Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

IX bizalom kötelezettséget is jelent Tanácsi politika — helyi politika DIVATNÖVÉNY LETT Miért a napraforgó...? korszerű létesítmények megyénkben Új, Választásra készül az or­szág, s mint ilyenkor szokás, népünk most is mérlegre te­szi a legutóbbi időszakot, mintegy „kontrollt” készítvén politikánkról. Megméretik ismét, hogy mennyi a változás életünk­ben, munkánkban, mi lett terveinkből, mivel gyarapod­tunk, meddig értünk a vá­lasztott úton. A számveté­sek. számadások hetei ezek nagyban és kicsinyben. Nem­csak azt vizsgáljuk fürkésző szemmel, hogy mi minden történt az elmúlt esztendők­ben hazánkban, hanem azt is, ami megyénkben, váro­sunkban, községünkben vég­bement. Eredményeket, gon­dokat összegezünk, s meg­ítéljük: jól sáfárkodtunk-e lehetőségeinkkel, javainkkal vagy kevésbé, helyi mun­kánkkal hogyan igazodtunk a központi célkitűzésekhez, mennyiben tudtuk itt és ott valóra váltani azokat, ame­lyeket közös programunkban megfogalmaztunk. Mostanában a szokásosnál is nagyobb érdeklődéssel for­dulunk a tanácsok felé — s ez a legkevésbé sem vélet­len. A tanácsokkal ugyanis úgyszólván a legközvetlenebb a kapcsolatunk. Az államha­talom helyi megtestesítői a legközelebb állnak hozzánk, s a legszembetűnőbben tük­rözhetik napjaink valóságát, a legtisztább képet adhatják a törekvésekről. Többé-ke- vésbé olyan az ország is, mint a megye, a járás, a vá­ros. a község. S ha a megye, a járás, a város, a község megfelel vágyainknak, igé­nyeinknek, vagy legalábbis közel, egyre közelebb esik azokhoz, nos, akkor nem le­het különösebb baj az or­szágban sem. A „lenti” politika a „fenti­ből” adódik. A tanácsi poli­tika pártunk, kormányunk, szocializmust építő hazánk politikájának része. Ami nap nap után előttünk végbe­megy: egy-egy lépés közös utunkon. „Szűkebb hazánkban” is szerencsére van mit számba venni most, van miről be­szélni. Kétségtelen az általá­nos gazdagodás. Emlékeztet­ni sem kell rá különöseb­ben, hogy új, korszerű léte­sítmények egész sora szüle­tett a legutóbbi években is. Impozáns lakónegyedek, böl­csődék, óvodák, iskolák, mű­velődési központok, orvosi rendelők, áruházak, szállo­dák, üzemek épültek, javult a közlekedés, megfelelőbb lett a hírközlés, sokoldalúan fejlődött a szolgáltató háló­zat. Nemcsak településeink sora, hanem egész megyénk „összkomfortosabbá” vált, hiszen napjainkban a koráb­bival összehasonlíthatatla- nabbul vonzóbb, maraszta­lóbb. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy jelen­leg a régebbinek egyötödével kevesebb az ingázó ember, húsz százalékkal többen ta­lálják meg maguknak hely­ben az életterüket, a min­dennapi munkát, a kellő ki­szolgálást, a kulturált, ké­nyelmes otthont. A tanácsi beruházások hét, a fejlesztési alapok IS szá­zalékkal engedtek többet megvalósítani, mintsem ere­detileg terveztük. S ami még pénzt igényelt, ahhoz a la­kosság lelkes társadalmi munkája teremtette meg a szükséges összegeket, tavaly személyenként átlagosan már 400 forintos értékkel is. Tanácsi politikánk — a la­kóhely sokrétű politikája. A választott testületek széles körű népképviselet megvaló­sítói is. Munkás, paraszt, ér­telmiségi, diák, háziasszony és nyugdíjas tevékenykedik bennük választóinak megbí­zását. kérését, akaratát lép- ten-nyomon kifejezésre jut­tatván. S kollégáink, a ház-, vagy utcabeliek ott vannak a tanácsok munkabizottságdi- ban, apparátusaiban is, tu­dásukkal, lelkesedésükkel se­gítvén a feladatok megoldá­sát. Politizáltunk, amikor bi­zalmat szavaztunk nekik, amikor legkülönfélébb talál­kozásaink alkalmával, a ta­nácsházán, a munkahelyen, az utcán javaslatokkal, ké­résekkel fordultunk hozzá­juk, vagy éppenséggel mind­járt a társadalmi támogatást is felajánlottuk. S politizá­lás