Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-18 / 141. szám

„Hogy világot láthassanak az egri gyerekek.. Újjászületik a keselyöbérci úttörőtábor Hosszú évek óta úgy mű­ködött a keselyöbérci, úttö­rőtábor, hogy minden nyá­ron szinte közelharcot kellett vívni érte-a KÖJÁL-laJ. Nem volt ugyanis megfelelő ivó­víz, s a kiszolgálóépületek — a konyha, a tálaló, a mos­dó — enyhén szólva sok kí­vánnivalót hagytak maguk után. Az idén nyáron végül bezárják a tábort: elmarad a máskor oly zajos gyermek­sereg, Érzékeny veszteség ez: nyári szünet egy olyan intéz­ményben. amely voltaképpen ebben az évszakban teljesí­tené feladatát. A már tart­hatatlanná vált állapotokon azonban csak a gyors be­avatkozás segít, teljesen föl kell újítani, hogy megfelel­jen a követelményeknek. A tábor egy valamikori bá­nya helyén áll: az épületek még ennek az emlékét őrzik. A meddőhányó, a sziklafal romantikus környezetet szol­gáltat, s 1968-ban, amikor a létesítményt a bányaüzemtől átvették, Egerből még kisvas­út is kanyargott a keselyő- bérci tábor felé. A bányának jók voltak ezek az épületek, de az új funkciónak kevésbé feleltek meg. De hogyan is alakult azóta a tábor sorsa? ★ Raboczky Lajos, az egri városi KISZ-bizottság titká­ra: — 1977-ben dőlt el a váro­si küldöttgyűlésen, hogy fennmarad a tábor. Ellene szólt, hogy nehezen megkö­zelíthető. s nagy pénzeket emésztene föl a közművesí­tése. mellette pedig az. hogy közel fekszik Egerhez, a Bükk egyik legszebb környé­kén. Itt volt már valami: máshol mindent újra kellett volna kezdeni. Ügy tűnt,, hogy 1978-ban a megközelítése is .megoldódik, mivel megépí­tettek egy hegyi utat. Ta­valy azonban az illetékes szervek egy bejárás során megállapították, hogy járha­tatlan. Érről mindenki tudott, csak a legilletékesebb, az út­törőelnökség nem. így for­dulhatott elő. hogy a Volán­busz Szarvaskőnél egyszerű­en kirakta a táborozókat az út szélére, hogy most mái­mén lenek — súlyos csomag­jaikkal együtt — gyalog az úttörőtáborba. Az idén meg­ismételték a vizsgálatot, s megállapították, hogy az út kisebb módosításokkal hasz­nálható. Csak néhány ka­nvart ki kell bővíteni, s kor­látokat kell emelni, Remél­jük végre megoldás születik, s lesz városunknak úttörő­tábora: a kivitelezési tervek elkészültek. Mi erre azonnal bezártuk a tábort, hogy hoz­zákezdhessenek a munkához, jobb,' ha hamar' túlesünk raj­ta. ★ A városi tanácson Farkas Imrét a tervosztály munka­társát kerestük meg. aki a tábor építésének felelőse. — Megszületett a döntés az újjáépítésre, s ezzel együtt a beruházási terv is, amely hosszú távra meghatározza a 300 fős tábor fejlesztését. A kisvasúiról sajnos le kel­lett mondanunk, mert több mint 20 millió forirtba ke­rült volna a biztonságossá té­tele. — A fejlesztési ütemek a következők: először közmű- vesítünk, egészséges ivóvizet keresünk a környéken, meg­oldjuk a szennyvíz elvezeté­sét, ami nem egyszerű dolog: az Eger-patakba nem lehet engedni, mert a város vízel­látását veszélyeztetné. Eze­kért a feladatokért a Heves megyei Vízmű Vállalat, il­letve a városi tanács mély­építési üzeme felelős. Az ÉMÁSZ tervezi és építi meg a tábor elektromos ellátását. A „vizesblokk” — a W. C„ a mosdó, a zuhanyzó — felépí­tésével a Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalatot bíztuk meg. Nagy társadalmi összefogásra, s tervszerű együttműködésre