Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-17 / 114. szám
Túlélni? A strucc a homokba dug. ja a fejét veszély esetén, remélve, ha ö nem lát, altkor öt sem láthatják. S bár való igaz, a struccpolitika szóhasználatunk, ítélkezésünk régóta kedvelt kifejezése, a Struthio camelus, a ma élő legnagyobb madár ártatlan abban, amit ráfognak; nem dugja homokba a fejét. Az élet azonban olykor furcsa tréfákat űz: nem a sruccok csapata, hanem éppen az emberek bizonyos csoportjai teszik ugyanezt. Mostanában néhány tér. melőhelyen, egy-egy vállalat kisebb részlegeiben, ugyanígy várják a „nehéz idők elmúltát.” S az idő valóban múlik, ennyiben igaz az okoskodás. A baj az, hogy úgy telnek a napok, a hetek, mintha nem lenne semmi jelentőségük a termelésben, mintha az időtényező nem éppen napjainkban nőtt volna föl a legfontosabb termelési hatóerők közé. Eltérő mértékben ugyan, de valamennyi tárcánál erősödik a tapasztalat: bizonyos vállalatok, szövetkezetek még mindig ott tartanak, hogy a gazdálkodás szigorúbb szabályai miatt panaszkodnak. Panaszkodnak és várnak. Csodára, hirtelen támadt állami jószívűségre, ki tudja. mire. Van abban pozitívum, hogy az év első — a tavalyi, hasonló időszakhoz viszonyítva — negyedében mérséklődött az ipari termelés, hiszen a mennyiségi teljesítmények növelése csakis ott kívánatos, ahol a termék versenyképes, és megfelelő haszonnal eladható. A termelés csökkenése, s még . inkább a rendelésállomány alakulása azonban figyelmeztető jel is! Elsősorban arra inti az érintetteket, hogy sem a vállalatoknál, sem az ágazati irányítás egyes területem még nem sikerüli új útra lépni, a régi úton pedig egyre nehezebb haladni. Tagadhatatlan: jó néhány kollektíva számára ez az év is kemény próbákat tartogat. Sok helyen mégsem a megoldást kutatják lázas igyekezettel, hanem vélt és valódi gondjaikat panaszolják, mintha ettől bármelyik is könnyebb lenne! Határozottan különítette el az MSZMP XII. kongresz- szusa a cselekvőkész és cselekvőképes termelői magatartást azokétól, akik még mindig a kivételekben, a föl mentésekben, az egyedi elbírálásokban bíznak. Kemény elveken nyugvó csoportosítás ez, ám szükség- szerű. ha azt akarjuk, hogy a tavaly megkezdődött folyamatok felerősödjenek a népgazdaságban, ritmusuk gyorsuljon. Ahhoz, hogy ez így történjék, valamennyi termelőhely hozzájárulása nélkülözhetetlen, s ezért veszélyes, messzire gyűrűző hatásokat magában rejtő az elöljáróban már említett szemlélet. Banki tapasztalat: a termelővállalatok pénzügyi helyzete, fizetőképessége szerényen, de általában javult. Általában igen, ám egyre láthatóbban sűrűsödnek a gondok a termelők egy csoportjánál, ott, ahol évek óta ismétlődnek a fizetési nehézségek, azokfiál. amelyek más vállalatok sorát hozzák nehéz helyzetbe a szerződéses és a fizetési fegyelem alapvető elemeinek be nem tartásával. Ezeknek a gazdálkodó egységeknek csak a töredéke került valóban objektív okok miatt nehéz helyzetbe. Legtöbbjüknél a felügyeleti, pénzügyi vizsgálatok föl is tárták a fejlesztések elhanyagolását, vagy éppen a rossz irányt, tehát a stratégia hiányát. S ami legnagyobb gond: az érintettek még ma sem tudnak választ adni arra: merre és hogyan tovább? Ezért érdemel szót a strucc* ra ráfogott, de egészen másutt tapasztalható ösztön. Mert a „merre és hogyan továbbra” megfelelni nem más, mint a társadalommal szembeni elsődleges termelőhelyi kötelesség. (L. C.) Vigyázzunk erdőinkre! Alig kezdődött meg a kirándulás szezonja, a természetjárók máris sokat bősz. szánkódnak. Magam is sokat járom az erdőket, és hasonlók a tapasztalataim. Megyek kifelé a hegyi faluból (és itt hosszú felsorolás következhetnék, de a kép ugyanaz!) lelkem teljes melegével örvendezem a szépségeknek. Gyönyörű a táj. tisztaságot látok és érzek magam körül. Felfrissítő a jó levegő, megnyugtató a csend. Ám tizpércnyit se ballagok, elillan a hangulatom: látom, hét végi kirándulók jártak előttem. Szétszórt papírdarabokat, üres tejeszacskókat kap fel a szél. A kőből s betonból készített nyársa lóhelye n konzervdobozok és sörösüvegek hevernek szanaszét. Nemrég a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának meghívására itt járt Egerben a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársa, s ö ugyancsak’ panaszkodott. Elmondta, hogy az idegen- forgalmi. kirándulási szezon végén helikopterekkel szállítják el a szemetet, a látogatók otthagyta hulla, dákokat. EZ nagyon sok- pénzt emészt fel, amit a flórát és faunát oltalmazó hasznosabb célokra is lehetne fordítani. Ugyanakkor olvasom a Heves megyei Természet- barátok Szövetségének jelentésében, hogy a Bükki Nemzeti Park szigorúan védett területét, a várkúti menedékház körül a Vető- magterpieltetö Vállalat természetjáróinak egynapi munkájába került, amíg megtisztították a kirándulók szétszórta hulladékoktól. Nem nagy kérés: erdőinkben is viselkedjünk úgy. mint lakásunkban. Vigyázzunk a tisztaságra! Vigyázzunk erdőinkre! (p. d) Tavasz a detki határban Mintegy hatezer hektáron gazdálkodik a detki Magyar —Bolgár Barátság Termelő- szövetkezet tagsága. Az időjárás miatt bizony most kicsit később indultak a gépek a földekre. De ami elkésett az időjárás miatt, az az emberek szorgalmával még bepótolható. Ezt teszik a detki emberek is. akiknek ég a kezük alatt a munka ez idő tájt, hogy még eredményesebben zárják majd az évet: ★ A fenti képen: 158 hektáron végzik a traktorok a kul ti - vátorozást az új telepítésű szőlőkben a halmajugrai határban.. ★ Jobbra: Vereb Vilmos és Bossányi János a szőlőkarók válogatása közben. ICötOGroBc Füzesabony nagyon szerény, de nagyon alföldi település. Különösen az „öreg” faluban érezni ezt: szélesen elterpeszkedik, határba kikanyargó rövidebb-hosz- szabb utcái nem mérnöki pontossággal szabottak, a házak sorát csupán gazdáik köznapi elgondolása igazította egymás után. Ám ez a régi falukép is megnyerő hangulatot sugároz, példázva az itt élők derűjét, szorgalmát, dolgos gondosságát. Kertes házak, illatozó gyümölcsfák, virágok mindenfelé — falusi idill' öleli körül az embert. De ez az idill — más oldalról tekintve — már kacérkodik egy sajátos kertvárossal. A vasúti csomópont sínpárain túl. az új telepen urbánus kép fogad: magas homlokú. egyemeletes villákat látni egyre többet, s az úthálózat is tervszerűen kialakított, rendezett. Örvendetes e sok új jel a település arculatán. Rangja szerint járási székhely és kiemelt alsófokú központ Füzesabony. Lélek- száma nyolcezerhez közelít, s nem kevesebb, mint 70 százalékuk aktív dolgozó. Hatszáznál többen a nagyközség határán túl keresik kenyerüket. ugyanakkor sokan járnak az itteni munkahelyekre a környező falukból és a járáson kívülről, még Egerből is. A vasúti csomópont 700 embernek ad munkát, 800-an dolgoznak a Mát. Miuiiilii Fémművek helyi gyárában, 1000 embernek biztosít megélhetést az állami gazdaság és a termelő- szövetkezet, de számos munkalehetőséget nyújtanak még a különböző szövetkezetek, vállalatok itteni egységei is. — Milyen az itt élő emberek közéleti aktivitása, hogyan tudják szervezni, ösz- szefogni, mozgósítani a társadalmi erőket a községpolitikai feladatok megvalósítására? — Erről beszélgettünk a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának titkárával. — A közéleti aktivitás forrásai kiapadhatatlanok Füzesabonyban és a lehetőségek még korántsem kiak- názotlak — mondta dr. Bárdosáé Gombos Mária. — A lakóhely szeretete jelenti a legfontosabb kötőerőt, azt az erős, szoros kapcsolódást, ami az emberek életét, s a mindennapi közös gondokat, dolgokat összefogja. Testületünkben 114-en tevékenykednek és van két körzeti, valamint nő- és rétegpolitikai bizottságunk. Tervszerű és folyamatos munkával sikerült jó kapcsolatokat, együttműködést teremteni a párt-, állami és társadalmi szervekkel, intézményekkel a közös munkálkodáshoz. Az áfész, a Vöröskereszt, a szülői munkaközösségek. az MHSZ, az ipari szövetkezetek. a gyáregység, a művelődési központ mind-mind segítőtárs a népfrontmunká- baa. f.e r mec zciüi tn legszorosabb az együttműködésünk a tanáccsal. Mindenkor közreműködünk például a tanácsi munkatervek elkészítésében, a tervezett intézkedéseket szeies körű fórumokon ismertetjük. Nyugodtan mondhatom, hogy a népfront valóságosan összekötő kapocs a tanács és a lakosság között. — Széles körű fórumokat említett, konkrétan mit jelent ez? — Vitakörök, szakelőadások, gyűlések, baráti találkozók, őszinte és nyílt eszmecserék sorozatát. Csak néhány példát erre. A középkorú nők számára, a művelődési központtal közösen, szabó-varró, főzőtanfolyamot, vitakört szerveztünk. Az előadásokon tanácsokat kaptak az elfelejtett fűszerekről. a gyorsan elkészíthető egytálételekről, a háztartási gépek biztonságos használatáról. a gyermekneveléssel kapcsolatos elvekről. A háztáji és kisegítő gazdasások termelését segítendően, rendszeres előadásokat tartottunk és tartunk, neves rangú szakembereket kérve fel tanácsadásra. A témák változatosak: méhészet, nvulászat. fóliás termelés, a fák téli gondozása, a szőlők metszése stb. Minden évben megszervezzük a gyermek- gondozási sesélyen levő kismamák találkozóját. Tájékoztatjuk őkel a községpolitikai tervek megvalósításáról, egéstoésugyi, pedagógiai előadásokat hallhatnak. Ez évben két kismama-találkozónk lesz, itt a téma a családjogi törvény ismertetése es a helyes fogápolás. Szoros. szinte mindennapos a kapcsolatunk az öregek két napközi otthonával, többször is filmeket vetítünk számukra. elbeszélgetünk velük életükről. gondjaikról. Többek között helyzetfelmérést is végeztünk a szakmunkásnők élet- és munkakörülményeiről, megvizsgáltuk a nagyközség nyugdíjasainak helyzetét. — Milyen eredményesek voltak a társadalmi munkaakciók? — Az utóbbi négy évben végzett társadalmi munkák értéke meghaladja a 1.0 millió forintot. A lakosság, a szocialista brigádok, az, ifjúsági szervezetek, a szülői munkaközösség tagjainak segítségével megépült több mint kétkiloméleres járda. 8 kilométeres útszakaszon pedig szétterítettek 981 vagon követ. Elkészült az ifjúsági parkunk, az MHSZ-lőtér és egy korszerű étterem a nyári úttörőtáborban. És az.sem utolsó dolog, hogy földbe került 5000 facsemete is. A népfrontbizottság most a választások előkészítésén munkálkodik. Fiatvan jelölőgyűlést 'tartottak ennek során, amelyeken szép számmal vettek részt az. emberek, több százan mondták el véleményüket, javaslataikat. Minden tény bizonyítja, hogy a népfront munkája a nagyközség. Füzesabony társadalmi, politikai életének állandó tényezőjévé vált. IP. D.) Jólesik az ebéd és a friss ivóvíz az MTZ-traktorok árnyékában Herbai Lászlónak és Szűcsi Györgynek. (Szabó Sándor felvételei) .NmiisönSí 1980. május 17., szombati
