Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk 0 hét 3 kérdése 1. Milyen a visszhangja a politikai tanácskozó testület varsói ülésén elfogadott okmányok­nak? A Varsói Szerződés poli­tikai tanácskozó testületé­nek összejöveteleire mindig odafigyel a világ. A magas szintű tanácskozás most kü­lönös súlyt kapott, miután a nemzetközi helyzet rendkívül bonyolult, megnövekedett a feszültség s a Béke-világta­nács elnökségének éppen Bu­dapesten megtartott ülése joggal hívta fel a figyel­met a háborús veszély foko­zódására. A hét európai szocialista ország varsói értekezlete a Varsói Szerződés negyed- százados jubileuma alkalmá­ból felelevenítette a meg­tett utat, értékelte a sző. vétség tevékenységét. Ugyan­akkor, amint a kommentá­rok szinte kivétel nélkül ki­emelték, mindenekelőtt a je­len gyötrő problémái felé fordult. Józan és higgadt elemzését adta a kornak, amelyben élünk, rámutatva azokra, az okokra — a, va­lódi okokra! —, melyek kö­vetkeztében megtorpant és visszaesett az enyhülés ígé­retes folyamata. Szemben a sokszor esztelen washingtoni hisztériakeltéssel a Varsói Szerződés tagállamainak nyi­latkozatában „helyére kerül­tek a dolgok”. A feszültség nem kivédhetetlen elemi csapás,' hanem abban az imperialista politikában rej­lik, amely fokozza a fegy­verkezési hajszát, meg akar­ja bontani a kialakult' stra­tégiai egyensúlyt, válsággó­cokat és konfliktushelyze­teket teremt földünk leg­különbözőbb pontjain. A varsói csúcs munkássá­ga azonban nem merült ki az elemzésben és értékelés­ben. A megismételt korábbi javaslatok, valamint az új kezdeményezések az enyhü­léshez való visszatérés reá­lis útját vázolták fel. A hétpontos békeprogram há­rom területre összpontosít: 1. a katonai enyhülésre, vagyis a fegyverkorlátozási es leszerelési tárgyalásokra; 2. az európai biztonsági fo­lyamat folytatására, arccal a helsinki előírások követke­zetes teljesítése és a madri­di találkozó felé; 3. a leg­érzékenyebb válságterülete­ken kialakult állapotok (Kö­zel- és Közép-Kelet, Indiai­óceán térsége, stb.) rendezé­sére. Mindezeknek megvan­nak a jól bevált hagyomá­nyos tárgyalási mechaniz­musai, de Varsóból olyan felhívást tettek közzé, hogy a meglevő fórumokat egé­szítsék ki egy világméretű csúcstalálkozóval, széles körű állam- és kormányfői ta- nácskoaással. S valóban, ki más lenne illetékesebb mó­dot keresni és találni a vi­ták megoldására, mint a legnagyobb felhatalmazás­sal, hatáskörrel, tájékozott, sággal és tapasztalattal ren­delkező vezetők testületé? Varsóban elhangzott a nyi­latkozat. Varsóból szárnyra kelt a felhívás. A válasz so­ra most a nyugati térfélen van, s jó lenne, ha Washing­tonban és másutt — felhagy­va a feszültségkeltő magatar­tással — a kezdeményezők­höz hasonló felelősségérzet­tel és meggondoltsággal ' fo­galmaznák a feleletet. 2. Milyen jelentőséggel bírnak a bécsi tárgya­lások? Negyedszázados évforduló­ra emlékezett Bécs is, az osztrák államszerződés alá­írására. Az ünnepségek jó alkalmat nyújtottak arra, hogy viszonylag kötetlen for­mák között, széles' körű dip­lomáciai eszmecsere menjen végbe. Erre gyakorlati lehe­tőséget biztosított a szovjet, az amerikai, a brit és a fran­zó, érintkezést felvevő pár­beszédnek jellemezte a kül­ügyminiszteri együttlétet — egyébként aligha táplálhatott bárki is ábrándokat a prob­lémák és ellentétek egy csa­pásra történő megoldódásá­ra. A nagy kérdés: mit tesz majd az Egyesült Államok, miután közvetlenül, első kéz­ből ismerhette meg a szov­jet álláspontot. S megismer­hette a vársói nyilatkozat és felhívás alapján a szocialista országok készségét a széles körű rendezésre, valamint egy Kabulban közzétett in­A francia szakszervezetek a hóién számos kormányellenes megmozdulást szervezlek. Képünkön: egy párizsi felvonu­lás, amelynek résztvevői a dolgozókat sújtó gazdaságpoliti­ka ellen tiltakoznak (Fotó: AP — MTI — KS.) cia diplomácia vezetőjének bécsi tartózkodása, valamint Ausztria szomszédországaiból a külügyminiszterek jelenlé­te. A megbeszélések soroza­tában Púja Frigyes is több találkozót bonyolított le. Az „egyes számú összejö­vetel” természetesen Gromi- ko és Muskie között zajlott. Túl a szovjet—amerikai ta­lálkozók kiemelkedő fontos­ságán. a megbeszélés jelen­tőségét csak fokozhatta, hogy nem éppen kedvező légkör adott hozzá keretet, s az új amerikai külügyminiszternek, Muskie-nak, ez volt az első ilyen jellegű bemutatkozása. Az amerikai sajtó tapogató­ditvány szerint, az afganisz­táni krízisből való kiutat is. Miután az Egyesült Államok ügyként és ürügyként any- nyit hivatkozik Afganisztán­ra, a kabuli kormány most nemcsak tárgyalásokat java­sólt szomszédainak. Pakisz­tánnak és Iránnak, hanem a Szovjetunió és Amerika rész­vételét kívánná a minden külső beavatkozást kizáró körülmények létrehozásában. Ha ugyanis igazi nyugalom uralkodik a közép-ázsiai or­szág körül, másként közelít-, hető meg az afgán’kormány kérésére az országban állo­másozó . szovjet csajpatkontin- geris kérdése is. Van miről tárgyalni és lenne tárgyalási alap. A há­romórás szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó nem zárta ki a folytatás le­hetőségét. Sajnos, még az igen enyhe derűlátást is mér­sékelhette a hét eleji, brüsz- szeli NATO-ülés újabb kard: csörletése, s aligha javítja á viszonyokat néhány atlanti ország olimpiai bojkotthatá­rozata. Muskie valóban nem volt könnyű helyzetben Bécsben, s nem lesz abban a jövőben sem. Igazságtalan­ság volna, ezt személyes ké­pességei rovására írni: a ke­let—nyugati tárgyalásokon el­sősorban az amerikai politi­ka belső ellentmondásaival, következetlenségeivel, zava­raival kell megbirkóznia .. 3. Mit jeleznek az afrikai kontinensről érkező hí­rek? Különös ellentmondás jel­lemzi az afrikai kontinensről érkező híreket. Zimbabwéban — ahol egy ilyen lehetőség­nek nemrég még ugyancsak kevés esélyt adtam volna — összeült az első törvényhozói szakaszára a parlament. Vál­tozatlanul bizonytalannak tűnik viszont az ugyancsak nemrég még sziklaszilárdnak látszó Libéria, ahol a héten fegyveres összeesküvést gön­gyöltek fel; az őrmesterből lett elnököt akarták félreál­lítani. Még zavarosabbak az ugandai jelentések, egy ideig más volt hatalmon a két leg­nagyobb városban, Kampalá- ban, illetve Entebbében, az­után bejelentették egy kato­nai hatalomátvétel hírét. A nagy kérdőjel, hogy vajon a fegyveres erők saját szakál­lukra cselekednek-e, vagy Obote, volt elnök áll a hát­térben. Vagyis egyetlen igazi bizonyosság van jelenleg Ugandával kapcsolatban: a bizonytalanság ... • " Réti Ervin r 198(1. május 18., vasárnap Karnyújtásnyira az olimpiai láng meggyújtásától Moszkva készen áll az olimpiára Óriási gépmaradunk, a ké­nyelmes TU 154-ünk könnye, dén teszi le kerekeit Moszk­vában a betonkifutóra, hogy aztán valamivel később a ki­szállni készülődő utasokat átadhassa a sok-sok érdekes látványnak. Az új, ultramo­dern, a moszkvai olimpia vendégeinek fogadására épült, s már februárban a forgalomnak átadott második Seremet,yevoi repülőtéren ugyanis valamivel máskép­pen történik az utasok ki­es beszállása, mint a meg­szokott, a hagyományos. Nincs lepcsölejáró, feljáró, autóbusz, cipekedés. tolongás, hanem egyből a gép ajtajá­ból a tranzitba lép az em. bér. A beszálló folyosók mint a harmonika mozgat­hatók. Ezeknek az ügyes zárt szerkezeteknek köszön­hető, hogy a repülőgépek szó szerint a tranzit ajtajából indulhatnak és oda érkezhet­nek. De nincs sok idő csodálni a különböző színű márvá­nyokkal, mozaikkockákkal, mélyen süppedő fotelekkel, csillogó nikkelekkel bérén, dezett épületet, mert magá­val sodor mindenkit az em­berár; olasz, francia, angol, német, bolgár szavak keve­rednek a magyarral, s meg­jönnek a régi meg az új barátok, kollégák, ismerősök, akikkel a hosszú feldíszített úton robogunk 'a város szi. ve felé. Az ablakokban, kirakatok­ban, metróbejáróknál, a mellettünk elsuhanó trolikon, buszokon, taxikon az olimpia jellegzetes emblémái, plakát, jai, virítanak és természete­sen a kedves, bájos Misa, az olimpiai kabalamackó, amely nem kevés fejtörést okozott tervezőjének V. Csi- zsikovnak, a Krokogyil cimű, nálunk is közismert szatiri­kus lap munkatársának. A mulatságos testtartás, az or­rocska, a játékos szempár, — mindez meg volt már, csak­hogy: milyen ruhát viseljen? Tervezője öltöztette sapkába, rövid nadrágba, ebbe-abba, de valahogy egyiket sem erezte igazinak. Végül a leg­frappánsabb, az egyszerű megoldás maradt: az olimpiai színes karikákkal díszített öv. Ma már el sem lehetne másnak képzelni kis bará­tunkat ... Egyszóval Moszkva az olimpiai várakozás, a nagy vendégvárás lázában él. Az utolsó simításokat végzik a létesítményeken. tisztítják, mossák, festik a régebbi szállodákat, utakat; parkosí­tanak, — a szakemberek pedig gyakorolnak. Ök mond­ják: vállalásainkat teljesítet, tűk, minden rendben van. Akár ma kezdhetnék az olimpiát. Mit, érthetünk, s főleg mit láthatunk az utolsó monda­tok mögött? C. U. Vlagyimi• rov, az Olimpia ’80 sajtó­szervező bizottságának he­lyettes igazgatója ad erről rövid tájékoztatót: — Moszkva különböző ré. szein 76 olyan építkezés folyt, amelyéket röviden olimpiai létesítményeknek nevezünk. C. U. Vlagyimirov (Fotó: Falus István.) Valamennyi határidőre ké­szült el. Így ennek 50 szá. zaléka már a tavalyi sparta- kiádon sikeresen átesett a tűzkeresztségen is. Elkészült a verseny programja, ugyan­így az olimpia kulturális programja is. A hátralevő időben három fő feladat van hátra: a létesítmények tech. nikai eszközeinek kipróbálá­sa. üzemben tartása, a szak­káderek — 150 ezer embert érint ez — képzése, valamint a játékok lebonyolítása kö­rüli speciális információk .további tökéletesítése. — Ezek valóban már csak az utolsó simítások, n eriaá­Tollhegyen A hercegnő és a szerződés í Nagy visszhangot és visszatetszést váltott ki, hogy ) Szaúd-Arábia különböző eszközökkel megpróbálta leparan- esolni a nyugati televízió-állomások műsoráról a BBC \ filmjét, A hercegnő halálát. A dokumentumfilm ugyanis l bemutatta a szaúd-arab hétköznapok kegyetlen valóságát: ) hogyan végezték ki a király egyik testvérének leányuno- ] kaját, mert az beleszeretett egy gitárművészbe, s nem parancsolt érzelmeinek. ) . Ez az előtörténet érthetővé teszi, hogy amikor a hé- \ ten megkötötték Dánia és Szaúd-Arábia első, hosszú le- > járatú olajszállítási szerződését, a szaúdiak kívánságára j záradékot csatoltak az egyezményhez. Nem a fizetési kö- < telczettscgekkel kapcsolatban, hanem arról: a dán kor- ? mány nem segít elő olyan tevékenységet, amely lejárat- '/ \ hatja a szaúdiak „tekintélyét”. ( A nevezetes filmet ezek után aligha láthatják a dán < nézők. Am változatlanul kérdéses: mit tesznek a szaúdi í \ vezetők annak érdekében, hogy bizonyos lépéseikkel ne ? , járassák le saját magukat? r. e. $ Gromiko bécsi törgifefllöscii Andrej Gromiko szovjet és Edmund Muskie ameri­kai külügyminiszter Bécs­ben nyílt eszmecserét foly­tatott a nemzetközi helyzet­ről általában és egy sor konkrét kérdésről, egyebek között a’ világ néhány tér­ségéről, valamint a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kapcsolatainak jelenlegi ál­lásáról. A két külügyminisz­ter kifejtette nézeteit e problémáról, ismertette ál­láspontját a nemzetközi fe­szültség enyhítéséről, é& ar­ról, miként tartja lehetsé­gesnek a szovjet—amerikai viszonyban jelentkezett ne­hézségek leküzdését. Az eszmecserét mindkét fél szükségesnek nevezte. Kifejezték érdekeltségüket a mindkét országot érintő kér­dések különböző szintű meg­vitatásának folytatásában, különös tekintettel a két or­szág népei és a béke érde­kei szempontjából jelentős szovjet—amerikai kapcsola­tokra. A találkozó után Muskie hazautazott az Egyesült. Ál­lamokba. A találkozó iránt érthetően nagy figyelmet ta­núsító amerikai jv-állomá- spk kommentárjaiból kitűnt, hogy Muskie mindaddig hallgatásba burkolózik, amíg nem tájékoztatta Car­ter elnököt. A Muskie-val folytatott eszmecsere után Gromiko szovjet külügyminiszter Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­terrel találkozott. Nyílt, tárgyszerű megbeszélésü­kön áttekintették a kétolda­lú szovjet—nyugatnémet kapcsolatok problémáit, és szó volt a mindkét felet ér­deklő időszerű nemzetközi kérdésekről is. A találkozót követően Genscher hazautazott az NSZK-ba, Gromiko pedig találkozott Kurt Waldheim- mel, az ENSZ főtitkárával. Andrej, Gromiko szovjet külügyminiszter bécsi tar­tózkodásának utolsó napján, szombaton a reggeli, órák­ban találkozott Emilio Co­lombo olasz, majd pedig Lord Carrington brit kül­ügyminiszterrel. Tárgyalá­saikon elsősorban nemzet­közi kérdésekről volt szó. A szovjet külügyminiszter utolsó hivatalos programja­iéért t a délelőtt folyamán felkereste hivatalában Brú­nó Kreisky szövetségi kancel­lárt. szi munkákon túlvannak. Hogyan tudták a tervszerű­séget biztosítani? — Bíztunk tervezőinkben, a kivitelezőkben, barátaink­ban és természetesen a szov­jet munkásokban. Amikor a moszkvai főépítészek munká-' hoz fogtak, amikor a felada­tok megoldását a maguk összességében latolgatták és látták, hogy záros határidőn belül egy sereg nagy jelen­tőségű létesítményt kell fel­építeniük, elsősorban Moszk­va fejlesztésének általános elvét tartották szem előtt. Ez diktálta számos esetben a megoldást. Figyelembe vet­ték a táj jellegzetességeit, a folyókat, a dombokat, az er­dőket. a ki. és bevezető uta­kat, még azt is. hogy a vá­ros több mint 800 éve ter­jeszkedik. — A tervezők a várost nyolc övezetre osztották. Az első a központi, a város magva, körülötte helyezkedik el a többi hét. Mindegyik övezetben vannak, erdők, par­kok. vízmedencék, történel­mi és legújabb, jelentős épülettömbök, sportlétesít­mények, s egyéb központok. Figyelembe kellett venni to­vábbá azt is, hogy a mo­dern olimpiai játékok fedett pályákat, több ezer nézőt be­fogadó épületeket követel­nek. Ez bizony különcködé­sekre vezetett már egyné­hányszor. Mi elhatároztuk, hogy minden fényűzés nél­kül olyan létesítményeket építünk, amelyek az olimpia után is megfelelnek rendel­tetésüknek. Éppen azért az olimpiai létesítmények helyét ott jelöltük ki. ahol előbb vagy utóbb úgy is felépültek volna, független attól, hogy Moszkvában rendezik-e az olimpiát. Ide tartozik még az is. nem feledkeztek meg tervezőink arról sem. hogy az építészet különböző ha­tást gyakorol az emberekre. A Druzsba sportcsarnokot például úev építették rn“° hogy egyeseket sátorra, má­sokat ejtőernyőre, illetve virágra emlékeztet. — Mit tudtak segíteni a magyar szakemberek ebben a „csapatjátékban”? — A tervezési munkákról még sokat lehetne beszélni, ugyanígy a kivitelezésekről is. Rengeteg egyeztetés, tár­gyalás, erőfelmérés, fizikai­szellemi munka van ma már ' az épületek mögött. Ehhez kértük a magyarok segítségét is. Meggyőződéssel állítha. tóm, jól vizsgázták a ma­gyar felszerelések, pontosan, időben kerültek helyükre az eredményjelző táblák, világí­tó berendezések, rádióstúdi­ók, stb. Köszönetét mondunk érte. — Elkerülhetetlen kérdés: mi a véleményük Carter olimpiai bojkott felhívásáról? — Moszkva megrendezi az olimpiát. Éppen ezért saj­nálni fogjuk az amerikai sportolókat ha nem lehetnek jelen. A szenvedő felek ők lesznek. Carter bojkottja egyébként már részben meg. bukott. Egyértelműen el­utasították az ellenolimpia tervét, s azzal sem ment sokra, hogy leállítsa a meg­rendelt olimpiai berendezések szállítását. Gyakorlatilag minden szükséges berendezés megérkezett. Az NSZK.s Kaspar Barg speciális sport­felszerelést gyártó Cég pél. dául már februárban teljesí­tette megrendelésünket. Pontosan szállít a schönbergi Ortmann GmbH. Ez a cég gondoskodik a moszkvai olimpiai falu komplett kony. haberendezéseiről számos ki­sebb nyugatnémet, cég köz­reműködésével, stb. A szovjet ember — bár méltóságában érzi most sértve magát — biztos, és nyugodt, hogy jú. nius 19-én 16 órakor Moszk­vában fellobban az olimpiai láng. iFolytatjukJ Fazekas Istváa j

Next

/
Thumbnails
Contents