Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-18 / 141. szám
Rendelet és valóság fit a A gyakorló pédugógusok a megmondhatói, mi lesz a '.endeletbői a mindennapok nevelési és oktatási tevénvsége során. Nincs oszUyzás az első osztályban? No és? Lesz piros és fekete pont. Csak négy kalkulust ismer a rendtartás? No és? Lesz négyes alá kétszer és csillagos ötös, és mindjárt összejön, vagy tizenkét érdemjegy. A tanterv kihagyta — mondjuk — Berzsenyit? A magyartanár 1 a „saját szakállára" besorolja a tanítandó anyagok közé. Nincs statisztika? Majd az osztály gondoskodik -róla. hogy legyen. Folytassuk? Egységes tanterv ide. egységes tanterv oda. ahány iskola, annyi megvalósítás, sőt: ahány tanár, annyi szelektálás. Nem könnyű e/.l bevallani, de aki egy kicsit is jártas manapság a honi iskolaügyekben, az tud erről, legfeljebb nem teszi szóvá. Kényes kérdések ezek. Tehát könnyebb lenne annak a bizonyos bibliai tevének átjutnia a tű fokán, mint a pedagógusokat rábírni arra. hogy a rendeletet egységes módon értelmezzék és hajtsák is végre? Van erre nekünk egy jó példánk. ★ Már épül. Legyünk óvatosak és ne mondjuk ki. mikorra kellene befejezni azt az oktatási központot, amit az állami építők emelnek a gyöngyösi Kálvária-domb „túlsó végén”. Lesz itt minden. Vagy: majdnem minden. Óvoda, általános iskola, szakmunkásképző. valamint kollégium. Aztán tornaterem, tanuszoda, sok-sok adagos konyha és étterem. És sportpálya? Hát...! Arról annak idején elfeledkeztek és most már a város- rendezési terv...! Hogy azt ki hagyja jóvá? A módosításról konzultálni kell a főhatóságokkal. Ez igaz. De ha valami jó, csak azért lemondani róla. mert „annak idején" erre a „jóra” senki sem ügyelt...? Egy szó, mint száz: ez a már épülő oktatási központ olyan szép. hogy elhinni is alig lehet. Igenám, de óvó- da. általános iskola és szakmunkásképző együtt. Kézenfekvő lenne az ötlet: ne három különálló tantestület tevékenykedjék ebben a közös nevelési és oktatási intézményben, hanem csak — egy. Nem, nem kell felszisz- szenni. Érdemes rajta gondolkozni. Még csak a spanyolviaszt sem kell feltalálni a megvalósításához. Ezt a fajta integrációt máshol már gyakorlattá is tették. Mi akadálya lenne ennek éppen Gyöngyösön? Az a bizonyos bibliai teve jutna itt eszébe valakinek? ★ Seré ez Andrásáé a várósi tanács elnökhelyettese.- Néhány hónappal ezelőtt még a Berze Nagy János 'Gimnáziumot irányította. Van „valami” köze hát a pedagógiához. — Alig merem hangosan kimondani ezt az elképzelésem, mert eddig még senkinek sem beszéltem róla — halljuk tőle. De hát ma már a virtushoz tartoznak a középfokú oktatási intézmények is — jegyezzük meg célzatosan. — Igen. de csak anyagi vonatkozásokban. Az oktatói és nevelői munka irányítása továbbra is a megyéé. — És adva van az egységes nevelési terv is. — Igaz. 1380 június 1*., szerda tu fokán? (MTI fotó: Benkő Imre felv. — KS) Világhírű sztárok Magyarországon — Tehát? A város nem tudna megbirkózni a feladattál? — Szerintem meg tudna. Nagyon jól képzett középiskolai tanáraink vannak, akik alkalmasak' arra. hogy a tantárgyi felügyeletet ellássák. Státusz nélkül — nem megy. Mert a státusz a forintot is magával hozza. Folynak a tárgyalások, az egyeztetések. Tehát a végrehajtást szorgalmazzák itt is. ott is. Nem könnyű feladat ez. ★ — Milyen elképzelése van általában is az egységes oktatási munkára? — Arra gondolok, hogy az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályára jobban rá kellene építeni a középiskola első két osztályát. Ezek az évek adnának megfelelő általános műveltséget a fiataloknak. A középiskola harmadik osztályától kezdve pedig mindenki az érdeklődésének megfelelően választana tananyagot. Lecsökkenne a kötelező órák száma és növekedne a fakultatív ismeretek elsajátításának ideje. — Az következik ebből, hogy csak egyetlen középiskola-típust tartana meg? — Ezen belül azonban a szakágak növekednének meg a harmadik osztálytól kezdve. Aki valamilyen oknál fogva nem akarna továbbtanulni, az harmadik után mehetne a termelésbe. Az érettségi után pedig még egyévet nyitnék azoknak, akik a termelés közvetlen irányításához akarnának végzettséget kapni. A lehetőségek tehát megfelelnének a fiatalok érdeklődésének, szándékaiknak, a népgazdaság munkaerőigényének, de ugyanakkor egyik év sem jelentene befejezettséget. Tehát a továbbtanulás lehetősége nyitva állna azok előtt is, minden előzetes tanfolyam és felvételi vizsga nélkül, akik ott akarják folytatni a tanulmányaikat, ahol abbahagyták. természetesen csak a középfokon. — Ez az elképzelés abból indul ki. hogy a fiatalok tanulni akarnak. — Így van. Ismereteim szerint ugyanis az általános iskola nyolcadik osztályát végzett tanulók 98—99 százaléka jelentkezik továbbtanulásra. Igen. szép szám ez, csak nem biztos, hogy „igaz”. Nincs mögötte a valóságnak az a cseppet sem elhanyagolható része, hogy a szülők szándéka és elhatározása mennyire játszott közre a „jelentkezésben”. Márpedig... ★ Gyöngyös középfokú település, annak minden előnyével és hátrányával. Esetünkben előnye az. hogy több oktatási intézménye van. aránylag ezek felszereltsége ellen sem lehet komolyabb kifogás. De az egységes képzés hogvan épülhet a ..falusi” iskolákra? Tudom, ott is vannak kiváló pedagógusok, ott is ugyanaz a tan terv érvényes, ott is szakosítva oktatnak, sőt: szaktárgyi termeket szerveztek. De a tények azt is jelzik, hogy még egv városon belül is nagy a különbség az egyes iskolák között, sőt. még egv iskolán belül is az egyes nevelők között. Azt pedig aligha éi'heti el a következő években a pedagógusképzés honi hálózata, hogy minden oklevél jeles kéozettségű. jeles törekvésű és kiváló munkát végző tanítót, tanárt jelezzen. Lássuk b.e. a pedagógusok is éoDen úgy emberek, miéit a többiek és kéoes«ége- ik sem egyformák. Erről tanítványaik többet tudnának mondani. Mert a nekik ..ió tahár” általában olyan, aki sok mindent megenged és elnéz. Jó tanár? Jó volna már azzal a misztifikációval leszámolni, hogy az, aki a katedrára fellép — tökéletes lény. Lehet-e tehát egyetlen be- intésre, mint a zenekarnál, a jó összhangzást, az ..együl muzsikálást” megvalósítani ? A tények makacs dolgok. De hát ezért vannak izgága elmék, hogy az adott tények tudatában vágjanak bele merész dolgokba. Eddig is így mozdult előbbre a világ. ★ — A meglevő intézményeinket nem kellene átszervezni. A külső tényezők adottak a városunkban és elégségesek. A fakultatív órákat ugyanis a szakmai „telephelyeken” kellene megtartani: könyvtárban, üzemben, a főiskola számítóközpontjában, az Izzóban, az üzletekben, a vállalatoknál. — Külön általános és külön középiskolai tantestületekkel? — Nehéz lenne ezeket a tantestületeket átszervezni. — De miért ne taníthatna a középiskolai tanár az általános iskola osztályában is, és fordítva? Nem lehetne továbbra is egymásra mutogatniuk. — Elvileg ennek semmi akadályát nem látom. — Szabad-e kimondani azt, hogy a tehetséges gyerekek kapjanak lehetőséget egy-egy osztály kihagyására? — Nem hiszem, hogy oktatásügyünk demokratikus elveivel ellenkezne ez a lehetőség. Elképzelhető, hogy valaki már tizenhét éves korában érettségizik. Például. — Javaslatainak megvalósítását milyen időpontra teszi? — A kilencvenes évek hozhatnák meg a gyakorlattá válásukat. ★ Van egy tetszetős jelszó: Légy realista, valósítsd meg a lehetetlent. Akik „törik a fejüket” — ők általában ilyenek. A gyöngyösi városi tanács elnökhelyettese oktatási-nevelési ötletével nem a lehetetlent célozta meg. Mai, élő szándékot vitt tovább. A közeg is abott: a Kálvária-dombon már épül az új oktatási központ. A józan ész azt követeli, hogy mire átvágják a bejárata előtt ki- feszített nemzetiszínű szalagot, ott már a helyén legyen minden — a fejekben is. A jó javaslat pedig soha sem jön korán. G. Molnár Ferenc Világhírű filmművészek és futballisták forgatják Magyarországon — az alagi lóversenypályán felépített táborban — o „Menekülés a győzelembe” (Escape to Victory) című amerikai produkciót. A második világháború idején játszódó történetben egy hadifogolytábor brit foglyait a németek futballCsak elismeréssel lehet szólni arról, hogy a Hatvani Galéria nemcsak a képzett, a diplomázott alkotók műveinek biztosít fórumot, hanem teret ad azoknak is, akik n^m sajátították el módszeresen a mesterségbeli fortélyokat, s mégis figyelemre méltó műveket produkálnak- Ilyen egyéniség Hegyi Flórián hódmezővásárhelyi népi fafaragó, akinek munkáit június 22-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Nem készült művésznek: a város kötöttárugyárának munkása. Tíz esztendővel ezelőtt egy véletlen hozta úgy, hogy bicskájával egy emberfejes dugót kellett mintáznia. Tulajdonképpen akkor döbbent rá nem mindennapi adottságaira. Az első próbálkozást újabb és újabb munkák követték, s ezekre már á szakemberek is felfigyeltek. Nagyra értóllelték jó megfigyelő-jeli emzőkészségét, kiapadhatatlan humorát, s arra biztatták, lépjen a nagy- közönség elé. Megérte, hiszen a debreceni országos népi kisplasztikái tárlaton másomeccsre kényszerítik a német válogatott csapat ellen• A film főszereplőit az Os- car-dí,’ is Sylvester Stallone, Michael Caine, Max von Sydotv, valamint a világhírű labdarúgók közül a brazil Pele és az angol Bobby Moore játsszák. A produkció rendezője a többszörös Oscar-dijas John Huston, a nyugati Jilmgyárdik díjat nyert. Fafaragásai az országhatárokon túl — Belgiumban és a Német Demokratikus Köztársaságban — is sikert arattak. A Zagyva-parti városban látható művei úgyszólván hiánytalanul adnak ízelítőt képességeiből. Baltája, vésője nyomán életre kelnek a hétköznapok jellegzetes figurái. Megihletik az emlékezetes pillanatok. Téma számára nemcsak a család, a békés öregség, hanem a favágó tevékenysége, az üveg’tánc is. Kisméretű alakjai a legjobbak. Erényük, a finom megmunkálás, a jellemábrázolás mívessége. a kompozíció igényessége, egyéni mivolta. Telitalálatnak tűnik formailag az Aprók a betűk, a Beteg lett a bárány. Az utóbbi tökéletesen ábrázolja a gazda aggodalmát, keserűségét, aki mint kincsét óvja, fogja a veszélybe került állatot. Nem iskolázott alkotó, mégis sok fogást sajátított el, hiszen ügyesen bánik a fával. A véletlen refds legidősebb, folyamatosan alkotó, legendás hírű művésze. A operatőr az angol Gerry Fischer. A film produkcere Freddie Fields. Képünkön: Bobby Moore dedikál, mellette Grosics Gyula, az „aranycsapat" kapusa és Lantos László, volt válogatott atléta. pedés-eket is kifejező eszközzé emeli. A Jön a hideg esetében a suba szárnyainak különállását jelzi ily módon. Érdemes lenne kitartania a kisebb fafaragványoknál, mert ezek vallanak tehetségének erejéről. Nagyobb szobrai ugyanis sokkal szürkébbek, jellegtelenebbek. Elég csak a Halászbokort említeni. Az emberek itt életnagyságúak, de ezzel a megoldással semmit nem nyer, mert az elnagyoltság csökkenti a hatást. Ezt ösztönösen ■ érezheti is, ugyanis a csoporthoz hálót is csatolt, mintegy attól tartva, hogy különben csalódnának a nézők. Ez a toldalék azonban csak megértést, a felfedezést könnyíti meglehetősen iskolás módon, nem emeli viszont a művészi hitelt. Ügy véljük, Hegyi Flórián még sok kellemes meglepetést okozhat, ha képességeinek legjavára alapoz, s maga mögött hagyja, megtagadja gyöngéit. Pécsi István