van szük­ség, hogy ezt a munkát idő­ben és a rendelkezésre álló összegből elvégezhessük. A vállalatok hozzáállása jó, s még különböző szocialista brigádok és KlSZ-szerveze- tek támogatására is számí­tunk. A munkásőrség, a pol­gári védelem és az erdőgaz­daság máris felajánlotta se­gítségét. így reméljük, hogy az első szakasszal év végéig végzünk. Ezután kerül sor új épületek emelésére, illetve étkezőt és konyhát építtetünk a táborban. — Egyetlen kérdést enged­jen meg: mi az oka annak, hogy fenntartották ezt a tá­bort annak ellenére, hogy az újjáépítési költségek igen magasak lesznek? — Ez a tábor a városé, újat alapítani csak a megyei tanácsnak van joga. Nagyon szép az a környék és fontos ez. a tábor a yáros szántára: Egerbe mindenki szívesen jön. s így csereüdülésre a vi­lág minden tájára eljuthat­nak a gyermekek. Reméljük, ezért sokan fognak segíteni az építk.ezésben. hogy itt mindnyájunk érdekében egy úttörőparadicsom jöhessen létre. Gábor László Tizenhat városban 18 nyári egyetem idén a TIT 18 nyári egye­temén, 16 városban várják a tanulni, ismereteket sze­rezni. pihenni, szórakozni vágyó külföldi és magyar érdeklődő hallgatókat — je­lentették be kedden a TIT országos központjában tar­tott sajtótájékoztatón. A rendezvénysorozatot — június 23-án — a kecske­méti óvodaoedagógiai nyári egyetem nyitja. Az óvónők továbbképzését szolgáló kur­zusán csak hazai hallgatók vesznek részt. Az. eddigi gyakorlattól eltérően a sal­gótarjáni ifjúságpolitikai rendezvényen az eredetileg meghirdetett csak magyar nyelvű előadásokat a ju­goszláv, csehszlovák és NDK-beli érdeklődök igénye­it is kielégítve, német és szlovák nyelven is tolmá­csolják. Újdonság lesz az idei népek barátsága nyári egyetemen, hogy a pécsi és a harkány-i-. kurzus mellett úgynevezett kisplanetáriumi tagozat is indul Pécsett. Az űrkutatás és csillagászat iránt érdeklődő hallgatók az eiméle'i előadásokon túl csillagászati gyakorlati be­mutatókon is részt vesznek. A harkányi rendezvény ez évben első ízben agrártago­zattal bővül. (MTI) Ahol mindenki jeleskedett... Számvetés a IV. C-ről Holler Endre Vajkovszky József Kovács Zoltán Külsőre olyanok, mint a többi tizennyolc éves, az al­ma matertől búcsúzó diák. Kedvelik a farmert, szeretik a sportot, az önfeledt kikap­csolódást. Ez persze csak a látszat, mert személyiségje­gyeik zöme elüt az átlagtól. A Gárdonyi Géza Gimnázi­um és Óvónői Szakközépis­kola TV. C. osztályának ta­nulói nemcsak kiváló adott­ságokkal büszkélkedhetnek, hanem ritka szorgalmukkal is. Ennek köszönhető, hogy min:'" íben jeleskedtek. Osztályfőnökük, dr. Pető Zsigmondné méltán lehet elé­gedett velük. — Ilyen lelkes, ilyen igyek­vő gárdával még nem talál­koztam. A harmincnyolc gye­rek közül öten kitűnő tanu­lók voltak. A 4,3-as átlag- eredmény azt bizonyítja, hogy minden tárgyat komolyan vettek, azaz nemcsak leendő hivatásukra készültek. Az országos tanulmányi, verse­nyeken hárman bekerültek az első tíz közé, ez. azt jelen­ti, hogy belépőt szereztek az egyetemre. Kilenc fiút kül­földi felsőoktatási intéz­ménybe vettek fel, azaz ti­zen ketten úgy ballagtak, hogy már gólyának érezhették ma­gúidat. Egyenként mindenki tovább akar tanulni, bízvást állíthatom: valamennyien esélyesek, hiszen nemcsak a tananyagot sajátították el, hanem annál jóval többet.