Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

A megyei kórház új rendelőintézetében Új épületben — jobb feltételekkel A napokban kezdődött meg a gyógyító-megelőző munka a megyei kórház 64 millió forintért felépült, új rendelőin­tézetében. Egységes szakorvosi ellátást biztosítanak itt, kor­szerű körülmények között, a megye különböző részeiből ér­kező betegeknek. Képriportunk az új rendelőt mutatja be. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANAGS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 115. szár,. ÁRA: 1,60 FORINT 1980. május 18., vasárnap Kiskertek A hazai kertbarátmoz- gialom egyik fő szer­vezője és istápolója, dr. Bálint György fogalmazott < úgy egyik írásában, hogy > soha olyan jóízű körtét nem ! evett életében, mint ami­lyen a nagyapja kertjében termett. Pedig hát a gyü­mölcsöt adó fa nem volt i valami tetszetős, lehet, hogy a gyümölcse sem volt vala- ' , mi különleges, de a fát a ’ nagyapa ültette. S most a j > százezrekre tehető kisker­tekben sokszor adódik ilyen , élmény, hiszen valahogy ; ; más az a zöldség, más az; > a gyümölcs, amely olyan növényen terem, amelyet a ! gazdája maga ültetett. De túl az élményen, túl ; az esetleges nosztalgián, i ma a kiskertek egyre je­lentősebb szerepet töltenek be. Egyrészt azért, mert hazánkban a kertek ösz- ' szes területe meghaladja a I háromszázezer hektárt, s a mezőgazdaság által előállí­tott zöldség- és gyümölcs- félékből mintegy tíz szá­zalékot a kertek adnak. Megyénkben is több ezer kiskertet ápolnak gazdáik ; a szabad idejükben hasznot | hozva ezzel maguknak is, de a népgazdaságnak is. Részben azért, mert a kis- ; kertek jelentős része olyan ; területen van, amely nagy­üzemiig nem művelhető, s korábban e területeket a , gaz borította, most pedig l zöldség vagy gyümölcs dísz­ük benne. De azért is . hasznot hoznak, mert a ! kerttulajdonosok egy része ! ; saját szükségleténél bizo- ' nyos terményekből többet . termel, s fölöslegével be- ! segít az ellátásba. De ha nem termel többet, akkor ! is hasznot hoz, mert a piacon, nem jelentkezik I vásárlóként, s ezzel is a i jobb lakossági ellátást,' vagy a többletexportot segíti elő. S ha még hozzá­tesszük, hogy a gazdasági vonatkozáson túlmenően a , kiskertek a szabad idő egészséges és hasznos el- töltését is elősegítik, akkor ; érthető, hogy a különböző ; . szervek miért segítik sokfé-! I le módon a kertbarátmoz- ' , galmat. Mert mindenki ' észreveheti, hogy az eset. leges hiánycikkek ellenére ; egyre több és jobb minő- ; ségű vetőmag áll a ker- tészkedők rendelkezésére, javul a kisgépek válasz­téka, egyre több a műtrá­gya és a növényvédő szer, sőt több helyen a gépek kölcsönzésére is mód nyí­lik. A korábbi elhagyott kertek újbóli megművelése, másrészt a parlagföldek ilyen célra való hasznosí- . tása pedig azt is elősegíti, hogy a földvédelmi tör­vény is élő valósággá véll- jék, ne maradjon holt betű. I ismeretes, ugyanis hogy ; ! hazánkban évről évre csök- ; ken a mezőgazdasági tér, mőterület, indokolt tehát,, hogy a korábbi nem hasz- , nosított területeket viszont ; nagyobb arányban haszno­sítsák. A mezőgazdasági terme­lésben természetesen a termelőszövetkezeteké, ál­lami gazdaságoké az elsőd, leges szerep, azonban a kiskertekre is érdemes fi­gyelmet fordítani. Kaposi Levente BNV 11980 Huszonhét ország ipari tárlata Ismét benépesül a kőbá­nyai vásárközpont: május 21-én megnyílik a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vá­sár. A beruházási javaiknak ezt a hagyományos ipari tár­latát úgy is jellemezhetnénk, mint egy hatalmas tárgyaló- asztalt, mely mellett mérnö­kök. külkereskedők, piacku­tatók, vállalatok vezetői ta­lálkoznak. Évente, szerte a világon több mint , kétezer jelentő­sebb nemzetközi árubemuta­tót rendeznek. Van tehát miből választaniuk a szocia­lista és a tőkés országokból érkező vállalatok képviselői­nek. S ha ehhez hozzávesz- szük, hogy a részvétel soha nem volt olcsó, s a költsé­gek évről évre emelkednek, igazán fontos lehet a buda­pesti vásár, ha — csakúgy, mint már évek óta — ebben az évben is huszonhét or­szágból és Nyugat-Berlinből mintegy 1800 kiállító jelent­kezett, hogy elhozza Buda­pestre legjobb termékeit, új­donságait. Sokszor esett már szó a nemzetközi vásárok jelentő­ségéről. Egy-egy ilyen be­mutatón hazad és külföldi Vállalatok százai együtt mu­tatják be gyártmányaikat: a hazai ipar képviselői óhatat­lanul is összehasonlíthatják termékeiket a világszínvona­lú gyártmányokkal, s lehe­tőség nyílik arra, hogy a szakemberek felmérjék, hol tart a magyar ipar, mit sike­rült elérnünk a sokat emle­getett versenyképesség foko­zásában. A tavaszi BNV, a beruhá­zási javak szakvására, első­sorban a szakemberek ér­deklődésére tarthat igényt, azonban az, hogy a vásáron sikerrel szerepelt termékek, gyártmányok további sorsa hogyan alakul, az már a népgazdaság, tehát mindany- nyiunk ügye. A tavalyi bu­dapesti vásáron például ti­zenkét hazai termék kapott nagydíjat, s jólesően állapít­hatjuk meg, hogy azóta va­lamennyi karriert futott be: a piac értékítélete alátá­masztotta a szakemberek döntését. A nagydíjas termé­kek , közül néhányat már so­rozatban gyártanak, többet tovább is fejlesztettek, s szinte mindegyik iránt nagy az érdeklődés itthon és kül­földön egyaránt. Évente 25— 30 darabot gyártanak példá­ul a Csepeli Szerszámgép- gyár nagydíjas CNC meg­munkáló berendezéseiből, s exportálják a fejlett tőkés országokba. Az idei vásáron már egy újabb, korszerűbb mikroprocesszoros vezérlésű változatával is megismer­kedhetnek az érdeklődők. Az utóbbi hetek főszerep­lői az építők, a vásár ren­dezői mától átadják a tere­pet a szakembereknek, a kamionokban érkező termé­keknek. A kiállítás eredmé­nyességét nem lehet csak a megkötött üzleti szerződések összegével értékelni. Fontos, ám nem egyedüli célja ez a kiállításnak: a május 26-ig nyitva tartó Budapesti Nem­zetközi Vásár alkalom a tá­jékozódásra. a tanulásra, az összehasonlításra is. A hét három kérdése Heti külpolitikai összefog­lalónkat a 2. oldalon olvas­gatják. Moszkva készen áll az olimpiára Fazekas István Moszkva, Tallinn és Leningrad olim­piai készülődéséről szóló ri­portsorozatának első részét a 2. oldalon találhatják meg olvasóink. Férfi és nő: a bérskálán A 3. oldalon levő írásában munkatársunk azt fejtegeti, hogy bár a született hatá­rozatok alapján történtek intézkedések, ám még min­dig indokolatlan különbség van a nők és a férfiak bé­rezése között egyes munka­területeken. Klubrecept Hogyan lehet manapság hangulatos estéket szervezni a fiataloknak, miként csa­logathatok a közösségbe? Ennek a receptjét a 6. ol­dalon található, a gyöngyö­si Bartók Béla Ifjúvezetők Klubjáról szóló írásunkban olvashatják. TÁVKÖZLÉSI VILÁGNAP Rádiózás, televíziózás városon és falun Gond a telefonellátottságban A Nemzetközi Távközlési Egyesület: alapító okmányát 115 évvel ezelőtt, 1865. má­jus 17-én Párizsban írták afá. Magyarország azóta aktív tagja a nemzetközi szervezet­nek, amelyben 154 ország hangolja össze a mindennapi élethez már szorosan kap­csolódó távközlési ágazatok — -a távíró, a telefon, a rádió és a tele­vízió — műszaki kérdéseit. Az alapítás emlékére rende­zik meg évenként más-más témakörben május 17-én a távközlési világnapot, amely­ről a Magyar Posta is meg­emlékezett. Az idei világnap jelszava „A távközlés falun’’ ami arra hívja fel a figyel­met. hogy egyes távközlési szolgáltatásoknál világszerte még mindig igen nagy a kü­lönbség a város és a falu között. Hazánkban a rádiózás és a televíziózásban úgyszólván megszűnt az a különbség, az emberek napi életéhez ma már az egész országban egyformán hozzátartoznak a korszerű hírközlési eszközök. Műszaki szempontból ugyan­csak azonos a városi és a falusi távírőszolgálat, a ki­sebb településeken azonban a postahivatalok korábbi bezárása miatt a késő dél­utáni é.s az esti órákban már nincs táviratfelvétel és .kéz­besítés. Igen nagyok viszont a kü­lönbségek a telefonellátott­ságban. Míg Budapesten száz lakosra mintegy 31 mű­ködő telefonkészülék, a vidé. ki városokban 12 jut, addig a falvakban alig három. Csaknem 2400 kisebb telepü­lésen, ahol még kézi kezelé­sű telefonközpontok működ-- nek, az előfizetői telefonok többsége is csak a postahi­vatalok nyitva tartási ideje alatt használható. így a fal­vakban gyakorlatilag száz lakosra átlagosan egyetlen éjjel-nappal működő előfize­tői telefonkészülék jut. Ezen a helyzeten a posta úgy se­gít, hogy a kisebb települé­seken 2600, úgynevezett se. gélykérő telefont és 1200 nyilvános állomást is üze­meltet éjjel-nappal. A telefonellátottságban, az automatizáltságban és a fej­lesztési lehetőségekben levő különbségek jól tükröződnek a jelenlegi telefonforgalom területi megoszlásában és a telefonra várakozók számá­ban is. így például a vi­szonylag legjobban ellátott Budapesten 166 ezer. a köze­pesen ellátott vidéki váro­sokban 85 ezer, a 2400 ki­sebb településen pedig mind­össze 13 ezer várakozót tar. tanak nyilván. A posta a városi és a falusi telefonellátás jelenlegi óriási különbségeit az igé­nyeknek és a népgazdaság teherbíró képességének meg­felelően csökkenti. Figyelem. be kell venni azonban azt is, hogy egyrészt még váro­saink telefonellátottsága nem mondható kielégítőnek, más­részt sokkal többe kerül egy- egy telefonállomás létesítése a falvakban, mint a váro­sokban. így a reális lehető, ségek figyelembevételével a kisebb települések telefonel­látása csak hosszabb idő múltával közelítheti meg a városokét, de addig is min­dent megtesz a posta azért, hogy a falvak lakossága a legszükségesebb esetekben te­lefonálhasson. (MTI) Közel ezer négyzetméterrel bővült a modern rendelői intézet Televíziós képerősítő a gyógyászatban. A röntgenátvilágító berendezésnél dr. Ficzere Oltó EKG-vizsgálat a belgyógyászaton (Szántó György képriportja.) Nyári egyetemek Gazdag hagyományai vannak immár az egri nyá­ri egyetemeknek. Ez évben a műemlékvédelmi tagoza­tot a tizedik, míg a filmmű­vészetit a hetedik alkalom­mal rendezik meg. A Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat Heves megyei Szervezete az Országos Mű­emléki Felügyelőséggel és a Filmtudományi Intézettel közösen alakította ki a nyári egyetemek program­ját. A nyári egyetem műemlé­ki tagozatán 17 előadást hallhatnak majd a résztve­vők. A fontosabb témák: A magyar műemlékvédelem fejlődésének sajátosságai; A magyar műemlékvédelem szerepe a nemzetközi integ­rációban; a műemlékszak- emiber képzés és -továbbkép­zés aktuális kérdései. Szere­pel még a programban a környezet-, a természet- és a műemlékvédelem kapcso­lata, a lengyel műemlékvé­delem sajátosságai, s több előadás ismerteti a vendég­látó város, Eger történetét, az egri vár régészeti feltá­rásának helyzetét, távlati terveit. Tartanak ezek mel­lett helyszíni bemutatókat és kirándulásokat Gyöngyös­pata—Párád für dó—Kisnána —Feldebrő, illetve Noszvaj —Mikófalm—Bélapátfalva és Szilvásvárad útvonalán. A filmművészeti tagozaton, hat előadást terveztek. Szó lesz majd Magyai'ország társadalmi, gazdasági, kul­turális életéről. Értékelik Makk Károly filmrendező alkotói útját, láthatják ugyanakkor Szoboszlay Pé­ter animációs filmjeit, vala­mint Lakatos Vince népraj­zi témájú alkotásait. A program keretében levetíte­nek 18 játék- és 12 kisfil- met. Találkozhatnak a részt­vevők a bemutatott filmek rendezőivel, s emellett hang­versenyek és kirándulások egészítik ki a programot. Az előadásokat a Filmtudomá- nyí Intézet szakemberei tartják majd,

Next

/
Thumbnails
Contents