Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-14 / 138. szám
Mi magyarok szeretjük a húst és nálunk a hús alatt, elsősorban a sertéshúst értik. Táplálkozásunkban igen sokféleképpen — frissen es különböző módon tartósítva — elkészített húsétel szerepel. összes húsfogyasztásunknak több mint a felét, a tőkehús-forgalomnak pedig- a 3.4-ed részét a sertéshús ad- ,ia. Ez az oka annak, hogy közvéleményünk nagy figyelemmel kíséri a sertéstenyésztés és -hizlalás alakulását. A közelmúltban Gyulán a sertéstartó kistermelők tanácskoztak a kistermelői sertéstartás népgazdaságunkban betöltött szereperői. a fejlesztés lehetőségeiről és a kistermelőket érdeklő kérdésekről. Ez alkalomból a mindannyiunkat érdeklő kérdésekről beszélgettünk Lakatos Tibor mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. — Hogyan alakul hazánkban a vágóállat-termelés, s milyen részt vállalnak ebben a sertéstartó kistermelők? — Hazánk Dánia után a második helyen áll a világ- ranglistán az egy főre jutó vágóállat-termelésben. 1979- ben 1 millió 150 ezer tonna volt az ország vágósertéstermelése. Ennek a hatalmas mennyiségnek a megtermelésében jelentős szerepet vállaltak a kistermelők. hiszen az összes vágósertés több mint a felét ők termelik meg. Hazánkban ma mintegy 900 ezer család foglalkozik sertéstartással, s az önellátás mellett csaknem megkétszerezték az allami vállalatok részére történő áruértékesítést. A sertéstartás ösztönzésére áz elmúlt időszakban több központi intézkedés is történt, s május 15-től újabb rendeletek léptek életbe a háztáji sertéstartás érdekében. A hússertések átvételi súlyhatárát 10 kg-mal nö‘- velték. Egyszerűbbé, érthetővé tették a szerződések szövegét, s csökkent a bürokrácia is: ezentúl nem kell írásban bejelenteni a kistermelőknek a sertések átadási idejét. Az átadási súlyhatár felemelése és az átadási idő bürokratikus kötöttségeinek megszüntetése lehetővé teszi, hogy a kistermelők a számukra legkedvezőbbnek tartott időben és súlyban adják át az állatokat. Nagy jelentőségűnek tartom. hogy erősítő lápokat hoztak forgalomba. Így a ház körüli szemes takarmányokat még gazdaságosabban tehet hasznosítani, otthon belekeverni. A vevők saját zsákban is elvihetik a boltokból a tápot. Az előre csomagolt táp papirzsákjá- nak ára is — 3 forintra — csökkent. Ezek az intézkedések jelentősen növelik a hizlalás jövedelmezőségét. Elősegítik a kistermelők érdekeinek érvényesülését, amely — és ezt szeretném nagyon hangsúlyozni teljesen egybeesik a népgazdasági érdekkel. A növekvő jövedelmezőség, a kedvezőbb takarmányhelyzet. valamint az. hogy a húsipar egyre bővülő kapacitásaival meg tud felelni a növekvő vágási és feldolgozási feladatoknak. a sertéstartás bővítését is lehetővé teszi. Folyamatosan termel a Kaposvári Húskombinát új vágóhídja és megkezdte a termelést Baján a Bácskai Húsipari Közös Vállalat. Mindez naponta mintegy 2500 darabbal több sertés vágását teszi lehetővé, azaz a lökésszerű felkínálás is levezethető. — A háztáji sertéstartás gazdasági feltételei — a nagyüzemekhez hasonlóan — a világpiaci változások következtében szintén megváltoztak. Vannak-e a kistermelésben is tartalékok, aasclyck kihasználásával megvalósítható a hatékonyabb gazdálkodás? — Az állattartás legtökéletesebb tényezője a takarmányozás. Ebből adódóan a legtöbb megtakarítási lehe-. tőséget ez kínálja. Már a tartásra kiválasztott fajta eldönti, hogy mennyire lesz gazdaságos a hizlalás. A jó takarmányértékesítő. gyorsan növő fehér hússertés 35 —40 kg-mal kevesebb takarmánnyal éri el a vágósúlyt, mint a Cornwall fajta. Az öves sertés is 12—15 kg-mal több takarmányt fogyaszt a leadásig a fehér hússertésnél. Az ország egyes részein mégis a színes fajtákat tartják szívesebben. A Bakony környékén a corn- wall, Bács-Kiskun megyében és más tanyavilágban az öves sertések tartásához ragaszkodnak. Pedig nem elhanyagolható az a takarmánymennyiség. amely 10 —20 vagy még több sertés tartása esetén a jó takarmányértékesítő fajta kiválasztásával megtakarítható. Azt tanácsolom a kistermelőknek, hogy minél több, a ház körül található, vagy termelhető olcsó takarmányt etessenek. Ilyen nyáron a fű és a lucerna, télen pedig a takarmányrépa és a burgonya. A tulajdonosok által június 5-ig le nem kaszált füvet bárki ingyen betakaríthatja, tehát a kistermelők ehhez az olcsó takarmányhoz könnyen hozzájuthatnak. A zöldlucernából és a fűfélékből naponta a kocáknak 4—6 kg-ot, választott malacoknak 1/2—1 kg-ot, hízósertéseknek 3—5 kg-ot célszerű adni. A zöldek nedvesség- és rosttartalma segíti a takarmány kihasználását, ugyanakkor kedvezőbbé teszi a hústermelés szempontjából nélkülözhetetlen fehérjék arányát. Télen az étkezésre alkalmatlan vagy felesleges burgonyát etessék meg. Felfőzve kocáknak 5—6, hízóknak 2 —5 kg-os napi adagban etethető. 3.5—4 kiló burgonyával mintegy 1 kg szemes abrak takarítható meg. A savó etetése is kedvezően befolyásolja a takarmányok értékesítését. Általában egy rész abrakhoz három rész savót célszerű elkeverni, de itatni is lehet. Természetesen ki-ki a saját háza táján leéli, hogy keresse a szakszerű és célravezető megoldásokat. — A folyamatos hústermelés alapvető követelménye a biztonságos ta- karmányellátás. Hozzájutnak-e a kistermelők a tartáshoz és hizlaláshoz szükséges takarmányokhoz? — Az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági nagyüzemek a növénytermesztésben kimagasló eredményeket értek el. Ezek az eredmények lehetővé tették, hogy szilárd takarmánybázisra épüljön az állattenyésztés.- A hetvenes években teremtődött meg annak a lehetősége is, hogy a kistermelői állattenyésztésben is elterjedjen a korszerű keveréktakarmányok etetése. A kiskereskedelmi boltokból 1970- ben 460 000 tonna, 1979-ben pedig 1 833 ezer tonna takarmányt vásároltak meg a kistermelők. 1980-ban 2 millió tonna körüli a várható értékesítés. A kiskereskedelmi forgalomba kerülő takarmányok mintegy 90 százalékát a gabonaipar, 10 százalékát pedig a mezőgazdasági nagyüzemek biztosítják. Kiskereskedelmi takarmányértékesítéssel foglalkozik a Gabona Tröszt, számos boltot üzemeltetnek az áfészek, a zöldért vállalatok, valamint a téeszek és az állami gazdaságok is szervezik a tagok háztáji állományának takarmányellátá- sát. A kistermelők takarmány- szükségletük biztosítására, a takarmánybolttal éves vagy több éves megállapodást köthetnek, jelenleg kevesen élnek még ezzel a lehetőséggel. Igaz, a boltok még sok helyen korszerűtlenek, raktárterületük kicsi, azonban a takarmányéi látás folyamatos, elsősorban meny- nyiségben és a lehetőségek szerint választékban is igazodik a kereslethez. D. Szekeres Ágnes A csőkamra a tápláló és elosztó vezetékekkel Az új víztároló működését is a korábbi, kelenhegyi vezérlő- teremből irányítják. (Fotó: Hauer Lajos — KS) Mennyit ér a belső ellenőrzés...? Egy utóvizsgálat tapasztalatai Korábban mar vizsgálták, most isméi visszatértek rá. Heves megye népi ellenőrei arra voltak kíváncsiak, hogy a termelőszövetkezetek bizonylati rendszere megfelel-e a gazdálkodás követelményeinek. Ezenkívül arra is választ kerestek, hogy a belső ellenőrzés hogyan segíti a bizonylati rendet, a fegyelmet. Tizenöt szövetkezetben: a füzesabonyi Petőfitől a felsőt árkánni Dózsáig összegezték ennek tapasztalatait. Az utóvizsgálat alapján megállapították, hogy a közös gazdaságokban örvendetesen felismerték a bizonylati rend betartásának fontosságát, amely a vagyonvédelem egyik eszköze is. A fejlődés azonban lassúbb, mint amelyet a gazdálkodásban bekövetkezett változások megkövetelnek. A számlák nem mindig valósak A népi ellenőrök a legtöbb hiányosságot a nag\v értékű állóeszközök nyilvántartásában, az energiagazdálkodásban és az utalványozási jogkörben találták. A közös gazdaságok többségében ugyanis még ma is feleslegesnek tartják a gépek, a berendezések üzembe helyezési okmányainak kiállítását, noha a jogszabályok ezt előírják. A vizsgált gazdaságok csaknem felében foglalkoztatnak energetikust, a legtöbb szövetkezetben azonban ezt kapcsolt munkakörben látják el. Az energiafelhasználás ellenőrzése még csaknem kizárólag a teherkocsik és a szárítók üzemanyag-felhasználására korlátozódik. A traktorok és más erőgépek fogyasztásának pontos mérésével, ellenőrzésével még mindig nem törődnek eleget. Az erőgépek ugyanis nincsenek olyan mérőműszerekkel felszerelve, melyek értékelhető adatokat szolgáltatnának a fogyasztásról. A belső ellenőrzés során nem kapott megfelelő helyet az energiagazdálkodás vizsgálata. A bizonylati fegyelem lazasága miatt, több helyen kifogásolják a fuvarok, a különböző szállítások elszámolását ! A számlák ugyanis több• esetben nem a valóságnálc megfelelően tükrözik a teljesített szolgáltatásokat. Így egyesek a szövetkezeti tulajdon kárára jogtalan előnyökre tesznek szert! A bizonylati fegyelem gyakran hiányos, főleg a Heves megyén kívül folytatott melléküzemági tevékenységnél. Ezt a belső ellenőrzés, valamint a TESZÖV revizori irodájának rendszeres vizsgálataival javíthatják! A vezetők szemléletétől függ A népi ellenőrök azt is megállapították, hogy a betegségi segély elszámolása mindenütt orvosi igazolással történt. A betegellenőrzésnek azonban a közös gazdasagokban még nem tulajdonítanak kellő jelentőséget, noha ez nagyobb szervezett- ségel igényelne a táppénzzel való visszaélések megfékezésé re. A társadalmi tulajdon védelmére a szövetkezetek ma már több gondot fordítanak, mint korábban. Javult a raktározás, a helyiségeket rendszeresen zárják és kerítésekkel védik. A legnagyobb gondot a nagyüzemekben az éjjeliőrök kiöregedése okozza. miután nincs kellő utánpótlás. Szövetkezeti ellenőrző bizottságok 73 százaléka munkaterv szerint dolgozik. A vizsgálatokról azonban mégsem készítenek rendszeres írásos jelentéseket. így munkájukat utólag nem lehet értékelni! A legtöbb helyen nincs lehetőség mélyebb, átfogóbb gazdasági vizsgálatokra, miután nagy részük csak a munkafolyamatok helyszíni ellenőrzésére, és a leltárakra terjed ki. Az ellenőrző bizottságok többsége nem támaszkodik külső szakértők véleményére, annak ellenére, hogy esetenként szükség lenne rá! A szövetkezetek többsége még nem fordít kellő figyelmet a belső ellenőrzés kialakítására, csupán arra figyel, hogy az erre vonatkozó jogszabályoknak eleget, tegyen. Ebből következik, hogy a belső ellenőrök nagy része szakmailag nem elég' felkészült, körültekintőbb elemzéseket nem is végez! A közös gazdaságoknak sokat jelent a Heves megyei TESZÖV ellenőrzési irodájának kétévenkénti vizsgálata. Ez kiterjed a szövetkezet működésére, gazdálkodására és a társadalmi tulajdon védelmére. Az ellenőrzések színvonala sokat javult az utóbbi időben és egyre inkább érvényesül az átfogó, komplex vizsgálat elve. A feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésének gyorsasága és főleg hatékonysága az.onban a szövetkezeti vezetők szemléletétől is függ. A szakképzettség hiánya A legeredményesebbek a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának revizori vizsgálatai a termelő- szövetkezetekben. Ezek jogszabályok útján szankciókra is kiterjednek. Hátránya azonban a vizsgálatoknak, hogy nem megelőzőek, hanem csak ténymegállapitók! Amint a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság szakemberei az utóvizsgálat során megállapították, még mindig kevés a számviteli munkában képzett emberek. •szánta a közös gazdaságokban. Az. adminisztratív dolgozók nagy része a szövetkezetekben csak nyolcosztályos általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ami szakmailag nagyon kevés a pontos, sokoldalú elemző munkához. A számviteli dolgozók to. vábbképzése még nem megoldott. Az időnként rendezett tanfolyamok és értekezletek ugyanis nem biztosítják a tervkészítéshez, n zárszámadáshoz szüksége» egységes számviteli munka gyakorlatát. A szövetkezetekben nincsenek hagyományai az üzemgazdasági, a közgazda- sági. az energetikusi, a belső ellenőri munkaköröknek. Ezért gyakori, ho^y ezeket kapcsolt munkakörökben látják el annak érdekében, hogy a munkaidő ki legyen használva. Pedig fő foglalkozást igényelnének! A Heves megyei Népi Ellenőrző Bizottság javasolja, hogy az utóvizsgálat során feltárt hiányosságok megszüntetésére a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya rendszeresebben ellenőrizze, hogy betartják-e a bizonylati fegyelmet a szövetkezetek. Fordítsanak nagyobb gondot az ellenőrző bizottságok működésére is, valamint a melléküzemági tevékenységek folyamatos nyilvántartására. Ebben működjön közre a Heves megyei TESZÖV is rendszeres ellenőrzéseivel. Mentusz Károly 1980. június ll„ szombat Növekvő jövedelmezőség a sertéstartásban Beszélgetés Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel A 9 és fél méter magas, ötezer négyzetméter területű medence födémjét 106 tölcsér alakú oszlop tartja, amit a víz bevezetésénél, a “Kép bal oldalán látható oszlopos réseit fal egészít ki. Víztároló a Gellérthegyen Június 13-tól hivatalosan is üzemel Budapesten az új gellérthegyi víztároló két, egyenként negyvenezer köbméteres medencéje. Az építkezés földmunkái 1973-ban kezdődtek, és a kitűzött határidő előtt, még ebben az évben befejeződnek a terep- rendezési munkálatok is. A hatszázmilliós beruházás üzembe állításával érezhetően javul majd a belváros és Dél-Buda vízellátása. A főváros napi összfogvasz- tása a nyári csúcsidőben 1.1 millió köbméter. Ez a meny- nyiség a tárolók éjszakai feltöltésével biztosítható, mivel a kutak víznyerése napközben csak hétszázezer köbméter. Európának ez az egyik legnagyobb víztárolója. Ennél nagyobb csak az NSZK-ban van, melynek elvei alapján épült a gellérthegyi. Általában a víztárolók közelében levő területekre tilos belépni tisztaságvédelmi okokból, de most a Fővárosi Tanács — a zöld terület megőrzése érdekében — csak azzal járult, hozzá a tároló létesítéséhez, ha elkészülte után a mintegy húszezer négyzetméternyi terület visz- saanyerheti nyilvános park ielleaét.