volt áz az összesen 1012 közérdekű bejelentés, amit a néhány hónapja sorra került falugyűléseken tettek állam­polgáraink Heves megye te­lepülésein, csakúgy, mint a nemrég zárult jelölőgyűlése­ken folytatott párbeszéd im­máron a jövőnk érdekében. Bizalmat szavaztunk né­hány esztendeje a szószóló­inknak, s újabb szavazás előtt állunk, hogy kifejezzük megelégedésünket a jól vég­zett munkáért, olyanokat lássunk el további útravaló- val, akik képesek lesznek megfelelni majd a nagyobb, nehezebb feladatoknak is. Sokan vannak, akik igazán példás helytállással bizonyí­tották, hogy rászolgáltak képviseletünkre, alkalmasak a komolyabb követelmények teljesítésére is. s akadnak, akik koruk, egészségi állapo­tuk miatt már kevésbé győ­zik energiával — vagy csak egyszerűen érdemtelennek mutatkoztak a tisztségükre, így a régebbiek mellett most új jelöltek neveit is felirat- tuk a szavazólapokra, s ve­lük készülünk további előbb­re lépésre. Friss erővel, sokszínű he­lyi programmal — de alap­jában véve változatlan, egy­séges politikával. Pártunk sok próbát ki­állt helyesnek bizonyult s követésre érdemes politiká­jával. Gyóni Gyula Talán egyetlen tervidő­szakban sem voit oly nép­szerű a napraforgó, mint most. Ezt főleg jövedelmező­sége magyarázza! Az orszá­goshoz hasonlóan. Heves me­gye mezőgazdasági üzemei­ben is az elmúlt néhány év során, a szelektív termelési szerkezet kialakításával, elő­térbe kerültek az olajipari növények. Közöttük is első­sorban a napraforgó. Ennek a növénynek az ötödik öt­éves tervre előirányzott ve­tésterülete ugyanis már ed­dig több mint duplájára nö­vekedett ! Növekvő fogyasztás A napraforgó étkezési, de főleg ipari célt szolgál, mi­után olaj és kence, illetve fe­hérjetakarmány nyersanya­ga. Terméséből jó minőségű étolaj nyerhető, a visszama­radó olajos dara pedig fe­hérjékben gazdag és vala­mennyi állattal etethető ab­raktakarmány. Az olajipari növények értékesítési lehe­tőségei ma szinte korlátla­nok. A növényi olajok hazai fogyasztása is növekszik, emellett keresett exportcik­kek is. A napraforgópogácsa és más darák termelésével pedig import helyettesíthető. A növényi olajok iránti igények, valamint a kedvező külkereskedelmi lehetőségek fokozott követelményeket tá­masztanak a termeléssel és a feldolgozással szemben. A napraforgó jövedelmezősége az elmúlt években jelentősen növekedett. A felvásárlási ára emelkedett, ami a terü­letnövekedést is maga után vonta. Az idén január 1-től élet­be lépett új közgazdasági szabályozórendszer alapján tovább növelték a napraforgó felvásárlási árát, amely má­zsánként eléri a 920 forin­tot Az iparszerű termelés­nek, a nagy tányérú és nagy hozamú fajtáknak, valamint a jó szervezésnek köszönhe­tő, hogy Heves megye gaz­Férfi és nő: a bérskálán MÁR MEGINT a nőpoliti­ka! Nem kellene a férfiak egyenjogúságáért is harcot indítani? — hangzik el sok­szor a tréfás, de legalább ennyiszer csupán tréfás mez­be burkolt, bosszús“ meg­jegyzés. Valóban, ennyire unalomig hangoztatott e té­ma? Nem arról van-e in­kább szó, hogy a családokat, s velük együtt az egész tár­sadalmat érintő kérdésekről —, a bölcsődétől az iskolai napköziig, a fürdőépítéstől a szolgáltatásig —, úgy beszé­lünk, mintha azok csak a nők érdekeit szolgálnák ? Mert, hogy az anya és a dol­gozó nő fogalma nálunk szinte azonosul, ezért össze­mosódnak a határok is. Hogy mennyire? — Íme példák a különféle jelentésekből, ame­lyek a nőpolitikái határoza­tok végrehajtását dokumen­tálják: „A nők élet- és mun­kakörülményeinek javításá­ra korszerűsítettük a für­dőt ...; Űj öltözőt építet­tünk.Gépesítettük a fizi­kai munkát...”