Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-09 / 107. szám
Á „Ki mit tud"-dal kezdődött Minden Ki mit tud? nagy eseményt jelentett a tv.né. zők népes táborának. Voltak, akiket szórakoztatott a gyors, egymás után pergő változatos műsorszámok, voltak, akiket bosszantott a zs' rí hosszan tartó magyarázkodása és voltak, akik izgultak, szurkoltak ismerőseiknek, barátaiknak. Az utolsó 1975- iis Ki mii tud'.' az es*i Dobó István Gimnázium matrózblúzát viselő Tóth Emlőnek hozott szép sikereket. A tv-kamerák előtt a középdöntőig jutott. Rokonok, barátok, ismerősök — az egri utcán — ismeretlenek állították meg s gratuláltak a szőkébb hazánknak is dicsőséget jelentő szerepléshez. Az akkori siker sokat sejtető volt, de kevesen gondoltak arra, hogy ilyen rövid időn belül újra viszontláthatjuk a képernyőn. A közelmúltban a Színművészeti Főiskola III. éves hallgatóinak bemutatkozó műsorában fedezhettük fel. S micsoda változás: az öt évvel ezelőtti megszeppent diáklányból, a ' kamera „rögzítő tekintetéhez” szokott, .színésznőjelölt lett. — Mivel foglalkoznak most a főiskolán? — Sződligetre járunk, lovagolni tanulunk. Pintér Tamás kaszkadőr tartja a foglalkozásokat. Eddig nagyon élveztem, mivel a Füles. és Janíka névre hallgató hátasok igen nyugodt tempót diktáltak. Még nem estem le a lóról, de azt Az ,,örökösök” Május 9—23. között tartják a nemzetközi filmvilág hagyományos seregszemléiét, a 33. cannes-i nemzetközi fesztivált. Az eseményen a versenyfilmek kategóriájában Mészáros Márta új játékfilmje, a magyar—francia koprudukcióban készült „Örökösök”, a rövidfilmek QJfénmU füsti, május 9., péntek mondják, hogy ezt is meg kell tanulni. Ezért a tanulás következő fázisaként a rakoncátlanabb Musztángot kaptam. Egyelőre azonban ez a ló is megtűr a nyergében. Érdekes volt a tánc, a művészi torna, az akrobatika, a vívás tanulása is. — Sikerült ezt már gyakorlatban is kamatoztatni? — Igen, egy tv-film forgatásánál. Ben Travers Rablók című tv-játékát forgattuk, Málnay Levente rendezésében. Az egyik jelenetben többen kint ültünk egy utcára néző kávéház teraszán, amikor ránk lőttek. Nekünk természetesen viszovetélkedésében pedig Szó- rády Csaba „Magvar képek” című animációs filmje szerepel. A versenyprogrammal egyidőben sorra kerülő szekcióvetítéseken bemutatják Huszárik Zoltán „Csont- váry” s Rózsa János „Vasárnapi szülők” című alkotását. A fesztivál eseményein részt vevő íilmművész-de’le- gáció tagjai: Mészáros Márta, Huszárik Zoltán és Rózsa János filmrendezők, valamint Monori Lili színművésznő. ■ ' (MTI) noznunk kellett a tüzet. Az még nem jelentett gondot, hogy életemben először fogtam pisztolyt a kezemben, de az első lövések hangjától egy kicsit megijedtem. — Mikor láthatjuk a képernyőn ezt a tv-filmet? — Nem tudom, hogy mikor tűzik műsorra, a forgatást már februárban befejeztük. — Ez az egyetlen szerep amiben láthatjuk? — Szintén Málnay Levente hívott meg egy másik tv-film felvételére. Aldo Nicolai Merénylők című alkotását dolgozta fel a rendező. Ez már a nyáron bemutatásra kerül. — Kikkel játszott együtt? — A Merénylők-ben ösz_ szesen három szereplő van: Almási Éva, Balázsovits Lajos és én. A „Rablók”-ban már sok színész dolgozik, így például: Szilágyi Tibor, Tábori Nóra, Balázs Péter, Andai Györgyi. — A színházzal milyen a kapcsolata? — Rendszeresen játszom a Nemzetiben. Ez természetesen csak kis ■ szerepeket jelent, amit minden évben a főiskolások játszanak. Ezek a darabok: Konyha, Döglött aknák, Csapodár madárka. — A későbbiekben inkább a színház, vagy a film világa lesz a kedvesebb? — A színház mellett sze_ retnék sok filmszerepet is eljátszani. — Milyen tervei vannak a főiskola elvégzése után? — Ha árrá gondol, én nagyon szívesen hazajönnék Egerbe, ha lenne itt társulat. Miskolc? Nem tudom. Ott most egy nagyon jó közösség alakul. De még nagyon messze van a szerződés. Szeretnék sok jó szerepet eljátszani, örömet szerezni a mindenkori nézőnek akár film, akár tv, akár színházi produkcióval.... K. Szabó Ervin IV. önjelölt örökösök Attila hatalmának delelő- jén, 441-ben a hun követ Konstantinápolyban panaszt tett a marguai püsipök ellen. Azt állította, hogy annak emberei titkon behatoltak a Duna—Tisza-közén a hun főhadiszállás közelébe, ott kirabolták nemesemberek friss sírjait, elemelték az oda temetett aranytárgyakat. A vizsgálat tisztázta a püspököt a vád alól; a perből azonban kitűnik, hogy a sírok kirablása, amely Európában, Afrikában és Ázsiában is évezredeken át dívott, nem kímélte meg az Európába előretört hun fejedelmek és főnemesek sírját sem. A Góbi-sivatag vidékén és a hosszú hun vándorút mentén eltemetett hun törzsfők sírja fölé az ősi kelet-ázsiai rítus szerint —, nagy halmot (kurgánt) emeltek.. Nálunk „kunhalomnak” mondják az ilyen földből emelt síremléket, illetve annak maradványait. A hunok Duna—Tisza-közi tartózkodása idején, az V. században azonban a halmok egyre laposabbak lettek; a kegyeleten valószínűleg úrrá lett a belátás, hogy az őrizetlenül magasodó mesterséges domb elsősorban a sírrablókat figyelmezteti. hol bukkanhatnak valamilyen, zsákmányra. A mi „kunhalmaink” is magukon viselik a kutatások ismétlődő nyomait. Az első kegyeletsértők talán még találtak is valamit. Utódaik azonban hoppon maradtak. Amióta történészek és régészek kutatják a földben rejlő emlékeket, egyetlen kurgánból, vagy más, hasonló rendeltetésű műdombból sem kerültek elő hun fejedelem földi maradványai. Az önjelölt örökösöket azonban furcsa módon ez a sok sikertelenség nem riasztotta viasza, A kutatók r* Alrgtad-lcori leletek Űjabb Árpád-kori freskótöredékeket, festett falpilléreket és boltivbordákat találtak a veszprémi Gizella- kápolna feltárása során. A püspöki palota északi falának tövében rejtőző kis kápolna Veszprém legjelentősebb Árpád-kori emléke. A régészek szerint mai alakjában a XIII. század második léiében épült fel, de nem zárják ki azt a feltevést, hogy eredete Gizella királyné korára nyúlik vissza. Ma mór alig kétséges, hogy várkápolna és a vele egybeépült királyi-királynői palota tartozéka volt. A XVIII. században ásták ki a török időkben elpusztult palota falmaradványainak romhalmazából, és ekkor fedezték fel a kápolna északi falán a bizánci stílusú falfestményeket. Sajtótájékoztató az Operaházban A Magyar Állami Operabál 1980—81-es évadjáról tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön az Operaház Székely Bertalan-termében. Mihály András, az Operaház igazgatója ismertette az új évad terveit: az Operaházban szeptember 19-én, az Erkel Színházban szeptember 20-án nyitják az előadások sorát. 1980 októberében Puccini Triptichonját, az ezt követő hónapokban többék között Verdi: Simone Boccanegra. Richard Strauss: Rózsalovag című operáját láthatja a közönség. A Bartók-centenárium alkalmából március 24-től felújításra kerülnek Bartók színpadi művei is: A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin. Az Erkel Színházban többek között Mozart Varázsfuvoláját, Donizetti Don Pasquale című operáját és Beethoven Fidelióját láthatja a következő évadban a közönség. A tervek szerint 1980—81-ben az Operaház társulata számos szocialista és nyugateurópai országban szerepel majd. s több híres Vendég érkezik Magyarországra is, így Mirella Freni és Theo Adam az idén, Nicolai Gedda a következő évben — jelentették be a sajtótájékoztatón. (MTI) Magyar versenyfilm Cannes-ban nemzetközi rektori értekezlet az egri főiskolán Május 8-tól 12-ig nemzetközi rektori értekezlet színhelye az egri Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola. Csütörtökön megérkeztek a tudományos eszmecserén részt vevő külföldi delegációk. A Zielona Gora-i (Lengyel- ország) küldöttség tagjai: prof. dr. Jan Wasiczki rektor és prof. dr. Hieronim Sczegola, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója. Csehszlovákia pedagógusképző felsőfokú intézményeit két delegáció is képviseli. Besztercebányáról jött prof. dr. Jan Matejclk rektor, dr. Andrej Gábor párttitkár;' Oszt- ravából prof. dr. Gusztáv Richter rektort és Oldrich Rusaj párttitkárt köszönthet- , ték. A csuvas fővárosból, Csebokszáribói érkezett prof. A. Sz. Markov rektor, valamint G. A. Jakovlev párttitkár. A vlagyimiri főiskolát Kiktyov rektor képviseli. Erfurtból utaztak hozzánk prof. dr. Theo Glocke rektor, dr. Peter Damasqhke párttitkár és dr. Siegfried Baeer. a nemzetközi kapcsolatok igazgatója. Ma a déli órákban várják Vietnamból a Vinhi Tanárképző Főiskola delegációjának érkezését: Le Hoai Nam főigazgató és Nguyem Tang párttitkár jelezte részvételét a nemzetközi rektori értekezleten. A külföldi vendégek tiszteletére dr. Szűcs László, az egri tanárképző főiskola főigazgatója csütörtökön fogadást adott, amelyen részt vettek a főigazgatói tanács tagjai is. mint látni fogjuk — az álom- 1 áfástól, a mesélő kedvű öregek elbeszéléséig és saját elképzelésükig mindenféle „nyomot” felkutattak a hun kincsek után. Miután legtöbben mesék után indultak el, a kutatás nem szorítkozott Dél-Magyarorszóg, a Bánát és a Vajdaság területére. A kunkincs-kutatása Nibelunk-ének és a skandináv sagák Attila alakján keresztül Németországban, Svéd- és Finnországban is dívott. Volt olyan osztrák önjelölt örökös, aki a magyar és a csehszlovák határvidék szép, Duna menti városánál. Hamburgnál kutatott a hármas koporsó után. Búvárok ástak az Ets folyó medrében, Pettauban, Stájerországban és Krajnában is. A chalonszi csatateret, Vesigneul határát a helyi lakosok többször is felforgatták, mert az a hír járta, ott alussza Attila örök álmát. Lengyelországban is vannak néhányan, akik eskü alatt vallják, a vas- ezüst-arany koporsó csak Galíciában lehet. Olaszhon szépséges földjét sem kerülte el a furcsa aranyláz: a régészeti emlékekben oly gazdag' országban is akadnak, akik nem nyugodtak bele még, hogy Attila kincséről le kell mondaniok. A nagy hun uralkodó egyébként nem áll egyedül ezzel a ragállyal. Az emberi képzelőtehetség korlátlanul csapong ott, ahol valami arra készteti; Verona nagy idegenforgalmi nevezetessége a ..halhatatlan szerelmes”, Júlia sírja; Dánia világhírű látnivalója, társas- utazások célja Hamlet hel- singöri vára, annak ellenére, hogy mindkét nevezetes „személy” csak Shakespeare fantáziájában élt. Marseille mellett. If vára előtt meg- illetődve gondol a turista Dumas szellemi szüleményére, Monté Chmtóra. A tuPénz nélkül... A szó nem kerül pénzbe. Sem a jó, sem a rossz. A papír is türelmes — szokták mondani. Mégis mennyi gondnak, megbántásnak a forrása a durva, goromba hang. Ezek nyomán azután emelkedik a vérnyomás, kopik az idegrendszer. Az egyik asszonyka mutat egy levelet. Tv-ügyben írt a. gyárnak. A sok javítgatás, lámpacsere ellenére sem működik kifogástalanul a drága készülék. — Nézze kérem, ezt a levelet! Tulajdonképpen nem is az: bosszant, hogy elutasítanak, hogy kioktatnak. Lehet, hogy nekik van igazuk. Hanem a hang, ahogyan ezt teszik. Nem kívánom idézni a sorokat, a rideg, rendreutasító hangot. Pedig nem került volna pénzbe egy tisztességes megszólítás, egy elköszönő mondat a levél végén. Főleg nem az udvarias hangvétel, hiszen ez a család pénzt, drága pénzt fizetett e gyár termékéért és ha valakit, őket igazán bosz- szanthatná, hogy hatszor javították a rakoncátlankodó masinát. ök véleményt mondtak, segítséget kértek, de megbánták. Kisült, hogy ők a hibásak, a vétkesek. Nekik kell szégyenkezniök . . . Szép, modern benzinkút az út mentén. Nemrég adták át. Szinte örül az ember, amikor melléáll. Büszke is egy kicsit, hiszen néhány évvel ezelőtt ilyeneket legfeljebb külföldön lehetett látni. A megelégedés, a gyönyörködés tetőfokán egy öblös hang töri meg a csendet. — Mikor tanulja meg már a rendet, apuskám? Nem látja, hogy ez a benzin nem a maga kocsijába való? Riadtan nézek a kiírásra. A benzinkutasnak igaza van. Szégyenkezve állok a következő kúthoz. — Ne haragudjon! Elnéztem a kiírást. — Pedig ezekhez a számokhoz még szemüveg sem kell. A második fordulótól is lehet látni őket... Az ember be- ledöglik, amíg rendre szoktatja magukat. Naponta tízezer mondom, mutatom, de falra hányt borsó... Mintha belém rúgtak volna, indulok tovább. Már nem is tűnik olyan szépnek a benzinkút, már elszállt az örömem és megfogadom, hogy inkább tolom a kocsit, de amíg ez a ‘„kellemes” ember itt lesz, addig itt nem tankolok.., Egy idős bányász sorolja az alábbi esetet... — Tudja, mostanában sok a beteg a rendelőkben. Igazán nem lehet irigyelni az orvosokat. A miénket — tudom biztosan —, még éjjel is rángatják. — Valami mégsem stimmel? .Csak néz és közben vörösödik az arca. — Van az orvos mellett egy új asszisztensnő. Ügy, olyan hangon dirigál az ajtón kívül, hogy kétszázra megy tőle a vérnyomás. Én már öreg vagyok. Restül is hallok, amióta a bánya... De ez a hang felháborít! Istenemre, a csendőr- világ jut eszembe. Ha a doktor urat nem néztem volna, tegnapelőtt már képen vágtam volna a taknyost... Sorolni lehetne sajnos a példákat. Olyan eseteket, amikor embereket önérzetükben sértenek meg. Pedig semmit sem kellene tenni, csak tisztességes hangon beszélni. A nyugodt légkörhöz ez a legjobb befektetés: még pénzbe sem kerül...- Szalay István Hunkori fejedelmi lelet Kudinefovról (Dél-Oroszország) kicsinyítve. néziai Dzserbán mutogatják a helyet, ahonnan a szirének csábították énekükkel Odysszeuszt és soha, senki nem reklamál, miért vezetik félre. Inkább fordított a helyzet: Máriapócson, Lour- des-ban vagy Fatimán a testi épségét veszélyeztetné, aki kétségbevonná az ott történt — és ma gazdagon jövedelmező — „csodát”. A csodához, a megragadó, megható, az emberi tett- és szerzésvágyat ingerlő történethez kettő kell: olyasvalaki, aki elmondja és sok olyan, aki elhiszi, befogadja az elbeszélést. Ha ez a második. feltétel teljesül. közömbössé válik, mennyi benne az igazság és mennyi a képzelet szüleménye. Az arany birtoklásának vágya különösen alkalmas arra, hogy hatalmába kerítse az ember gondolatvilágát. A bűnözés^egyik „klasz- szikus” forrása ez a feltételezés; a tehetséges mese- és regényírók, költők kezében veszedelmes fegyver a rejtett kincsről szóló történet: az olvasó szívesen veszi a szó szoros értelmében „készpénznek”, amit erről olvas, Így született a Tisza medrébe süllyesztett, színárany koporsóban örök álmát alvó, világverő Attiláról szóló mese is. Volt idő, hogy hazafiatlannak, bitangnak bélyegezték, aki nem hitt benne. Móra Ferenc, a kiváló író, a tudós múzeumigazgató is mentegetőzésre kényszerült, amikor kimutatta ennek a mesének a képtelenségét. Miért is kell megbolygatni egy olyan tévhitet, amely tulajdonképpen senkinek se okoz kárt? (Következik: Az Attila-sír legendájának keletkezése) Máté György: Kincses Attila
