Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

fl kívánt irányban haladva HÁROM JELENTÉST vi­tatott meg és fogadott el a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága jú­nius 24-i ülésén. Az idősze­rű nemzetközi kérdésekről, az idei . népgazdasági terv végrehajtásának helyzetéről, valamint az országgyűlési képviselő- és tanácstagvá­lasztásokról szóló előterjesz­tések megtárgyalásáról ki­adott közleményt a lapok — így lapunk is — csütörtöki számukban publikálták. Min. dennapi életünk három fon­tos részterepét tekintette át a vezető párttestület. A Köz­ponti Bizottság megállapítot­ta. hogy a jelenlegi nemzet­közi helyzetben egyidejűleg vannak jelen az enyhülés és a feszültség elemei. Pártunk vezető testületé síkraszállt a világ békéjének, az enyhülés vívmányainak megőrzése mellett, s újólag elítélte az agresszív imperialista törek­véseket. Amint arra a köz­lemény is utal, az országgyű­lési képviselő, és tanácstag­választások jó politikai lég­köréhez, a közéleti aktivitás fokozódásához jelentős mér­tékben hozzájárult, hogy az 1980. évi népgazdasági terv végrehajtásában — kezdeti jelekként ugyan — már ta­pasztalhatok a kívánatos mó­dosítások és átalakulások. Ha megengedjük a bonyo­lult folyamatok leegyszerűsí­tő megfogalmazását, akkor így summázhatjuk a lénye­get: a korábban általános mennyiségi szemlélet és tel­jesítmény helyett egyre in­kább előtérbe kerülnek a termelés minőségi, hatékony- sági jellemzői, s ezek nyo­mán szembeszökő differen­ciálódási folyamat kezdődött el a vállalatok körében, az egyes iparágak, iparcsopor­tok, s nem kevésbé az ága­zatok között. Erre mutat például, hogy a vállalatok egy részénél jelentősen csök­kent, egy másik részénél vi­szont gyors iramban bővült a termelés, attól függően, hogy az új ár- és pénzügyi rendszer tükrében miként ítéltetett meg az árukibo­csátás eredményessége, vál­lalati — s elsődlegesen: nép- gazdasági — haszna. Az el­térések, a különbözőségek ilyen markáns kifejeződésé­nek lehetősége tagadhatatla­nul szokatlan nemcsak a vál­lalati közösségek, -hanem a közvélemény számára ís, de: most már állandó jellemző­ként kell számolni ezzel. TÜLZÄS LENNE azt állí­tani a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény ismeretében, hogy a terme­lőágazatokban minden a fő irányhoz igazodott, s a hala­dás útja zökkenésmentes. Az azonban bizonyos, hogy — az év első felének teljesítmé­nyei alapján — még a ter­melésüket kényszerűen csök­kentő vállalatoknál sem romlott ezzel párhuzamos mértékben az eredményes­ség, ami a szerkezetváltozás, s a termékösszetétel korsze­rűsödésének szerény, kezdeti jeleként fogható fel. Rendkívül fontos jelzések ezek, nemcsak pénzügyi, ha­nem erkölcsi, lélektani érte­lemben is, mert hiszen a bo­nyolult gazdasági teendők végrehajtásának középpont­jában >az ember áll, úgy is, mint megvalósító, s úgy is, mint az eredmények haszon- élvezője. S mert a termelő- ágazatokban a megkezdett átalakulások emberek száz­ezreit érintik napról napra, nem mindegy, mikor tapint­hatók ki az első bizonyíté­kok arra, hogy helye® az irány, jó a cél. Nagy figyelmet szentelt a Központi Bizottság a nép- gazdasági terv végrehajtása tapasztalatainak elemzésén belül a külkereskedelmi te­vékenység, hiszen most a népgazdasági egyensúly hely­zete javításának minden más feladatot alá kell rendelni. A termelői kollektívák tö­rekvéseinek elismerését is föllelhetjük abban a megál­lapításban, hogy lényegesen erőteljesebb az exportálási kedv, mint volt korábbam, s az importigény — remélhe­tően az ésszerűség, s nem az átmeneti vállalati taktikázás, a szükséges vásárlások elha­lasztása következtében — csökkent. Szintén a pozitívu­mok közé tartozik, bár kez­deti jelekről van szó, hogy kisebbek a készletek, s a fi­zetési gondokkal küzdő vál­lalatok köre szőkébb. A határozatoknak és az azokhoz kapcsolódó intézke­déseknek a gyakorlati átülte­tését láthatjuk megmutatkoz­ni abban is, hogy mérséklőd­tek a beruházási célú kiadá­sok, de itt döntő a rendkívül gondos differenciálás. Azaz: a bizonyos területeken érvé­nyesülő visszafogás mellett a' gazdaságos termelést, a kül­kereskedelmi mérleg javítá­sát szolgáló fejlesztések terv szerinti, vagy annál is gyor­sabb megvalósítására, s az utóbbira több területen — az alumíniumkohászattól a vegyiparon át az élelmiszer- iparig, a mezőgazdasági üze­meknél a feldolgozó ágazat­ban — jogos igény mutatko­zik. VESZÉLYES EGYOLDA­LÚSÁG lenne csupán a kí­vánt irányban tett lépéseket összegezni, s nem szólni ar­ról, amit a Központi Bizott­ság ülése az átrendeződés gyorsabb tempóját segítő, de ma még nem eléggé kihasz­nált forrásaiként sorakozta­tott fel. Amibe az anyagellá­tás és a vállalatok közötti kooperáció zavarainak visz- szaszorítása éppúgy beletar­tozik, mint a vállalkozási készség erősítése, a felelős­ség, a fegyelem szilárdítása. , Indokoltan hívja fel a fi­gyelmet a párttestület ülé­séről kiadott közlemény ar­ra, hogy bér a népgazdaság alapvetően a terv követel­ményeinek megfelelően fej­lődött, de vállalati és irányí­tási körben egyaránt továb­bi intézkedésekre van szük­ség a kezdeti folyamatok ki­bontakoztatása érdekében, azért is, mert az idei ered­mények és gondok valójában a hatodik ötéves terv kezde­tének milyenségét — lehető­ségeit — jelzik. EZEKNEK A LEHETŐSÉ­GEKNEK a bővítését szol­gálja — nem tagadva abban a kényszerű jelleget sem — a gazdaságirányításnak az a következetessége, hogy nem siet támogatásokkal, mentesí­tésekkel a gazdaságtalan, vagy hasznot nem hozó tevé­kenységet folytatók segítsé­gére. E következetesség tar­tóssága, valamint a kívánt irányban történt elmozdulá­sok együttesen adhatják an­nak alapját, amit a célok megértésének, támogatásának s elérhetőségének jelöl a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény. Mentségül: a 3-as Ez a bizonyos 3-as nem más. mint a megyénket ket­tészelő út, amelyről sok min­dent el lehet mondani. Arra is nagyon alkalmas, hogy a fővárostól az országhatárig minden rosszért ezt az asz­faltcsíkot hibáztassák. Igaz, ad is rá alapot. Mert a statisztikusok a megmondhatói, micsoda for­galom teszi próbára ezen az úton az autót és a vezetőjét és okoz ez a szinte végelát­hatatlan kocsisor feszültséget nemcsak a településeken, ha­nem azokon kívül is, szinte minden lépésnél. Például Gyöngyösön és a környékén. ★ Több mint húszezren van­nak azok, akiknek a jogosít­vány ott lapul a zsebükben, vagy a tárcájukban. A gép­járművek száma ennél ke­vesebb a mátraalji városban és annak közvetlen környé­kén. Hogy ehhez még meny­nyi segédmotor, kerékpár és mezőgazdasági jármű „csa­pódik’’' a teljesség alapján, azt nehéz lenne megmonda­ni. Az sem akármi, hogy a 3-ason naponta több mint húszezer