Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-09 / 107. szám
Szocializmus - munka - béke Beszélgetés dr. Molnár Bélával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával Politikailag pezsgő, mozgalmas hónapokat élünk. Alig másfél hónapja, hogy lezajlott az MSZMP XII. kongresszusa, s máris újabb, nagy politikai-társadalmi eseményre készülünk. Erről beszélgettünk dr. Molnár Bélával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával. Hat héttel a párt- kongresszus után elmondhatjuk, hogy e tanácskozás hatása átjárja egész társadalmunkat, s a közéle+et. Miben nyilvánul meg ez a hatás? Reális szemléletben, a helyzet tárgyszerű megítélésében, megalapozott optimizmusban. Ilyen légkör jellemezte a kongresszust, s az azóta eltelt heteket is.. — A legnagyobb tömege- ' két átfogó társadalmi mozgalom, a Hazafias Népfront vezetői hogyan vonják meg sommásan a kongresszus mérlegét? — Tényleg csak sommásan, így: szocializmus , — munka — béke. örvendetes, hogy hazánkban az emberek mind nagyobb arányban tekintik e hármat összetartó- zónák, elszakíthatatlannak. Ez az oka annak, hogy a kommunisták kongresszusa — az egész nép kongresz- szusává vált. — Hogy érti ezt? — Ügy is, hogy előkészítésében — az irányelvek vitájában — nemcsak a. 800 ezer kommunista vett részt, hanem a pártonkívüliek tömegei, sőt — éppen a népfront közvetítésével. — a hívők, és az egyházi vezetők is. Aztán úgy is, hogy a kongresszus határozatai az egész nép, a nemzet érdekeit fejezték ki. Ügy is, hogy ez a kongresszus, ez a politika elnyerte a dolgozók egyetértését. támogatását. Összegezve: a kongresszussal a nép vállalta a jelent értékeivel, eredményeivel, gondjaival és nehéz feladataival együtt. A jelen vállalása pedig egyszersmind kifejezi a jövő iránti felelősséget is. Mi most — véleményem szerint — egy nagy fontosságú folyamatban veszünk részt, amit nem túlzás a párt és a nép kölcsönös és mindig megújuló bizalma folyamatának nevezni. E folyamat lényege abban van, hogy a párt nem tud és nem is akar a nép nélkül vezetni; s hogy maga a nemzet sem tud és nem is akar a párt, a munkásosztály vezetése nélkül boldogulni. — Hol a helye ebben a folyamatban a Hazafias Népfrontnak? a nemzeti egység erősítéséért? — Sokat teszünk, hiszen minden tevékenységünk ezt a célt szolgálja, a község-, várospolitikától az olvasó népért mozgalomig, a településfejlesztési tervek társadalmi támogatására való mozgósítástól a környezetvédelemig. Mozgalmunk tevékenysége közismerten sokrétű, de a jelen időszakban fő meghatározója az a törekvés, hogy részese legyen a XII. kongresszuson elfogadott politikai célok, nemzeti programunk megvalósításának. Április 17-én közzétett választási felhívásunkban ezért arra szólítottuk fel az állampolgárokat. hogy szavazatukkal — újabb öt évre — erősítsék meg ezt a politikát, ezt a programot. — A választások előkészítése, lebonyolítása egyike, gondolom, a Hazafias Népfront legfontosabb politikai tennivalóinak. — így van, hiszen minden választás újabb megnyilvánulása a szocialista nemzeti egységnek. — Milyenek a tapasztalatok? — Április 30-ig lezajlottak a jelölőgyűlések, vagyis befejeződött a választási kampány első szakasza. Szám szerint is sok, összesen 60 ezer találkozásra került sor a választókkal, ebből 352 országgyűlési képviselő választókerületben, a többi tanácstagi választókörzetekben. Elenyészően kevés kivételtől eltekintve, mindenütt jelen voltak' a képviselőjelöltek. A képviselői jelölőgyűléseken az átlagos^ megjelenés 500 körül volt, a tanácstagi jelöléseken általában 30—35 állampolgár vett részt. — Ezek a számok a lakosság milyen arányát jelentik? — Tapasztalataink szerint a városokban a megjelenési arány alacsonyabb, a községekben magasabb. Bács-Kis_ kun és Szolnok. megyében például a választásra jogosultak 70—80 százaléka vett részt a jelölőgyűléseken. Országosan mintegy 2—2,5 millió ember mozdult meg, elégtelen megjelenés miatt a rendezvények alig 0,5 százalékát kellett elhalasztani. — Milyen volt az aktivitás? — Szám szerint is jó — az országgyűlési jelölőgyűléseken átlag négyen-öten, a tanácstagi jelöléseken heten- nyolcan szólaltak fel —, tartalmilag pedig különösen: a felszólalók többsége közérdekű problémákkal foglalkozott. Nagyon sokun tették szóvá például — helyeslőén — a magasabb követelményeket; a nagyobb munkaintenzitás. a szigorúbb fegyelem igényét; a településfejlesztés aránytalanságait, a kisfalvak alapellátási gondjait. a környezetvédelem problémáit, a rend és tisztaság hiányát, a fogyasztók érdekvédelmét; végül — de nem utolsósorban — sokan tettek újabb társadalmi munka felajánlást lakóhelyük szépítésére. — Hallhatnánk valamit a jelölések demokratizmusáról? — Az országgyűlési képviselő jelölőgyűléseken kivétel nélkül a Hazafias Népfront javaslatait fogadták el, a tanácstagi jelöléseken jórészt a mi javaslatunk nyert megerősítést, de voltak körzetek, ahol a részvevők javasoltak jelölteket. A tanács. rtagi körzetek 2,3—2,4 százalékában kettős, illetve több- bes jelölés történt. Még csak annyit a témához, hogy májusban választási gyűléseken folytatódik a párbeszéd — most már a különböző társadalmi rétegekkel. Ezekre mindenkit tisztelettel hívunk és várunk. — A választások feladatain kívül, azokkal párhuzamosan mi foglalkoztatja most a mozgalom aktivistáit? — Mindaz, amit így szoktunk fogalmazni: részt venni az állampolgárok politikai, közgazdasági, pedagógiai, erkölcsi kultúrájának gazdagításában. Roppant fontos feladatunk például megérteni és megértetni, hogy előrehaladásunk alapfeltétele az idei tervek teljesítése, hiszen az adja az alapot a jövőre kezdődő VI. ötéves tervhez. De. sok-sok feladat vár ránk — pontosabban több mint 4000 népfrontbizottságra. annak több mint 100 -ezer -választott tagjára és mintegy félmillió aktivistára — a község- és városfejlesztésben, a környezetvédelemben. a kistermelő és kertbarátmozgalomban, és így tovább. Rétegpolitikánk azt szolgálja, hogy minél több, lehetőleg minden állampolgár bekapcsolódjék valamibe; mégpedig olyan társadalmi-közéleti tevékenységbe, amelyben öröme telik. Úgyis summázhatnám: célunk eljutni mindenkihez: a nagyvárosok új lakótelepeire épp úgy, mint az apró falvakba vagy a cigánynegyedekbe, az iparvárosokba és a nemzetiségi községekbe. Nyíri Éva mmmm Út az emeleten Jól haladnak a Közúti Építő Vállalat dolgozói a 25-ös számú fő közlekedési útvonal második — az északi lakótelepre nyíló — felüljáró építésével. Jelenleg a hídkéreg vasbeton alapját készíti a Pusztai, szocialista- brigád. mintegy 160 tonna idomvas felhasználásával. Jobbra: Szép ívű híd. háttérben a Csebokszári-lakóte- leppel. (Fotó: Perl: Márton) „Leltározzák” az erdőket Nagy vállalkozásba kezdett, Európában egyedülálló tevékenységet végez a MÉM Erdőrendezési Szolgálata. Amint Faggyas Kálmán, a szolgálat egri üzemtervezési irodájának vezetője elmondotta: „letározzák” az erdőket. Készül az erdőállomány részletes adattára, amelyet számítógéppel dolgoznak fel, mágneses szalagokra rögzítve a rendezett adatok összességét. A munkák során — amelyben az egri üzemtervezési iroda is részt vesz — felmérik az; ország erdő- állományának összetételét, fatömegét, külön-külön a fafajokat, azok termőhelyét, korát, vágásérettségét stb. Közreműködtek az egri iroda szakemberei nemrég a Heves megyei erdőállomány távlati tervének kimunkálásában is. Jelenleg az üzemtervezéssel foglalkozó erdészeti szakemberek fontos kísérletet folytatnak Kerecsend. és Kompolt térségében, ahol földértékelést végeznek több ezer hektárnyi területen. A kísérlet során, amelyet .a Heves megyei Földhivatallal közösen folytatnak, külön- külön megállapítják az erdős és mezőgazdasági területek összetételét, minőségét, aranykorona értékét. A MÉM Erdőrendezési Szolgálata végzi az ország terijiletén a zöldövezetek tervezését, a park- és iidü- lőerdők kialakításának és fej lesztésének progra m j át. A szolgálat mérnökei készítették el a Mátrában létesítendő kirándulóerdők terveit, s jelenleg a Bükk üdülőerdőinek tervezésén dolgoznak. A MEGYE PEREMÉN ‘ Tanyavilág — Mondjam azt, hogy a f ,.sűrűjében?” A népfrontmozgalom alkotó módon vesz részt ebben a folyamatban. Részint, mint a pórt szövetségi politikájának széles kerete. részint, mint a nemzet minden tagja, a társadalom minden alkotóeleme előtt nyitott mozgalom, és részint mint a szocialista nemzeti egység szüntelen megújulásának és megújításának színtere. — Eljutottunk a szociális_ to nemzeti egység fogalmához. illetve tényéhez. Beszélne erről? — Már a kongresszusi irányelvek vitája, majd a határozatok szelleme, végül pedig az országgyűlési képviselő, és a tanácstagi választások politikai előkészületei egyaránt bizonyították, hogy népünk politikailag egységes és kész arra, hogy tettekkel támogassa szocialista céljaink megvalósítását. Országunk polgárait több mint két évtized tényei győzték * meg az MSZM P politikájának nemzeti jellegéről; meggyőzték a magyar nyelvűeket és a nem magyar anyanyelvűeket; a materialistákat és a hívőket. Ezért érzi magát jól. itthon ebben az országban tíz és fél millió magyar állampolgár. Ha pedig elégedetlen, akkor is azért, mert otthonát — ezt az országot — szeretné szebbnek, gazdagabbnak látni. Jó dolog ez a tulajdonosi szemlélet. — Mit tehet — illetve, tess — a Hazafias Népfront Megyénk déli határszélén is számos félreeső,, sarokba húzódó község található, sorozatunk mostani folytatásában azonban most mégsem e falvakkal foglalkozunk. Kivételesen a hajdanvolt tanyavilág hátramaradt,. ám máig és létező, úgymond elzárt életébe próbálunk bepillantást engedni. ★ , Rendkívül változatos arculatán megyénknek inkább déli, alföldi részén települtek így az emberek. A dombok között kevésbé volt „divatban” a tanya. Talán azért van ez így. mert ahol hegyek vannajr, ott az időjárás is zordabb, jobban ösz- szekucorodnak az emberek, s mivel a termőföld is kevesebb, inkább egymásra utaltak. Ma már egyre kevesebben élnek a pusztában. A régi tanyaközpontnevek, dűlők elnevezései lassan kikopnak a térképekről. Hatrongyos. Dinnyéshót, Sárga- puszta, Ötödrész, Rétdűlő — márcsak a nevükben őriznek meg valamit a régi gazdálkodó, elmaradott földművelő életből. Virágzásuk idejéből. Szőke Ferencék tanyája sem a régi már. Ahogy megyünk a megyehatár felé, Erk irányába. az út jobb oldalán hat ház található, amolyan emberléptékű szomszédi távolságban egymástól. .Baloldalt csak egy épület van: a régi Pető-tanyát, úgy, mint a környéken a többi üresen álló, elhagyott házat ilyenkor, tavasztájt már csak a dinnyések lakják, bérlika földdel* együtt. így praktikus. Őszig — mondják — ki lehet bírni.; Pető bácsi egyedül maradt, fia balesetben halt- meg, — beköltözött hát a faluba. Persze, a hevesi járás sem ..dúskál” már igazi alföldi tanyavilágban. Amik vannak, azok is inkább olyan faluelőtti, útközeli kis települések. A lakóház, csekélyke személyi föld, esetleg háztáji, istálló, ólak, no meg — egy idő óta — a garázs. ★ Az asszony, Szőke Fe- rencné is ■ azt hitte, hogy a fia érkezett meg. amikor ráfordultunk autónkkal a föld- útra. Neki is ugyanilyen színű kocsija van. — A férjem, s a kisebbik fiam még a munkában. Itt dolgoznak a nagy tsz-ben. a méraiban. Nem hallgattok el! — csitítja közben a két hatalmas kutyát, egy lon- csos komondort,' meg egy hatalmas német juhászt. A láncravert állatok megbékélnek. — Kerüljenek hát beljebb, nézzenek szét itt nálunk — mondja kedvesen az asszony. A ház szép, nagy, több szobás, a tetőn pedig magas tv-antenna . tanúskodik a leggyakoribb estvéli szórakozásról. — Csak az a legnagyobb bánatunk, hogy még nincs villanyunk — fakad ki belőle. — A tévénket is úgy bütykölte meg a kisebbik fiam. Gáborka, hogy akkumulátorról kapja az áramot. S ha már szitálni kezd a kép, beviszi a faluba az akkukat feltölteni. Jaj, pedig mór régen megígérték, hogy bevezetik! Itt a hat tanya- közül .csak egyben van villany, de aki ott lakik azt mondta: őtőle bizony nem ágaztatják le, nem engedi. Hát látják ilyen önző emberek is vannak! Pedig mindenkinek meglenne a pénze rá. Az oszlopra, a vezetékre. Azt mondják húszezer forint körül van, de erre senki nem sajnálná, az biztos. A fiam is azt mondja mindig: édesanyám, ha a villany sikerülne, nem is vágynék én a faluba, városba. ★ Általában az a tapasztalat, illetve azt szokták mondani, hogy a tanyák elnéptelenednek. Ha kihalnak az öregek, nem jön senki a helyükbe. Másfelől pedig a jobbmódú városiak között az jött a divatba: olcsón veszünk egy tanyát! Hétvégi háznak, nyaralónak — valamiféle romantikának. Lehet, mindkettő igaz, ám itt, megyénk déli határánál, Erk környékén nem ezek a jellemzőek. Kitűnő errefelé a föld; és a gazdák is szorgosak. Ha el is járnak munkába, a tsz-be, vagy a fiatalabbak szakmát tanulni, majd üzembe dolgozni, otthon a tanyán s a háztájin ügyesen gazdálkodnak. Mint Szőkééknél is. Az apa szerelő a tarnamérai .tsz-ben, a nagyobbik fiuk, Ferenc, Visontán fúrómester és Gyöngyösön kapott lakást, ám ő is haza-haza- jár. A kisebbik fiú pedig a napokban kapta meg a jogosítványát: traktoros lett. Itthon. S az asszony mindig otthon van, hiszen az állatoknak enni kell adni. ★ — Nemrégen adtunk el egy tehenet, de még vari kettő — mutatja be a gazdaságot. — Aztán minden évben tartunk két anyadisznót, most négy malaca is született, és persze „majorság” is akad. Hatvan csirke. . . vagy nyolcvan ? A padláson meg galambok. S ha lesz villanyunk, tán keltetőgépet is veszünk, esetleg darálót. No és már alig várom: mosógépet mindenképpen. Jófajta mosóporokat szokott hozni a fiam Gyöngyösről. de a gép, az mégiscsak más. ★ A tanyákon nincs postaláda. Szőkéék is a levelet, meg az újságokat a falusi tejcsarnokba kapják. Mert oda naponta kétszer is bejárnak a tejjel: reggel és este. Kétszer is találkozhatnak a világgal. így este — ha petróleum- lámpa mellett , is, de — olvassák a Rakétát, a rádió- újságot. és az Interpress Magazint.'S akkor nem is érzik magukat olyan mesz- sze... Józsa Péter Mjjsmm® 1989. május 9., péntek
