Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTAR: < „Vélet’enek“ láncolata NEHÉZ az oknyomozó történelem dolga: az egy-j kor lényeges politikai harc részletei évszázadok múl-] tán a semmibe tűnnek. Könnyebb a nap krónikása- $ nak. az újságírónak, mert visszalapozhat a tegnap ! krónikájában. Erre ma az öt ASEAN-ország — a Fü- l löp-szigetek, Indonézia, Malaysia, Singapur és Thai- < lold — szerdán, csütörtökön lezajlott külügyminiszteri 5 értekezlete késztet. Kuala Lumpurban, Malaysia fővárosában, nem \ túl messze a thaiföldi—kambodzsai határtól, szinte j másról sem volt szó, mint a vietnami csapatok állí- j tólagos thaiföldi behatolásáról, amely „megtorlás aj bangkoki kormánynak a kambodzsai menekültek ha- j zaszállítására hozott döntéséért”. Ezzel szemben Viet- ' namban hivatalosan közölték: a thaiföldi kormány: azzal a szándékkal küld át kambodzsai menekülteket:’ a határon, hogy azok a Pol Pot-féle bandákat támo- '/ gassák. A kambodzsai hírügynökség pedig hivatalo- > san jelentette: hétfőn és kedden thaiföldi fegyverek- , kel felszerelt, nagy létszámú, kambodzsai ellenforra- í dalmi bandák — a thaiföldi légierő, tüzérség. harcko- ] esik és gyalogság oltalma alatt — betörtek Kambod- / zsába. 1 A thaiföldi—kambodzsai határon tehát — érdé- \ kés módon — éppen a tanácskozás előestéjén robbant < ki súlyos fegyveres incidens. További „véletlen", hogy ' Kuala Lumpurban, az „ötök” ülésén éppenséggel je­len volt további hat külügyminiszter, az ausztrál, az ; újj-zélandi, a japán, az indiai, a kanadai és persze az' amerikai Edmund Muskie, aki már előző nap. Anka- j iából szükségesnek tartotta megüzenni, hogy „az USA ’ tiszteletben fogja tartani Thaiföld irányában vállalt? kötelezettségeit”. S hogy félreértés ne essék, Hodding ■ Carter, az amerikai külügyminisztérium sajtófőnöke, \ Washingtonból ráduplázott, mondván:. „Washington j számít rá, hogy a közeljövőben katonai segítségnyúj- > tási kérelem érkezik Thaiföldről, s azt nagyon ked- ( vezően fogják elbírálni”. \ Ennyi „véletlen” egybeesése már önmagában gyanús. Hát még ha visszalapozunk az elmúlt hóna- < pok krónikájában! Kiderül belőle, hogy — csupán az > idén — az ASEAN-országok felelős miniszterei április- } ban, májusban, júniusban másról sem panaszkodtak, mint a fejlett ipari országok megkülönböztető keres- 1 kedelmi elzárkózásáról, az ellenük alkalmazott állan- dó diszkriminációról. Élesen bírálták az őket sújtó, igazságtalan behozatali kvótákat, a gazdasági életü­ket gúzsba kötő protekcionizmust. \ KUALA LUMPUR előestéjén tehát rossz szelek ( fújdogáltak az USA tömbkovácsok számára. Persze,! azt ma még senki nem tudja, hogy merre haladnak ! tovább a délkelet-ázsiai események. De semmi kétség. ; hogy minden ASEAN-külügyminisztert nem hagyhat ; cserben a memóriája. S emlékezőtehetségüket egy el nem hanyagolható körülmény, a nemzeti-gazdasági í érdek bizonyára serkenti majd. (Firon) I' } A portugál főváros éles tüntetéssel fogadta Carter elnököt. „Carter, menj haza és vidd magaddal azokat, akik idehív­tak !” olvasható a tízezres tömeg transzparensén. A NATO fegy vetkezik A NATO haladék nélkül megkezdi tavaly december­ben elfogadott fegyverkezési programjának megvalósitá- sát. Egyebeik között ezt tar­talmazza a NATO kétnapos ankarai külügyminiszteri ta­nácskozásán elfogadott köz­lemény. Az új' amerikai atomfegyverek nyugat-euró­pai elhelyezését a közlemény a varsói szerződés állítólagos katonai fölényével indokol­ja. A dokumentum hangsúlyoz­za, hogy a fegyverzetkorlá­tozási tárgyalásokon a hala­dás az afganisztáni fejlemé­nyektől függ. A NATO a szovjet csapatok „azonnali, feltétel nélküli és teljes ki­vonását” követeli. Állást fog­laltak a SALT-tárgyalások folytatása mellett is. Hozzá­tették azonban, hogy folytat­ni akarják a NATO fegyve­res erőinek fejlesztését. A NATO-tanácskozáson jó­váhagyott közlemény a Kö­zel-Kelettel kapcsolatban lé­nyegében megismétli a kö­zös piaci országok csücsta- lálkozóján elfogadott állás­foglalást azzal az alapvető különbséggel, hogy az ame­rikai külügyminiszter köve­telésére ezúttal nem említet­ték meg a palesztin nép ön­rendelkezési jogát. Luns NATO-főtitkár a ta­nácskozás után tartott sajtó- értekezleten elmondta, hogy a külügyminiszterek megvi­tatták a leszerelési világér­tekezletre vonatkozó francia javaslatot is, de egyelőre nem tudtak közős álláspon­tot kialakítani. Hozzátette, hogy a kérdést nem veszik le a napirendről és a madridi európai biztonsági és együtt­működési tanácskozáson is megvitatják. Luns elismerte. hogy a NATO külügyminiszterei ez­úttal nem határoztak el sem­milyen új kezdeményezést, de hangsúlyozta, hogy a ta­nácskozást sikeresnek tartja. Mint mondta, sikerült elosz­latni azokat az aggodalma­kat, hogy az NSZK megvál­toztatja álláspontját az új atomfegyverek telepítésének kérdésében és lecsillapították a nyugatnémet kancellár kö­zelgő moszkvai látogatása miatt zaklatott kedélyeket. Schmidt a szovjet vezetők­kel folytatandó megbeszélé­sein a nyugati szövetségesek közös álláspontját fogja is­mertetni. Közölte, hogy a miniszte­rek állást foglaltak a NATO déli szárnyának erősítése mellett, de nem vitatták meg részletesen a görög—török ellen téteket. Muskie amerikai külügy­miniszter a sajtóértekezleten harcias hangvételű beszédé­ben NATO-n belüli „foko­zottabb szolidaritás” jeleként üdvözölte a közlemény Af­ganisztánnal kapcsolatos megállapításait. Kijelentette, ha nem történik haladás Af­ganisztán kérdésében, akkor a SALT—II. szerződés sze­nátusi jóváhagyásának ha­tárideje jövő tavasszal anél­kül jár le. hogy az okmányt ratifikálták voina. (MTI) „lUem akarunk többe népünk hóhérai lenni*9 Katonai felkelés 75 évvel ezelőtt a Patyomkin páncéloson 1905 júniusának végén a világsajtó szenzációjának kö­zéppontjában a fekete-tenge­ri orosz matrózok felkelésé­ről szóló hírek állottak. A nyugati viiág igen jól érte­sült lapjai, tudósítóik jóvol­tából közölték a felkelt mat­rózok felhívását is, amely . Az egész civilizált világhoz” címet viselte. Egy részletet idézünk ebből a kiáltvány­ból, amely minden ország polgárához és minden nép­hez szólt. „Az önkényuralmi kor­mány gaztettei láttán min­den türelmünk kifogyott. A felháborodás lángjától elbo­ntott Oroszország egyként kiáltja: le a rabláncokkal! A kormány vérbe akarja borí­tani az egész országot, elfe­lejti, hogy a hadsereg az el­nyomott nép fiaiból áll. A ..Patyomkin” legénysége meg­tette az első határozott lé­pést. Nem akarunk többé népünk hóhérai lenni. Jel­szavunk: halál vagy szabad­ság az egész orosz nép szá­mára! Követeljük hogy ves­senek véget a háborúnak és azonal hívják össze az al- kotmÓMupzó nemzetgyűlést az választójog alap­ján. A végsőkig fogunk har­colni ezért a célért: győze­lem vány halál! Minden sza­bad ember, minden munkás W8U- június 27„ péntek a mi oldalunkon lesz a sza­badságért és a békéért folyó harcunkban. Le az önkény- uralommal! Éljen az alkot­mány ózó nemzetgyűlés!" 1905. június 27-én a „Knyaz Patyomkin Tavricseszkij” páncélos hajó matrózai fel­keltek parancsnokaik ember­telen bánásmódja és hallat­lan kegyetlensége ellen. Le­számoltak a legjobban gyű­lölt tisztekkel, a hajóra fje­dig felvonták a forradalmi vörös lobogót. Forradalmi bizottságot választottak, amelynek vezetője A. N. Ma- tyusenko torpedógépész volt. A felkelés lefolyását ő mond­ta el egy személyes beszél­getés során még az év júliu­sának elején az akkor Svájc­ban tartózkodó Leninnek. A páncélos hajó felkelt le­génységéhez csatlakozott a 267. számú torpedónaszád is. A két jól fel fegyverzett hajó befutott Ogyesszába. A vá­rosban. ekkor általános sztrájk volt, s a forradalmi matrózok csatlakozásával reális lehetőség kínálkozott arra, hogy a munkásokkal együtt tovább erősítsék a ki­robbant felkelést. Ezt a le­hetőséget azonban nem tud­ták kihasználni. Egyrészt a városi szociáldemokrata ve­zetésben többségben levő mensevikek ingadozása, más- riszt a Patyomkin matrózai­nak nem teljesen egységes '’’énése miatt. A felkelést követő hárma­ik napon játszódtak le a döntő események, amelyek meghatározták a páncélos ha­jó további sorsát is. A cári kormány és hadvezetés ek­korra tudta mozgósítani az egész fekete-tengeri flottát. Azzal a paranccsal küldték a hajóhadat Ogyesszába, hogy süllyesszék el, de legalábbis ejtsék foglyul a Patvomkint. Az igen erős fegyverzettel rendelkező hadihajó azonban bátran ellenállt, sőt két íz­ben sikerült áttörnie az elle­ne vezényelt hajóraj had­rendjét. Ezt látva, a többi hajó legénysége is nyílt tün­tetés formájában szolidaritást vállalt a Patyomkin matró­zaival. A hajókon várható felkelés elkerülésére a kive­zényelt hadihajókat a nyílt tengerre irányították. Közü­lük a „Georgij Pobedono- szec” nevű páncélos hajó csatlakozott a Patyomkinhoz és a torpedónaszádhoz, de egy altiszt árulása következ­tében a hajó zátonyra futott. A Patyomkin matrózainak felkelése tizenegy napig tar­tott. Ekkor fogytak el a szén­ás . élelmiszerkészletek. ..A lázadó hajó", a Knyáz Pa­tyomkin a román vizekre vette útját. Constancában kö­töttek ki és átadták a hajót a román hatóságoknak. A román kormány nem tekin­tette bűnözőknek a felkelt matrózokat, mint ahogy azt a cár szerette volna, hanem csupán katonaszökevények­nek. Így a 700 matróz, bár élelmiszert és szenet nem kaptak, de megmenekült. In­nen jutott ki azután Lenin­hez is, a már fentebb idé­zett torpedógépész. A felkelésnek óriási politi­kai jelentősége volt. A fel­kelt fekete-tengeri matrózok hitet tettek arról, hogy ma­gukénak vallották a forra­dalmi nép célkitűzéseit. Az egész, világ figyelmét sikerült tettükkel magukra irányíta­niuk. Bizonyította ez a fel­kelés azt is. hogv a cárizmus fegyveres erői között is meg­kezdődött egy folyamat, a bomlás, amely magja lett — Lenin szavaival — az új forradalmi hadseregnek. A Patyomkin páncélosról 1925-ben készített nagyszerű, mindmáig idézett és ismert film állított művészi emléket a 75 évvel ezelőtt tőiként for­radalmi esemény hőseinek. Lenin a felkelést követő napokban irta. hogy „Az odesszai felkelés és a ..Pa­tyomkin” páncélos csatlako­zása a forradalomhoz új, ha­talmas lépést ielentett az ön­kényuralom elleni forradalmi mozgalom fejlődésében.” .. .„A több éve folyó kegyet­len katonai meatorlás .meg­nevelte’ a proletártátust és a városi köznépet, előkészítette őket a forradalmi harc fej­lettebb formáira. A bűnös és szénvenletes háború követ­keztében. amehihe az ön­kényuralom belekén vszerít et­te a vénet, csordultig telt a nép türelmének pohara. Meg­kezdődtek n tömének első kí­sérletei. hogy fegyveresen álljatuik ellen a cári csapa­toknak.” Az első kísérletek három­negyed évszázados évforduló­ién tisztelettel emlékezik a szocialista viláa az. úttörőkre szzal. hogv felidézi hősies aarcaik^emlékét. Vida Sándor Mofríff Tiltsák el a nukleáris kísérleteket! A genfi leszerelési bizott­ság csütörtöki, plenáris ülé­sén felszólalt dr. Kömives Imre nagykövet, a magyar küldöttség vezetője is. Be­szédében elemezte a Varsói Szerződés Politikai Tanácsko­zó Testületének május 14— 15-i üléséről kiadott nyilatko­zat azon leszerelési jellegű javaslatait, amelyek közvet­lenül kapcsolódnak a genfi leszerelési bizottság napirend­jén szereplő kérdésekhez. A magyar delegátus sür­gette a konkrét eredmények mielőbbi elérését olyan kér­désekben, mint a nukleáris fegyverkísérletek teljes eltil­tása, a radiológiai, illetve a vegyi fegyverek eltiltása, va lamint a nukleáris fegyvei rel nem rendelkező államok biztonsági garanciáinak erő­sítése. Megkülönböztetett je lentőségűnek minősítve a nukleáris leszerelés kérdéseit, a magyar küldött elenged hetetlennek mondotta, hogy a bizottság konkrétan foglal­kozzék e témakörrel. A szo­cialista országok múlt évi — a nukleáris leszereléssel kap csolatos — kezdeményezésére utalva javasolta, hogy a bi zottság a delegációk széles körű bevonásával dolgozzon ki javaslatot az előkészítő tárgyalások megkezdésére. (MTI) A haderőcsökkentésröl Fodor Zoltán felszólalása Bécsben Tadeusz Strulak lengyel nagykövet elnökletével csü­törtökön megtartották a kö­zép-európai fegyveres erők és, fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó bécsi tár­gyalássorozat 241. plenáris lését. A tanácskozáson Fo­dor Zoltán nagykövet, a ma­gyar küldöttség vezetője mondott beszédet. Fodor Zoltán megállapítot­ta, hogy a NATO-országok 1979. december 20-i javasla­tukkal nemcsak a tárgyalá­sok megállapodott alapelvei­től és céljaitól térnek el. ha­nem a korábbi javaslatokban korlátozottan meglevő rea­lisztikus elemektől is. Így ál­láspontjuk ma már nem tar­talmazza például az atom­fegyvereknek és azok hordo­zóeszközeinek bevonását a csökkentésbe, amit 1975-ben ajánlottak fel. Hiányzik a nyugat-európai államok és Kanada konkrét kötelezett­ségvállalásának szándéka a 2. szakaszban történő csök­kentésre, továbbá a személyi állomány létszámának „be­fagyasztására” a két szakasz közötti időszakban. Fodor nagykövet hangsú­lyozta, hogy a, nyugati kül­döttségek múlt év .végi ja­vaslataik alapján döntő je­lentőséget tulajdonítanak a csökkentéssel összefüggő in­tézkedések megtárgyalásának — anélkül, hogy figyelem­be vennék: a csökkentés és a „kísérő intézkedések” kö­zött szerves kapcsolatnak kell lennie. A magyar delegátus a to­vábbiakban nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a bécsi tárgyalásokon részt vevő va­lamennyi szocialista ország megfelelő jelentőséget tulaj­donít a bizalomnövelő intéz­kedéseknek. A magyar kül­döttség véleménye szerint, nagymértékben elősegítené a bizalom légkörének kialaku­lását. ha a szocialista orszá­goknak az európai biztonsági értekezlet valamennyi reszt - vevőjéhez intézett javaslata alapján korlátoznák a kato­nai gyakorlatok terjedelmét. A döntő kérdés itt, Becs­ben azonban, az, hogy a tár­gyalások során olyan intéz­kedések kerüljenek > kidolgo­zásra. amelyek biztosítják, hogy a megkötendő csökken­tési egyezményben részes államok teljesítik vállalt kö­telezettségeiket. Elengedhe­tetlen. hogy ezek az intéz­kedések csak a csökkentés megállapodott területére terjedjenek ki. Kezdettől fogva érvényesnek _kell len­niük a közvetlen résztvevők valamennyi — a térségben állomásozó — csapatára. A varsói szerződés vezető szervei az elmúlt hónapban ismét- kinyilvánították kész­ségüket a leszerelés és a ka­tonai enyhülés előmozdításá­ra. Kádár János, az MSZMP KB első titkára e kérdésről május 29-i beszédében a követ­kezőket mondotta: „aki bé­kességet, békés egymás mel­lett élést, enyhülést akar, aki a fegyverkezés korlátozásá­ra, a fegyverkezési verseny lefékezésére törekszik, annak a varsói szerződés szervezete — minden tagállama — kész­séges és jó partnere,”. A csütörtöki tanácskozást követő sajtótájékoztatón a nyugati szóvivő azt bizony­gatta. hogy a nyugati fél a „kísérő intézkedések” meg­tárgyalására tett javaslatot óvatosan és körültekintőein fogalmazta meg. mivel meg­ítélése szerint azok hozzáse­gíthetnek a félreértések el­kerüléséhez, illetve a stabili­tás kialakulásához. (MTI) Hírügynökségek jelentik MADRID: A Jimmy Carter, amerikai elnök spanyolországi látoga­tásáról csütörtökön kiadott közlemény szerint, a nemzet­közi helyzetet áttekintve, mindkét fél kifejezésre jut­tatta aggodalmát a világ kü­lönböző övezeteiben fennál­ló feszültségek miatt, és alá­húzták a nyugati szolidaritás fontosságát, ami a spanyol külpolitika egyik vezérfona­la. A továbbiakban kifejez­ték reményüket, hogy a kö­zelgő madridi találkozó har­monikus lefolyása lehetővé teszi a párbeszédnek és az együttműködésnek kedvező légkör kialakítását. Ez előse­gíti a kölcsönös bizalom helyreállítását és lehetővé te­szi a haladást az enyhülés és a béke útján. A szovjet egységek Afga­nisztánból való kivonása te­kintetében. a közlemény a velencei csúcsértekezleten el­fogadottal azonos álláspontot tükröz. Az amerikai elnök kifejezte megelegedetlsegét afelett, hogy előrehaladóban van Spanyolország integrá­ciója a nyugat-európai kö­zösségbe. A közlemény nem tesz említést Spanyolország tervezett NATO-tagságáról. LISSZABON: Carter, amerikai elnök csütörtökön, európai körútja utolsó állomására, Portugá­liába . érkezett. A lisszaboni repülőtéren Eanes portugál köztársasági elnök és Car- neiro kormányfő fogadta. Az ünnepélyes repülőtéri fogadtatás után az amerikai elnök Carneiro kormányfő­vel folytatott megbeszélést. A tárgyalás érdemi részletei­ről semmit sem hoztak nyil­vánosságra. Amerikai kezde­ményezésre Carter találko­zott Mario Soaressel, az el­lenzéki szocialisták vezetőjé­vel, majd az elnöki palotá­ban Eanes elnökkel tárgyalt. Carter a tervek szerint még csütörtökön délután visszain­dul Washingtonba. I

Next

/
Thumbnails
Contents