Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-08 / 133. szám

p«> ílAS nfrrmm \ i t*m* S^'C.«\íí,?* r-mtíVi t®áesi»$i : • mm%ték^Memwk j<úmp ......... iaíMKsíagl ^álííVító^<sriU>í4ii«>k f&fttlSlM...........v-n ?.>*.. üt .....ááfei « Ilii A hatvani csomópont M3-as és vidéke Őszinte beszélgetés a sztrádaépítők főmérnökével Hazánkat harmincezer kilo­méternyi közút hálózza be. Ennyi volt húsz esztende.ie, ennyi van most is. Nem ál­lunk rosszabbul, mint példá­ul Franciaország. Eltérés in­kább a minőségben találha­tó, bár az utolsó két évtized során rengeteget költöttünk az úthálózat fejlesztésére, korszerűsítésére. Ennek kö­szönhető, hogy a harminc­ezer kilométer 81 százaléka — a korábbi 27 százalékkal szemben — ma már szilárd burkolatú. Miért ölünk sok­sok milliárdot ebbe a mun­kába? Milyen tényezők in­dokolják a sztrádaépítkezé­seket? Az utóbbi időben fel­futott a közúti fuvarozás, a személyszállítás, természete­sen a vasút rovására. Jár­műállományunk, valamint az igényes tranzitforgalom pe­dig minden számítgatást fel­borítva növekszik évről év­re. Amíg 1975-ben 580 ezer személykocsit, 156 ezer buszt. 190 ezer teherautót tartot­tunk nyilván, ebben az esz­tendőben millión felül lesz a személygépkocsik száma, buszból és teherautóból pe­dig egyaránt 230 ezer szeli az országutakat... „Hatvani csomópont” Amit bevezetőben idéz­tünk: a Szervezés- és Veze­téstudományi Társulat hat­vani tagozatának ülésén hangzott el, éspedig az M3- as autópálya újabb szaka­szának várható átadásával kapcsolatban. Most azonban már kívül vagyunk a váro­son, lépteink egy új, száz­húsz méter fesztávolságú viadukt betonján kopognak. Alattunk a Salgótarjáni út húz északi irányba, körülöt­tünk gépek, emberek, felfu­tó es egymást átívelő útsza­kaszok. Budapestről jövet ez a csomópont irányítja, veze­ti le a járműforgalmat Nóg- rád megye székvárosa, illet­ve Hatvanon keresztül Gyön­gyös felé. Egy kilométernyi autópálya költsége 50 millió forint körül mozog, ennyit visz el a milliárdokból a csomópont is, aminek építé­se a közelmúltban éppen úgy megtorpant, mint az egész pályáé, kisteleki An­tal főmérnök': „Huszonnégy és fél kilométer a Gödöllő— Hatvan autósztrádaszakasz, amiből tizenöt már tavaly teljes burkolatot kapott. Előbb tartanánk, ha Bag tér­ségében nem akaszt meg bennünket sokféle patak, közmű keresztezése, s nem olyan mostoha, ‘csapadékos a tavasz. Átázott talajban le­hetetlen az alapozás. Gya­korlatilag két hónap az el­maradásunk, s ha ebből ho­zunk is be valamennyit, ok­tóber előtt nem adhatjuk át a forgalomnak az M3-as új szakaszát! Kísérlet menet közben Nem messzire tőlünk friss, alig húszméternyi aszfalt­csík, szorgoskodó munkások­kal. A Betonútépítő Válla­lat. amelynek kaoacitását je­lenleg csalinem ötven száza­lékban ez a pálya köti le, nem csupán gépi felszerelé­sét igyekszik növelni, hanem technológiákkal is kísérlete­zik. Mégpedig menet köz­ben! Itt, a hatvani csomó­pontban, például olyan fon­tos, hasznosnak ígérkező el­járáson dolgoznak, ami a viadukthoz hasonló nagy mű-- tárgyák szigetelését tökélete­síti. Ahogy mondják, a vas­beton szerkezetet nem csu­pán a nagy forgalom, a túl­zott tengelyterhelés viseli meg. Legalább ilyen kárt okoz benne a burkolatrepe- déseken leszivárgó, sós csa­padéklé, Eddig hagyomáhyo- san, három papírréteges szi­geteléssel védekeztek ellene. Az új eljárásnál fóliát al­kalmaznak, amelyre beton helyett 5 centis aszfalt ke­rül, ami mellesleg a terhe­lést is jobban bírja. Kisteleki Antal főmérnök: „Kísérle­tünk még a kezdet kezdeté­nél tart, s ha rövidesen bi­zonyít is, nem valószínű, hogy már itt hasznosítjuk. Hosszabb távon azonban so­kat ígér. s vállalatunk szá­mol vele, hogy ennél jóval nagyobb hidak szerkezetét védhetjük meg az új eljárás révén." Fölös kapacitás Ismerkedünk a pályával, Ismerkedünk az építők gond­jaival. Az utóbbi sem kevés! Harminc-negyven ember pél­dául hiányzik a különböző munkaterületekről. S bár ez arra ösztönöz, hogy az eddi­gi kis volumenű, úgyneve­zett befejező munkákat szintén gépesítsék, ennek ha­tárt szab az egyre emelkedő gépköltség és az üzemanyag-1 ár. A nagy olasz és nyugat­német piacon beszerzett gé­pek működtetése sem gaz­daságos igazán. Nincs össze­függő terület, amelyen akár két műszakban mozoghat­nának. Kisteleki Antal fő­mérnök: „Oktalanság gond­jainkat titkolni, leplezni, ígért, a vállalat egyre in­kább munkagondokkal küzd, ami részben az általános gazdasági helyzet nehézsé­geiben gyökerezik. A közel­múltban már fölvetődött, hogy a fölös kapacitás, a munkaerőállomány és a gép­park teljes lekötése érdeké­ben külföldön vállalunk na­gyobb volumenű építkezést. A piackutatás e témakörben folyik, s reménykedhetünk, hogy a fejlődő államokban versenyképes partnerként fo­gadnak bennünket. A Mátra kapujáig Miután a hazai autópálya­építés programjának fedeze­te erősen behatárolt, s a kö­zeli években nincs arra le­hetőség, hogy a forintkeret növekedjék, kérdéses az M3-. as teljes, kifutása. Kisteleki Antal főmérnök: „Nem kér­déses, hanem eldöntött, hogy a pályát teljes szélességében csak a Mátra kapujáig, azaz a „Szőlőskert” vendéglőnél levő benzinkútig építjük meg. Ez lesz a harmadik, a gyöngyösi csomópont, ahon­nan a 3-as további szakaszát négysávosra szélesítjük, föl­festett záróvonallal. Ennek forgalomba helyezését 1982 végére tervezzük! A Szőlős­kerttől a sztráda fél pálya­ként épül tovább, kerülővel Halmajugráig, majd becsat­lakozik a régi 3-asba. Idő­pontja 1983. Itt a mi felada­tunk be is fejeződik. Ezt kö­vetően minden pénzeszkö­zünket az Ml-es és az M5-ös autópályák tovább építésére kell koncentrálnunk, külö­nös figyelemmel a nemzet­közi követelményekre. Ezzel kapcsolatban, kicsit érvként, hadd mondjam el, hogy ta­valy a csehszlovákiai szaka­szon 4 millió, Jugoszláviánál 2,5 millió, az osztrák átkelő­helyen pedig egymillió gép­kocsi gurult át határainkon. Komfort nélkül Kisteleki Antalnak a te­repszemle során a sztráda komfortjával kapcsolatban is akadt megjegyeznivalója. Lesz autópályánk a megyé­ben, a főváros hét kilomé­terrel közelebb kerül októ­ber folyamán Hatvanhoz, két év múlva Gyöngyöshöz, de a beruházás még nem biztosít olyan közlekedést, ami a nemzetközi használatban kí­vánatos. Mai napig nincs például üzemanyagtöltő ál­lomása az M3-as gödöllői szakaszának, bár az Interag- Schell tartályai Pest határá­ban a földben vannak. Mos­dó, W. C. Hatvanig sehol, s ez nem is a szükséges hitel­kereten, hanem a társvállal­kozókon múlik. A létesítmé­nyeket nem tudták megter­vezni! Elképzelés szerint e töltőállomás mellé szerviz, bisztró és motel épül majd, mint ahogyan Hatvan hatá­rában, Kerekharasztnál lé­lesítenek benzinkutat, pihe­nőt, ha sikerül előteremteni a szükséges pénzfedezetet. Ez azonban mér a következő ötéves terv zenéje. Megvaló­sulását viszont siettetheti az a versenypályázat, amelyet az Országos Idegenforgalmi Hivatal kezdeményezésére indított az UVATERV, s a benzinkutak, kereskedelmi és vendéglátó egységek kivite­lezésére, fenntartására ko­moly esélye van a Hatvan és Vidéke Fogyasztási Szövetke­zetnek. Moldvay Győző A szavazólapon levő nevek kitalállak A Közép-Duna völgyi Vízügy! Igazgatóság szakemberei a nógrádi patak medrének szabályozásán munkálkodnak. (Fotó: Szabó Sándor) A Kertészeti Egyetem és a gazdaságok kapcsolata A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságnak borkezelési dolgoztak ki Szélesedik és egyre szoro­sabbá válik a Kertészeti Egyetem kapcsolata a gya­korlattal. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt másfél évtizedben több mint tizen­ötszörösére emelkedett az ál­lami gazdaságokkal kötött szerződéses megbízásokból származó • bevétel, Lönti Györgyné, gazdasági főigaz­gató az MTI tudományos munkatársának elmondta: — Egyetemünk a hatvanas évek közepén kezdte el a szerződéses kapcsolatok ki­építését az állami gazdasá­gokkal. Tudósaink vélemé­nyét, tanácsait mind széle­sebb körben igénylik, s ez az egyetem iránt megnyilvá­nuló bizalmat és elismerést jelenti a felhasználók részé­ről. Szakembereink főként a . szőlőtermesztés korszerűsíté­sében és a borászati techno­lógia fejlesztésében nyújta­nak segítséget az üzemek­nek. A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság megrende­lésére új borkezelési eljárást dolgoztak ki. és elősegítették a sherry borkészítés technoló­giájának műszaki fejleszté­sét. Számos gazdaság kérését teljesítik az egyetemi szak értők, amikor új hTbndfaj- ták és fajtajelöltek kipróbá­lásénál segédkeznek és faj­taellenőrzésekben •" -. vesznek. Qly^n akad, amely'novényeket sza­porító berendezése;* fej­lesztését reméli a fővárosi tudósoktól, de olyan is, amely borkősav-üzemben megvaló­sítandó feladatok megoldá­sát várja tőlük. Több gaz­dálkodó egység alma. őszi­es kajszibarack modellültet- vény létesítésével' bízta meg az egyetemi szakembereket: (MTI) MnwMOb 1980. június 8., vasárnap á szavazás módjai lyezzük. 7 .'*< a szavazás út-,;, h . hyty a szavazó a:hu -k (azoknak) a jelc in ;. T,=k • ’evét, akire nem kivár’ -/■<• vazni, s csak annak a nevet ’’ígyja meg, akire szavaz. .•vénytelen a szavazat, ha több jelölt esetén a szavazó a szavazólapon egynél több jelölt nevét meghagyta. A szavazás reggel hat urá­tól este hat óráig tart. . Tájékoztatást kértünk a megyei választási elnökség­től a mai szavazás módjáról. Eszerint a szavazó személy­azonosságát személyi igazol­vánnyal igazolja. A szavazás titkos, a szavazófülkében tör­ténik. Egy jelölt esetében úgy szavazunk — legyen az országgyűlési képviselő, vagy helyi tanácstagjelölt —, hogy a szavazólapot változtatás nélkül borítékba, zárjuk, majd a borítékot az urnába he-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents