Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-07 / 132. szám

\ Dalostalálkoiü Egerbocson Az Egerbocsí Népdalkórus június l-én ünnepelte meg­alakulásának tizedik évfor­dulóját. Ebből az alkalomból került sor arra a színvonalas dalostalálkozóra, amelyen részt vettek meghívott nép­művészeti csoportok is. a Fedémesi Népr' ’ órus Csík Ferencnc veze .vei, vala­mint a Felnemeii Citeraze- nekar es a mezőszemerei Juhász házaspár vezette Pá­vakor t‘s citerazenekar. Szecskó Klímán, az MSZMP, helyi alapszer veze.ének tit­kára köszöntötte a csoporto- k-:‘ és méltatta a Népdal­lá -us tízéves munkáját, a község népdalhagyományai­nak ápolását. A kórus „me­gyei kiváló” és „országosan kiváló” minősítést kapott. Nagvon sok volt a helyi sze­replés. megyei bemutatókon való fellépés, s szerepeltek már a tv-ben és a rádióban is. Az. utóbbi években rend­•s eresen részt vesznek a kecskeméti népzenei találko­zón. Ez évi legsikeresebb szereplésük a Gyöngyösön megrendezett pávaköri talál­kozó volt. ahonnan Heves megye nívódíjával tértek ha­za. Az együttesek műsora­ikkal gyönyörködtették egy­mást és az egerbocsi közön­séget. Vincze Zoltánná Eger bocs /gőzükét Olimpiai emlékek...!. Nemsokára itt a moszk­vai olimpia. Ilyenkor szoká­sos emlékeket felidézni, ver­senyzőket buzdítani. Szeret­ném. ha buzdítólag ha.nának a tokiói olimpiáról, 1964-ből megmaradt feljegyzéseim. Szép emlékeink fűződnek az akkori olimpiai játékokhoz. Tokióban a kis Magyaror­szág 10 aranyérmet, 7 ezüs­töt és 5 bronzérmet szerzett. A ..nem hivatalos” pontver­seny szerint Magyarország a 177 pontjával a hatodik helyen állt a világ nemzetei között.... Már akkor javasol­tam. hogy — mint a cukor-, vagy az alkoholfogyasztást, a megbetegedéseket, vagy az orvosi ellátottságot — úgy az olimpiai érmeket és a szer­zett pontokat is lakosság számához kellene ará- nvítani... Az akkori 10 millió lakossal és 10 aranyéremmel, mi az első helyen végez­tünk volna! Nálunk 1 millió lakosra 1 arany-, 0.7 ezüst­0.5 bronzérem és 17.7 pont jutott. ... Az ilyen számítá­sé táblázat szerint az USA 1 millió lakosára csak 0.2 aranyérem és 3.3 pont ju­tott. A szintén 10 Aranyér­mes Olaszország 1 milliójára 0.2 aranv és 3.6 pont jutott... De Tokióban Eger külön is kitett magáért. A vízipóló­ban szerzett 1 arany har­madrészét. mondhatni, egri­ek szerezték. Ha ebben az országban minden 40 000 ember 1/3 aranyat sz.erzett volna, akkor Tokióban 75 aranyérmünk lehe'ett volna .. (Számításaim az 1964-es la- kossáeszámra vonatkoznak.) Ezúton teszem meg tiszte­letteljes javaslatomat, hogv vezessék be ezen új sz.ámí- tásrendszeremet a moszkvai Olimpián... Az ország is. a sportolóink is jól járnának.... Én meg az újítási díiMl (mert isénvi tartok rá) talán kiutazhatnék az. olimpiára... (Dr. Szemes-Varga Béla) Jó eredménnyel zárult a gyöngyösi országos sajtókiállítás Bezárta kapuit Gyöngyö­sön, a Mátra Művelődési Központban rendezett orszá­gos hírlap- és szakfolyóirat- kiállítás, amelyet a Magyar Posta a Heves megyei Lap­kiadó Vállalat közreműködé­sével rendezett. A posta csaknem ezerféle bel- és külföldi újságot, folyóiratot és szaklapot mutatott be a látogatóknak díszes formá­ban. A nyolc napig nyitva tartó kiállítást több mint öt­ezer látogató tekintette meg. Az iskolák tanulói közül két és fél ezren voltak kíváncsi­ak a sajtókiállításra, amely egyben a látogatók sz.