. Mindez csak nőpolitika lenne? Nem a munkások munkakörülmé­nyeit általában javító olyan tényezők együttese, amely éppúgy vonatkozik a női, mint a férfi dolgozókra?! Igen sok téma azonos és közös a női és férfidolgozók szempontjából. Ám aminek vizsgálatára legutóbb a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsa mellett működő nő-, i. üzottság vállalkozott, ar v»-‘ lóban egyértelműen csak a nőket érintette. Azt vizsgál­ták ugyanis, hogyan érvé­nyesül a megye üzemeiben dolgozó munkásnők esetében az egyenlő munkáért — egyenlő bért elve. Elmond­hatjuk, hogy általában ér­vényre jut e fontos állásfog­lalás. De ha nem, arra ezer­nyi elfogadható magyarázat van. Például, ha egy nő és egy férfi dolgozik két egy­forma gép mellett, azonos munkafolyamaton, de kere­setük mégis eltérő, arra el­fogadható a magyarázat, hogy a férfi szakmunkás, a nő meg csak betanított mun­kás. EZ Érthető és elfogad­ható. Legfeljebb sürgősen le kell vonni azt a tanulságot, hogy a nőknek is törekedni­ük kell a magasabb, és egy­általán a szakképzettség megszerzésére. Van olyan üzem, ahol a munkások 48 százaléka nő — mint a siro- ki Fémművekben —, de kö­zülük mindössze 54-nek van szakmunkásképesítése. A férfiak között több mint ezer szakmunkás van! Különbséget jelenthet a segédmunkásoknál a bérezés­ben az, hogy a férfiak által végzett munka nehézségi fo­ka jóval nagyobb. Nyilván­való ez például a malomipa­ri vállalatnál, ahol a férfi­ak fizikai munkája nagyobb erőkifejtést kíván, mint a hoz az átlagkeresetekben az is, hogy a nők kisebb ará­nya dolgozik három-, esetleg folyamatos műszakban, így a műszakpótlék összegével megint csak csökken a ke­resetük. Ám, hogy mindezek elle­nére mégsem egészen elfo­gadható a férfiak és nők bé­rezési aránya, hogy jókora az indokolatlan különbség, arra ez a vizsgálat hozott ér­dekes és elgondolkodtató ta­pasztalatot. Lehet, hogy e ta­pasztalat nem is egészen új, csupán most fogalmazódott meg először ilyen erőtelje­sen. Azt is megvizsgálták, hogy az adott bérkategóriá­kon belül miként állnak a besorolással a férfiak és ho­gyan a nők. Nem akadt olyan üzem, ahol ne lett volna általános a tapasrta- lat: a nők mindig a bérka­tegória alján, a férfiak a te­tő körül helyezkednek el. Arra már sehol sincs példa, hogy valaki a bérkategória alatt lenne. Ehhez azonban szinte mindenütt kiemelt bérfejlesztésekre volt szük­ség. És mindezek az erőfe­szítések mégis csak annyit tettek lehetővé, hogy leg­alább az alsó határon belül kerüljenek a nők. Mivel a béremelések a kiemelt fejlesztések mellett általánosak is voltak, a kü­lönbség nem csökkent, ha­nem egyes helyeken tovább nőtt. Az aptt Quaíttál Vál­munkások átlagosan 3750 fo­rintot keresnek havonta, a nők ugyanebben a kategóriá­ban 3200 forintot. A női fő­művezető havi bére ugyan­itt 4500 forint, míg a férfi középvezetők havi keresete 4700 forint körül mozog. És ez nem valami helyi sajá­tosság. sőt a Qualitál egyike azoknak az üzemeknek, ahol még a legtöbbet tették a nők szakmai továbbképzéséért, a kiemelt bérfejlesztésekért. Beszédes a szám a Gabona- forgalmi és Malomipari Vál­lalatnál is, ha a bérkategó­riába való besorolás szintjét nézzük. A férfiaké átlagosan 78.7 százalék, a nőké 38,3 százalék. S itt jócskán van­nak a nők között is törzs- gárdatagok! E számokban régi felfogá­sok tükröződnek. A nő ke­resetét hosszú ideig — sok helyen még ma is — úgy te­kintették. mint kiegészítőt a családi jövedelemhez. A csa­ládfő a férfi. Ma már a nék­nek a termelésben elfoglalt helyzete teljesen indokolat­lanná teszi ezt a megkülön­böztetést. NINCS OLYAN ÜZEM a megyénkben sem, ahol az el­múlt években ne foglalkoz­tak volna külön is a nők bé­rezésével. A központi hatá­rozatokat számos helyi in­tézkedés is követte. Ám a tények azt bizonyítják még mindig, nem jutottunk eJRbb- re, ami az. indokolatlan kü­lönbségeket illeti. Jócskán akad még tennivaló, s erre kívánta felhívni a figyelmet a nőbizottság is, amikor vizsgálatainak eredírsényét összegezte. „ Deák Rémi nőké. Elfnesflhe«" ARBulii<a».!( »■'Is látná! a féri betanított A Gabonatermesztési Kutatóintézet szegedi növényházában virágoznak a napraforgók, amelyeknek fejlődését a tudo­mányos kutatók figyelik. Rendszeres és sokoldalú ellenőr­zéssel érik el, hogy csak a legjobb genetikai tulajdonságok­kal bíró fajták kerüljenek köztermesztésbe. daságai tavaly napraforgóból elérték a hektárankénti 1,9 tonnát. Sok helyen vezető ágazat lett A jelenlegi árviszonyok mellett a napraforgó már a hektárankénti 1,3 tonnás át­lagtermés mellett jövedelme­ző növénnyé válik. Heves megye gazdaságai a nádud­vari, a bábolnai, a szolnoki és a bajai rendszer irányítá­sával termelik ezt a fontos ipari növényt. Tavaly 9500 hektáron vetettek belőle, míg az idén 30 százalékkal nagyobb területen, 12 300 hektáron. ^ Hogy miért ilyen népsze­rű a napraforgó? A kedvező jövedelmezőség, a tavalyi ki­magasló termés, az előnyös biológiai és technikai felté­telek ugyanis serkentően ha­tottak. Emellett a naprafor­gótermelés kockázata lénye­gesen kisebb, mint a többi olajos növényé. így több üzemben vezető ágazat lett! Csak a tervvel összhangban A napraforgó-termelést az is elősegíti, hogy nincsenek önálló gépei, a gabonakom­bájnok adapterekkel felsze­relve alkalmasak a betaka­rításra. Ezenkívül gépi- és kézimunka-igénye kedvező­en beilleszthető a búza, a kukorica, a burgonya és a cukorrépa igényei közé, azok­kal nem ütközik. Betakarí­tása még nagyméretű terme­lésnél sem okoz szállítási csúcsot, mivel á járművek jobb és folyamatosabb ki­használását segíti elő. Az idei nagy vetésterület mégsem minden gond nél­küli helyzetet teremtett. Á gazdaságok ugyanis főleg a kukorica rovására termelnek több napraforgót, noha a ku­koricára legalább olyan szük­ség van, mint a napraforgó­ra. Azzal, hogy több mag te­rem, még korántsem oldódik meg minden! A feldolgozó vállalatok tárolói, átvételi lehetőségei ugyanis behatá­roltak. Napraforgóból is, mint más terményekből, a piaci igények alapján, vagy­is a terv szerinti mennyi­ségre kötnek szerződést a termelőkkel, a felvásárlók­kal. A termelési és értékesí­tési feltételek tehát csak a tervezett mennyiséghez adot­tak! A gazdaságok azonban még ilyen körülmények kö­zött is szívesen foglalkoznak vele. Korszerű technológiá­val, megfelelő fajtaválasz­tással, gondos műveléssel akár a hektárankénti két- tonnás termésmennyiség is elérhető. Ebben az esetben pedig a nyereség már igen jelentős! 1978-ban egy má­zsa napraforgó önköltsége 620. tavaly pedig 600 forint volt. Az értékesítési átlagár ezzel szemben elérte a 905 forintot mázsánként. Nos, mindez ösztönzőleg hat a termelési kedv fokozá­sához, Bár az idén, az új közgazdasági szabályozó- rendszer életbe lépésével to­vább emelkedtek a gépek, a műtrágyák, a növényvédő szerek árai. de még így is jövedelmező a napraforgó­termelés. Fontos azonban a terv betartása, a piaci igé­nyek folyamatos figyelemmel kisérése. Mert csak . így ma­radhat hosszabb távon di- vatnö vén y a na pra forgó! Mentiisz Károly Elektronikus számítógépeket, adatlárolékat hoznak a BNV-re Bulgária hagyományos résztvevője a tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vásárnak. A szakosított külkereskedel­mi vállalatok az idén is be­mutatják a gépipar, az elekt­ronika, az elektrotechnika, a műszeripar és az automa­tizálás területein elért leg­jobb eredményeiket, leg­újabb termékeiket A tavaszi BNV-n bernuta. Aássra kerülő bolgár újdon­ságok között várhatóan nagy érdeklődésre tartanak szá­mot az ISOTTMPEX elektro­nikus számítástechnikai be­rendezései, a vállalati mun­kaszervezést. és adminisztrá­ciót korszerűsítő adattároló berendezések. Mmsm£I 19sn. május 18., vasárna»

Next

/
Thumbnails
Contents