Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-27 / 149. szám
CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTAR: < „Vélet’enek“ láncolata NEHÉZ az oknyomozó történelem dolga: az egy-j kor lényeges politikai harc részletei évszázadok múl-] tán a semmibe tűnnek. Könnyebb a nap krónikása- $ nak. az újságírónak, mert visszalapozhat a tegnap ! krónikájában. Erre ma az öt ASEAN-ország — a Fü- l löp-szigetek, Indonézia, Malaysia, Singapur és Thai- < lold — szerdán, csütörtökön lezajlott külügyminiszteri 5 értekezlete késztet. Kuala Lumpurban, Malaysia fővárosában, nem \ túl messze a thaiföldi—kambodzsai határtól, szinte j másról sem volt szó, mint a vietnami csapatok állí- j tólagos thaiföldi behatolásáról, amely „megtorlás aj bangkoki kormánynak a kambodzsai menekültek ha- j zaszállítására hozott döntéséért”. Ezzel szemben Viet- ' namban hivatalosan közölték: a thaiföldi kormány: azzal a szándékkal küld át kambodzsai menekülteket:’ a határon, hogy azok a Pol Pot-féle bandákat támo- '/ gassák. A kambodzsai hírügynökség pedig hivatalo- > san jelentette: hétfőn és kedden thaiföldi fegyverek- , kel felszerelt, nagy létszámú, kambodzsai ellenforra- í dalmi bandák — a thaiföldi légierő, tüzérség. harcko- ] esik és gyalogság oltalma alatt — betörtek Kambod- / zsába. 1 A thaiföldi—kambodzsai határon tehát — érdé- \ kés módon — éppen a tanácskozás előestéjén robbant < ki súlyos fegyveres incidens. További „véletlen", hogy ' Kuala Lumpurban, az „ötök” ülésén éppenséggel jelen volt további hat külügyminiszter, az ausztrál, az ; újj-zélandi, a japán, az indiai, a kanadai és persze az' amerikai Edmund Muskie, aki már előző nap. Anka- j iából szükségesnek tartotta megüzenni, hogy „az USA ’ tiszteletben fogja tartani Thaiföld irányában vállalt? kötelezettségeit”. S hogy félreértés ne essék, Hodding ■ Carter, az amerikai külügyminisztérium sajtófőnöke, \ Washingtonból ráduplázott, mondván:. „Washington j számít rá, hogy a közeljövőben katonai segítségnyúj- > tási kérelem érkezik Thaiföldről, s azt nagyon ked- ( vezően fogják elbírálni”. \ Ennyi „véletlen” egybeesése már önmagában gyanús. Hát még ha visszalapozunk az elmúlt hóna- < pok krónikájában! Kiderül belőle, hogy — csupán az > idén — az ASEAN-országok felelős miniszterei április- } ban, májusban, júniusban másról sem panaszkodtak, mint a fejlett ipari országok megkülönböztető keres- 1 kedelmi elzárkózásáról, az ellenük alkalmazott állan- dó diszkriminációról. Élesen bírálták az őket sújtó, igazságtalan behozatali kvótákat, a gazdasági életüket gúzsba kötő protekcionizmust. \ KUALA LUMPUR előestéjén tehát rossz szelek ( fújdogáltak az USA tömbkovácsok számára. Persze,! azt ma még senki nem tudja, hogy merre haladnak ! tovább a délkelet-ázsiai események. De semmi kétség. ; hogy minden ASEAN-külügyminisztert nem hagyhat ; cserben a memóriája. S emlékezőtehetségüket egy el nem hanyagolható körülmény, a nemzeti-gazdasági í érdek bizonyára serkenti majd. (Firon) I' } A portugál főváros éles tüntetéssel fogadta Carter elnököt. „Carter, menj haza és vidd magaddal azokat, akik idehívtak !” olvasható a tízezres tömeg transzparensén. A NATO fegy vetkezik A NATO haladék nélkül megkezdi tavaly decemberben elfogadott fegyverkezési programjának megvalósitá- sát. Egyebeik között ezt tartalmazza a NATO kétnapos ankarai külügyminiszteri tanácskozásán elfogadott közlemény. Az új' amerikai atomfegyverek nyugat-európai elhelyezését a közlemény a varsói szerződés állítólagos katonai fölényével indokolja. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon a haladás az afganisztáni fejleményektől függ. A NATO a szovjet csapatok „azonnali, feltétel nélküli és teljes kivonását” követeli. Állást foglaltak a SALT-tárgyalások folytatása mellett is. Hozzátették azonban, hogy folytatni akarják a NATO fegyveres erőinek fejlesztését. A NATO-tanácskozáson jóváhagyott közlemény a Közel-Kelettel kapcsolatban lényegében megismétli a közös piaci országok csücsta- lálkozóján elfogadott állásfoglalást azzal az alapvető különbséggel, hogy az amerikai külügyminiszter követelésére ezúttal nem említették meg a palesztin nép önrendelkezési jogát. Luns NATO-főtitkár a tanácskozás után tartott sajtó- értekezleten elmondta, hogy a külügyminiszterek megvitatták a leszerelési világértekezletre vonatkozó francia javaslatot is, de egyelőre nem tudtak közős álláspontot kialakítani. Hozzátette, hogy a kérdést nem veszik le a napirendről és a madridi európai biztonsági és együttműködési tanácskozáson is megvitatják. Luns elismerte. hogy a NATO külügyminiszterei ezúttal nem határoztak el semmilyen új kezdeményezést, de hangsúlyozta, hogy a tanácskozást sikeresnek tartja. Mint mondta, sikerült eloszlatni azokat az aggodalmakat, hogy az NSZK megváltoztatja álláspontját az új atomfegyverek telepítésének kérdésében és lecsillapították a nyugatnémet kancellár közelgő moszkvai látogatása miatt zaklatott kedélyeket. Schmidt a szovjet vezetőkkel folytatandó megbeszélésein a nyugati szövetségesek közös álláspontját fogja ismertetni. Közölte, hogy a miniszterek állást foglaltak a NATO déli szárnyának erősítése mellett, de nem vitatták meg részletesen a görög—török ellen téteket. Muskie amerikai külügyminiszter a sajtóértekezleten harcias hangvételű beszédében NATO-n belüli „fokozottabb szolidaritás” jeleként üdvözölte a közlemény Afganisztánnal kapcsolatos megállapításait. Kijelentette, ha nem történik haladás Afganisztán kérdésében, akkor a SALT—II. szerződés szenátusi jóváhagyásának határideje jövő tavasszal anélkül jár le. hogy az okmányt ratifikálták voina. (MTI) „lUem akarunk többe népünk hóhérai lenni*9 Katonai felkelés 75 évvel ezelőtt a Patyomkin páncéloson 1905 júniusának végén a világsajtó szenzációjának középpontjában a fekete-tengeri orosz matrózok felkeléséről szóló hírek állottak. A nyugati viiág igen jól értesült lapjai, tudósítóik jóvoltából közölték a felkelt matrózok felhívását is, amely . Az egész civilizált világhoz” címet viselte. Egy részletet idézünk ebből a kiáltványból, amely minden ország polgárához és minden néphez szólt. „Az önkényuralmi kormány gaztettei láttán minden türelmünk kifogyott. A felháborodás lángjától elbontott Oroszország egyként kiáltja: le a rabláncokkal! A kormány vérbe akarja borítani az egész országot, elfelejti, hogy a hadsereg az elnyomott nép fiaiból áll. A ..Patyomkin” legénysége megtette az első határozott lépést. Nem akarunk többé népünk hóhérai lenni. Jelszavunk: halál vagy szabadság az egész orosz nép számára! Követeljük hogy vessenek véget a háborúnak és azonal hívják össze az al- kotmÓMupzó nemzetgyűlést az választójog alapján. A végsőkig fogunk harcolni ezért a célért: győzelem vány halál! Minden szabad ember, minden munkás W8U- június 27„ péntek a mi oldalunkon lesz a szabadságért és a békéért folyó harcunkban. Le az önkény- uralommal! Éljen az alkotmány ózó nemzetgyűlés!" 1905. június 27-én a „Knyaz Patyomkin Tavricseszkij” páncélos hajó matrózai felkeltek parancsnokaik embertelen bánásmódja és hallatlan kegyetlensége ellen. Leszámoltak a legjobban gyűlölt tisztekkel, a hajóra fjedig felvonták a forradalmi vörös lobogót. Forradalmi bizottságot választottak, amelynek vezetője A. N. Ma- tyusenko torpedógépész volt. A felkelés lefolyását ő mondta el egy személyes beszélgetés során még az év júliusának elején az akkor Svájcban tartózkodó Leninnek. A páncélos hajó felkelt legénységéhez csatlakozott a 267. számú torpedónaszád is. A két jól fel fegyverzett hajó befutott Ogyesszába. A városban. ekkor általános sztrájk volt, s a forradalmi matrózok csatlakozásával reális lehetőség kínálkozott arra, hogy a munkásokkal együtt tovább erősítsék a kirobbant felkelést. Ezt a lehetőséget azonban nem tudták kihasználni. Egyrészt a városi szociáldemokrata vezetésben többségben levő mensevikek ingadozása, más- riszt a Patyomkin matrózainak nem teljesen egységes '’’énése miatt. A felkelést követő hármaik napon játszódtak le a döntő események, amelyek meghatározták a páncélos hajó további sorsát is. A cári kormány és hadvezetés ekkorra tudta mozgósítani az egész fekete-tengeri flottát. Azzal a paranccsal küldték a hajóhadat Ogyesszába, hogy süllyesszék el, de legalábbis ejtsék foglyul a Patvomkint. Az igen erős fegyverzettel rendelkező hadihajó azonban bátran ellenállt, sőt két ízben sikerült áttörnie az ellene vezényelt hajóraj hadrendjét. Ezt látva, a többi hajó legénysége is nyílt tüntetés formájában szolidaritást vállalt a Patyomkin matrózaival. A hajókon várható felkelés elkerülésére a kivezényelt hadihajókat a nyílt tengerre irányították. Közülük a „Georgij Pobedono- szec” nevű páncélos hajó csatlakozott a Patyomkinhoz és a torpedónaszádhoz, de egy altiszt árulása következtében a hajó zátonyra futott. A Patyomkin matrózainak felkelése tizenegy napig tartott. Ekkor fogytak el a szénás . élelmiszerkészletek. ..A lázadó hajó", a Knyáz Patyomkin a román vizekre vette útját. Constancában kötöttek ki és átadták a hajót a román hatóságoknak. A román kormány nem tekintette bűnözőknek a felkelt matrózokat, mint ahogy azt a cár szerette volna, hanem csupán katonaszökevényeknek. Így a 700 matróz, bár élelmiszert és szenet nem kaptak, de megmenekült. Innen jutott ki azután Leninhez is, a már fentebb idézett torpedógépész. A felkelésnek óriási politikai jelentősége volt. A felkelt fekete-tengeri matrózok hitet tettek arról, hogy magukénak vallották a forradalmi nép célkitűzéseit. Az egész, világ figyelmét sikerült tettükkel magukra irányítaniuk. Bizonyította ez a felkelés azt is. hogv a cárizmus fegyveres erői között is megkezdődött egy folyamat, a bomlás, amely magja lett — Lenin szavaival — az új forradalmi hadseregnek. A Patyomkin páncélosról 1925-ben készített nagyszerű, mindmáig idézett és ismert film állított művészi emléket a 75 évvel ezelőtt tőiként forradalmi esemény hőseinek. Lenin a felkelést követő napokban irta. hogy „Az odesszai felkelés és a ..Patyomkin” páncélos csatlakozása a forradalomhoz új, hatalmas lépést ielentett az önkényuralom elleni forradalmi mozgalom fejlődésében.” .. .„A több éve folyó kegyetlen katonai meatorlás .megnevelte’ a proletártátust és a városi köznépet, előkészítette őket a forradalmi harc fejlettebb formáira. A bűnös és szénvenletes háború következtében. amehihe az önkényuralom belekén vszerít ette a vénet, csordultig telt a nép türelmének pohara. Megkezdődtek n tömének első kísérletei. hogy fegyveresen álljatuik ellen a cári csapatoknak.” Az első kísérletek háromnegyed évszázados évfordulóién tisztelettel emlékezik a szocialista viláa az. úttörőkre szzal. hogv felidézi hősies aarcaik^emlékét. Vida Sándor Mofríff Tiltsák el a nukleáris kísérleteket! A genfi leszerelési bizottság csütörtöki, plenáris ülésén felszólalt dr. Kömives Imre nagykövet, a magyar küldöttség vezetője is. Beszédében elemezte a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének május 14— 15-i üléséről kiadott nyilatkozat azon leszerelési jellegű javaslatait, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a genfi leszerelési bizottság napirendjén szereplő kérdésekhez. A magyar delegátus sürgette a konkrét eredmények mielőbbi elérését olyan kérdésekben, mint a nukleáris fegyverkísérletek teljes eltiltása, a radiológiai, illetve a vegyi fegyverek eltiltása, va lamint a nukleáris fegyvei rel nem rendelkező államok biztonsági garanciáinak erősítése. Megkülönböztetett je lentőségűnek minősítve a nukleáris leszerelés kérdéseit, a magyar küldött elenged hetetlennek mondotta, hogy a bizottság konkrétan foglalkozzék e témakörrel. A szocialista országok múlt évi — a nukleáris leszereléssel kap csolatos — kezdeményezésére utalva javasolta, hogy a bi zottság a delegációk széles körű bevonásával dolgozzon ki javaslatot az előkészítő tárgyalások megkezdésére. (MTI) A haderőcsökkentésröl Fodor Zoltán felszólalása Bécsben Tadeusz Strulak lengyel nagykövet elnökletével csütörtökön megtartották a közép-európai fegyveres erők és, fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalássorozat 241. plenáris lését. A tanácskozáson Fodor Zoltán nagykövet, a magyar küldöttség vezetője mondott beszédet. Fodor Zoltán megállapította, hogy a NATO-országok 1979. december 20-i javaslatukkal nemcsak a tárgyalások megállapodott alapelveitől és céljaitól térnek el. hanem a korábbi javaslatokban korlátozottan meglevő realisztikus elemektől is. Így álláspontjuk ma már nem tartalmazza például az atomfegyvereknek és azok hordozóeszközeinek bevonását a csökkentésbe, amit 1975-ben ajánlottak fel. Hiányzik a nyugat-európai államok és Kanada konkrét kötelezettségvállalásának szándéka a 2. szakaszban történő csökkentésre, továbbá a személyi állomány létszámának „befagyasztására” a két szakasz közötti időszakban. Fodor nagykövet hangsúlyozta, hogy a, nyugati küldöttségek múlt év .végi javaslataik alapján döntő jelentőséget tulajdonítanak a csökkentéssel összefüggő intézkedések megtárgyalásának — anélkül, hogy figyelembe vennék: a csökkentés és a „kísérő intézkedések” között szerves kapcsolatnak kell lennie. A magyar delegátus a továbbiakban nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a bécsi tárgyalásokon részt vevő valamennyi szocialista ország megfelelő jelentőséget tulajdonít a bizalomnövelő intézkedéseknek. A magyar küldöttség véleménye szerint, nagymértékben elősegítené a bizalom légkörének kialakulását. ha a szocialista országoknak az európai biztonsági értekezlet valamennyi reszt - vevőjéhez intézett javaslata alapján korlátoznák a katonai gyakorlatok terjedelmét. A döntő kérdés itt, Becsben azonban, az, hogy a tárgyalások során olyan intézkedések kerüljenek > kidolgozásra. amelyek biztosítják, hogy a megkötendő csökkentési egyezményben részes államok teljesítik vállalt kötelezettségeiket. Elengedhetetlen. hogy ezek az intézkedések csak a csökkentés megállapodott területére terjedjenek ki. Kezdettől fogva érvényesnek _kell lenniük a közvetlen résztvevők valamennyi — a térségben állomásozó — csapatára. A varsói szerződés vezető szervei az elmúlt hónapban ismét- kinyilvánították készségüket a leszerelés és a katonai enyhülés előmozdítására. Kádár János, az MSZMP KB első titkára e kérdésről május 29-i beszédében a következőket mondotta: „aki békességet, békés egymás mellett élést, enyhülést akar, aki a fegyverkezés korlátozására, a fegyverkezési verseny lefékezésére törekszik, annak a varsói szerződés szervezete — minden tagállama — készséges és jó partnere,”. A csütörtöki tanácskozást követő sajtótájékoztatón a nyugati szóvivő azt bizonygatta. hogy a nyugati fél a „kísérő intézkedések” megtárgyalására tett javaslatot óvatosan és körültekintőein fogalmazta meg. mivel megítélése szerint azok hozzásegíthetnek a félreértések elkerüléséhez, illetve a stabilitás kialakulásához. (MTI) Hírügynökségek jelentik MADRID: A Jimmy Carter, amerikai elnök spanyolországi látogatásáról csütörtökön kiadott közlemény szerint, a nemzetközi helyzetet áttekintve, mindkét fél kifejezésre juttatta aggodalmát a világ különböző övezeteiben fennálló feszültségek miatt, és aláhúzták a nyugati szolidaritás fontosságát, ami a spanyol külpolitika egyik vezérfonala. A továbbiakban kifejezték reményüket, hogy a közelgő madridi találkozó harmonikus lefolyása lehetővé teszi a párbeszédnek és az együttműködésnek kedvező légkör kialakítását. Ez elősegíti a kölcsönös bizalom helyreállítását és lehetővé teszi a haladást az enyhülés és a béke útján. A szovjet egységek Afganisztánból való kivonása tekintetében. a közlemény a velencei csúcsértekezleten elfogadottal azonos álláspontot tükröz. Az amerikai elnök kifejezte megelegedetlsegét afelett, hogy előrehaladóban van Spanyolország integrációja a nyugat-európai közösségbe. A közlemény nem tesz említést Spanyolország tervezett NATO-tagságáról. LISSZABON: Carter, amerikai elnök csütörtökön, európai körútja utolsó állomására, Portugáliába . érkezett. A lisszaboni repülőtéren Eanes portugál köztársasági elnök és Car- neiro kormányfő fogadta. Az ünnepélyes repülőtéri fogadtatás után az amerikai elnök Carneiro kormányfővel folytatott megbeszélést. A tárgyalás érdemi részleteiről semmit sem hoztak nyilvánosságra. Amerikai kezdeményezésre Carter találkozott Mario Soaressel, az ellenzéki szocialisták vezetőjével, majd az elnöki palotában Eanes elnökkel tárgyalt. Carter a tervek szerint még csütörtökön délután visszaindul Washingtonba. I