ámára útmutatásul is szolgált. A gyöhgyösi kiállítás em­lékére készült alkalmi postai levelezőlap, valamint a vá­ros címerével ellátott alkal­mi bélyegző sok érdeklődőt vonzott. Ez a kiállítás Gyön­gyös város szívügye volt, mert nemcsak helybelieket, de a környék lakóinak ér­deklődését is felkeltette. A helyszínen többen fizet­tek elő bel- és külföldi la­pokra. A szép és impozáns kiállítás elérte cél ját. Az em- lé'd-önyvbe írt bejegyzések száma töb száz volt. Ezek közül az utolsó így szólt: „Búcsúzunk a kiállítástól, mert igen szép és tanulságos volt. Gyönyörűség volt néz­ni a sok színes lapot, de a régi hírlapokat is. Többször is lehetne ilyet rendezni.” Ugróczky Mihály Gyöngyös Ami az arany brigádérmet megelőzte A Heves megyei ZÖLD­ÉRT Vállalat társadalmi és gazdasági szervezete a kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyt értékelve az egri hűtőház Széchenyi Ist­ván műszaki szocialista bri­gádját arany brigádérem ki­tüntetésben részesítette. Mi is kell ahhoz, hogy egy brigád elérje a legmagasabb kitüntetést? Mind a 19 em­ber részéről „férfias" mun­ka, .segítőkészség és legfő­képpen az adott szó tartása. Mert amit a Széchenyi István brigád az 1979. február 12-i értekezletén vállalt, azt ma­radéktalanul teljesítette is. Vállalták, hogy a hűtöház igényei szerint vagonkipako- lási munkát végeznek, de emellett, és ezzel egy id őben a burgonya- és almabetáro­lásnál biztosítják a betároló gépek folyamatos üzemelését. A balesetmentes munka­végzés érdekében a munka­köri kötelességükön túl az üzemelő gépek biztonsági be­rendezéseit felülvizsgálták, azok megfelelő üzemképes állapotát állandóan biztosí­tották. A munkavédelmi hi­bákra azonnal felhívták az illetékesek figyelmét, a te­lep dolgozóit segítették a munkavédelmi szabályok el­sajátításában és a vállalat által meghirdetett munkavé­delmi vetélkedőn is eredmé­nyesen vettek részt. Az új burgonyatároló üzembe helyezéséért nem­csak társadalmi munkaórát vállaltak, hanem azt is, hogy a gépi berendezések beszere­lését és üzembe helyezését, továbbá a zavartalan üze­meltetést biztosítják. Mun­kájukkal a vállalatnak mint­egy nyolcvanezer forintot ta­karítottak meg. Szakaszos, órarend szerinti üzemeltetéssel energiát taka­rítottak meg, de takarékos­kodtak a gázfogyasztással is, összességében 60 000 forint volt az energiamegtakarítás. A bölcsődékkel és óvodák­kal a jó kapcsolatot tartot­ták. a vállalt társadalmi munkaórákat az igények sze­rint meg az év elején telje­sítették. Kiemelten kezelték hatva­ni szállítótelepünk munka­gépeinek üzembiztonságát. Szakmai és politikai to­vábbképzés során egy bri­gádtag a Marxista—Leninista Esti Egyetemen befejezte, egv másik elkezdte tanul­na lyait. A harmadik tech­nikusi minősítést szerez. Szerveztek közös brigád- összejövetelt. de közös szín­ház- és mozi látogatást is. Az 1980-as évben ismét bizonyí­tani akarnak, sikert kívá­nunk hozzá. Dobrornts Mária Eger Kismamák találkoztak Gyáregységünk dolgozói közül huszonhatan vannak gyes-en. Nőbizottságunk, va­lamint gyáregysegünk gazda­sági. tömegszervezed vezeté­se elhatározta, hogy állandó kapcsolatot tart a kismamák­kal és évente találkozót is rendez számukra. Ilyen találkozó volt az el­múlt napokban. Csaknem va­lamennyi édesanya részt vett kisgyermekével. A gyáregy­ség vezetősége köszöntötte a megjelenteket, majd rövid tájékoztatást adott gyáregy­ségünk munkájáról. Ezt kö­vetően óvodás kisgyermekek, valamint KISZ-tagjaink kis műsorral kedveskedtek, hogy Bgy falusi tanító emlékére Nagyon régen volt, mégis tfaa is olyan elevenen él em­lékezetemben egv-egy kis je­lenet, mintha csak tegnap történt volna. 1925. szeptem­berét írtuk. Azazhogy én még nem írtam, mert még csak néhány napja voltam iskolaköteles, viszont az is­kolától úgy féltem, mint‘az nyakamban a vászontarisz­nyával, (az alja a földön csú­szott), amelyben csak az ábécéskönyv, meg a pala­tábla árválkodott. Eleinte néhány napig még mentem, mert új volt min­den, csakhogy hamar meg­untam. Nagymamám —, sze­gény — reggelenként cirok­seprűvel kergetett az iskola bejáratáig, ahonnan aztán a tanító vezetett be, a fülem­nél fogva. Szóval. így kezdődött az én indulásom a művelődés felé. Később, még szinte ma is érzem, amint a tanító nagy kezével — persze nem az övé volt nagy, hanem az enyém kicsi — gyengéden megfogta az enyémet és vezette a pala vesszőt, amely után olyan szép betűk rajzolódtak ki, hogy err csak csodálkoztam. Napról napra egyre jobban megszerettem az iskolát. Olyannyira, hogy már, ha megkötöztek volna, akkor sem tudtak volna onnan visszatartani. Az első osz­tályt. s később mind a hatot tiszta kitűnő osztályzattal fejeztem be. , Azt nem lehet elmondani, ahogyan én a tanítómat meg­szerettem és ahogyan tisztel­tem. Nem tudtam elképzel­ni, hogy nála okosabb ember LEVELEINK KÖZÖTT TALLÓZVA létezhet a világon. Az én szememben akkor a tanító úgy magasodott ki az embe­rek közül, mint a torony a házak közül. Kr 5bb, amikor már több iskolát is végez­tem, gyakran ráébredtem arra, hogy végtére is lényegében legtöbbet az első tanítómnak köszönhetek. Talán le sem lehetne írni, hogy egy ember mennyit köszönhet annak, aki mégta­nította írni, olvasni. Hiszen az egész élo*ünk alakulását meghatározhatják az első lé­pések az iskolában, s aho­gyan először fogják meg a kezünket Az életem így alakult, hogy elkerültem a faluból, és soha többé nem találkoz­tam őszintén szeretett taní­tómmal. * Hosszú évek után, a múlt évben újból otthon jártam szülőfalumban. Kimentem a temetőbe, s megnéztem jó tanítóm sírját is. Sírköve a temető legmagasabb pontján áll. rá van írva: Itt nyugszik Bitvay László, s úgy emel­kedik ki a körülötte levő sí­rok közül, mint egy torony a házak közül. Dórád József Gyöngyös n nem kiuänt utánpótlásról... ünnepélyesebbé tegyék ezt a találkozót. A mamák uzsonna közben, terített asztalnál beszélhet­ték meg egymással a gyer­mekneveléssel járó örömei­ket, gondjaikat és ellátták egymást jó tanácsokkal. Ügy érezzük, hogy a kismamata­lálkozó jó volt, s igyekszünk, hogy a következő még sike­resebb legyen. Ilyen találkozásokkal is szeretnénk elérni, hogy dol­gozóink erezzek: a gyáregy­ségben gondolnak rájuk és visszavárják őket. . Krisztián Józsefné Kál Mármint a környezetünket csúfító szemét nem kívánt utánpótlásáról van szó. Mert