Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-10 / 108. szám

Napjaink témái Garancia NEM A GARANCIA RENDELETEK HIÁNYOZ­NAK, hanem a dátumbé­lyegzők — fakadt ki a ve­vő, amikor a hatodik zacs­kót is csalódottan tette visz- sza az önkiszolgáló bolt pol­cára; egyiken sem szerepelt a gyártás időpontja. A doho- gás jogos, ám tárgya, a dá­tumbélyegző tényleges vagy képletes hiánya té­ves; a szavatosság ideje nem tartozik a garancia foga­lomkörébe. Aki valamiért garanciát vállal, az kezeskedik a szó­ban forgó dologért. A jót­állás főként termékre, vagy némely esetben szolgáltatás­ra érvényes; hibátlanságát állítja a gyártó, a szolgálta­tó. S ha mégis hibás az a valami, akkor díjtalanul ja­vítani, cserélni kell, vagy árengedményt adni a ve­vőnek. Szó sincs ilyenkor a jóté­konykodásról, a vásárló iránti készséges kedésről. Az esetek túlnyomó részében a garancia ára benne van . a termék árában. Az- árható­ság által jóváhagyott kulcsok alapján ugyan­is a garanciális átlagköltség figyelembe vehető az árképzésnél. A vevő azonban az üzletben vásárolt. Éppen ezért az áru tulajdonosa a kereske­dővel szemben érvényesít­heti jogait, s a kereskedő a gyártóval. Papíron ez így rop­pant egyszerű, a valóságban azonban még rengeteg a vi­ta. ezért gyakori, hogy in­nét oda, onnét amoda kül­dözgetik a vevőt; szábadul- ni akarnak tőle. Ahogy a kezesség, úgy a legtöbb garanciális kötele­zettség is önként vállalt fe­lelősség. így például kézen­fekvő: ha valaki leejti Ív­készül ékét. akkor nem ér­vényesítheti a garanciális javításra vonatkozó jogát. A szavatossági felelősség vi­szont nem korlátozható, nem zárható ki, éppen ezért kell különbséget tennünk közöt­te és a garancia között. Sza­vatossági ideje van például a tejfölnek, a gyártó min­denkor köteles a szavatossá­got rögzítő előírásoknak ele­get tenni. Igaz, megtörté­nik, hogy a délután nyitó bolt előtt a tűző napon állt reggeltől a tej, a tejtermék. S mégis: a szavatosságnál nem szempont, hogy vét­kes-e a gyártó; mindenkép­pen felel. így szavatossági felelősség a „kötelező” né­ven számon tartott gépjár­mű-biztosítási forma is. Általában nagy ér tékü, tartós fogyasztási cikkekre alkalmazzuk a ga­ranciát, egyebek között a gépkocsikra, a bútorokra, a háztartási gépekre, híradás- technikai készülékekre, órák­ra, stb. Az érzékelhetőség kedvéért említsük meg, hogy évi ötvenmillió fo­rint fölött volt a kár a legutóbbi esztendőkben a bútorok szállítás közbeni sé­rülései miatt. Tavaly 109 ezer személygépkocsi, 117 ezer motorkerékpár került a vevők tulajdonába. A gyár­tóktól 421 ezer tv-készülék, 458 ezer hűtőszekrény hagy­ta el a szerelőszalagot. Egy év alatt 2,23 millió esetben javítottak a szolgáltatók személygépkocsit, s ebből a garanciális javítás 412 ezer volt. Az összes tv-javítás- nak több .mint az egy har­mada a varrógépjavítások fele, az automata mosógépek reperálásának hatvan száza­léka tartozott a garancia kö­rébe. Az állami vállalatokról szóló törvény adott része éppúgy a fogyasztó védel­mét szolgálja, mint a belke­reskedelmi törvény ide tar­tozó paragrafusai. nem szólva a Polgári Törvény- könyvről, amely szintén hathatós támasz a bajba ju­tott vásárlóknak. S ide tar­toznak a szállítási szerző­désekről stb. — rendelkező jogszabályok is. Az ipari termékek minőségének vé­delméről alkotott jogszabá­lyok például pontosan előír­ják, mi az. amit. csak is garanciával lehet forgalom­ba hozni, .milyen jogai és kötelezettségei vannak a vevőnek, a gyártónak, s így tovább. A garancialevél a jótállási jegy és sok más, egy-egy tárgyi darabja an­nak a személytelenné vált folyamatnak, amit a tö­megtermelés. tömeges érté­kesítés gyakorlata alakított ki. így „valakihez” mégis­csak tartozik az áru, valaki mégiscsak felel a birtokunk" ba került jószágért, azaz van valemelyest biztonság- érzetünk a vásárláskor; nem zsákbamacskát veszünk. Ezt szolgálja az is, hogy a bel­kereskedelmi törvény elő­írja bizonyos időben, a ter­mék úgynevezett átlagos élettartamán keresztül • a folyamatos alkatrész-utáp- pótlás kötelezettségét, továb­bá a javítás feltételeinek megteremtését stb. A MINŐSÉGÉRT VALÓ JÓTÁLLÁS tehát nemcsak a vevőt védi, hanem a terme­lőt is pontosabb, megbízha­tóbb munkára, minőségel­lenőrzésre kényszeríti. Veress Tamás Heves megyében csökkent a kocaállomány Növekszik a kistermelői sertéstartás jövedelmezősége Közvéleményünk nagy fi­gyelemmel kíséri a sertés- • tenyésztés és -hizlalás ala­kulását, hiszen a sertéshús fontos szerepet tölt be táp­lálkozásunkban. Összes hús- fogyasztásunknak több. mint a felét, a tőkehús­forgalomnak pedig három­negyed részét adja- Évről évre növekszik a külpia­cokon értékesített sertés­hús és az ebből készített termékek mennyisége is. Á március végi állatszám­lálás adatai azt mutatják, hogy hazánk sertésállomá­nya mintegy 2 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban volt. Mindez össz­hangban az 1980. évi nép- gazdasági tervünkkel. Ezen belül a kistermelők tulaj­donában lévő sertések ösz- szes száma változatlan. A háztáji és kisegítő gazda­ságokban március végén 366 ezer kocát tartottak. Ez azt - jelenti, hogy az utóbbi év alatt mindössze két ízben, 1974. illetve 1979 márciu­sában volt több a koca a kistermelőknél. A sertéstenyésztésben ke­vés az új nagyüzemi telep, így hosszú időre meghatá­rozó jelentőségre van a kistermelők munkájának. Hazánkban ma mintegy 900 ezer cs-alád foglalkozik ser­téstartással. Ök termelik az összes vágósertés több mint felét, tenyésztői ked­vük kedvező alakulását mu­tatja többi között az is. 'hogy — az önellátás mellett — az utóbbi néhány év alatt csaknem megkétszerez­ték áruértékesítésüket. Az országosan kedvező­nek tekinthető kép mellett néhány megyében — így Bács-Kiskun, Szolnok. He­ves — a tavalyihoz képest a kocaállomány csökkent. Ugyanakkor más megyék­ben — Baranya, Győr- Sopron. Komárom. Hajdú- Bihar, Sz ab olcs-Szatmár — mind a>z összes sertés, mind a kocaállomány 5—10 szá­zalékkal növekedett a ta­valyi azonos időszakhoz ké­pest. Az elmúlt • időszakban több központi intézkedés is történt a sertéstartás ösztönzésére. Tavaly decem­berben egyszerűsítették 4 szerződéshez szükséges nyomtatványokat. A közel­múltban az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt intézke­dett, hogy vállalatai a kis­termelőknél- tekintsenek el az átadás határidős előrejel­zésétől, mivel új vágókapa­citások léptek üzembe. Vál­tozatlanul folytatódik a tör- les-ztéses vemheskoca-kihe- lyezési akció, amelynek keretében kedvezményesen 25—30 ezer kocát vásárol­hatnak évente a kisterme­lők. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok az igé­nyeket folyamatosan kielégí­tik. A gabopaforgalmi és malomipari vállalatok meg­könnyítették a takarmány­beszerzést, bővítették a választékot. Május 15-től a kisterme- . melóktól felvásárolt hús- és húsjeLlegű sertések átvé­teli súlyhatárát 10 kilo­grammal felemelik. A jövő­ben a kistermelők 95—125 kg-os súlyig — nem szá­mítva a több éves szerző­déses -és más felárat — ki­logrammonként 30.50 fo­rintért, 125 kilogramm felett pedig 28 forintért ért ékesíthetik sertéseiket. Ezek az intézkedések je­lentősen javítják a hizlalás .jövedelmezőségét, elősegítik a kistermelők érdekeinek érvényesülését, amely egy­beesik a népgazdasági ér­dekkel. A MÉM-ben további egy­szerűsítéseket és módosítá­sokat terveznek a szerződési feltételeken, elsősorban azért, hogy a kistermelők, valamint az állatforgaími és húsipari vállalatok, illetve szövetkezeti megbízottaik együttműködése közvetle­nebbé, egyszerűbbé, s ha­tékonyabbá váljék (MTI) Jobb munkakörülmények Selypen A CSŐSZER Vállalat selypi üzeme ú.j létesítménnyel gazdagodik az idén. Saját erőből, a mintegy 30(1 dolgozó jobb szoeiális ellátása érdekében új épületrészt építenek a telep területén. ‘ Az alagsorban kapnak majd helyet a konyha, étkezde, kulturális helyiségek, a felső szinten pedig az irodák. A régi épületrészt fürdő-öltözőnek alakítják majd át. (Fotó: Szabó Sándor) Heves megye is bemutatkozik a nemzetközi seregszemlén Sajtótájékoztató az előkészületekről Fontos gazdaságpolitikai eseményre kerül sor augusz­tus 19. és szeptember 4-e kö­zött Budapesten, ahol meg­rendezik a 69. országos me­zőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást és vásárt. A nagy­szabású seregszemle célja, hogy szemléltesse a mező- gazdaság, az élelmiszeripar, az erdészet és a faipar nép- gazdasági szerepét, termelő és exportképességét, a kor­szerű eljárásokat, valamint a kisárutermelés eredményeit.. Március 1-én befejeződtek, a jelentkezések a kiállításra. Az előkészületekről tájékoz­tatta penteken délelőtt Deb­recenben, az agrártudományi egyetemen Heves, Borsod- Abaúj-Zemplém, Hajdú-Bi- har, Szabolcs-Szatmár, Szol­nok és Békés megye újság­íróit dr. Körösvölgyi László, a HUNGEXPO vezérigazga­tó-helyettese. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumhoz tartozó jelentősebb kiállítók — mint például a nádudvari rendszer, a Hajdúsági Agrár­ipari Egyesülés, a kaposvári sertéshús-termelési rendszer — mellett, szép számmal vesznek részt a Nehézipari Minisztériumhoz tartozó vál­lalatok. továbbá több ta­nácsi vállalat is. A szocialista országok egy része önálló bemutatót ren­dez. A Szovjetunió például 1800 négyzetméter területen állítja ki mezőgazdaságának és élelmiszeriparának ered­ményeit. A közös KGST-be- mutatón Magyarországon kí­vül Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió -és Vietnam vesz részt. A tőkés országok közül Ausztria kollektív kiállítással jelentkezik. A Német Szövet­ségi Köztársaság 700 négyzet- méteren mutatja be a kor­szerű zöldtakarmányozás tel­jes rendszerét. Rajtuk kívül svájci, holland, svéd. francia résztvevői is lesznek az OMÉK-nek. Először mutat­kozik be mezőgazdasági ter­mékeivel Magyarországon a távoli Üj-Zéland. Ballagó diplomata Amit és ahogyan fogalmaz: az pontos, jó, komoly, kife­jező és — mondhatni — ke­rek, egész. Ha tehát valami olyat ját­szanánk — mondjuk példá-. ui azért, mert május van, bolondos, jószagú, hideg­meleg. hülyéskedő, röhögő, el búsuló kamasz tavasz, ami­kor mindig mindent szabad —, ha olyat játszanánk, hogy nem látjuk egymást, beszél­getni csak bekötött szem­mel szabad, akkor , felnőtt férfinak hihetném a monda­taiból egy, két vagy akár öt percig is, mígnem a hangja elárulná: fiatal s?;ác az, aki beszél most, egy komoly, ko­molykodó,, csupa jókedv fiú. szóval pontosan olyan mint a többi tizennyolc éves ma- turándusz, és mert éppen olyan, így hát — egészen más .. . Török Sándornak hívják, és a mai nappal véget értek a hevesi gimnáziumban négy esztendőn át való „szenvedé­sei”. Amelyek pedig: tanu­lás. tanárok. KISZ és Kom­lóról buszozás, fiúk. lányok, osztályzatok és így tovább és így tovább. Tovább... Hányszor elpróbálták, és ma — igazán eléneklik, előad­ják, és talán először érez- nek-sejtenek meg belőle va­lamit. hogy valóban így van: búcsúznak és elmennek. Török Sanyi, a négy esz­tendővel ezelőtti, a szülői házból korábban szinte ki sem mozduló falusi kisfiú most nemcsak testben és tu­dásban megerősödve, hanem kisdiplomataként lép ki az alma mater kapuján. A fiait, lányait már eddig is sok szép pályára felkészített gimnázi­um tanulói közt ő az első, aki diplomata pályára ké­szül: egy nagyon nehéz fel­vételisorozat eredményeként felvették a moszkvai Lomo­noszov egyetem nemzetközi kapcsolatok diplomácia ka­rára. — Hogy gondoltál éppen erre? —- Nem is tudom . .. Talán mert nálunk otthon minden­ki politizál: édesapám, a testvérem . .. Persze, nem „hivatásosan”: apu is, a bá­tyám is a téesznél dolgozik, benpem meg úgy lassan kez­dett kialakulni az egész, ta­valy pedig már filozófiával és politikai gazdaságtannal foglalkoztam, de a diplomá­ciai pálya még nem jutott eszembe. Legtermészetesebb­nek a bölcsész kar megpá­lyázása, pontosabban mond­va: elfoglalása látszott. Az volt a helyzet ugyanis, hogy a középiskolás tudományos- technikai szemle Zánkán megrendezett országos dön­tőjén történelemből a hete­dik lettem, és mint- az első tíz tágja, így felvételi nél­kül mehettem ' volna az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem történelem tagoza­tára. De nem mentem, úgy döntöttem, hogy megpályá­zom ezt a moszkvai ösztön­díjat. És sikerült. Sok ma ballagó diáktársa közt Török Sanyi most hosz- szú útra ballag. — Méghozzá nagyon bol­dogan, igaz? — Hát persze — mondja —. de az az igazság, hogy az egészet még nem is nagyon tudjuk felfogni, sem én. sem a szüleim. Az a helyzet, hogy pillanatnyilag elég távoli ez az egész. Ma még sokkal in­kább „csak” gimnazista va­gyok. a tanulás, a sport, meg a KISZ foglalkoztat, szóval az itteni dolgok, pedig' a ta­nulásból itt már nincs más Hátra, mint az érettségi, is­kola KISZ-titkárként is ép­pen most adtam át a helye­met, és a sport is háttérbe szorul, az itt töltött szép évek egy része lesz. Azt azért persze nem felejtem el. hogy elnyertük a KISZ KB vörös vándorzászlaját, hogy arany­koszorús KISZ-jelvényt kap­tam, hogy milyen sok győ­zelmet szereztünk a legutób­bi megyei középiskolás baj­. nokságon Hatvanban. Ezekre jó lesz visszagon­dolni mindig, csakúgy mint osztálytársaimra, barátaimra és tanáraimra, akiknek olyan, nagyon sokai köszönhetek... És Török Sanyi újfent el­mosolyodik, keményen kezet fog. Keménysége nem hajlé­kony diplomatát, hanem in­kább jókötésű katonát sej­tet, és valóban ez is a hely­zet : mert Moszkva előtt egy esztendőt itthon tölt még ka­tonaként, angyalbőrben. B. Kun Tilíor^ Munkatársunk kérdésére dr. Kőrösvölgyi László hang­súlyozta. 'hogy Heves megye élelmiszer-gazdasága is részt vesz a nagy nemzetközi se­regszemlén. Szántóföldi ter­ményeivel: búzával, kukori­cával, dohánnyal, naprafor­góval. őszi árpával és lucer­nával a detki Magyar—Bol­gár Barátság, a gyöngyöspa­tai Mátrai Egyesült, a horti Kossuth, valamint a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet. Oltványtermelésüket mutat­ják be a nagyrédeiek és az abasáriak. Szőlőtermeléséről és borgazdaságáról nyújt be­pillantást az abasári, a detki, a gyöngyöspatai, a nagyrédei, a visontai és az Egri Csilla gok Termelőszövetkezet, va­lamint a Gyöngyös—domosz- lói Állami Gazdaság. Az állattenyésztők közül juhaival jelentkezik a füzes­abonyi és a nagyhírű lipicai lóval a Szilvásváradi Állami Gazdaság. Zöldségtermeléséi szemlélteti a horti Kossuth és a hevesi Rákóczi Terme­lőszövetkezet. A kistermelők sorában a bükkszenterzsébeti Vörös János vesz részt házi- nyúl-tenyészetével. Az élelmiszeripari vállala­tok közül bemutatkozik ter­mékeivel a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat, az Eger—Mátra vidéki Bor- gazdasági Kombinál, a Mát- ravidéki Cukorgyárak, az Eg­ri Dohánygyár, valamint , a Hatvani Konzervgyár is. A MEZŐGÉP vállalatok között lesz az egri is. Rajtuk kívül szivattyúit és öntözőberende­zéseit mutatja be a gyöngyö­si Agromechanikai Szövetke­zet, kérgező- és hasítógépét viszi a kiállításra a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság. Az agrártudomány ered­ményeit reprezentáló kiállí­tók között kap helyet a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem kompolti Kutató Intéze­te, továbbá a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri állomása is. A nagyszabású nemzetközi találkozón 18 szakbemutatót rendeznék. Ezen kívül hazai és nemzet­közi fotókiállításra, az ag­rártudomány és a fiatalok napjára, az újítók, a kom- bá.inosok és az agrartörténeli gyűjtők találkozójára is sor kerül. Mcntusz Károly 1980. május 10., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents