Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

¥!UG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJEIEK* tAfpfluinui AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam. 149. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. június 27„ pcnlck A választópolgárok bizalmával K öszöntőként íródnak ezek a sorok: az újonnan megalakuló parla­ment köszöntőiéként. A jú­nius elején öt évre meg­választott országgyűlési kép­viselők — akik között min­den harmadik most először kapta meg a választópolgá­rok bizalmát — ma, pén­teken — immár hivatalo­san is megkezdik felelősség- teljes közéleti megbízatá­suk teljesítését, elfoglalják helyüket a parlament szék­soraiban. ,Az új országgyűlés meg­alakulása mindig kiemelke­dő eseménye hazánk belpo­litikai életének. Különösen így van ez rnóst, amikor egy, a megszokottnál, az átlagosnál nehezebb ötéves választási ciklus elé néz az ország. A jobb, hatéko­nyabb, szervezettebb mun­kára kényszerítő, nehéz gaz­dasági helyzet egyúttal na­gyobb közéleti aktivitásra, a parlamenti demokratiz­mus elmélyítésére is ösztö­nöz. Sok múlik azon, hogy az újonnan mandátumot kapott országgyűlési képvi­selők mennyiben tudnak majd megfelelni a magúk posztján megnövekedett feladataiknak. Az ünneprontás szándé­ka nélkül meg kell mon­dani, hogy az utóbbi idő­ben néhány helyen furcsa nézetek terjedtek el. Ezek lényege az, hogy a mosta­ni nehéz gazdasági helyzet­ben a korábbinál kevesebb idő, tér juthat a demokrá­ciának, így a parlamenti de­mokratizmusnak is; a kü­lönféle határozatok, elkép­zelések megvitatása helyett azok szigorú és következe­tes végrehajtása kerül elő­térbe. Érdemes elidőzni egy kicsit ennél a gondolatnál, talán hasznos útravalót ad­hatunk a meditálással az új országgyűlési képviselőknek is, fontos közéleti munká­jukhoz. Nem értünk egyet azzal, hogy nehéz gazdasági kö­rülményeink között a de­mokráciának szükségkép­pen egy kicsit háttérbe kell kerülnie. Ellenkezőleg: so­ha nem volt még olyan nagy szüksége talán ennek az országnak a tömegek, a nép aktív részvételére a törvényhozásban, a hatalom gyakorlásában, mint éppen napjainkban. S ennek a tár­sadalmi párbeszédnek egyik legfontosabb színtere az országgyűlés, amelynek mindenkire kötelező dönté­seit azok az embertek hoz­zák, akiket magunk juttat­tunk szavazatainkkal man­dátumhoz. Azon természetesen nincs vita, hogy az elkövetkező evekben körülményeinkből adódóan — és szocialista társadalmi rendszerünk alapelveihez híven — az eddiginél is nagyobb fi­gyelmet kell fordítanunk a döntések, határozatok szi­gorú és következetes végre­hajtására. (Magának az or­szággyűlésnek is fontos fel­adata ezt, akár a miniszte­rek rendszeres beszámolta­tásával is, ellenőrizni.) Ez anonbasn nem jelenti •— nem jelentheti — azt, hogy / a döntések előkészítésének \ fázisában már kevésbé kell \ építeni a parlamenti, illet- > ve az országgyűlési bízott- ) sági vitákra, a képviselők véleményére, észrevételeire, j Az elmúlt évek tapaszta- latai már sokszorosan be- bizonyították, hogy a kép- S viselők — sokszor éppen ' látszólagos „kívülállóságuk- ' ból” adódóan — igenis ké- j pesek az ágazati és szerve- ) zeti érdekeken túllátva, or- 1 szágos méretekben gondol- ; kodni, a döntési alternatí- \ vák mérlegeléséhez új - szempontokat felvetni. S J erre a szellemi, politikai ( tőkére — amit a képvise- ? lök tapasztalatai, észrevéte- í lei jelentenek — a'követke- ■ ző években igen nagy szűk- < ség lesz országépítő céljaink megvalósításához. De tegyük mindehhez í rögtön hozzá azt is; sok l esetben magukon a képvi- selőkön múlik, hogy mi- í lyen határozottsággal sze- . reznek érvényt vélemé- j nyűknek, álláspontjuk- > nak. S nem csak a saját J választókerületük gond­jainak megoldásában ... Túl vagyunk már azon az időszakon, amikor az or­szággyűlési képviselőket amolyan „kijáró” emberek­nek . tekintették: csupán annyit vártak tőlük a vá­lasztópolgárok, hogy újabb fejlesztési hitelt, hozzájáru­lást szerezzenek, mondjuk az út- vagy járdaépítéshez és még sorolhatnánk. A választókerület gond jainak ismerete, a legége­tőbb bajok orvoslása, a helyi érdekek képviselete, persze továbbra is fontos feladatuk a képviselőknek. De az állampolgárok bi­zalmából kapott parlamen­ti megbízólevél arra is fel­jogosítja — sőt kötelezi — a képviselőt, hogy tudjon és merjen véleményt for­málni, érvelni, vitatkozni az egész országot érintő kérdések megoldása érde­dében is. S legyen jó agi­tátora, meggyőző szószóló­ja az országos politikának saját választókerületében akkor is, ha éppen azt a cseppet sem kellemes dol­got kell megértetni az ál­lampolgárokkal, hogy most néhány évig kevesebb lesz a fejlesztésre jutó forint, jobban kell takarékoskod­nunk ahhoz, hogy jövő fej­lődésünket kellően megala­pozzuk. B zt ígértük az elején, hogy köszöntőnek íródnak ezek a sorok, s lám, a különféle gondok, tennivalók felsorakoztatása lett belőle. Talán így van ez rendjén. Hiszen nehéz, küzdelmes esztendők állnak a képviselők — köztük me-, gyénk 12 képviselője — előtt. De ott tudhatnak a tarsolyukban egy nagyon fontos dolgot, ami erőt, hi­tet adhat a közéleti