vannak, akik nagyon gondo­san ügyelnek arra, hogy a vá­rosképet, a környezetet csú­fító szeméthalmok el ne fogyjanak. Róluk írt a na­pokban Beke Jánosné, az. eg­ri Cseboks zári-lakótelep egyik lakója. A közelmúlt­ban a cirkusz a lakótelep egyik üres telkén ütötte fel sátorfáját. Dicséretükre le­gyen mondva, tisztán hagy­ták vissza a terepet, ott még egy szénaszál sem maradt. A környék lakói örömmel szemlélték, végre rend van a főútvonal menti üres tel­ken. Ám az elégedettség nem volt tartós. Alig néhány nap múlva ismét szeméthegyre nyílhattak az ablakok az em­lített helyen. Ismét ott hal­mozódik a régi autógumi, a kidobott, lába veszített szék, a felnőtt gyermek miatt használhatatlanná vált mű­anyag fürdőkád. Annál isin- • kább érthetetlen ez. a dolog, mert nem is oly régen ren­dezett a városgazdálkodási vállalat tavaszi rendcsiná­lást, s díjtalanul szállította el a pincékben felhalmozó­dott szemetet, lomot. Vajon miért volt könnyebb a ház- , tói jó messzire elcipelni azt? — kérdi teljesen jogos értet­lenkedéssel Bekéné, — mint levinni a kijelölt napon a ház elé, hogy elvigyék? Valóban érthetetlen. S az is, hogv egyesek nem hogy nem tesz.nek semmit a lakó­telepen a környezet rende­zéséért, még rontják a meg­lévő helyzetet is. De nemcsak Egerben prob­léma a terület tisztasága. Tollat fogott a minap egyik bükkszéki olvasónk is. Jön a jó idő —, legalábbis re­méljük —, s vele a sokszo­rosára nőtt idegenforgalom e kis bükkalji faluban. A tu­ristákkal, a fürdőzőkkel együtt jelenik meg a falu tisztán tartásának gondja is. Mert a fürdő környéke egy- egy nagv vasárnapi forgalom után majdhogynem szemét­teleppé változik. Mert aki nem lakik ott. annak —tisz­telet a kivételnek — nincs gondja arra, mi marad utá­na. Egerben még csak akad, aki másnap összeseperje a kirándulóbuszok után a sze­metet, a kis faluban erre már kevés az ember, s a pénz is. S ha arra gondol az em­ber, hogy csupán arról lenne szó, hogy ne csak közvetlen környezetiünkkel törődjünk... De jött ez ügyben más le­vél is. Egyik természetjáró szakosztályunk tagja éppen a kirándulóidők beköszönte kapcsán, az erdőik védelmé­ről ír. Arról, hogy a kirándu­lók az avarban is találnának letört ágakat, nem kellene a fákat csonkítani, hogy „hegy­mászó” botra tegyenek szert. S' vigasztalan látvány egy- egy tisztáson az eldobott nylonzacskó, üres konzervdo­boz is. Jó lenne, ha minden kiránduló úgy hagyná a te­repet. hogy az másnap, és másnak is örömteli látvány legyen, s ne elszomorító sze­méttároló hely. Annyit és annyian írnak, beszélnek a környezet tiszta­ságának. rendjének védel­méről. Vajh, mikorra érjük meg. hogy a sok szónak fo­ganatja is lesz? Levélíróink­kal együtt kérdezzük ... — deák — Két olvasótábor várja a fiatalokat Hatvanban ördög a tömjéntől. Szülőfa­lumban, Pusztatenken még híre sem volt az óvodának, hogy megszokhattam volna a közösséget. Nem volt messze a házunktól az egytantermes, rozzant, öreg iskola, amely­ben hat osztályt tanított egyetlen tanító. Mindennap sírva indultam az iskolába, (Tudósítónktól) Az elmúlt évekhez hason­lóan, az idei nyárra is szer­vez olvasótábort a hatvani Ady Endre Városi Könyvtár. Elsőként ötven olyan fiatalt látnak vendégül, akik szep­temberben az általános is­kola 6., 7., 8. osztályát kez­dik meg. s akik vasutasszü- lők gyermekei. A nem titkolt célja ennek a nyolcnapos tá­bornak, hog^- a vasutaspálya felé orientálja a majd fog­lalkozást. szakmát választó fiatalokat. A táborozás során a tábor­I es csoporbveaetésbep enek- zene szakosoktól, vasúti mér­nökökön és könyvtároson keresztül a pedagógusig .so­kan segítenek majd. A ter­vek között szerepel több ki­rándulás. s porti og’l a 1 koeas. színdarabtanulás is. A könyv­tár másik táborának lakói (szintén öl vénén) középisko­lásokból és szakmunkástanu­lókból kerülnek ki. Itt a XX. század irodalmáról, mű­vészetéről, politikai életéről beszélgetnek, vitatkozhatnak majd a 15—18 éves fiatalok, Baranyi Imre MAI műsorok: IÚIÓ Kossuth 8.30 Lányok asszonyok. 8.55 4X4. 10.05 Szimfonikus zene. 11.00 A szórakoztató Sydney. 12.20 Ze'nei anya­nyelvűnk 12.30 Magyarán szólva .. . 12.45 Operaáriák. 13.01 Sokféle — furcsa em­ber! 14.01 Kapcsolatok a Magyar—Szovjet Baráti Társaságban. 14.10: Haydn: C-dúr szonáta. 14.30 Egy bizottság számvetése. 15.05 Üj zenei újság. 16.00 168 óra. 17.30 Népi zene. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.40 Világszínház. 22.10 Sporthírek. 22.la Puccini: Bohémélet. Petőfi 8.33 Fúvószene. 8.45 Mag­nóról — magnóra. 9.30 Hogy tetszik lenni ? 10.36 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.51 Honthy Hanna felvéte­leiből. 11.34 Fiataloknak! 12.33 Jó ebédhez szól a nó­ta. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosi tanácsok. 14,40 Péri lányok szép hajáról, 14.51 Szimfonikus könnyű­zene. 15.41 Napsugárfan- tázia. 16.33 Pophullám. 17.30 Közkívánatra! 19.00 Kör- kapcsolás bajnoki labdarú­gó-mérkőzésekről. 20.00 Dunajevszkij és Miljutyin. 21.08 Hatalom és pénz 22.00 Nóták. 22.30 A rádió dalszínháza. 23.10 Sláger- múzeum. SZOLNOK 17.00-től í8.30-ig MISKOLC 8.30 Hírek, időjárás, lap szemle — 8.40 Visszapil­lantó. (Információik, tudósí­tások, riportok a hét fon­tosabb eseményeiről. — 9.00 Észak-magyarországi krónika.) — Félév előtt az alsózsolcai betonelemgvá i ban — Agria táncversény Egerben.) — Könnyűzene — Napjaink kérdései Ónodvári Miklós jegyzete. 9.30 Mikrofonlánc... Tíi Dezsővel, a gyöngyösi vá­rosi tanács elnökével Zakai János beszélget. — 9.45 Hová menjünk, mit csi­náljunk? Zenés program­ajánlat— Sport —9.52 Mű­sorelőzetes ... Tv 9.00 Tévétorna. 9.05 Perpe­tuum mobile. 9.50 Dizzy Gillespie Ronnie Scott klubjában. 10.40 Hat év tör­ténelem. 11.25 Játék a be­tűkkel. 14.05 Maigret fel­ügyelő (francia filmsorozat) 15.30 Fókusz 16.15 Szép magyar könyv 79. 16.40 Főzőcske — de okosan 17.05 Miskolc. 17.35 Köl­tőnk és kora. 18.05 Hét­köznapok anatómiája. 18.45 Egymillió fontos hangjegy. 19.05 Tévétoma. 19.10 F-sti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers — mindenkinek. 20,05 Lázadás a Boutyn (ame­rikai film). 21.45 Reflek­torfényben. 22.15 Tv-híraejó 3. 22.25 Jean Gabun-sorozat A szerelem kikötője (amé rikai Rím). 2. műtor 17;tt ©éíravári esték. JfcéO A TTijMj ír dráma 30 éve. eső. 19.30 Tv-hir- adó. 20.99 Beszélgetés az oeerárói. 20.45 Tv-hiradó 2. 21.05 A szabadság első nap ja (színmű két részben 1980. június 7., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents