Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-01 / 101. szám
Valassfésí félidőben Ert/em&lje meg a bizalmi címet Beszélgetés Lévai Ferenccel, az SZMT titkárával A lakosság felelősségteljes párbeszéde — Április hónapban újjáválasztották Heves megyében a szakszervezeti bizalmikai. Milyen feladat vár az új tisztségviselőkre, illetve változik-e a bizalmi szerepe? — Heves megyében 126 ezer szakszervezeti tag van. A bizalmiak megválasztásában mintegy százezer szervezett dolgozó adta le szavazatát, a választásokon való részvétel nyolcvanszázalékos volt. A tagok ötezer- négyszáz bizalmát választottak, s újdonság még, hogy négyszáz úgynevezett főbizalmi megválasztására is sor került. A műhely- és osztálybizottságok, egyszóval a munkahelyi bizottságok helyébe választottak főbizalmikat. Hogy milyen feladat vár a megválasztott tisztségviselőkre? Erre egy szóval úgy felelhetnék: nehéz. Nehéz, mert a bizalmi feladata ma már nem a tagsági díj beszedéséből, a segélyek intézéséből áll. A mérce magasabb. A bonyolultabbá, talán fogalmazhatnánk úgy is, az „élesebbé” váló gazdasági feltételek, de társadalmi fejlődésünk is megköveteli, hogy a szakszervezeti bizalmi a szakszervezeti mozgalom értékének, súlyának megfelelően képviselje annak a csoportnak az érdekeit, amely őt megbízta ezzel. Nem könnyű dolog a dolgozók képviselete. A bizalminak az élő kapocs szerepét kell betöltenie választói és a munkahely felső vezetése között, egyben részese lesz a vállalati döntéseknek. Lelkiismeret, felkészültség, jogainak pontos ismerete s nem utolsósorban személyes bátorság is elengedhetetlen kelléke a bizalmi funkciónak. — Mi jellemezte * bizalmi választásokat? — Nagyon jónak ítéltük, hogy á bizalmiak beszámolói rr> Szűk húsz esztendő Először akkor lepődött meg úgy igazán, amikor tíz évvel ezelőtt hívatták a gyári párt- bizottságra és ott közölték vele, hogy a városi pártbizottság első titkára személyes ügyben keresi. Nem minden izgalom nélkül futott végig gondolatban a közelmúlt eseményein, fogódzót keresve az érdeklődéshez. Nyolc évvel később lepődött meg másodszor nagyon, amikor egyik jó ismerőse megkérdezte tőle: No, elvállalod? Fogalma sem volt, mire célzott az illető. Két fordulópont. Az elsőt követően Tir Dezső a gyöngyösi pártbizottságra került, a második után pedig a városi tanács elnöki • teendőivel bízták meg — ideiglenesen, a választásig. Lassan két éve, hogy az elnöki szék várja naponta a tanácsházán. ★ — Hogyan érzi magát? — kérdeztük, nem minden célzatosság nélkül. — Köszönöm, jól — hangzott a válasz. — De feltételezem, hogy a miértre is kíváncsi. Mint. magánember, elégedett vagyok. Ügy hiszem, mint tisztségviselőnek is jók a kapcsolataim a lakossággal, a munkatársaimmal és feletteseimmel is. Mint tanácselnök azonban korántsem érzem mindig jól magam. Igaz, a városunk jelentős fejlődést ért el a fel- szabadulás óta. de még mindig elég sok az olyan jogos igény, amit nem sikerült kielégíteni. Az is befolyásolja közérzetemet, hogy az ebben a tisztségemben eltöltött majdnem két év még nem volt elegendő ahhoz, hogy a tanácsi munka minden részletét sikerüljön megismerjem . kiemelten foglalkoztak: a dolgozók élet- és munkakörülményed, ezen belül a bérek alakulásával, a munkaszervezés kérdéseivel. Szóval, olyan kérdések kerültek napirendre, amelyek a mindennapi élet valóságos kérdései. Ez fontos dolog, a jövőben is így kell, hogy legyen. A választásokon egyébként huszonhétezren szólaltak fel. Ez is jelzi a nagy aktivitást. A hozzászólások java része egészséges kritikai szellemről tanúskodott. Nagyon okos felvetés volt például, hogy a családos üdültetés lehetősége nincs arányban a népesedéspolitikai határozattal. De említhetnék még számtalan más példát is, amely arra utal, hogy a szakszervezeti tagok fontosnak tartják az üzemi demokráciát, s egyre inkább élnek lehetőségeivel. — Nem vagyok különösebben nagy híve a statisztikának, de mégis kíváncsi vagyok, milyen arányokat tükröz az 5400 bizalmi képviselő különböző szempontokból. — Talán elsőként azt mondhatom el, hogy az eredetileg javasolt bizalmiak és helyetteseik 96 százalékát választották meg a csoportértekezleteken. Ennek oka, hogy a javaslatban benyújtott, de meg nem választott bizalmiak egy részét a csoport nem tartotta alkalmasnak a funkcióra, más részük egészségi állapota és egyéb indok miatt nem vállalta a megbízást. A megválasztott bizalmik hetven százaléka fizikai dolgozó, csaknem a fele nő, és megint egy más szempontú statisztikai kimutatás szerint a párttagok száma meghaladja a húsz százalékot. Ez a korábbi tapasztalatokhoz képest növekedést jelent. De hogy visszatérjek a kérdésben benne lévő kitételre, hogy nem különösebben nagy híve a statisztikáknak, nos, elmondha(Fotó: Szabó Sándor) — Milyen utat járt be a mostani elnöki székig? — Augusztusban lesz negyven éve, hogy Pásztón megszülettem. Édesapám földműves volt, majd gyárban dolgozott. Édesanyám a termelőszövetkezet tagja volt. Ma már mindketten nyugdíjasok. Édesapám, sajnos, gyengélkedik. Az általános iskolát Ecséden végeztem el, aztán Gyöngyösre kerültem a szakmunkásképzőbe. Az első munkahelyem az Izzó volt, akkor még Szerszám- és Készülékgyár néven szerepelt. Esztergályos lettem. Ennek lassan húsz éve már. Aztán két év- katonaság követketom, hogy mi sem a statisztikai szempontokat tartjuk lényegi meghatározónak, hanem azt, hogy a bizalmi érdemelje meg a bizalmi címet. A bizalmi képviselje az őt választó csoport jellegét, karakterét. Az tudja csak a szakmának az érdekeit jól képviselni, aki maga is azt a szakmát műveli. A kórházból ne legyen azért mondjuk ápolónő vagy műtős a bizalmi, mert ez így állítólag demokratikusabb, vagy a tmk-műhelyből egy segédmunkás, mert ő az „igazi dolgozó” Az legyen, aki arra a legérdemesebb. Ha kell, orvjos, ha kell, segédmunkás, ha kell, esztergályos. — És így is történt? — Igen, a csoportok döntő többsége jól választott. Olyan bizalmit, aki képviselni tudja az érdekeiket — A bizalmiak választása csupán láncszem volt a szak- szervezetek életében? Mi a további „menetrend”? — Májusban kerülnek sorra alapszervezeteinkben a szakszervezeti bizottságok, a különböző munkabizottságok, és a munkahelyi döntőbizottságok választásai. Itt is ugyanazt a felelősségteljes és aktív részvételt várjuk megyénk szervezett dolgozóitól, mint ami eddig jellemezte a bizalmiválasztásokat. Júniusban ül össze az ágazati, iparági szakszervezetek megyei küldöttértekezlete. Szeptember hatodikén a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa tart számvetést az elmúlt öt esztendő munkájáról, és ekkor választják újjá a mozgalom megyei vezető szerveit is. A magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa pedig decemberben ül majd össze. — Olvasóink nevében köszönjük a beszélgetést. Szigethy András zett Nyíregyházán. Ott lettem párttagjelölt. A leszerelés után visszamentem a Pi- pishegyre. Majd 1970-ben a városi pártbizottság apparátusába kerültem. Később beiratkoztam a Közgazdaság- tudományi Egyetemre, ott. diplomáztam. Mostani beosztásomban 1978 őszétől dolgozom. — Fiatalabb korában gondolt-e ilyen, vagy ehhez hasonló, vezetői beosztásra? — Őszintén: nem. Ahogy szokták mondani: az „élet iskoláját” nekem az Izzó adta. Sokat tanultam az ottani vezetőimtől és a Koleszov szocialista brigád tagjaitól, akik közé magam is tartoztam. A munka mellett tizenhárom éven át megszakítás nélkül tanultam a különböző iskolatípusokban. De soha nem fordult meg a gondolataimban, hogy „vezetői beosztásra” is törekedhetnék. — Hogyan értelmezi tisztségének szolgálat jellegét? — Gondolom, nem a brosúrákban is megtalálható választ akarja hallani. Jelentős körülménynek tartom, hogy huszonöt éve élek ebben a városban. Igaz, hogy az alkotmányunk és a tanácstörvény jelentős „hatalmat” biztosít a tanácsi vezetőknek, de ezt a becsületesen, tisztességesen dolgozó állampolgároknak nem szabad érzékelniük, ha ügyesbajos dolgaikkal felkeresnek bennünket. Én mindig szolgálatban érzem magam. Ez nem is lehet másként. Olyan a munkánk. Például: a legutóbbi felméréseink szerint nyolc hónap alatt megfordul nálunk a „város minden lakója”, annyian keresik meg a tanácsot. A tanács az egyetlen olyan szervezet, ahol a születéssel kezdődik Befejeződtek megyénkben az országgyűlési, illetve a helyi tanácstagi választásokat előkészítő jelölő gyűlések. Április 30-ig a tizenkét országgyűlési választókerületben 24 jelölő gyűlésen vettek részt a városok, községek lakói, s a hónap közepétől 2754 helyi tanácstagi jelölésre került sor. A választási félidő gyorsmérlege szerdán elkészült. A jelölő gyűlések tapasztalatairól Görög István tanácsos, a megyei választási csoport vezetője adott tájékoztatást. — A választási előkészületekben kiemelkedő szerepet töltenek be a jelölő gyűlések. Olyan fórumok ezek, amelyeken a lakosság felelősségteljes párbeszédére kerülhetett sor. Akik jelen voltak a Hazafias Népfront, a tanácsok és a lakosság beszélgetésein, vitáin, azok érezhették, hogy milyen alaposan felkészültek mind a képviselőt, tanácstagot ajánlók, mind a szűkebb hazájukért szólók, mind pedig azok, akik ezúttal előzetes bizalmat kaptak a közért váló munkálkodáshoz. Az országos és a helyi feladatokról éppúgy szó esett, mint a gondokról. Jellemző a mostani jelölő gyűlések vitáira, hogy az előadók eleve azokkal a gondokkal foglalkoztak, amelyek annyiunkat érintenek. Elismerték a lakosság segítőkészségét, társadalmi munkáját, ezzel és a halotti bizonyítvány kiadásával ér véget minden ember kapcsolata. — Milyen magatartást vár el a tanácsi dolgozóktól, főleg az ügyfelekkel való foglalkozáskor? — A tanács dolgozóira a tömegkapcsolatok gyakorlata során fontos politikát felelősség hárul. A jelenlegi apparátusunk összességében képes a feladatok még jobb ellátására is, ez a véleményem. Főben járó bűnnek tartom, ha nálunk valaki nem megengedhető magatartást tanúsít. Előfordul azonban az is. hogy néhány állampolgár itt, a tanácsnál akarja bebizonyítani, hogy „ő a munkás”. Nem szerénytelenség, ha megállapítom, apparátusunk .politikai, szakmai felkészültsége, műveltsége az átlagos szintet meghaladja. Tulajdonképpen ennek megfelelő munkát és magatartást igényiek. Nem titkolom, csak a szorgalmas, szavahihető, hozzáértő, hivatástudattal rendelkező munkatársakkal dolgozom szívesen együtt. Nem fogadom el azt a magatartást, hogy egyesek magyarázkodjanak az intézkedés helyett. Azt sem szeretem, ha itt, a tanácsnál bárki, vezető vagy ügyintéző úgy fogalmaz: elintéztem, én döntöttem. Ilyenkor a többes szám használata nem formai kérdés. — Szükségesnek tartja-e a változott, körülmények miatt a tanácsi testületek személyi összetételének módosítását a választások során? — Ha engem kérdeznének meg ebben az ügyben,, azt válaszolnám, igen. De hát a választások előtt a jelöltekre nálunk a Hazafias Népfront tesz javaslatot. A tény azonban: az idén a korábbi 81 helyett 71 tanácstagot kell választani, mert a felsőbb szervek javaslatára ennyivel csökkentette a végrehajtó bizottság a tanácsi választó- körzetek számát. Az is sokat mond, hogy eddig csak egy tanácstagunk volt 30 éven aluli. Azt is fontosnak tartom. hogy a tanácstag a körzetében lakjék, vagy ott dolgozzék. Megemlítem még, hogy általános követelmény: újabb közös összefogásra serkentettek: Kiskörén például a vízmű helyi szocialista brigádjai felajánlották segítségüket az iskolai tornaterem építéséhez. — A jelöltek személyét illetően mennyiben találkozott a Hazafias Népfront és a lakosság véleménye? — Az országgyűlési képviselők, illetve a helyi tanácstagok kiválasztása már jóval a jelölő gyűlések előtt megkezdődött. A Hazafias Népfront tagjai kikérték és figyelembe is vették a lakosság javaslatait, így az esetek zömében találkozott az ajánlók és a választópolgárok véleménye. A megyében mindössze 26 helyi tanácstagi választókörzetben történt kettős jelölés. — A tapasztalatok szerint milyen arányban jelöltek a körzetekben új tanácstagokat? — A tanácsi munka elismerését jelenti, hogy a jelölő gyűléseken több mint 12 ezren szóltak hozzá, s a jelöltek többsége régi közéleti ember. A jelöltek mindössze egy harmad része új, őket is főként olyan tanácstagok he. lyére javasolták, akik több fontos társadalmi megbízatásnak tesznek eleget. — A választási menetrend második félidejében milyen főbb eseményekre kerül sor? — Mindenekelőtt arra hívjuk fel a lakosság figyelmét, hogy elkészült és a he. a testületekben,, a közéletben tevékenykedő munkások, fiatalok és nők aránya növekedjék. Ezek az elvek is indokolják, hogy választott testületeinkben a korábbi személyi összetétel módosuljon. — A tanácstagok általában „kész” jelentéseket, javaslatokat kapnak. Azok lényegi módosítása csak elvileg lehetséges. Hogyan lehetne a „beleszólás” lehetőségét szélesíteni? — Ha ezt a kérdést a végrehajtó bizottság elé kerülő előterjesztésekre érti, azt kell mondanom, ez így nem igaz. Nemcsak azért, mert az írásos anyag összeállításában nagyon sokan részt vesznek, hanem azért is. mert a végrehajtó bizottság gyakorta egészíti ki javaslatokkal a jelentést, illetve módosítja az eredeti elemzést és az előterjesztett határozati javaslatot. Az utóbbi időkben már egyre több alternatív javaslat is szerepelt a testület előtt. A tanácsülésekre már általában „tisztázott”, pontosított anyagok kerülnek. Itt már bizonyos formalitás is érvényesül. Jó példaként említhetem, hogy tavaly decemberben tanácstagi javaslatra módosítottunk egy tanácsi rendeletet. Meggyőződésem ezzel együtt is, hogy a „beleszólás” lehetőségét indokolt növelni a testületi tevéken ységben. — Mintha az utóbbi időben növekedett volna a tanácsi hivatali helyiségek száma és a bennük levő íróasztalok mennyisége. — Azt is válaszolhatnám, hogy a látszat most is csal. Az történt, hogy a tanács épületét fel kellett újítanunk. Belső átalakításokat is végeztettünk, de ezzel több helyiségünk nem lett. Néhány osztályon még ma is jelentős mértékű zsúfoltság tapasztalható. Kevesen tudják, hogy két éve ötszázalékos létszámcsökkentést, hajtottunk végre. Igaz, az elmúlt év közepén második e1 nökhelvettest is beállítottunk. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának felmérése azt bizonyította, hogy a gj;ors lyi tanácsoknál kifüggesztették a választói névjegyzéket. Ezt május 9-ig teszik közszemlére, ez alatt az idő alatt bárki megtekintheti, s bejelentést tehet, amennyi, ben nincs a neve a választók listáján. Kérik a tanácsok azokat, akik a választásokig elköltöznek régi lakóhelyükről, vagy június 8-» án nem tartózkodnak az állandó lakóhelyükön, keressék fel az illetékeseket a megfelelő igazolásokért. Ami pedig a főbb eseményeket illeti: május 6-án kerül sor a megyei választási nagygyűlésre Egerben, ezzel egyidőben szűkebb hazánk több városában, községében tartanak hasonló rendezvényt. Ezzel párhuzamosa» kezdik meg a tanácsok a la. kosság tájékoztatását: mindenkit, aki szavazásra jogosult, értesítenek arról, hogy a neve a választói névjegyzéken szerepel. A legnagyobb esemény természetesen június 8-a, a választás, a szavazás napja lesz, amikor már a kora reggeli óráktól nyitva tartanak a szavazóhelyiségek. Mint minden váj rosban, illetve üdülőterület ten, megyénkben is több szavazóhelyiség áll majd a« nem hevesiek rendelkezésé-» re, hogy este hat óráig zavartalanul teljesíthessék ál. lampolgári kötelességüket, illetve élhessenek jogaikkal. í Szilvás István és pontos ügyintézéshez a mostaninál több dolgozóra van szükségünk. Még any- nyit: a generációváltás korát éljük. Többen nyugdíjba mentek és helyettük most új arcokat lehet látni. — Amikor nem tanácselnök, mivel tölti az idejét? — Ha csak lehet, a családdal, a feleségemmel együtt tervezzük meg a szabad időnk eltöltésének programját. Nagyon szeretjük a Mátrát az év minden szakaszában. Nyaranként szívesen keressük fel hazánk tájait és a környező országok Vidékeit. Ezeket az utakat már az év első hónapjaiban megtervezzük. Tavaly a Vidróczki Néptáncegyüttessel részt vettem egy görög úton. Ennek a hatására a család is készül Görögországba. Persze, az igazi szabadidő-program a hobbikért. El ne felejtsem, rendszeresen meglátogatjuk Ecséden, illetve Adácson lakó szüleinket. — Szíve szerint mit szeretne még elérni? — Személy szerint én elé-' gedett vagypk. Az. hogy a város jövőjéért, a lakosság megelégedésére még sokat szeretnék tenni, ez természetes. A család? A feleségem az ISG gyöngyösi gyárában dolgozik. Ö a gyerekek nevelésében is az átlagnál többet vállal. Szeretném, ha Erika lányomat, aki most másodikos gimnazista, az első tanítási órája befejeztével egy csokor virággal köszönthetném. Róbert fiunk az általános iskola második osztályába jár. Neki még nincs határozott terve a jövőjéről. Szeret építeni, szerelni és a matematikával is egyre szívesebben foglalkozik. Szeretném őt is boldog embernek látni. Minden további vágyam csak ennyi. — Köszönöm a válaszokat G. Molnár Ferenc 1980. május 1., csütörtök Az esztergapadtól az elnöki székig
