a végső felhasz­nálásig, a tűzhely rózsájáig a biztonságot nyújtó eszkö­zök, módszerek költségeivel is számolni kell. A nem mellékes mellékes Mindezek ismeretében ér­tékelhetjük igazán az életkö­rülmények változtatásában e részterep szerepét, hiszen 1980 végére az eredetileg tervezettnél több háztartás kamatoztathatja mind a ve­zetékes. mind a palackos el­látás előnyeit; előbbinél öt­venezer, utóbbinál 200 ezer a többlet. A túlteljesítés eredményeként összesen 3,1 millió háztartás, a családok több mint nyolcvan százalé­ka, tartozhat e sok kényel­met nyújtó és fáradságot megtakarító kincs vevői kö­zé! A földgáz legnagyobb ré­szét, a legutóbbi években 97—98 százalékát a Nagyal­föld adja, érthető, hogy a további kutatások is . ide koncentrálódnak. S mivel a földtgáz sokféle . értékes, mellékesnek tűnő anyag hordozója, az szintén érthe­tő, hogy egyetlen év alatt két feldolgozóüzemet is át­adtak rendeltetésének, ame­lyek együttesen 1.25 millió köbméteres napi kapacitás­sal rendelkeznek, így növel­ve a propán és bután, to­vábbá az izobután, izopen- tán kinyerését. Ezek a szár­mazékok a hazai ellátás fedezésén túl rubel- és dol­lármilliókat érnek a külke­reskedelmi forgalomban, de persze először a feldolgozó berendezéseket kell fölállí­tani. S még előbb: a gázt kitermelni, s legelőbb, föl­kutatni. hol búvik meg a föld mélyében. Mészáros Ottó A Kékestetőn megforduló kirándulók egy idő óta nem­csak az „ország tetejét” jel­ző háromszínű sziklatömböt, hanem a szomszédos építke­zést is mind kíváncsiabban nézegetik. Egyrészt, mert látványos az összesen 290 millió forint értékű postai beruházás, másrészt pedig sokat is várnak az új tv- ur h- mi kroh u Hám ú á llomás- tól. Az ilyenformán kétszere­sen is érdekes, hatalmas, karcsú torony az idei nyá­ron már szinte teljesen mu­tatja magát — jóllehet, az építőknek és szerelőknek egyaránt akad még munká­juk. A körülkerített felvo­nulási területen gépkocsik dübörögnek, anyagokkal teli japánereket emelgetnek ma­gasba a csőr lök. ..Csatatér” a hegynek ez a része, de a kivitelezők úgyszólván már az utolsó nagy „rohamra” készülődnek. A generálvállalkozók eígyike, a Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ré­gen túl van legfőbb fel­adatán, biztosította már a híradástechnikai berende­zések elhelyezéséhez szük­séges feltételeket s — ha az utóbbi hónapban vala­melyest le is lassult szak­iparának igyekezete — többnyire tartja a fontosabb határidőket. A toronyhoz kapcsolódó három szárnyépület mind­egyike elkészült napjainkig, mi több: az energiaközpont­ban, illetve a mikrohullámú részen már a szereléseket is befejezték, s az üzemeltetők teljesítenek szolgálatot. Ez utóbbi helynek elkészülte különösen sürgős volt, mert mától itt fut már keresztül a moszkvai olimpiai játé­kok híranyaga is. Kékes- tető ugyanis a — posta má­sik, szintén számottevő be­ruházásával felújított, kor­szerűsített — mikrolánc egyik „szeme” Ernőd és Gö­döllő között. A „próba” még a szovjet—magyar űrutazás idején megtörtént, s sikeres volt, így most különösebb izgalom nélkül várják az újabb közreműködést a ké­kesiek. Mint az állami építők ter­vezik: még a tél beállta előtt szeretnének végezni valamennyi komolyabb munkájukkal, s jövőre csak á külső tennivalókat, a te­reprendezést hagyják. S aho­gyan pedig Gábor Viktorné- tól, a Magyar Posta Központi Beruházási Irodájának igaz­gatóhelyettesétől megtudtuk: az év végéig befejezik a to­ronyban az „ország tetejé­ről” mindeddig hiányzó urh- adó szerelési munkáit is. Lényegesen bővítik ezzel a szolgáltatásokat, hiszen a körzetben mindhárom sávon lehetővé válik majd a hazai I rádióműsorok továbbítása, vétele. 1981-ben kerül sor a tv 1-es műsorának sugárzá­sára szolgáló berendezések üzembe helyezésére, ami voltaképpen további rekonst­rukció, míg az ugyancsak jövőre felszerelésre kerülő más berendezések — újabb szolgáltatásbővüléssel — a televízió második műsorának élvezetét biztosítják kelet­dél- és nyugati irányban, mintegy 100 kilométeres kör­zetben. Észak felé, azonban, sajnos — a hegyek miatt — a kékestetői beruházás meg­valósulása után is meglehe­tősen bizonytalan lesz a vé­tel. (gyóni) Kasza, KULI, exportcikkek a MEZŐGÉP hevesi gyárából Jó eredményekkel, jelen­tős nvereséggel zárta az el­múlt évet a MEZŐGÉP he­vesi gyára. A teljesítmény­nyel nemcsak a gyár helyi dolgozói és vezetői voltak elégedettek, de nagy elisme­réssel nyilatkoztak róluk vállalati és tröszti szinten is. Most. az új évtized második félévének kezdetén Agád' József főkönyvelő, arról nyi­latkozott, hogyan sikerült a folytatás — elsősorban a számok tükrében. —• Elöljáróban szeretnék emlékeztetni én is arra. hogy az 1979. évi munkánk való­ban igen eredményes volt, egymás után harmadik al­kalommal is elnyertük a „Kiváló gyáregység” címet. Márpedig ez egyáltalán nem volt könnyű, vállalatunk több más gyáregysége szin­tén kiváló eredményeket ért el ugyanis. — Miben látják a siker fontosabb összetevőit? — Gyárunk többi vezetői­vel együtt én is úgy látom, hogy a 70-es évek végére si­került megvalósítani azt a célunkat, hogy erős. stabil munkáskollektívánk legyen. Ez igen nagy szó. hiszen a mi vidékünkön mindig is a mezőgazdaságé volt a domi - náns szerep, és jóllehet, já­rásunk gazdasági struktúrá­jában továbbra is ez a hely­zet, és alapvetően sokáig nem fog megváltozni, mégis fontosnak tartjuk, hogy az itt, ilyen körülmények közt kialakult ipar megvalósítá­sában és megerősítésében ré­szesek vagyunk. .4 jó munkásgárdához meg­felelő profilt kellett keres­nünk, és az eddigi eredmé­nyek azt mutatják, hogy ez szintén sikerült. Az NDK- beli Falkensee céggel most második éve megkötött kooperációs szerződés, mely­nek keletében mezőgazdasá­gi szállítóberendezésekhez gyártunk alkatrészeket — igen szerencsésnek és kifize­tődőnek bizonyult. Éves szin­ten 3612 milliós érték előál­lításáról van szó. és ez a nálunk készülő termékeknek 45 százalékát teszi ki. A szemléletesség kedvéért megemlíteném, hogy ez 60— 70 vagon árut jelent, mely­nek eddig — az első télév végéig — több mint felét leszállítottuk, összesen 20,7 millió forintos értékben. Eb­ből könnyű kiszámítani, hogy az NDK-partnerrel szembeni kötelezettségüket 114 száza­lékra teljesítettük féléves szinten. — Es mi a helyzet az itt készülő további termékekkel? — Vállalati belső koope­rációban a tószegi gyárunk számára ÉT-kaszákat. a szol. noki gyár számára pedig E 295-ös jelű kaszákat készí­tünk. Gyakorlatilag kombáj­nokra szerelhető, 'mozgó fű­kaszákról van szó. Ezek mel­lett LTSZ láncos szállítóbe­rendezést is gyártunk hazai rendelésre, valamint külön­böző más alkatrészeket, ki­sebb volumenben. Terméke­inknek ez a része zömében szintén exportárunak tekint­hető, Tószegen és Szolnokon ugyanis olyan gépekbe sze­relik be ezeket, amelyek kö­zül sokat, Csehszlovákiába szállítanak; — Ezek után ,,összesítve” — mit mutatnak az első fél­év számszerű eredményei? — Az elmondottakból bi­zonyára kitűnik, hogy mun­ka van. És hogy a munka­kedvvel sincs probléma, azt igazoltnak látjuk azzal, hogy féléves termelési tervünket — 143 százalékos nyéreség- tervteljesítós mellett — 108 száza lé kra te l je site ttü fe. — Mi válható a második félévben ? — Különösebb meglepetést nem tervezünk. Tovább foly­tatjuk az NDK számára a mezőgazdasági szállítóeszkö­zök, alkatrészek és részegy­ségek gyártását, az AGRO- TRÖSZT megrendelésére pe­dig július 1-gyel megkezd­tük egy számunkra új ter­mék. a KULI—35. gabona­zsákoló gépek gyártását. Gyáregységünk termelési ka­pacitása — az első félévhez hasonlóan — most is 110 százalékra van terhelve szer­ződéseinkkel, és ez a tény mutatja, hogy nem könnyű feladatról van szó, nem ké­résre vállalkoztunk. A már jól. összeforrt munkásgár­dánk, amelyben 14 szocialis­ta brigád 140 taggal dolgozik már több nehéz feladat meg­oldásával bizonyította, hogy sokra képes, lehet rájuk számítani. Ugyancsak sokat jelent számunkra — ami munkánk­ban szintén évek sora óta gyakorlat — az, hogy szol­noki központunk vezetősége minden segítséget megad számunkra az esetleges gon­dok. nehézségek megoldásá­hoz. Az onnan kapott segít­ség nemcsak készséges, de mindig gyors is, márpedig ez a zök kenés mentes termelés­nek egyik sarkalatos kérdése. — Mennyiben érdekeltek a MEZŐGÉP hevesi gyáregy­ségének dolgozói a kimagasló termelési eredmények eléré­sében? — Természetesen minde­nekelőtt anyagiakban. Jö­vedelmük ugyanis ez esetben — és természetesen a lehe­tőségek függvényében — a. tervezettnél is jobban növek­szik. Nálunk a legtöbb mun­kás jól emlékszik arra, amit a legutóbbi ..kiváló”' -cím elnyerése alkalmából rende­zett ünnepségünkön szolnoki központunk igazgatója. Szi- ráki András mondott: a vál­lalati szinten tervezett 105 százalékos bérfejlesztés lé­nyegében csak irányszám, ezen belül az idetartozó gyár­egységek között lehet, és fog­nak is differenciálni. Elkép­zelhető, hogy az eredménye­sebben dolgozó gyáregységek akár 108, vagy 109 százalé­kos bérfejlesztést is megva­lósíthatnak. Nem titkoljuk, mi erre tö­rekszünk. és ezt gyáregysé­günk igazgatója, Hevér La­jos azon az emlékezetes ün­nepségen kifejtette a részt­vevők előtt, és ezt vala­mennyi dolgozónk tudja, és támogatja. Erre alapozva — a korábbi egymást követő három év utón — az 1980. évi munkánkkal egymás után negyedszer is szerel­nénk elnyerni a „Kiváló gyáregység” címet — mon­dotta befejezésül Agócs Jó­zsef főkönyvelő. B. Kun Tibor ■ ing«, jáiius 19,, szombat

Next

/
Thumbnails
Contents