Egy fafaragó kiállítása Hatvanban Császár István: Packázom a hivatallal Kedves Hatóság! Alulírott azzal a kéréssel fordulok a Kedves és Tisztelt Hatósághoz, hogy részemre gebines kisvendéglőt kiutalni szíveskedjenek. Kérésem jogosságának indoklására a következőket tudom felhozni: 1. ) Több mint tíz éve kizárólag azzal foglalkozom, hogy irodalmi műveket hozok létre. Népköztársaságunk polgárai kulturális felemelkedésének és szórakoztatásának érdekében. Ebbéli munkásságomat számos napilap, folyóirat, három önálló kötet és sok antológiában való szereplés igazolhatja (köztük olyanok is, amelyek a nem szocialista országokban jelentek meg, tehát ezáltal hazánk konvertibilis valutakészletét gyarapították; ugyanez a helyzet az előbb nem említett filmmel és tévéjátékokkal ia^ 2. ) Az utóbbi időben (itt meg kell jegveznem. hogy kérelmem leadásának idején éppep negyvenharmadik életévembe lépek), na szóval elég az hozzá, hogy az" utóbbi időben lelassultam, stílusom nehézkessé, téma- választásom periférikussá, egykor nagyra értékelt iróniám pedig csikorgóvá, sőt fogcsikorgóvá vált; félő, hogy ilyen körülmények között nem tudnám méltó módon képviselni hazánk irodalmát (természetesen az öregfiúk bulimeccsein ezentúl is szívesen részt veszek.) 3. ) Az irodalmi pályán eltöltött hivatásos tevékenység meggátolt abban, hogy diplomára vagy szakmára tegyek szert, ezért magyarán szólva egyszerűen analfabéta vagyok. 4. ) Semmiképpen sem szeretném vállalni bármely jóakaraté buzdításra sem, hogy tisztességes, munka és kereseti lehetőség hiányában a nyugdíjkorhatár eléréséig a szenilitásomat bocsássam áruba. 5. ) Mint arról a Tiszelt Hatóságnak hozzám hasonlóan tudomása van, az ilyen gebines hogyishívjákoknak az irodalommal rokon területeken már kialakult gyakorlatuk van. (Ezt csak annak . bizonyítására említem, hogy nem kérek lehetetlent, sem pedig valami képtelen osto- ' baságot.) 6.) Feltétlenül ' mellettem (vagyis a Tiszteletteljes Kérelmem mellett) szól az is, hogy sok gebines kisvendéglő-tulajdonossal, de akár néhány hasonló ügyben netán folyamodó írótársammal ellentétben, kitűnően főzök bármilyen ételt; és nem szakácskönyvből, hanem csak úgy fejből, ,mert nekem ahhoz különleges érzékem van, ez nálam „a természet ajándéka”, ahogy ezt egy szovjet hölgy mondta a tévében arról a burját-mongol énekesről, aki egyszerre két hangon énekelt a Röpülj Páva című műsorban; de ha már az esetleg szintén folyamodó kiöregedett írótársaimat említem, meg kell jegyeznem. hogy szívesen alkalmazom őket a rendelkezésemre bocsátott vendéglátóipari létesítményben mint felszolgálókat (abban az esetben, ha szállodaszerű intézményről lenne szó. természetesen hallandó vagyok a portás, a londiner és a liftesfiú állását is rendelkezésükre bocsátani). Azt hiszem, a fentiekben részletezett indokaim elegendőek ahhoz, hogy a Tisztelt Hatóság az emberiesség (humanizmus) szellemében döntsön szerény kérésem mellett. Hogy magam is hasonló szellemről tegyek tanú- bizonyságot, kijelentem, hogy abban az esetben, ha a gebines kisvendéglő megadása jelenleg nehézségekbe ütközne, hajlandó vagyok elfogadni kisebb borkimérést, presz- szót vagy butiköt is. (De! És ezt csupán a Tisztelt Hatóságban megbúvó bürokraták számára írom; Hogy engem ennyi évi gürizés után végképp ki-, semmizzenek és csak úgy egyszerűen passzra vágjanak, hát olyan isten njnes! Mert tudok én egészen más hangon, vagy ha éppen ez kell. hát egészen más stílusban is beszélni, satöbbi, satöbbi: elnézést a kitérőért, de hát mi a fenének ir az ember egy egész országnak éveken keresztül, amíg a fiatalságra. tart, ha még ennyit sem érdemel!) Bízva a Tisztelt Hivatal jóindulatában maradtam kérésem teljesítését előre is köszönve szerető hívük: Császár István