mun­kához, cselekvéshez: vá­lasztópolgáraik tízezreinek feltétlen bizalmáéi, amely őket a Parlamentbe juttat­ta. A Hazafias Népfront Országos Elnöksége ülésezett Csütörtökön Kallai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége. Az ülésen megje­lent és felszólalt Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. Az országos elnökség meg­tárgyalta a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalá­sát az országgyűlés alakuló ülésével összefüggő személyi kérdésekben. A javaslatokat elfogadta. Ügy határozott, hogy azokat a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságával közösen az illetékes testületek elé ter­jeszti. Az országos elnökség &g- ját hatáskörébe tartozó sze­mélyi kérdésekben Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára terjesztett elő javasla­tokat. A vitában felszólalt Bog­nár József, Mezei Barna. Ná- nási László, Nyirvi Béla, Ró­nai Rudolf és Szabó Kálmán. Az elnökség meghallgatta és jóváhagyta ár. Szentistvá- nyi Gyuláné országos titkár beszámolóját az országgyű­lési és tanácsi választások tapasztalatairól. A Hazafias Népfront Országos Elnöksé­ge köszönetét és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik a választások előkészítésé­ben, lebonyolításában részt vettek és munkájukkal hoz­zájárultak a választások si­keréhez. (MTI) Benke Valéria köszöntése Benke Valériát, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el­nökét több évtizedes mun­kásmozgalmi tevékenységé­nek és a szocialista társada­lom építésében szerzett ér­demeinek elismeréseként — hatvanadik születésnapja al­kalmából — az Elnöki Ta­nács a Magyar Népköztár­saság Érdemrendjével tün­tette ki. A kitüntetést csütörtökön a Parlamentben Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át Jelen volt Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, valamint Németh Károly és Űvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, a Központi Bizottság tit­kárai. A francia külkereskedelmi miniszter tárgyalásai Lázár György fogadta Jean Francois Deniau-t Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, csütörtökön a Parlamentben fogadta Jean Francois Deniaü francia kül­kereskedelmi minisztert, aki Veress Péter külkereskedel­mi miniszter meghívására, szerdán érkezett Budapest­re, hogy tárgyalásokat foly­tasson a két ország gazda­sági kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. A szívélyes lég­körű találkozón részt vett Veress Péter, valamint Ray­mond Bressier, a Francia Köztársaság budapesti nagy­követe. Ugyancsak csütörtökön fo­gadta a francia külkereske­delmi minisztert Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes Is. A szívélyes légkörű talál­kozón részt vett Veress Péter és Jacques Lecompt. Veress Péter külkereskedel­mi miniszter csütörtökön tár­gyalásokat folytatott francia kollégájával. Áttekintették a magyar—francia gazdasági kapcsolatok helyzetét és fej­lesztésének perspektíváit. Megállapították, hogy a leg­utóbbi években a két ország árucseréjében tapasztalt fej­lődés ellenére a kapcsolatok bővítésének jelentős tartalé­kai vannak. Kifejezték, hogy mindkét fél erőfeszítéseket tesz e tartalékok kihaszná­lására. (MTI) Gyöngyös uj arca Gyors tetemben fejlődik a Maira „fővárosa". .4 Mátrái úti lakótelepen Ilii lakás épült az elmúlt évben, s az idén az elképzelések szerint 80 új otthont adnak át a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói. ' vä.;^s >, Mtxwicv/.'::.ive-v-r::-&s. A daru már a 10. emeletnél tart Nem hiányzik majd az óvoda sem (Fotó: Szabó Sándor) MTESZ-prograni Hasznosítsuk a műszaki értelmiségbon rejlő tartalékokat Csütörtökön ülést tartott a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­gének Országos Elnöksége. Fock Jenőnek, az MSZMP KB tagjának, az^MTESZ el­nökének megnyitója után, Tóth János főtitkár ismertet­te a XII. pártkongresszus ha­I/flzár György «wnlörtökön a reskedehni minisztert. FariamcnfbrH' fogadta .lean Francois Denian francia kiilkp­(Népújsag teiefoío — MTI—KS) tározataiból adódó MTESZ- felada tokát. Az MTESZ határozott tö­rekvése — hangoztatta egye­bek között a főtitkár 1 —, hogy az eddigieknél tervsze­rűbben. célratörőbben, moz­gósítsa a műszaki értelmiség­ben rejlő ■ tartalékokat. Ör­vendetes, hogy, a szövetség által is kiemelt, népgazdasá­gi fontosságú témákban — így az ésszerű energiagazdál­kodásban, az elektronikai al­katrészgyártásban, az élelmi­szer-gazdaság ipari hátteré­nek és gyógyszergyártásának a fejlesztésében — már hó­napok óta eredményes te­vékenység folyik. E témákat az elnökség most kibővítette. Ez a téma a szellemi alkotókészség el­mélyítése, a szellemi alkotá­sok gyorsabb terjesztése. A témabővítés a kutatási, fej­lesztési eredmények, újítá­sok, találmányok. licencek gyorsabb és jobb hasznosítá­sát jelentheti. Az elnökség határozatot fo­gadott el az MTESZ buda­pesti intéző bizottságának megalakulásáról, amelynek elnökévé Horgos Gyulát vá­lasztották. Az ülésen adták át az idei MTESZ-díjakat is. Eredményes és áldozatkész munkájáért huszonnyolc ak­tivista kapta meg a társa­dalmi megbecsülést kifejező - dijat, melyet Fock Jenő adott at.

Next

/
Thumbnails
Contents