autó, busz és más gép halad keresztül Gyön­gyös területén. Az autós tu­risták száma évente 7—800 ezer. Nagyobbik -részük a Mátra miatt jár erre. Mindez együtt már érzé­keltetni tudja azt a forgal­mi helyzetet, amely jellem­ző erre a városra. Maga a lény, hogy egy ilyen fontos útvonal átvág a déli lakóte­lepen, önmagában is a rossz t#wezé®t, bizonyítja. Akik annak idején a 3-ast, négy sávra bővítve, „behozták” a több szintes házak közé, le­het, hogy jót akartak a vá­rosnak, de az is biztos, hogy rosszat tettek az emberek­nek. A baleseti adatok hív­ják fel erre a figyelmet. ★ Felkapott jelszó mostaná­ban: Ma már mindenki köz­lekedik. Csakugyan jól hang­zik, de semmi újat nem mond, hiszen valamikor is közlekedett mindenki, leg­feljebb többen jártak gyalog vagy lovon, szekéren vagy postakocsin. Mégsem árt erre a meg­állapításra odafigyelni. Han­gulatilag jól szolgálja a cél­ját: felhívni mindenkinek a figyelmét arra. hogy napja­inkra a közút „veszélyes üzem” lett, éppen ezért nem lehet „félvállról venni”. Aki ebbe az üzembe belép — ki ne lépne be naponta több­ször is? — tartsa be a „bal­esetvédelmi szabályokat”. Azt a bizonyos KRESZ-t, amit így mondunk unos-un- talan és aminek a jelentését nem mindenki sejti, aki ezt a szót használja. Legfeljebb azt gyanítja, hogy annak pa­ragrafusai a közlekedés rend­jét szabályozzák. Ezt. a bizonyos KRESZ-t azonban közel sem ismerik annyian. mint amennyien tartoznak a ..hatálya alá”, magyarán: ahányan járnak az úton — kocsin, vagy gya­log, miegyébbel. Sőt! Az „apostolok lovát” igénybe vevők többsége azt hiszi, hogy azok a szabályok csak érte vannak és rá nem vonatkoznak. Tehet, amit akar, mehet, ahogy akar, vi­gyázzanak azok, akik a mo­tornak parancsolnak. Nem sokkal jobbak náluk azok a kerékpárosok sem, akik már hallottak ugyan egyet-mást a szabályokról, de őket ez nem zavarja. Rendszerint torony­iránt” tapossák a pedált. Fittyet hánynak minden táb­lának. Pedig a közlekedés is csa­patmunka. Intelligencia, kul. turáltság is kell hozzá. Alap­törvénye: törődni a másik­kal. Ez még nem mind5" jel­lemző ránk. ★ Van egy társadalmi szer­vezete a közlekedésnek Gyön­gyösön is. Közlekedésbizton­sági tanács. Ebben az elne­vezésben a „tanács” szó nem­csak arra utal, hogy ennek a szervezetnek a tagjai időn­ként összedugják a fejüket, hogy „kiokumláljanak” vala­mit, valami hasznosat; ha­nem arra is utal, hogv ennek a csapatnak az önként vál­lalt törekvése a „jó taná­csok” közreadása. Tehát szót akarnak váltani minél több emberrel, mert miattuk, ér­tük fáradoznak. Hiszen a balesetei? száma jelentősen megnőtt az elmúlt évben. A városra és közvet­len környezetére jellemző, hogy a balesetek megyei ősz. szesítéséből egyharmadot mondhat a magáénak. Alig­ha vigasztalhat bárkit, hogy ezeknek a szomorú eseteknek a felét idegenek okozzák. Nem érdektelen utalni ar­ra. hogy kontinensünkön a halálos baleseteknek az ará­nya csak két-három százalék Dunaújvárosban, a Dunai Vasmű oxigéngyár ában elkészült a konverteres acélműhöz tar­tozó oxigéngyártó üzem első blokkja. Az órán ként ötezer köbméter oxigént előállító beren­dezés próbái befejeződtek, átvizsgálás után folyamatosan áll munkába. (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS.) HITELLEL, KALÁKÁBAN Aki saját pénzén épít lakást... Állítólag már az ókorban is azt tartották: aki maga fog hozzá, hogy saját erőből házat építsen, az. előbb-utóbb tönkremegy. A lakás drága, egyre drágább; évekre leköti idejét, energiáját, pénzét an­nak, aki ilyen vállalkozásba fog. De mert az élet kiindu­lópontja, a független család- alapítás feltétele, sokan ru­gaszkodnak neki. tesznek meg mindent, hogy sikerül­jön. S ráadásul nem is min­dig alakul úgy a dolog, aho­gyan először elképzelték... Nem csak egyéni érdek Az elmúlt 15 év hosszú távú lakásépítési programját — ismert dolog — sikerült túlteljesítenünk. Nagy tem­póban, az építőipar gyors ütemű korszerűsítésével, be­ruházásaink mellett meg­épült több mint egymillió lakás. Már a következő 15 “-------------------------------------------------­az összeshez képest. Nálunk ez az arány jóval magasabb. Pedig nálunk még nincs annyi autó, mint amennyi az európai átlag és nincs is még akkora forgalom sem. Tehát? Erre mondta Fejes Pál rendőr alezredes, a KBT megbízott elnöke: — Egymás nevelése a leg­főbb feladatunk. Ami nagyon szép elv, és amihez hozzátartozik a fele­lősségre vonás is. Mert ne­velni nemcsak dicsérettel kell és lehet ★ Mi még csak szokjuk ' az autózást. Mondjuk ugyan, hogy a gépkocsi ma már hozzátartozik mindennapi életünkhöz. De azért még egy kicsit „hencegünk” is a Ladánkkal, a Dáciánkkal, a Mercedesünkkel. Tessék megfigyelni, ha két autó jön egymással szemben, a vezetőik tekintete hová ta­pad. Az útra? Á, dehogy! Azt nézik, ki ül a másik vo­lán mögött. És hogy annak a kocsinak az utasai felismer­ték-e őt? Gyermekes dolbg? Az. De igaz. szinte jellemző. Ebből a talajból fakad az agresszivitás is, a szabályok szándékos megszegése azzal a belső indokolással, hogy majd vigyáz a másik. Ebből táplálkozik az,-a h anya veti- ség, ami a borospohár, vagy a sörösüveg felemelését ter­mészetesnek veszi, bár az il­lető vezetni fog néhány perc­cel később. Szóval: van még townrvw­lónk. Főként önmaetmkat kell nevelnünk a kulturált közlekedésre. A legfőbb: egy­másra vigyázni. És akkor nem kell — még olv alapos okkal is — oly sokat hangoztatni Gvöneyö sön és környékén a 3-ast. G. Molnár Ferenc év programján dolgozunk: ez legalább 1 millió 200 ezer lakás felépítését tűzte ki cé­lul. De a következő években már minőségileg is más kö­vetelményeknek kell megfe­lelni. Nem a mindenáron ki­erőltetett lakásszám-növelés a legfontosabb, gondoskodni kell előbb a megfelelő infra­struktúráról, s lefékezve a városok növekedésének túl gyors tempóját, nagyobb gon­dot kell fordítani a szebb városkép, a kellemes lakó- környezet kialakítására. Nyilvánvalóan változik a családiház-építések eddigi tá­mogatása is. Az építőiparnak az elmúlt években sem volt meg a teljesítménye a már említett egymillió lakás meg­építéséhez, „valahogy” még­is elkészült ez a lakástömeg. Százezrével épültek családi házak kalákában, gyűjtöge­tett anyagból, leküzdve az engedélyezés bürokratizmu­sát, küszködve, sokszor sú­rolva, vagy éppen túl is lép­ve a törvényesség határait. Az elképzelések szerint 1990-ig 550 ezer családi ház épül meg az országban. Mi­ért ne kapjanak nagyobb tá­mogatást az otthonukat saját erőből építeni szándékozók? Nemcsak egyéni érdek moz­gósítani ezeket az energiá­kat: aki magának épít. az minden bizonnyal törekszik a lehető legolcsóbb megoldásra is. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium min­denesetre már ígéretet tett az engedélyezési előírások felülvizsgálatára, egyszerűsí­tésére. Szorgalmazzák a vá­rosképbe jobban illő, korsze­rű, csoportos családi házak építését, s ösztönöznek erre az új hitelfeltételek is. Lehe­tőség nyílik majd, hogy az építtető az igényeinek meg­felelő, ízléses tervváltozatok között válogathasson. A város környéki települések Heves megyében a négy középfokú vonzáskörzet meg­határozza a környék fejlődé­sét. Ugyanakkor 73 olyan te­lepülés van, amelynek nem szán különösebb szerepkört a távlati településfejlesztési program. Az itt élők aránya 24—25 százalékra csökkent, s a megye lakosainak 35 szá­zaléka él ma már városban. Túlságosan is gyors volt az utóbbi években a városok, különösen Eger növekedése; a nagy lakótelepek javára visszaszorították a családi- ház-építést. Érthetően, hi­szen a telek drága. Most mégis, például Egerben, a következő öt esztendő alatt 400 családi ház építését ha­tározták el. ehhez jönnének még az úgynevezett „korsze­rű csoportos” kategóriába tartozók. Ugyanakkor viszont kevesebb lesz a központ5 pénzből épülő lakótelepi ú’ lakás. Megnőtt a szerepük jelnetőségük a város környél településeknek. Ismét csak a megyeszékhelyre hivatkozva: a rendezési tervek szerint Eger környékén 1500 családi háznak alakíthatnak ki tel­keket, lehetőleg ide irányít­va a városba áramlást. A városqk népességének mér­sékeltebb ütemű növekedése mellett fontos cél, hogy az úgynevezett kiemelt alsófokú központok fogadják a falu­ról elköltözőket. Teremtsenek olyan ellátást, szolgáltatási színvonalat, hogy szívesen telepedjenek le a nagyköz­ségekben. Tapasztalni egy ezzel el­lentétes törekvést is: a sze­repkör nélküli településeken sokfelé elkezdték a parcellá­zást, ösztönözve új családi házak építését. Meggondo­landó, hasznos-e ez akkor, amikor bizony gok az üresen álló falusi ház... Ajánlott tervek Pazarlásnak tűnik, aho­gyan most családi házat épí­tünk, s nemcsak a népgazda­ság érdekeit tekintve. A nem megfelelő elosztás, az ala­csony színvonalú tervezés következménye az, hogy az alapterület nagysága nem arányos a használati érték­kel. Az Építésügyi Tájékozta­tási Központ előre elkészí­tett tervcsaládok tucatjaival várja már az érdeklődőket; az ajánlott terveket lényege­sebb változtatás nélkül iga­zítani lehet az egyéni elkép­zelésekhez. A tervajánlatok engedélye­zése is sokkal gyorsabb, s emellett olcsóbb, tetszetősebb megoldások közül lehet vá­lasztani. Figyeltek a terve­zők az építési anyagok be­szerzésének lehetőségeire is. Hogy miért terjednek, mégis lassan ezek a tervajánlatok? Elsősorban azért, mert nem nagyon ismerik é lehetősége­ket az építtetők. Az építő magániparosok többsége is „fázik” a bonyolultabb szer­kezetektől, a vasbeton stati­kai követelményeitől. Ezért igyekeznek rábeszélni az építtetőt a hagyományos és bizony nagy tömegben nem valami szépen mutató tégla­kockaházakra. A szigorúbb, ugyanakkor gyorsított hatósági döntések remélhetőleg a korszerűbb, tetszetősebb, lakhatóbb há-5 zak építésére ösztönöznek majd. A takarékpénztár ígé- . rete szerint ezt segítik a hi-'* telek és a telekkiutalások is. A lakás formálja a benne élők magatartását. Sem a külső kép, sem a belső érték nem lehet tehát, lényegtelen, amikor pecsét kerül egy-cgy ilyen nagy családi, vállalko­zás tervére... Hekeli Sándor i98Ü. június 29., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents