Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-08 / 133. szám
Heti külpolitikai Á hét 3 kérdés© 1, Mi a, jelentőségük a héten lezajlott szovjet—indi ai tárgyalásoknak? „Az indiai—szovjet együttműködés az érettség és a szilárdság szakaszába jutott” — ez a megállapítás Nara- sziniha Rao indiai külügyminisztertől származik, aki moszkvai látogatása során a két ország közötti kapcsolatok megerősítésének fontosságát többször is hangoztatta. Ebben az évben már másodszor került sor szovjet— indiai külügyminiszteri tárgyalásokra, emlékezetes, hogy Gromiko járt előbb Üj-Del- hiben, most Rao adta vissza a látogatást. Indiának kétségtelenül nagy a befolyása és indokoltan jelentős a súlya az Indiai-óceán térségében történtek megítélésében és alakításában egyaránt, ezért aztán a kétoldalú kapcsolatok mellett a tárgyalásokon e térség ügyei is napirendre kerültek. Gromiko kijelentette, hogy a Szovjetunió, mint a Varsói Szerződés többi országa is, azt kívánja, változtassák békeövezetté az Indiai-óceánt. A térséget fenyegető veszély nem a Szovjetunióból indul ki, az USA az, amely az utóbbi időben óriási hajóhadat összpontosított az Indiai-óceánon. Afganisztánnal kapcsolatban. Gromiko leszögezte: mindenkinek világosan látnia kell, hogy az Afganisztánban kialakult realitások megváltoztatását cél zó kísérletek reménytelenek. Hiábavaló minden olyan kísérlet, hogy beavatkozzanak Afganisztán belügyeibe. Viszont az Afganisztán körül kialakult helyzetnek tárgyalások útján való rendezése nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. A Szovjetunió ennek a rendezésnek a híve. Az indiai külügyminisztert tárgyalásai végén fogadta Leonyid Brezsnyev is, ez a tény külön jelentőséget adott a szovjet—indiai eszmecserének. 2 2. Mik a nyugat-európaiak szándékai a Közel-Keleten? Sok szó esik mostanában a Közös Piac országainak küszöbönálló diplomáciai kezdeményezéséről, amely — egyes angol lapjelentések szerint — magában foglalná a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elismerését, ezenkívül a Biztonsági Tanács emlékezetes 1967-es határozatát is módosítaná a palesztinok javára. A híresztelések első eredménye, hogy Carter elnök utasította az amerikai diplomáciai gépezetet: akadályozza meg az európai közösséget olyan megállapodás létrehozásában. amely a nyugat-európaiak új közél-keleti javaslatának megfogalmazását eredményezhetné. A kilenc közös piaci állam- és kormányfő a jövő héten Velencében találkozik, itt lehetne sorát ejteni a közel- keleti állásfoglalásnak. Az amerikai ..ellengőz” nyilván onnan ered. hogy Carternak szüksége van a választási évben az úgyneve- . zett „Izrael-lobby” támogatására. Ügy kell feltűnnie, hogy ő az, aki meg tudja a közel-keleti problémát • oldani, nem pedig Nyugat-Euró- pa. 3. Mi a mérlegük a USAban lezajlott előválasztásoknak? A lényeg az, hogy a republikánus párt július 17-én dönt, ki lesz az elnökjelöltje (és az alelnök posztjára szánt jelöltje), a demokraták küldöttei augusztus 10-én gyűlnek össze, hogy megválasszák a .,ticket”-en szereplő elnökjelöltet és alelnök- jelöltet. A demokrata párt országos konvencióján 3331 delegátus v-»sz részt, a többség tehát legalább 1666 — Carter viszont már 1916 küldött támogatására számíthat, míg ellenfele. Kennedy szenátor csak 1211 voksot gyűjtött össze az előválasztásokon. De — vissza is lehet lépni! Kennedy nyilván erre számít: az események talán meggyőzik Cáriért, hogy november 4-én, az elnökválasztás napján nincs esélye az amerikai választók többösszefoglalónk Az Egyesült Államok Irán elleni tevékenységét vizsgáló nem zetközi értekezletet tartottak a héten Teheránban. Képünkön: a tanácskozás megnyitója. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Felelősséggel egészségünkért sége bizalmának elnyerésére és a választás megnyerésére... Jelenleg kétségtelenül a republikánus Reagan, ez a kiöregedett filmsztár, vadnyugati filmek egykori hőse, volt kaliforniai kormányzó osztatlanul bírja a saját pártjának támogatását, Ford, a korábbi elnök is kiállt melA Holland Kommunista Párt kongresszusa szombaton az európai béke és biztonság kérdéseit vitatta meg és számos hozzászólás után határozatot fogadott el. A határozat megállapítja: az európai békéért és biztonságért vívott küzdelem a legutóbbi években kiszélesedett Hollandiában. A» Holland Kommunista Párt erőfeszítései előtt új távlatok nyíltak azáltal, hogy normalizál- ta és aktivizálta együttműködését a szocialista és a kapitalista országok kommunista és munkáspártjaival. Ezt az együttműködést fyözös cél jellemzi, miközben azonban elismerést nyer mindgn párt önállósága. A hollandiai béke főbb kérdései a következők: először: nem szabad megengedni új amerikai nukleáris fegyverek elhelyezését Hollandiában sem most, sem a jövőben: másodszor: meg kell ■ akadályozni a tőkének lette. Egyesek Reagan esélyeinek lassú növekedését emlegetik, s bizonyos közvélemény-kutatási adatok is azt jelzik, hogy pillanatnyilag Reagan csillaga felfelé halad, Carteré legjobb esetben is csak — állócsillag. Pálfy József és a nyersanyagoknak katonai célokra történő felhasználását, mert ez lehetetlenné teszi a gazdasági válság leküzdését; harmadszor: lényegesen csökkenteni kell Hollandia katonai költségvetését; negyedszer: egységesen kell ellenállni a NATO politikájának, amely már- már azzal fenyeget, hogy be- .vonják a tagállamokat a NATO hatókörén kívüli konfliktusokba is; ötödször; a kelet—nyugati párbeszédet fejleszteni kell a fejlődő országok bevonásával; hatodszor : a nukleáris fegyverek további elterjedését meg kell akadályozni. (Folytatás az 1. oldalról) mán tűzött maga elé a Heves megyei szervezet. Mint hangsúlyozta, bár e munka sajátossága és egyben szépsége, hogy napról napra nyilvánosan kell vizsgázni a tagság és az egész társadalom előtt, még sincs mód fölsorolni mindazt, amivel az elmúlt években foglalkoztak. Hiszen jelen voltak és vannak a szocialista építés minden területén, elsősorban természetesen a gyógyító és a megelőző egészségügyi munkában. Gulyás Mária ezután utalt az elmúlt időszak azon eredményeire, melyek a gyógyító-megelőző ellátás korszerűsítését szolgálták szükebb pátriánkban. Így többek közt beszélt a különböző gyógyintézmények integrációjának szükségességéről, nehézségeiről és hasznáról. Majd így folytatta: „a szakszervezet sokrétű feladata mellett jelentős felelősséggel végeztük a szakmai munkát segítő tevékenységünket, amelynek egyik örvendetes eredménye, hogy megyénkben széles körű szocialista munkaver- seny-mozgdlom bontakozott ki. Ez nemcsak az egészségügyi ellátás színvonalának emelkedését szolgálta, de például az etikai helyzet javulását is. Hisz e mozgalom nagymértékben bontakoztatja ki az emberekben rejlő pozitív képességeket, tulajdonságokat.” Ennek kapcsán fölhívta a figyelmet arra is, hogy a szakmáját szerető, értő és kiváló eredményeket felmutató dolgozókat a megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülésben is kell részesíteni. Nem feledkezett meg a beszámoló a gondokról sem, például arról, hogy az V. ötéves tervben nem valósult meg Eger város 200 személyes szociális otthona, a megyei kórház rekonstrukciója sem mentes a problémáktól, sajnálatos az is, hogy az intézmény gép- és műszerfejlesztése elmarad az elképzelésektől. Végül kitért a szak- szervezet érdekvédelmi tevékenységére is. A beszámoló után“ került, sor a vitára, amelyen számos hozzászóló fejtette ki véleményét. Dr. Kása Erzsébet az egészségügyi értelmiség helyzetével foglalkozott, Pető Pálné az egri csecsemő- és egészségügyi gyermekotthon javuló munkájának biztató jeleit tárta a mintegy száz küldött elé. Dr. Mátyus László, a gyöngyösi városi kórház igazgató főorvosa az intézmény rekonstrukciójának terveiről tett említést többek közt Dr. Cyetvai Gyula, a megyei kórház főigazgató főorvosa azokról, a gondokról, s feladatokról szólt, melyek megoldásával a kórház az eddigieknél jobban bekap, csolódhatna a megyei egészségügyi ellátásba. Dr. Zsó- gön Éva államtitkár szintén hozzászólt a kibontakozó érdekes vitához, részletezvén a XII. pártkongresszus határozata által az egészségügyre kirótt feladatokat. Miután Gulyás Mária válaszolt a hozzászólásokra, sor került az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei Bizottság tisztség- viselőinek és küldötteinek megválasztására. Az elnök dr. Mátyus László lett. a titkár pedig Gulyás Mária védőnő. ~ 1 * ........................— .................. .........-----------------— -----------—------------ü SCGST-tagallamok; kliBkereskfidelme Hatpontos határozatot fogadtak el A fejlett tőkés országok kilátásai A Nemzetközi Valuta Alap jelentése szerint a fejlett tőkés országok az 1979-es 3.4 százalékos gazdasági növekedéssel szemben 1980-ra 1,4 és 1981-re csupán 1,2 százalékos növekedéssel számolhatnak. A fizetési mérlegek alakulása sem mutat kedvező képet. A várható mérleghiány 1980- ban — az összes fejlett tőkés ország viszonylatában — mintegy 47 milliárd dollár körül alakul. Az olajjal nem rendelkező fejlődő országok valószínű fizetési hiánya 68 milliárd dollár lesz, ezzel szemben az olajexportáló országok 115 milliárd dollár többlettel számolhatnak. Az infláció várható értéke a fejlett tőkés országokban 1980-ban • 9,6, 1981-ben 8,5 százalék- körül várható. — TERRA — ÉSZAKI■/' NAGYV», árro-j» tr:~ ^BRITANNIA: TENGER:-272%{+'J,4%). ^ 3 *-^= 18.7%(13.7%l; NSZK \ü+2,1%(+3,06/c) 14 N FRANCIAORSZÁG .'5,0%(5,1% +1,8% (+2,3%) 2 <-ATLANTI-ÓCEÁN. OLASZ :+2,2%(+2,2 %Y—17,i%(14,0°/Äi: A fejlett tSVés országok gazdasági Mynőm várható alakulása; ’"***+ +0,2% 1330 gazdasági növekedés* (—1,2%) 198! gazdaság: csökkenés A feilen tőkés országok fizetési »é'iegéne* -------varh ato alakulása 1920 (milliard dollár) ___—, 3 többlet ■■■ ■ ■ 1.5 fhány ------A z infláció várható alakulása a lejla« tőkés országokban 9.6 % 1983 (8,5 «. tost C. A KGST-tagállamok politikájának fontos eleme az a törekvés, hogy előmozdítsák a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyökön alapuló külgazdasági kapcsolatok fejlődését. Ezen törekvés eredménye, hogy 1950 ót,a a külkereskedelmi forgalom — a nemzeti jövedelem és az ipar fejlődését meghaladva — közel hússzorosára emelkedett. A forgalom nagy részét. (60 százalék) a tagországok egymás közötti kereskedelme képezi. Ez a tény elősegíti a tagállamok közötti kapcsolatok elmélyülését, a termelési rendszerek nemzetközivé válását, valamint a szocialista munkamegosztás bővítését. A fejlett tőkés országokkal folytatott külkereskede- lem — a termelőerők fejlesztésén, a lakosság igényeinek kielégítésén túl — az enyhülést, s a népek közötti kölcsönös megértést is szolgálja. TERRA — A KSST-TAGAJJJIMOK KölWttSKnaMffiCK ALtfBÖSr