- E bemutatás után nyil­vánvaló, hogy az újságíró a nem mindennapi siker titkai­ról faggatta a fiatalokat... Holler Endre számítástech­nikai tagozatra megy Cseh­szlovákiába. Ö így készít számvetést: — Azt hiszem: társaim ne­vében is mondhatom azt, hogy rendkívül sokat kö­szönhetünk nevelőinknek. Felfedezték, továbbfejlesz­tették adottságainkat. Meg­értő szigorral követellek tő­lünk. tudatosították bennünk azt, hogy a legragyogóbb ké­pességek is elkallódnak, ha folyvást lazsálunk. Mi meg­fogadtuk a tanácsokat sak­kor is a könyvek mellett ül­tünk, amikor mások stran­don, vagy' a futballpályán voltak. Matematika—fizika tagozatos lévén, azzal a tu­dományággal akarok foglal­kozni. aminek jövője van, ami annyi nagyszerű talál­mány forrása lehet. Vajkovszky József igen előrelátóan tervezte jövőjét: — Már kiskoromban az er­dészet vonzott, de a Dobó Gimnázium és Szakközépis­kolába nem vettek fel. Is­merőseim azt tanácsolták, hogy mégis maradjak Eger­ben, legyek gárdonyis, itt ugyanis összegyűjthetek any- nyi tudást, amennyi elég lesz álmaim megvalósításához. Így is történt, s Leningrád- ban a fakitermeléstechnoló- gia szak vár. Köszönöm ta­náraimnak. hogy lelkiisme­retesen felkészítettek, s min­den különösebb buktató nél­kül vettem az akadályokat. Rá és a Szovjetunióba, va­lamint az NDK-ba menő osztálytársaira még a nyelv­vizsga terhei is hárultak. — örömmel mondhatom: jól boldogultunk, s ez első­sorban az iskola érdeme. Ügy érzem, kinn sem lesz sérnmi baj, ugyanis olyan útravalót kaptunk, amelyet sokoldalúan kamatoztatha­tunk. Kovács Zoltán az NDK-ba indul majd, hogy távirányí­tású játékok konstruktőre legyen. — A nagy erőpróba előtt egy hónapig nem feleltettek senkit közülük, így háborí­tatlanul ismételhettük a tud­nivalókat. Az új ismeretek­kel is meg kellett birkóz­nunk, hiszen a vizsga január végén volt. Jólesett a törő­dés, a bizalom, s amint visz- szajöttünk, be is pótoltuk a négyhetes lemaradást. Marosi Pali kettős babér­ral dicsekedhet: — A Szovjetunióba járok majd félvezető és mikro- elektronikus berendezések szakra. Boldog voltam, mert elértem a célomat. Igenám. de a fizikaversenyről sem maradhattam le, így az öröm duplázódott, mert a legjob­bak közé soroltak. Ügy vé­lem: a segítség mellett a ki­tartással magyarázható, hogy eddig jutottam. Nem sajnál­tam azt az időt. amit a tanu­lásra áldoztam. Az igazság­hoz persze egy dolog hozzá­tartozik: kedvemre is volt ez az elfoglaltság. Markó Pista pályaválasz­tásán sokan meglepődtek Nem csoda, hiszen fedélzeti tiszti diplomát szerez majd a Szovjetunióban. — Olyan szakmát keres­tem. amely nem szokványos. Mindig ‘izgatott az ismeret­len világ, a változatos, az eseményekben bővelkedő élet. Sejtem: nem könnyű esztendők várnak rám, s — többek között — meg kell szoknom a nem mindennapi fegyelmet. A jövőért azon­ban ezt a pillanatnyi terhet is vállalom, Fehérdi Béla se véletlenül jelentkezett külföldi egye­temre. — Engem az elektronikus számítógépek izgatnak, tit­kaikat szeretném mind hi- ánytalanabbul megfejteni. Erre hazánkban nincs lehe­tőség. Ez persze nem baj, mert aki világot lát. tapasz­talatok sorával gyarapszik. Mellesleg egy nyelvet — és az oroszt — tökéletesen el 's sajátít. Óriási előny ez, hiszen első kézből jut hozzá a továbbfejlődéséhez szük­séges szakirodalomhoz. Ha valaki azt gondolja, hogy ezeket az ifjakat csak a reáltudományok érdeklik, akkor jókorát téved. Magyar —latin szakos osztályfőnökük az olvasás, az irodalom sze­reiét is beléjük plántálta. — Nem lesznek egysíkú beskatulyázott emberek. Sze­retik a rangos alkotásokat: a regényeket, a versesköte­teket. Harmadikos korukban Vörös rekviem, címmel egy dokumentumműsort mutat­ták bé. Kedvelik a zenét, a színházat, a képzőművésze­tet. Ügy is fogalmazhatnék, hogy az értelmes dolgok mel­lett a szépet is felfedezik rpajd az életben. Ezért csak gratulálhatunk nekik és tanáraiknak . .. Pé^si István Marosi Pál Markó István Fehérdi Béla SÍPIfi KOSSUTH 8.25 Szocialista brigádok akadémiája. 8.54 Beszélni nehéz. 9.06 A'Magyar Rá­dió esztrádzenekara játszik. J 9.42 Kis magyar néprajz. 9.47 Tarka mese, kis me- j se. 10.05 Kököjszi és Bo- I bojsza. 10.23 Fecskék és fruskák. 10.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 11.00 Csaj- kovszkij-művek. 12.35 Há­zunk tája. 12.50 Operaslá­gerek. 13.20 Örökzöld dzsesszmelódiák. 13.58 Élők és holtak. 15.30 Magyar előadóművészek. 16.10 Kri­tikusok fóruma. 16.20 Szabó Ferenc műveiből. 17.07 Honnan fúj a szél?! 17.32 Operafelvételek. 18.15 Hot volt, hol nem volt. . . 18.30 Esti magazin. 19.15 Gondo­lat. 20.00 A zeneirodalom remekműveiből. 21.01 Nó­ták. 21.30 Háttérbeszélge­tés. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 A dzsessz világa. 23.30 Rimszkij-Korszakov ope­ráiból. PETŐFI 8.33 Idősebbek hullámhosz- szán. 9.28 Operettrészietek. 10.00 ZenedélelőLt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Népi zene. 12.33 Tánczenei kok­tél. 13.20 Ismeretlen áruk. 13.30 Színes szőttes. 14.00 Kettőtől négyig.. 16.00 Fordulók a líra történeté­ben. 16.35 Néhány perc tu­domány. 16.40 Haj (Zenés játékrészlet). 17.00 Nyolc- rádió nyolc dala. 17.30 ötödik sebesség. 18.33 Ba­rangolás régi hanglemezek között. 18.55 Népzeneked­velőknek. 19.25 Kirándulás az éterbe. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Vá- las(sjz. 21.25 Színésznő szü­letik (Zenés játék). 22.48 Nóták. 23.30 Balassa E. Ta­más szerzeményeiből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17,05 Index... a miskolci stúdió gazdaságpolitikai maga­zinja. (A tartalomból: A fejőgéptől a hűtőszekré­nyig. Júniusi gépszemle.. Készülődés az aratásra ... Találmány). Felelős szer­kesztő: Paulovits Ágoston. Szerkeszti: Nagy István — A miskolci Spirituálé együttes műsorából — Sport — 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika (Az SZMT elnöksége jelentést hallgatott meg a tisztség- viselői képzés tapasztalatai­ról — Az aggteleki tájvé­delmi körzet településkör­nyezeti gondjai — Egész­ségügyi újítások Heves me­gyében) — 18.25 Lap- és műsorelőzetes.. 9.uo Tevetorna. 9.05 Óvo­dások filmműsora. 9.25 Csata fekete-fehérben 9.45 Stop! 9.55 Delta, 10.15 An­na Karenina (Angol tévé­filmsorozat). 11,10 Lehet egy kérdéssel több? 15.50 Környezetismeret. 16.35 Stop. 16.40 Kuckó, 17.10 Staféta. 17.35 Labdarúgó Európa-bajnokság. Spa­nyolország—Anglia mér­kőzés. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Hat év történelem. 20.45 Képtelen" képtelensé­gek. 21.10 Panoráma. 21.35 Nyitott könyv. 22.40 Tv- híradó 3. 2. műsor 20.01 A rajzfilmek kedvelői­nek. 20.20 Labdarúgó Eu- rópa-ba.jnokság. Ólaszor- szág—Belgium mérkőzés 22.15 Csend, felvétel, Va­rázsfuvola ! HwwőbGI 1980. június 18., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents