Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-16 / 113. szám

(Folytatás a 2. oldalról) Az ülésen képviselt álla­mok síkraszállnak azért, hogy az európai katonai eny­hülés kérdéseinek vizsgálata során a bizalom erősítését és a leszerelést szolgáló érdemi intézkedések párosuljanak a háború kitörése veszélyének csökkentését, az államok biztonsága szavatolásának erősítését szolgáló politikai és szerződéses-jogi lépések­kel. E célt szolgálja a Var­sói Szerződés tagállamainak javaslata: az összeurópai ér­tekezleten részt vett álla­mok kössenek szerződést ar­ról, hogy elsőként sem nuk­leáris, sem hagyományos fegyvereket nem alkalmaz­nak egymás ellen. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt ál­lamok különleges jelentősé­get tulajdonítanak az olyan nagy horderejű kérdésnek, mint a közé.phatótávolságú nukleáris rakétafegyverek­kel kapcsolatos megállapodás kidolgozása. A középhatótá­volságú nukleáris rakéta­fegyverekről lehetségesek a tárgyalások, és az ülés részt­vevői támogatják a Szovjet­unió ezirányú javaslatait. A tárgyalások megkezdéséhez csak egy kell: vissza kell vonni a NATO döntését az új típusú amerikai nukleá­ris rakétafegyverek gyártá­sáról és Nyugat-Európában történő elhelyezéséről, vagy legalábbis fel kell függesz­teni annak végrehajtását. Az ülésen képviselt álla­mok megengedhetetlennek tartják a köáép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek csökkentéséről folyó bé­csi tárgyalások további el­húzását. A bécsi tárgyalásokon részt vevő szocialista orszá­gok jelentős lépéseket tettek az álláspontok közelítésére. A részt vevő NATO-orszá- gok azonban nem segítik elő a tárgyalások sikerét, hanem — a napirendben levő kér­dések lényegét tekintve — még inkább visszalépnek. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt ál- . lamok következetesen fellép­nek a katonái enyhüléssel kapcsolatos intézkedések megvalósításáért Európa egyéb területein, valamint a Földközi-tenger térségében is. III. Az «tféb nemzetközi kér­désekről folytatott véle­ménycsere során a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság a Román Szocialis­ta Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége küldöttségei hangsúlyozták, hogy állama­ik következetesen síkra­szállnak a világ bármely ré­szén kialakuló konfliktus helyzetek igazságos és tartós, békés rendezéséért. Nincs olyan globális vagy regio­nális probléma, amely — megítélésük szerint — ne lenne politikai eszközökkel megoldható. Az ülésen részt vevő tag­államok síkraszállnak azért, hogy a nemzetközi enyhülés folyamata kiterjedten a vi­lág minden térségére. Az ülés résztvevői méltat­ták a jelenlegi nemzetközi politika jelentős pozitív té­nyezőjének. az el nem köte­lezett mozgalomnak a meg­növekedett szerepét a bo­nyolult nemzetközi problé­mák megoldásában. Ennek szellemében értékelik az el nem kötelezett országok ál­lam- és kormányfői 1979-ben Havannában megtartott VI. konferenciájának eredmé­nyeit. Támogatják a konferencia határozatait, amelyek a nemzetközi béke és a biz­tonság megszilárdítására, a leszerelés megvalósítására, békeövezetek létrehozására, az idegen területeken elhe­lyezett külföldi katonai tá­maszpontok felszámolására, az államok belügyeibe való bármilyen külső beavatko­zásra irányulnak. IV. A Varsói Szerződés tagál- laijfai. amelyek szövetségük Vízállasának 25. évforduló­Aláírták a dokumentumokat Ahol a takarékosságot tanítják „Kicsit félnek a gépkocsivezetők,. ján gyűltek össze a politikai tanácskozó testület ülésére, felhívják valamennyi euró­pai ország, a földkerekség minden országának figyel­mét a jövőért való felelős­ségre amelyben a világese­mények jelenlegi alakulása kapcsán valamennyi állam osztozik. Az államok -vezetőinek, a kormányoknak, parlamentek­nek, valamennyi társadalmi erőnek a saját és a világ népeivel szembeni felelőssé­ge tudatában minden erőfe­szítést meg kell tennie an­nak érdekében, hogy kizár­ják egy új háború "kirobba­násának lehetőségét, s átha­tolhatatlan gátat emeljenek útjába. A jelenlegi helyzet elemzése parancsoló szük­séggé teszi, hogy ezeket az erőfeszítéseket mindenekelőtt az alábbi irányokra összpon­tosítsák : Először: a jóakarat közös megnyilvánulásaként álla­podjanak meg abban, hogy egy meghatározott, egyezte­tett időponttól kezdve Euró­pában egyetlen állam egyet­len államcsoport sem növeli fegyveres erőinek létszámát az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában meghatá­rozott térségben. Ez hozzá­járulna a kedvező európai eredmények megszilárdításá­hoz és fontos lépés lenne a stabilitás és a bizalom meg­szilárdítása terén Európá­ban. Másodszor: hiánytalanul betartják az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányának va­lamennyi rendelkezését, amelyet öt esztendővel eze­lőtt Helsinkiben 35 állam legfelső szintű képviselői ír­tak alá ünnfepélyesen. Ez mindenekelőtt azokra az el­vekre vonatkozik, amelyek megtartására az összeurópai értekezleten részt vevő álla­mok kapcsolataikban 'kötele­zettséget vállaltak.. Harmadszor: az 1980-as esztendő végére tervezett madridi találkozó sikeres. megtartása érdekében tegyék intenzívebbé és mélyítsék el az eszmecseréket két- és több oldalú alapon, hogy még a találkozó előtt alap­vetően közös egyetértés ala­kuljon ki azokban a kérdé­sekben, amelyekben a talál­kozón megállapodásra lehet jutni a záróokmány még tel­jesebb megvalósításához ve­zető gyakorlati lépésekről. Negyedszer: meg kell gyor­sítani az európai katonai enyhülés és leszerelés kér­déseivel foglalkozó konfe­rencia összehívásának előké­szítését, erősíteni kell a két­oldalú véleménycserét az előkészítés konkrét kérdései­ről. A konferencián részt vevő államok képviselői tart­sanak sokoldalú előkészítő konzultációkat azzal a cél­lal, hogy a madridi találko­zón gyakorlati döntések szü­lessenek a konferencia fel­adatairól, idejéről, helyéről, munkarendjéről, többek kö­zött az első szakasz napi­rendjéről, úgy hogy annak munkája a bizalomerősítő intéz kedések re öss zpon tosu 1- jon. Ötödször: erő fee zí lések et kell tenni abból a célból, hogy a fegyverkezési ver­seny korlátozásának és meg­szüntetésének különböző kérdéseiről folyó tárgyaláso­kon mielőbb megállapodások szülessenek. Haladéktalanul fel kell újítani azokat a tár­gyalásokat. amelyeket szüne­teltetnek vagy megszakítot­tak. A fegyverkezési hajsza megszüntetését szolgáló gya­korlati intézkedések terén a legközvetlenebb feladatnak kell tekinteni a hadászati fegyverzetek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szer­ződés. a SALT II. életbe lép­tetése mellett azt. hogy mi­előbb sikeresen befejeződje­nek a tárgyalások: — a nukleáris fegyverkí­sérletek általános és teljes | betiltásáról; — a sugárfegyverek betiltá­sáról ;-a vegyi fegyverek betiltá­sáról és készleteik megsem­misítéséről; — arról, hogy nem alkal­maznak nukleáris fegyvert a nukleáris fegyverrel nem rendelkező és azt területü­kön nem tároló államok el­len és nem helyeznek el nuk­leáris fegyvert olyan álla­mok területén, ahol jelenleg nincs. Hatodszor: haladéktalanul érdemi tárgyalásokat kell kezdeni a fegyverkezési haj­sza megszüntetését és a há­ború veszélyének kiküszöbö­lését szolgáló olyan időszerű intézkedésekről, amelyekért szüntelenül síkraszállnak a szocialista országok és ame­lyek mellett az Egyesült Nemzetek Szervezete is állást foglalt, de róluk eddig nem kezdtek tárgyalásokat: — Egyetemes szerződés megkötése az erőszakról tör­ténő lemondásról; — A nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetéséről és a nukleáris fegyverkészle­tek fokozatos csökkentéséről, egészen teljes megsemmisíté­sükig: — Üj tömegpusztító fegy­verfajták és rendszerek lét­rehozásának megtiltásáról; — A katonai költségveté­sek csökkentéséről, minde­nekelőtt a nagyhatalmak ese­tében. Hetedszer: ha a béke és a nemzetközi helyzet megszilár­dítása. valamint a fontos nemzetközi tengeri útvonalak megbízható és akadálytalan használatának szavatolása érdekében meg kell vizsgál­ni — például az ENSZ kere­tében — a katonai jelenlét és tevékenység korlátozásá­nak és szintje csökkentésé­nek kérdéseit az olyan tér­ségekben, mint az Atlanti-, az Indiai-, a Csendes-óceán, a Földközi-tenger vagy a Perzsa-öbölben. A Varsói Szerződés tagálla­mai, miközben e javaslatai­kat előterjesztik, kifejezik reményüket, hogy Európa és a világ minden államának kormánya kedvező szellem­ben fogadja és figyelmesen tanulmányozni fogja ezeket, s a javaslatok széles körű tá­mogatásra találnak mind ré­szükről. mind Európa és a világ társadalmi erői részé­ről. A Varsói Szerződés tag­államai készek érintkezésbe lépni és párbeszédet kezdeni valamennyi érdekelt állam­mal e javaslatok lényegéről. A Varsói Szerződés tagál­lamai a politikai tanácskozó testület ülésén áttekintették az európai enyhülésért és biztonságért, a világbéke megszilárdításáért, vívott harc időszerű feladatait és meg­erősítik megingathatatlan el­kötelezettségüket a béke, az európai és a nemzetközi biz­tonság politikája iránt. Szilárd eltökéltségük, hogy minden területen erősítik a testvéri barátságot és együtt­működést egymásai és más szocialista országokkal, fej­lesztik kapcsolataikat, foly­tatják és mélyítik a párbe­szédet valamennyi állammal. A Varsói Szerződés tagál­lamai kifejezik szilárd meg­győződésüket. hogy a világ államai és népei magas fokú felelősségük szellemében cse­lekedve képesek megőrizni és megszilárdítani a békét, ké­pesek megvalósítani az. em­beriség törekvését a szabad­ságra és a haladásra. Varsó, 1980. május 15. — Csak nem izgul? — Én? Á. .. Majd oda­nyomom neki a gázt, aztán hadd menjen! Az oktatásra kijelölt piló­ta bemutatkozásunk után gyorsan elfordítja a fejét. Szemmel láthatóan nagyon ideges. Biztosan kell néhány perc. amíg megnyugszik. Pe­dig ennél a próbánál a nyu­galom legalább olyan fontos, mont a jó vezetéstechnika. A Volán 4-es számú Vál­lalat központi telepén egy ZIL-teherautóba ülünk be Kovács Ferenc oktatóval és Jewei Jenövei, a fiatal gép­kocsivezetővel. akinek a kö­vetkező órában vezetési is­mereteit kell bemutatnia a gyakorlatban. A ZIL termé­szetesen jól megpakolya, mögöttünk öt tonna kavics. A teherautó új, a műszaki állapota kifogástalan, s ami különleges rajta: a szokásos­nál jóval több műszer, jelző- berendezés van a vezető előtt. Fordulatszámláló, szí- vóhat4smérő, sebességet, időt regisztráló taográf. Az okta­tó pedig egy külön jelzőké­szüléken állandóan figyelhe­ti a benzinfogyasztást. Gép­kocsivezetőnknek ez lesz a második fordulója a ponto­san lemért 29.4 kilométeres körpályán. Az elsőben túl­lépte a normát, különösen az út második felében volt túl­zott a kocsi fogyasztása. Jobban kell vigyázni a gáz­pedálra, a sebességváltóra. — Eger—Kerecsend—Dem- jén—Egerszalók—Eger között kell elvezetni a kocsit — mutatja be a pályát Kovács Ferenc. — Eltérő útviszo­nyok, dombos, lejtős terep, városi szakasz, vagyis az át­lagnak megfelelő. A megra­kott kocsi normája 39 liter, a 40 még elfogadható, de ha ezt is túllépi a vezető, akkor már valami nincs rendben. Zökken a kocsi, indulunk. Az első méterek még érez­tetik az idegességet, s egy- egy rossz mozdulatnál a ZIL bizony nagyokat „kortyol” a benzin tartály bői. ★ A Volán Tröszt adta vál­lalatainak az elmúlt év vé­gén a kiegészítő műszerekkel felszerelt ZIL teherautót. Ezen a kocsin legalább két órát kell vezetnie először minden kezdő sofőrnek, az­tán azoknak, akiknél rend­szeres a túlfogyasztás, s vé­gül a többieknek is. Az ok­tatás célja: az üzemanyag- taka rákos vezetéstech ni ka gyakoroltatása. A Volán 4- es számú Vállalat áprilisban kezdte meg a kocsi utaztatá­sát. eddig már hatvanan vizsgáztak rajta. Ahogy ki­számolták. egy évben körül­belül 400 ezer forintba kerül ez a tanteherautó. Hogy mennyi hasznot hoz? Egye­lőre még nem tudni, a ha­szon az később és bizonyára folyamatosan jelentkezik majd. De mindenképpen je­lentkeznie kell. ★ Kerecsenéhez közeledve már oldódik a feszültség', magabiztosabbak a vezető mozdulatai, jobbár engedel­meskedik az öttonnás masi­na is. Nem akarunk zavarni, az oktatóval beszélgetünk, s közben figyeljük az árulkodó műszereket. Jut idő tájéko­zódni mindenről. — Ketten vagyunk okta­tók, a társam engem helyet­tesít — mondja Kovács Fe­renc. — Én tizenhat éve dol­gozom a vállalatnál, kipró­báltam már sokféle gépko­csit, de azt hiszem, ide okta­tónak nemcsak jó gépkocsi- vezető kell, hanem olyan, aki szót tud érteni az embe­rekkel. Kicsit félnek ettől a próbától, szinte mindegyi­kük. Meg kell nyugtatni őket. s ráadásul meggyőzni, hogyan változtassanak vezetési stí­lusukon. Nem könnyű do­log. de kell, hogy legyen eredménye. Szerintem azt nem sokáig engedheti meg magának a cég. hogy olya­nok dolgozzanak itt, akik pazarolják az üzemanyagot. Ezek a ZIL-kocsik igencsak jó étvágyúak. könnyen túl­lépik a határt, ha az ember nem vigyáz. Most egyébként először a benzinüzemű jár­művek vezetőit kötelezzük az okításra. — Van ennek értelme, ön szerint ? — Hát, az nem biztos, hogy mindenkinél. Az eddig vizsgázott vezetők egyhar- madáról derült, ki, hogy rossz a vezetéstechnikájuk. Mindegyiknek elmondtuk, hol, miben változtassanak. Jó példaként egy idős gép­kocsivezetőt említhetnék; ne­ki meggyőződése volt. hogy a ZIL-lel nem lehet normán belül maradni. Idekerült, s láttam, nem figyeli a motor hangját, túl gyorsan vált se­bességet. Megfogadta a ta­nácsaimat, s azóta, jó három hete, tényleg nincs túlfo­gyasztás a kocsijánál. Kü­lönben akivel most autó­zunk. nem a túlzott fogyasz­tás miatt került ide, s lám, neki i.s van mit változtatni a stílusán. ★ Boros Gyula műszaki ok­tató, a gyakorlat irányítója vár bennünket kiindulási ál­lomásunkon. Veres Gyula oktatási csoportvezetővel együtt' szervezték meg ezt. a gyakorlatsorozatot, s persze, kíváncsiak a vezetők telje­sítményére. A kön bezárult. Demjénen. Szalókon. s a zegzugos egri utcákon át visszaérkeztünk a Volán-te­lepre. Miközben az oktató zsebszámológépén gyorsan kiszámolja az átlagfogyasz­tást Jenei Jenőhöz fordulunk. — Érzése szerint hogyan sikerült? — Hát nem tudom, jót ve­zettem-e. de az biztos, hogy most nem lesz túlfogyasztá­som. Ha nincs, akkor biztosan jól vezetett. Az oktató már mondja is az eredményt: — Az átlag 39.16 liter, vagyis jó. Két litert takarí­tott meg az előző útjához ké­pest! Ennyit számít a koncent­rált figyelem, a jobb vezetés- technika. Pedig még súly­többlet is volt. hiszen ott ült az újságíró a fülkében — mondják mosolyogva. Nem mintha az a súly so­kat számított volna az öt­tonna kavics mellett... ★ A személyzeti főosztály fel­adata volt a vállalatnál az oktatás megszervezése. Tóth Sándor főosztályvezető sze­rint igén sokat jelenthet ez általában is a kulturáltabb vezetésben, a fegyelmezettebb munkában. — Összesen 733 tehergép­kocsivezető dolgozik a vál­lalatnál, a járművek na­gyobbrészt benzinüzeműek — mondja. — A teljesített kilométereket milliókban le­het kifejezni, így a kis meg­takarítás is sokat számít. A napokban már készítünk ér­tékelést a vállalat vezetői részére az oktatás eddigi eredményeiről: természete­sen ennek forintban kifejező haszna majd csak később lesz. A jövő hónapban már Gyöngyösön, Hatvanban i.s elkezdjük az oktatást. Föl kell ülniük a tankocsira a túlfogyasztóknak minden üzemegységnél. De emellett szívesen fogadjuk más vál­lalatok dolgozóit is; egy szö­vetkezet egyébként már ér­deklődött az oktatás lehető­ségei felől.. Ilyen próba valóban el­kelne más vállalatnál is. Nemcsak itt kár a benzi­nért. .. Hekeli Sándor Kópolna szélén Tanácstag, aki újra bizalmat kapott Sorra lezajlottak megyénk, ben a tanácstagi jelölőgyű- lések. Akadtak emberek, akiket már nem jelöltek új­ra, de olyanok is, akik köz- megelégedésre végezvén munkájukat, ismét elnyerték a választók bizalmát. Ez utóbbiak között sok az , idqsebb ember is, mert tapasztalataik, élet- és hely­ismeretük. bölcsességük, kapcsolataik pótolhatatla­nok az ügyek intézésénél. Kápolnán éppenséggel úgy adódott, hogy a tanácstagok többsége ötven, hatvan, het­ven év körüli — volt. Most ebben a községben is nem­zedékváltás történt, Helyet kaptak a fiatalok, s mostan­ra a negyedik vagy az ötö­dik iksaet taposok lettek az „idősek”. Szalóki János is még csak negyvenhét éves. s harmadizbet) is újvajelöt­ték a falu kettes körzeté­nek lakói. Itt, az Alkotmány utca, s a körülötte elterülő ház­tömb környékén — úgy tű­nik — meglehetősen csönd­ben folydogálnak a hétköz­napok : — A község perifériáján vagyunk — kezdi a férfi. — Ám gondjaink, problémáink egyáltalán nem faluszéliek. Ma már a település nagy részén van vezetékes víz — nálunk ez még nincs. Pedig a malomipari vállalat már a szomszéd utcáig is kihoz­ta a vizet. Onnan már gye­rekjáték lesz idevezetni, hi­szen a lakosok alig várják, s készek társadalmi munká­ban elvállalni a maguk por­tája előtt a munkálatokat. A járdánk is így épült. A vas­út: felújításakor a tanács megvásárolta a használt. vasúti betonaljakat, s az emberek maguk szállították ide. s ők is fektették le. Az utat is lekövezték társadal­mi munkában az elmúlt esz­tendőkben. Nem hiányzik tehát a tét trek észség az itt élőkből. Ám a választókörzet vezető­je is ismeri a csínját-bínjat, hogyan kell ezért vagy azért harcolni, helytállni. Mert ez az új falusi rész mindig egy kicsit mostoha volt. — Segített munkámban az is — folytatja Szalóki Já­nos —, hogy a községi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak voltam a tagja. S ott nemcsak azokra hallgatnak, akik a pénzt biztosítják egy- egy elképzeléshez — mint például a tsz. vagy az áfész- elnökre —, hanem a ma­gamfajta munkásemberre i.s odafigyelnek. A szakmám egyébkent géplakatos, s a Mátravidéki Fémművekben dolgozom, a műszaki fej­lesztési kivitelezésnél. Ö is ingázó, mint a köz­ségben élők többsége. Ne­gyed ötkor kell fölkelnie, hogy elérje a reggeli mun­kásvonatot Liszkóba. Fele­sége szerencsére helyben vállalt állást, az áfész mun­kaügyi csoportvezetője. így több idő jut a családra. Van ugyanis egy 17 és egy 11 éves lányuk. Az otthoni munkába persze ők is bese­gítenek. Kertes családi házak sora áll itt a község peremén. Fákkal. virágokkal, gondo­zott kertekkel. Az. út még egy kicsit gidres-gödrös. szárazabb időben pedig nem győzik a kutakból húzni a vizet. Ám. ahogy a választó körlet tanáestagjelöltjét is­merik itt. előbb-utöbb bizo­nyára erre is megoldást ta­lál majd. J. P. ,Némtőii€i lJWf. ttiájttm ití., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents