Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-24 / 146. szám

I D fegyelem megkövetelése Integrált áramkör-Gyöngyösről Az Egyesült Izzó Gyöngyösi Félvezető- és Gépgyárában 1977 óta gyártják a: integrált áramköröket, a modern ipar nélkülözhetetlen kellékeit. A korszerű technológiaiul készü­lő integrált áramkörökből az idén már tizenötmillió darabot gyártanak. Képünkön: mikro- áramkörök felforrasztása mikroszkóp segítségével. (MTI fotó — Hadas János feli). — KS) Ami a siker mögött van. A gyöngyöspataiak élen járnak a Becsületes, szor­galmas TÖBBSÉG, az egészséges közvélemény az­zal ért egyet, mi több, azt igényli, hogy mindenki ké­pességei szerint dolgozzék és mindenki munkája arányá­ban részesüljön a javakból. Az elvvel való egyetértés­nek nagyon mélyek a gyö­kerei, hiszen a legtökélete­sebben kifejezi a munkavég. ző érdekét. Ám nagymérték­ben érvényesül az elv visz- szája is: nem mindenki dol­gozik képességei szerint, s nem mindig a teljesítmé­nyek arányában osztják az erkölcsi-anyagi elismerést. Mindez jelentősen befolyá­solja az emberek munkához való viszonyát^ általában a munkafegyelmet. Hiszen kit ne csábítana a kevesebb munka — löbb pénz eléré­sének lehetősége? Mit meg nem tesznek egyes emberek, hogy a lehetőséget a maguk hasznára fordítsák? Az igényesen és igényte­lenül dolgozók nagyjából azonos borítékja óhatatlanul felveti: van-e értelme a fi­gyelemnek, lelkiismeretes­ségnek, szorgalomnak, a nagyfokú fegyelemnek ? Olyan emberek persze mindig adódnak, akik szíve­sen elmennének a munka temetésére, más kérdés azon­ban. hogy számukra van-e boldogulási lehetőség. Mi ta­gadás. éppen azért. mert nem mindenütt mindennapi gyakorlati követelmény, a fegyelmezett, jó minőségű munka, nemcsak hogy moz­gásterük van, hanem egy- .szer-másszor irigylésre mél­tóan gyarapodnak is. Az ő fülükben bizonyosan szokat­lanul cseng majd a kong­resszusi állásfoglalás, hogy mindenütt és minden beosz­tásban meg kell követelni a munkaviszonnyal járó fel­adatok teljességét, a fe­gyelmezett és jó minőségű munkát. Ha minden mun­kahelyen — még a létszám­gonddal küzdőkben is —, igény a jó teljesítmény, tu­lajdonképpen szűkül a dolog nélküli jól élni szeretők le­hetősége is: nincs hova „me­nekülniük” a szigorú köve­telmények elől. Félre az általánosságokkal! A termelés eredményeiből és gondjaiból, a gazdálkodás tényezőiből kiviláglik, hogy az adott területen milyen az emberek munkához való vi­szonya, fegyelme. A párt- szervezetek — ha kellő ön­kritikával teszik mérlegre a végzett munkát — leszűr­hetik a munkafegyelemre vo­natkozó tanulságokat is: hol kell javítani, fejleszteni, mi ellen kell fellepni, mit kell erősíteni. Sem a fegyelem — sem a fegyelmezetlenség nem véletlen jelenség és nem is egyszer s-mindenkorra adott. Éppen ezért a fegyelmezet­lenség ellen is csak úgy le­hel eredményesen küzdeni, ha ismerik azokat az oko­kat. amelyek lehetővé teszik, amelyekből következik. Mert mi sem könnyebb, mint a fegyelmezetlenséget, a rossz munkát csak úgy álta­lában bírálni, pedig sok he­lyén ezt teszik, talán több­ször is, mint amennyire a szónak hatása lehet. Éppen ezért el kell jutnunk oda, — s ebben a helyi pártszerve­zetek tehetik a legtöbbet—, hogy a; szó és a tett mindin­kább közel kerüljön egy­máshoz. Ez minden munka­helyen mást. meg mást je­lent. es sokféle teendőt igé­nyel. Késés, lógás, selejt A pártszervezeteknek azon kell munkálkodniuk, hogy a felelőtlenség, a pontatlan­ság. a lustaság szülőanyján verjék el a port. s ne csak azokon az apróbb-nagyobb jelenségeken, amiket min­denki lát Természetesen nem becsülhető le a késés, a lógás, a selejt stb. elleni fellépés —. de ha csak a következményt büntetik, és az okok érintetlenül marad­nak, az ntajdhogy nem any- nyit ér. mintha valaki a tűzhányóra tenné a kezét és garantálná, hogy a vulkán nem tör ki- Egyszerűen azért. mert ha X okul is a bünte­tésből, Y még elkövetheti, ha a körülmények alkalmat, lehetőséget teremtenek rá. Ahhoz ugyanis, hogy a mun­ka folyamatosan, szervezet­ten, jó minőségben folyjék, nem elég a munkás lelkiis­merete, fegyelme. A beosz­tott fegyelme feltételezi a vezetés fegyelmét, gyakorla­tilag ennek függvénye. Nem­csak annak van jelentősége tehát, hogy „minden mun­kahelyen”, hanem annak is, hogy „minden beosztásban”: a fizikai és szellemi terüle­ten csakúgy, mint a beosz­tott és vezető vonatkozásá­ban szigorítani kell a fegyel­met. Azt kell változatlanul erősíteni, hogy mindenki a maga feladatának tegyen eleget a lehető legjobb tu­dása, képessége szerint. Jobb. ha előbb vesszük tu­domásul. mint utóbb, hogy az egymásra mutogatás és várás ideje lejárt. Sohasem volt ez a fajta magatartás dicséretes, mostanra azon­ban kifejezetten hitelét vesz­tette. A jobb teljesítmény­hez, a fegyelmezettebb mun­kához, a gazdálkodás szín­vonalának növeléséhez szük­séges feltételeket ugyanis manapság kívülről-felülről várni csaknem azt jelenti: a helyi vezetés tanú jelét ad­ja bátortalanságának, akció­képtelenségének. Hiszen a fegyelem mindenütt az adott termelési, gazdálkodási, tu­dati ■viszonyokat tükrözi —• ezek alakításáért viszont mindenütt a helyi gazdasági, politikai vezetés felelős el­sősorban. Az ő munkaköri kötelességük a fegyelmezett munka feltételeinek megte­remtése és megkövetelése. A vezetés felelőssége Ez a követelmény sok he­lyen nem azért hat az új­donság erejével, mintha ha­sonlatos megfogalmazásban soha nem hallották volna, inkább azért, mert némileg máshoz szoktak. Ahh.oz az állapothoz, amikor a bér­rendszer hiányosságaival, az önállóság korlátáival lehe­A napokban jelent meg a Gépipari Tudományos Egye­sület egri, gyöngyösi és siro- ki szervezetének időszakos kiadványa, a Heves megyei Műszaki Híradó idei első száma. A kiadvány időről időre hű képet ad megyénk műszaki értelmiségének tu­dományos munkájáról, pub­likációkat közöl az üzemek­ben végrehajtott műszaki fejlesztési, szervezési intéz­kedésekről, Az érdeklődő szakemberek ezáltal is szá­mos példáját találják a publikációkban a megyei ku­tatásoknak, sok hasznosítha­tó ötletet, javaslatot olvas­hatnak a dolgozatokban. Néhány az írások közül: dr. Szűcs László főiskolai fő­igazgató tollából a nemes­acélok gyártásáról, a szeny- nyeződések csökkentésének kísérleteiről olvashatunk. (Tudósítónktól) A megyében tizenkilenc lakásszövetkezet működik, amelyeknek egy része épí­téssel is foglalkozik, de a nagy többség csak a lakások fenntartásáról gondoskodik. Az építő tevékenységet foly­tató szövetkezetek igen je­lentős mértékben járulnak hozzá a megye lakásgond­jainak enyhítéséhez. Ezekről és a ha áik öt­éves terv feladatairól tár­gyalt Egerben, a Heves me­gyei lakásszövetkezetek vá­lasztmánya. A tanácskozá­son részt vett dr. Pál József, a SZÖVOSZ lakásszövetke­zeti főosztályának vezetője is. Az eddig végzett munká­ról. élért eredményekről .-tu­fái Janos MESZÖV-tükár tett indokolté sok mindent, az elnézőbb vezetési gyakor­latot is. Az eszközök hiányán azonban már túl vagyunk: bérrendszerünk, ha nem is tökéletes, de lehetőséget ad a differenciálásra, a módo­sított Munka Törvénykönyv lehetőséget teremt a pozitív és negatív fegyelmezésre, s hogy gyáron belül milyen egy-egy részleg vagy mun­kahelyi vezető hatásköre, az alapvetően helyi döntés kér­dés. Nincs megkötve a vezető keze a fegyelem megszilárdí­tásában. ha úgy tetszik, szi­gorításában. Két okból sem. Egyrészt vannak eszközei hozzá, másrészt vannak tá­mogatói. Ebben a korántsem egyszerű dologban számíthat a becsületes, a munkát fi­gyelemmel, felelősséggel végzők sokaságára. Hányán, de hányán elmondták a kongresszusi előkészítés vi­tájában, a kongresszuson is elhangzott: a vezetők köve­teljék meg a fegyelmezett munkát. Biztató tehát az a légkör, amely nélkülözhetet­len a munkahelyek rendjé­hez, fegyelméhez, az alkotó munkához, a jobb teljesít­ményekhez. A PÁRTSZERVEZETEK sok egyéb mellett, abban is segíthetnek, hogy mindenki­vel a maga helyén és mód­ján megértetik: a munkavi­szonyból adódó feladatok teljesítésének megkövetelé­sét, a szigorúbb követelmé­nyeket nem egyszerűen a mai gazdasági nehézségek indokolják. Nem lehet úgy értelmezni, hogy most né­hány évig szigorítunk, az­tán meg lazítunk. A mun­kának. a gazdálkodásnak az a természete, hogy nem le­het nem szigorúan venni. Magától értetődik, hogy eredmények csak ott szület­nek. és ott lesznek tartósak, ahol mindig megteremtik a munkához’ az anyagi, tech­nikai tényezőket, csakúgy, mint az emberi tényezőket: az akaratot, a tudást, a nagyfokú fegyelmet. Soltész Tamás a karbantartá­si folyamatok tűzveszélyes­ségéről, Barta András a sze­mélygépkocsik korrózióvé­delmének korszerű módsze­reiről ír. Heves megye műszaki éle­te rovatcím alatt Major László cikke ismerteti, ho­gyan oldotta meg a KAEV egri gj'ára saját erőből a korszerűtlen körülmények között dolgozó festőüzem át­szervezését. Több írás szer­zője dolgozik a Mátravidéki Fémműveknél: Bírta István a karbantartás korszerű anyagairól. Mohos Zoltánná az alumínium hidegalakítá­sáról, Nyerges Gábor a szer­számok hőkezeléséről szá­mol be. elsősorban a gyár­ban folytatott kísérletek alapján. Kis Ernő egy üzem- szervezési intézkedésről, an­nak hatásairól ír. tájékoztatta a résztvevőket. A megyében jelenleg 4 495 szövetkezeti lakás van, ame­lyek fenntartásáról közösen gondoskodnak. A lakásépítő szövetkezetek kilenc évvel ezelőtt kezdték meg műkö­désüket és azóta . rendszere­sen részt vesznek a lakás­program megvalósításában. Az ötödik ötéves tervben 954 lakás felépítését tervez­ték, amelyet már teljesítet­tek, és év végéig még to­vábbi lakások kerülnek át­adásra. Minden szövetkezet arra törekszik, hogy az építés fo­lyamatos legyen. Jelenleg 140 lakás kivitelezése folyik, amelyből 121 még ebben az évben átadásra kerül. A kö­zelmúltban Lőrinciben is megalakult egy lakásszövet­Nem törekedtek nagy fel­hajtásra. mégis jó hangulatú közgyűlés volt. Három falu­ból jöttek: Szűcsiből, Gyön­gyöspatáról és Gyöngyöstar- jánból, hogy részesei legye­nek a sorrendben másodszor megérdemelt kiváló termelő­szövetkezeti cím átadásának. A legtöbb szó a munkáról, a tagság és a vezetőség dere- kas helytállásáról esett. Öt esztendővel ezelőtt, amikor létrejött a több mint 8 ezer hektáras gyöngyös­patai Mátrai Egyesült Ter­melőszövetkezet, kedvezőtlen termőhelyi adottságok között kezdték a munkát. A rossz vízgazdálkodású, köves, ka­vicsos földeken, a meredek lejtőkkel megbirkózva közös erővel fokozatosan megte­remtették a korszerű gazdál­kodás feltételeit. Ennek ellenére a nehéz talajviszonyok miatt még ma is gyakori a műtrágya-, vagy a növényvédőszer-kimosódás, ami megdrágítja a termelést. Az ember győzött mégis eb­ben a küzdelemben, mert a pataiak, a szűcsiek és a tar- jániak erőfeszítése sikert hozott. Vállalták a kockáza­tot, nem riadtak vissza a munka nehezétől, amikor a termelési rendszerekhez csatlakoztak. A kukoricái, a naprafor­gót és a búzát ma már a nádudvari, a szőlőt a gyön­gyös—domoszlói, illetve az egri szőlő- és borgazdasági rendszer útmutatásai, az ál­latállománynak oly fontos lucernát pedig a kompolti kutatóintézet szaktanácsadá­sai alapján termelik. A kezet, amely az első ütem­ben 24 kényelmes családi otthont épít. Egerben a Be­loiannisz és a Csiky út sar­kán 53 lakás kiviteli terve rövidesen elkészül, míg Gyöngyösön 94 lakás építésé­re már készén állnak a ter­vek. Építkezések mellett a szö­vetkezetek gondoskodnak a korábban átadott lakások fenntartásáról, a nyugodt életkörülmények megterem­téséről. Gondot jelent, hogy egyes lakástulajdonosok az üzemelési és a fenntartási költséget nem fizetik rend­szeresen. A megyében három szövetkezetnél a vizsgálat nagyobb összegű hátraléko­kat tapasztalt.. Szabó Ltr.ioe rendszerek által nyújtott szolgáltatások hasznosításá­nak beérett a gyümölcse. Ga­bonából ugyanis elérték hek- táranként a 4. kukoricából túllépték a 6 tonnás átlagot, lucernából pedig az országost meghaladó 5,8 tonnát taka­rítottak be. Szőlőből az utóbbi három év átlagtermé­se 10,3 tonna volt. hektáron­ként. A patakiak tavaly fog­lalkoztak először napraforgó­termeléssel. melyet siker kí­sért, miután hozama meg­haladta a hektárankénti két tonnát. Németh András elnök be­számolójában elismeréssel hangoztatta az egyesülés kedvező tapasztalatait, azt, hogyan bővültek a lehetősé­gek a modern technika be­vezetésére és a nagyobb ará­nyú fejlesztésre. Az V. öt­éves tervidőszakban 152 mil­lió forintot irányoztak elő korszerűsítésre, ami 1980 vé­gére várhatóan megközelíti a 190 millió forintot. Különö­sen jelentős volt a Gyön- gyöstarjánban megvalósított pincebővítés. Ezzel 70 ezer hektóra növekedett a tároló­tér. Befejezés előtt áll a 8 ezer tonnás terménytároló építése is. amely, a korszerű szárítóüzemhez kapcsolódik. Ezenkívül új alapokra he­lyezték a baromfitenyésztést, a 20 ezer férőhelyes ‘ telep megépítésével, a határban pedig 70 ezer négyzetméter utat létesítettek a biztonsá­gosabb szállításhoz. A pataiak egy pillanatra sem feledkeztek meg a tájba legjobban beillő szőlőterme­lésről, a telepítésekről. A kö­zösben 139. a háztájiban pe­dig 180 hektár új ültetvény jelzi az egyesülés óta is meglevő telepítési kedvet. Hatvanmilliót költöttek a géppark korszerűsítésére. Igv a szövetkezetben is meg­jelentek a nehéz traktorok és kombájnok, valamint a nagy teljesítményű munka­gépek. A tudomány újabb eredményeit is szívesen hasz­nosítják. Így a talaj táp­anyagvizsgálatán és a .szőlő­lé vél -el e m zésen alaouló mű­trágyázás mindennapi dolog náluk. A közgyűlésen szó esett a háztájiról is, melyet céltu­datosan segít a szövetkezet és a közös részének tekint. Az üzemi és területi adott­ságokhoz leginkább igazodó szőlőtermelést , támogatják. Emellett évente több mint kétezer tonna terményt ad­nak a tagoknak a háztáji állattartáshoz. Ennek ered­ményeként 1200 sertést ér­tékesítenek a kisgazdaságok­tól. Bár a három községben nincsenek hagyományai a háztáji zokteegtermelesnek, ezzel is próbálkoznak, melyet támogat a szövetkezet. Az elmúlt öt esztendőben sokat tettek a tagok szociá­lis és kulturális helyzetének javításáért is. Évente példá­ul rendszeresen segélyt ad­nak a nagycsaládosoknak, a gyermekeiket egyedül neve­lőknek, valamint az öre­geknek. Az eredmények mellett természetesen a gondokat sem hallgatták el. Főleg az állattenyésztés kíván többet. Noha a Hunniahibrid tár­sulás rendszer-technológiájá­val jelentős eredményeket értek el a baromfitenyész­tésben, mégis van még ten­nivalójuk a további előrelé­pésért. Aztán ott van a szarvasmarha-tenyésztés is, amely ma még ráfizetéses, annak ellenére, hogy a TAU­RIN A Húsmarhatartási Rend­szer bevezetésével a korábbi 2,3 milliós veszteségük 1,3 millióra csökkent. Az erőfe­szítések tehát ebben sem eredménytelenek 1 Az elmúlt években nem sikerült jelentősebb eredmé­nyeket elérniük a gyümölcs­termelésben sem. Ezért el­határozták. hogy a szövetke­zet csatlakozik a Törökbá­linti Állami Gazdaság ter­melési rendszeréhez. Így kor­szerűbb módszerekkel meg­lesz a remény arra, hogy több meggyet, cseresznyét, szilvát és őszibarackot ter­meljenek. Az eddigi sikerek legfőbb részesei a tagok, a szocia­lista brigádok voltak, akik kiemelkedő munkát végez­tek 1979-ben is. A 21 bri­gádban 429-en tevékenyked­nek. ami az aktiv dolgozók csaknem 55 százaléka. Ta­valy több mint 12 ezer órát fordítottak társadalmi mun­kára. A legjobbak között volt a Kaffka Margit ker­tészeti, a Május 1. gépjavító, a Hamán Kató állattenyész­tő. a Kossuth gépjavító és az l-es kerületi Győzelem ker­tészeti brigád. Ök l^ülön U elismerésben részesültek. Amikor a sikerekről be­széltek a pataiak, az idei folytatás lehetőségeit is vá­zolták. Igaz, sokkal nehe­zebb. szigorúbb közgazdasá­gi környezetben kell dol­gozniuk, és eddig az időjá­rás sem kényeztette el őket, szá ndékuk, munkakedvük mégis töretlen... Ez csendült ki a hozzászólásokból, ame­lyek a további közös tenni akarásra ösztönöznek. Mentusz Károly 1980, június Zi„ kedd Balogh Mária Megjelent a megyei Műszaki Híradó------------------------------------------------------------------------------—------------------------------------------------------0 Ö t év alatt 954 szövetkezeti lakás épült megyénkben \ f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents