Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-07 / 132. szám
Péntek esti külpolitikái kommentárunk: Olasz uoksok dilemmája Bár csupán helyhatósági választásokra invitálnak vasárnaptól hétfő délig a plakátok, Olaszországban mégis rendkívüli az érdeklődés. Komoly politikai erőpróba előtt áll az ország, noha ..csak" 15 tartományban és hatezervalahány városban, községben, illetve járásban és kerületben választanak új vezetőséget. öt évvel ezelőtt valóságos politikai földcsuszamlást idézett elő a helyhatósági választás: hat tartományban kommunista irányítású baloldali helyi kormányzat (giunta) alakult. Néhány nagyváros —, mint például Genova, Firenze, Nápoly és Velence — élén is őrségváltás következett be: a kereszténydemokrata polgármester kommunistának adta át a helyét. (Rómát is kommunista főpolgármester irányítja, de a főváros tanácsát nem 1975-ben választották.) Heves kampány előzte meg a jelenlegi választásokat, s a hadjáratból nem hányoztak a kommunista- íllenesség legdurvább elemei sem. A kereszténydemokraták szeretnék visszahódítani elvesztett pozícióikat, s bizonyos előjelekből — nem utolsósorban a múlt év júniusában tartott általános választások iránvzatá- ból — arra lehet következtetni, hogy ez a törekvésük részben sikerrel járhat. A tét tehát a helyi önkormányzati szervek összetétele, közvetve azonban több forog kockán. Itália politikai palettáján a hetvenes évek közepén ugyanis egyre erőteljesebben jelentkezett a vörös szín. jeléül annak, hogy az ország vezetése iránt fokozódik a bizalmatlanság, s a tömegek az OKP. felé fordulnak. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben Itália kormány, zópártja elérkezettnek látja az időt a nagyszabású ellentámadásra, az elvesztett voksok visszaszerzésére. Annál is inkább, mert partnereit is szeretné meggyőzni, hogy ami a hetvenes évek közepén történt, az átmeneti kisiklásnak, jelentéktelen epizódnak számít. Ezért némi tudathasadással vonul majd az urnák elé a 43 millió olasz. Nem tudják, hogy szavazatuk voltaképpen azt fejezi-e ki, hogy Itália a nyugati szövetségi rendszer biztos láncszeme, vagy azt, hogy koiTupciótól mentes, hatékony, az urbanizációval és a városlakók közérzetével egyaránt törődő helyi vezetést óhajtanak. Olyant, például, amilyen a hat, baloldali tanács által igazgatott tartományban példásan működött. Gyapay Dénes Leonyid Brezsssyev fogadta India külügyminiszterét Leonyid Brt’myev a Kremlben fogadta az indiai kiilügy- minisztert. Képünkön (.jobbról balra): az SZKP főtitkára, mellette Naraszimha Rao és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Leonyid Rrezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénteken a Kremlben fogadta Na- raszimha Rao indiai külügyminisztert, aki kedd óta tartózkodik hivatalos baráti látogatáson a Szovjetunióban. A találkozón jelen volt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. A baráti légkörű megbeszélésen Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió következetesen törekszik a szovjet—indiai kapcsolatok elmélyítésére. Rámutatott, hogy az imperialista erők mesterkedései, következtében a nemzetközi helyzet az utóbbi időben bonyolultabbá vált. Hangsúlyozta az enyhülési politika folytatásának, a feszültség- gócok felszámolásának jelentőségét, az államok mindenféle külső beavatkozástól mentes, önálló fejlődése tiszteletben tartásának fontosságát. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet a varsói szerződés tagállamainak arra a javaslatára, hogy a világ kü. lönbözö térségeihez tartozó államok vezetői a közeljövőben tartsanak legmagasabb szintű találkozót. A Szovjetunió síkraszáll az Afganisztán körül kialakult helyzet politikai rendezéséért, olyan rendezésért, amely megbízhatóan szavatolná az ország elleni agresz- szió beszüntetését, s védelmet nyújtana a belügyeibe való mindenféle külső beavatkozás ellen. Ehhez, valamint az Afganisztán és a vele szomszédos országok közötti békés, baráti kapcsolatok megteremtéséhez jó alapot szolgáltatnak a demokratikus Afganisztán kormányának május 14-én nyilvánosságra hozott építő jellegű javaslatai. Naraszimha Rao köszönetét mondott az Indiának nyújtott szovjet segítségért és támogatásért, és kormánya nevében megelégedését fejezte ki afölött, hogy a szovjet —indiai kapcsolatok a barátság. az egyenjogúság és a kölcsönös bizalom szellemében fejlődnek tovább. __________ Ó re P eru: civil őrségváltás Elegáns, amerikai szabású ruhában jelent meg hívei körében Peru frissen megválasztott elnöke. Fernando Belaunde Terry a győzelem után. Egészen másképpen volt öltözve, mint tizenkét évvel korábban, amikor egy augusztusi hajnalon pizsamában rángatták ki az elnöki palotából a hadsereg emberei. Peru, Latin-Ameri- ka egyik legfontosabb országa tizenkét esztendei katonai kormányzás után, a mostani választásokkal visszatér a polgári rezsimek közé Minden jel arra mutat azonban, hogy nemcsak az elnök, hanem maga a rendszer is ,.amerikai szabású konfekcióba” burkolódzik. És nemcsak egyszerűen azért, mert F.elaunde a perui nagypolgárság jellegzetes és kiemelkedő képviselője, aki — építész lévén — száműzetésének éveit a texasi egyetem professzori székében töltötte. Az amerikai polgári típusú megoldás valószínűsége mellett szólnak az elnökválasztáson kibontakozott politikai erőviszonyok és ennek kedvez a baloldal megosztottsága is. A helyzet megértéséhez előre kell bocsátani, hogy Peru lakosságának körülbelül a fele indián, akiknek nagy része gazdaságon kívül él, vagy legjobb esetben mezőgazdasági bérmunkás és esetleg éhbérért dolgozik az ország világgazdasági jelentőségét meghatározó réz-, ólom-, horganyérc- és ezüst- bánvókban.. A lakosság több mint fele analfabéta. Harmadrésze nem beszél spanyolul. Ök — foglalkozásukra való tekintet nélkül — gyaG.NémtM 1980. június 7.. szombat korlatilag kívül rekednek a politikai életen.. Nem vettek részt a csaknem tizenétmil- liós ország mostani választásán sem. Az elnökválasztásra végső soron azért került sor, mert a hatalmat tizenkét esztendővel ezelőtt megragadó hadsereg — pontosabban annak technikai képzettségű tisztikara — nem volt egységes. A katonai uralom korszaka lényegében két szakaszra ősz,lőtt. Az. első szakaszban, Velasco tábornok idején, a katonák kidolgoztak egy reformtervet, amely sok pozitív vonást mutatott. (Földreform, államosítási törekvések a bányaiparban, a gazdaság függetlenítése a nemzetközi monopóliumoktól, stb.). Ennek a programnak azonban nem volt megfelelő társadalmi bázisa az országban, a munkás- és paraszt- mozgalom nem kielégítő szervezettsége és politikai bizonytalansága miatt —, valamint azért, mert a kis számú, de erőteljes perui burzsoázia szabotálta a reform- törekvéseket. Miután ebben a törekvésében a bányászatban erőteljesen érdekelt külföldi tőke a burzsoázia partneréül szegődött, a reform- törekvések töredezni kezdtek és az ország gazdasági helyzete egyre súlyosabbá vált. A vezető katonai csoport ingatag egységét ez mégin- kább próbára tette: a reform csoport kezéből egy másik katonai frakció vette át a vezetést. Bermudez tábornok irányításával. Ez már jócskán eltávolodott az eredeti célkitűzésektől és gazdaságilag visszakormányozta az országot a nemzetközi monopoltőke vizeire. 1978 ólgi ez a katonai csoport már teljesen alávetette az ország gazdaságát a Nemzetközi Va- lutaa'ap által diktált szanálási politikának. Eredményeképpen kettős irányzat jellemezte a május végi választás pillanatában a gaz.dasági életet. A megszorítások politikája és az export nagy részét alkotó fémek világpiaci árának emelkedése következtében az. ország pénzügyi egyensúlya helyreállt. Emellett a nemzetközi tőkével együttműködő, vagy a' pénzpiacon spekuláló szűk nagypolgári réteg óriási haszonhoz jutott. Az utóbbi két évben nagy vagyonok születtek. Közben azonban a gazdasági élet egyéb szektoraiban a fejlődés gyakorlatilag megállt. A 64 százalékos infláció mellett a reálbér két év alatt 80 százalékkal zuhant és a munkanélküliség gyors ütemben emelkedett. (A munka- nélküliek pontos számát nem lehet meghatározni, mert az indián lakosság legszegényebb rétege gazdaságon kívül él.) Ilyen helyzetben került sor az elnökválasztásra. Kezdettől fogva csak az volt a kérdés. hogy a Belaunde által vezetett és centrista nagypolgári pártnak tekinthető* Népi Akciópárt (Accion Popular, AP) nyeri-e az erőpróbát. vagy a nagyjából szociáldemokrata pártnak minősíthető Amerikai Népi Forradalmi Szövetség. (Alianza Popular Revolucionaria Americana, APRA). A választási előírás szerint a győztesnek a leadott szavazatok 36 százalékát kellett megszereznie az elnöki tisztség elnyeréséhez. Belaunde pártja végül is csaknem 44 százalékot kapott, tehát fölényes győzelmet aratott. A magyarázat alighanem abban található, hogy a harmincas években eleinte radikális forradalmi jelszavakat hangoztató APRA nemcsak egyszerűen reformista párttá vált, hanem az ország történetének egy szakaszában az amerikai mono- poltőkés politika készséges szövetségesének bizonyult. Valószínű, hogy az APRA még így is kemény ellenfél lett volna, ha él a párt megalapítója, Haya de la Torre. Igaz. hogy ő volt a felelős az APRA jobbratolódásáért, személyileg azonban kétségkívül Peru egyik legjelenJ tősebb politikusának számított. Haya de la Torre, aki Be- laundeval ellentétben nem az Egyesült Államokban, hanem Mexikóban töltötte f- ímfizetését, egy esztendővel ezelőtt meghalt, s így az APRA kiemelkedő vezető nélkül maradt. Végül ezek a tényezők döntötték el a párharcot a két nagy párt között a nyíltan polgári Accion Popular javára. Mindamellett nem lehet említés nélkül hagyni, hogy megosztottsága miatt a baloldal a vártnál sokkal gyengébben szerepelt. Különböző csoportjai együttesen a szavazatoknak mindössze 17 százalékát tudták megszerezni, ebből is 3,5 százalék egy maoista csoportosulásra esett, így a két nagy párt után a harmadik jelentős parlamenti csoportosulás az egyértelműen oligarcha-földesúri érdekeket képviselő Keresztény Néppárt lett. Az említett tények figyelembevételével immár csak az ;l kérdés, hogy a győztes Belaunde július végén esedékes beiktatásáig egyáltalán keres-e szövetségeseket. És ha igen, azokat az oligarchia parlamenti képviselőinek sorából, vagy a populista-szociáldemokrata jelszavakat hangoztad APRA emberei közül választja-e? Ennél a pojitikai kérdésnél lényegesen fontosabb az, hogy miképpen birkózik meg a kormány az ország gvötrelmes gazdasági problémáival. Tizenkét esztendő katonai uralma után voltaképpen ettől függ a polgári kormányzás életképessége — és élettartama. — ie. —- Kadar János távirata Georges Marchais-nak Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára táviratban köszöntötte Georges Marchais-t, a Francia Kommunista Párt főtitkárát 60. születésnapja alkalmából. (MTI) Harc az elnökjelöltségért Kennedy még nem adta fel Carter elnök csütörtökön „béketalálkozóra” hívta Edward Kennedyt, de az egyórás fehérházi tanácskozás után a szenátor kijelentette: feltett szándéka, hogy tovább folytatja a harcot a demokrata párt elnökjelöltségéért. — A Carterrel való jobb megértést a nyílt, őszinte vita szolgálhatja —, mondotta. Kennedy kitért a kérdések elől, hogy támogatja-e majd Cartert, ha az elnököt az augusztusi pártkongresszus (amint valószínű) elnökké jelöli. „Arra számítok, hogy én leszek a jelölt...” jelentette ki a szenátor. Carter tartózkodóan nyilatkozott: a maga részéről nem igényli a párton belüli vitát, egyébként úgy véli, hogy adott esetben Kennedy és tábora támogatása nélkül is megszerezheti az elnökjelöltséget. A számok mindenképpen Carter mellett szólnak: az elnök a 34 demokrata előválasztás közül 23-at nyert meg, a többi esetben .Kennedy szerzett többséget. Carter eddig 1962 küldöttre támaszkodhat (a jelöléshez szükséges minimális többség 1666), míg Kennedynek 1212 delegátusa van. E számok már alig módosulnak. Washingtonban aitaiano® a vélemény, hogy Edward Kennedy elvesztette valós esélyeit az elnökjelöltség megszerzésére. Iráni konferencián Elítélték az Egy asült Államokat Az Egyesült Államok iráni beavatkozásait élesen elítélő nyilatkozat elfogadásával csütörtökön, a késő, éjszakai órákban, véget ért a teheráni nemzetközi konferencia, amelyen több mint ötven ország képviseletében mintegy 300 küldött vett részt. A 12 pontos deklaráció elítéli az Egyesült Államokat, amiért huszonhét éve — a CIA által megszervezett 1953-as államcsíny óta —sorozatosan beavatkozik Irán belügyeibe. Elismeri az iráni nép jogát arra. hogy követelje a bukott sah kiadatását, s a Pahlavi-dinasztia vagyonának visszaszolgáltatását. A nyilatkozat megbélyegzi Washington Irán elleni „közvetett és közvetlen fenyegetéseit, összeesküvéseit, provokációit”. Külön nyomaték- kai ítéli el az idén áprilisban végrehajtott amerikai katonai akciót, s az USA-ban elhelyezett iráni bankbetétek zárolását az Irán ellen foganatosított gazdasági szánk, ciókah s az Egyesült Államokban élő iráni állampolgárok elleni megtorló intézkedéseket A nyilatkozat felhívja a figyelmet arra is, hogy Irán elleni szankciók kiterjesztése céljából Washington nyomást gyakorol szövetségeseire. A dokumentum leszögezi, hogy Iránnak joga van kártérítést követelni, mert Washington több évtizedes beavatkozása" Iránban hatalmas anyagi károkat okozott, s rengeteg ember életét követelte. A nyilatkozat szerint létrehozták a konferencia állandó bizottságát, amely folyamatos kapcsolatot tart fenn a tanácskozás lésztvevői vei. Ghotbzadeh külügyminiszter a záróul í-sen elhangzott felszólalásában elutasította az amerikai delegáció egyik tagjának azt a javaslatát, hogy az amerikai túszok ügyét is vegyék be a nyilatkozatba. Hangoztatta viszont, hogy a határozat az összes iráni—amerikai probléma békés rendezését szorgalmazza: s ez vonatkozik a túszügyre is. Egyúttal visszautasította az afganisztáni lázadók küldöttének követelését, hogy a határozat ítélje el a Szovjetunió afganisztáni szerepét. A RÉVAI NYOMDA EGRI GYÁREGYSÉGE érettségizett fiatalokat alkalmaz, akiket linó- és monószedő munkaköri feladatokra betaivít. Bérezés kollektív szerint JELENTKEZÉS: a munkaügyi osztályon, Eger, Vincellériskola u. 3.
