Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-16 / 113. szám

Aláírták a dokumentumokat — Felhívást adtak ki (Folytatás az 1. oldalról) Henryk Jablonski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, az Államtanács elnö­ke. Edward Babiuch, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter­tanács elnöke, Wojciech inruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB Politikai Bi­zottságának tagja, nemzet- védelmi miniszter, Emil V/ojtaszek, a LEMP KB Po­litikai Bizottságának póttag­ja. külügyminiszter. Jerzy Waszczuk, a LEMP KB tit­kára. A Magyar Népköztársaság képviselete ben: Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, az MSZMP KB tit­kára, Czinege Lajos hadse­regtábornok, honvédelmi miniszter és Púja Frigyes külügyminiszter. A Német Demokratikus Köztársaság képviseleteben Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, az Államtanács elnöke, Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke, Hermann Axen, az NSZEP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titká­ra, Heinz Hoffmann hadse- regtábomok, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja. nemzetvédelmi miniszter, Dünter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, Oscar Fischer külügyminiszter. A Román Szocialista Köz­társaság képviseletében: Ni- colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, köztársasági elnök, Ilié Ver­dét, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, miniszterelnök, Virgil Cazacu, az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, külügymi­niszter és Consantin Olteanu vezérőrnagy, nemzetvédel­mi miniszter. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége kép­viseletében: Leonyid Brezs- nyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke. Alelcszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Konsztan. tyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Konsz- tantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára és Nyikolaj Ogar- kov, a Szovjetunió marsall- ja. a Szovjetunió. honvé­delmi miniszterének első helyettese, a Szovjetunió fegyveres erőinek vezér­kari főnöke. Az érte­kezlet munkájában részt vett Viktor Kulikov, a Szovjet­unió marsallja a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek fő- parancsnoka és N. P. Fir- jubin, a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai ' Ta­nácskozó Testületének főtit­kára. ’ Az ülést Edward Gíerek elvtárs, a LEMP KB első titkára nyitotta meg. A po­litikai tanácskozó testület ülésén sorrendben Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a BNK Államtaná­csának elnöke. Kádár János, az MSZMP KB első titkára es Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke elnö­költ. Az ülés résztvevői a je­lenlegi európai és világhely­zet értékelését és az európai politikai és katonai enyhü­lés folyamatának kibonta­koztatására. a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a vi­lág politikai légkörének megjavítását szolgáló továb­bi TSpésekre vonatkozó ja­W*0. május ft, péntek vaslataikat egyhangúlag el­fogadott nyilatkozatba fog­lalták, amelyet. külön tesz-, nek közzé A Varsó Szerződés tagál­lamai megerősítették szilárd elhatározásukat, hogy foly­tatják a harcot az európai biztonság erősítéséért és együttműködés fejlesztéséért, az egyetemes békéért, a né­pek szabadságáért és függet­lenségéért, a nemzetközi enyhülésért, a fegyverkezési hajsza megállításáért és a leszerelésért. Ebben a harc­ban készek szorosan együtt­működni mindazon államok­kal és társadalmi erőkkel, amelyek érdekeltek a béké­nek és a népek biztonságá­nak megszilárdításában. Megállapodtak, hogy a Lengyel Népköztársaság, mint az ülést rendező or­szág, a nyilatkozatot hivata­los dokumentumként az Egyesült Nemzetek Szerve­zete elé terjeszti és az eu­rópai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett valamennyi állam kor­mányának tudomására hoz­za. Megegyezés született ab­A varsói barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés tag­államai, a Bolgár Népköz- társaság, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztár­saság a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői a po­litikai tanácskozó testület 1980. május 14—15-i varsói ülésén értékelték testvéri, védelmi szövetségüknek a béke szolgálatában kifejtett 25 éves tevékenysége ered­ményeit és áttekintették az európai enyhülésért és biz­tonságért, a világbéke meg­szilárdításáért vívott harc időszerű kérdéseit. I. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy nagy jelentőségű esemény volt a varsói barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés 25 évvel ezelőtti alá­írása, válaszként a NATO tömbjének megalakítása, az európai háborús veszély fo­kozódására és a békeszerető államok biztonsága elleni fenyegetésre — különösen e katonai tömb »vezető körei­nek azon Ványvonalára, amely Nyugat-Németország újrafelfegyvérzését célozta. Testvéri szövetségünk — miként tagállamai is — együttműködik más álla­mokkal. valamennyi békesze­rető erővel, s negyedszázada létfontosságú feladatokat old meg magabiztosan és haté­konyan, megakadályozza a háború kirobbanását Euró­pában. minden eszközzel hozzájárul a béke ban, hogy a Varsói Szerző­dés tagállamainak külügy­minisztert bizottsága soron ^következő ülésén, áttekinti az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képvise­lői madridi találkozójának előkészítésével és az európai katonai enyhülési és lesze­relési konferencia összehívá­sával kapcsolatos kérdéseket. A politikai tanácskozó tes­tület meghallgatta V. G. Kulikovnak. a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsno­kának, a Szovjetunió mari sálijának jelentését az egye­sített parancsnokság gyakor­lati munkájáról. A politikai tanácskozó testület ülése baráti légkör­ben, a teljes egyetértés je­gyében zajlott le, s megerő­sítette résztvevőinek nézet- azonosságát Európa és a világ kulcsfontosságú kérdé­seiben. A Varsói Szerződés tag­államainak küldöttségei részt vettek a testvéri szö­vetségük 25. évfordulójának szentelt ünnepi megemléke­zéseken. lárdításához, a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, az államok közötti egyenjogú, békés együttműködés fejlő­déséhez. A Varsói Szerződés tagál­lamai a békéért, a biztonság­ért és az enyhülésért vívott harcban — mint eddig is — következetes és elvi állás­pontot képviselnek, alkotó magatartást és jóakaratot tanúsítanak, bátran kezde­ményeznek. A tárgyalásokon valóságérzékről tesznek ta­núságot, készek figyelembe venni mások törvényes jo­gait és érdekeit. Az elmúlt 25 év, a Varsói Szerződés aláírása óta le­zajlott események egész me­nete, a szerződés tagálla­mainak tapasztalatai meg­győzően mutatják, hogy a mai világban a nemzetközi biztonság megszilárdítása, az enyhülési folyamat fejleszté­se érdekében' tett minden újabb lépés annak a hatá­rozott harcnak az eredmé­nye, amelyet a népek, vala­mennyi haladó és demokrati­kus erő, az imperializmus erő- és diktátumpolitikája; a konfrontációra és a kon­fliktusok szítására, a fegy­verkezési hajszára és az ál­lamok belügyeibe való külső beavatkozásra irányuló poli­tikája ellen folytatnak.. Az elmúlt évtizedek leg­nagyobb eredménye, hogy sikerült megszakítani azt a tragikus körforgást, amikor a béke csupán rövid léleg­zetvételnyi szünet volt a vi­lágháborúk között, és kibon­takoztatni a legszélesebb kö­rű harcot azért, hogy a há­borúkat* örökre száműzzék az emberi társadalom életé­ből. A népeknek az antifasisz­ta háborúban aratott győzel­me és a háború utáni fejlő­ban kialakult földrajzi és po_ litikai realitásokat minden állam elismerte, megerősítet­ték az európai államok ha­tárainak sérthetetlenségét, az európai kontinensen haladás történt a stabilitás megszi­lárdításában és a békés ál­lamközi kapcsolatok fejlődé sében. Hosszú és nehéz vol! az út, a negyedszázada megkötött osztrák államszer­ződéstől a Szovjetunió, Len­gyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köz­társaság,. illetve a Német Szövetségi Köztársaság kö­zött aláírt kétoldalú szerző­désekig, a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú meg­állapodásig. Bulgária. Magyarország és Románia, illetve az NSZK kapcsolatainak normalizálása is része volt ennek. Az im­perializmus és a revansizmus erői támasztotta akadályok ellenére végigmentünk az úton, megszűnt a feszültség számos veszélyes forrása, jó alap jött létre az európai ál­lamok kölcsönös bizalmához, az európai béke és biztonság sorsáért érzett közös felelős­ségükhöz. A szocialista országok kez­deményezésére összehívott európai biztonsági és együtt­működési értekezlet a realiz­mus politikájának és vala­mennyi résztvevő jóakaratá­nak nagy sikerét, a hideghá­ború híveinek, az európai és . a nemzetközi reakció erőinek vereségét jelentette. A külön- ' böző társadalmi rendszerű ál­lamok kölcsönös megértésé­nek. együttműködésének és békés egymás mellett élésé­nek a szellemét megtestesítő összeurópai tanácskozás meg­koronázása volt, hogy 35 ál­lam vezetői elfogadták a helsinki záróokmányt, az európai béke és biztonság e chartáját, a valamennyi európai nép javát szolgáló együttműködés hosszú távú programját. A szocialista országok és sok más ország erőfeszítései­nek köszönhetően, az impe­rialista körök, és hadiipari komplexumok elszánt szem­benállása ellenére sikerült előrelépni a fegyverkezési verseny korlátozásának né­hány területén: betiltották a nukleáris fegyverkísérleteket a légkörben, a világűrben és a víz alatt, hatályban van a nukleáris fegyverek elterje­désének megakadályozásáról szóló szerződés, az államok lemondtak a tömegpusztító fegyverek föld körüli pályá­ra juttatásáról, továbbá égi­testeken. tenger- és óceánfe­néken való elhelyezéséről, be­tiltották és .megsemmisítették a bakterológiai (biológiaij és toxin fegyvereket, tilalmat vezettek be a környezetmó­dosító eljárások katonai vagy bármely más ellenséges szán­dékú alkalmazására. A Varsói Szerződés tagál­lamai mindig a békéért, az enyhülésért és a nemzetközi együttműködésért vívott harc élvonalában haladtak és ha­ladnak, az államközi kap­csolatok bármely területéről is legyen szó. Ebben jut ki­fejezésre mélyen népi, az emberiség létérdekeinek meg­felelő külpolititkájuk szocia­lista természete, Mindezek mellett, amíg a NATO tömbje létezik és a katonai fölény megszerzésé­re törekedve folytatja kato­nai erejének növelését, a Varsói Szerződés tagállamai minden szükséges intézkedést megtesznek azért, hogy a kellő szinten tartsák védel­mi képességüket. Mindig gon­doskodni fognak népeik meg­bízható biztonságáról. A Varsói Szerződés tagál­lamai ezt hangsúlyozva is­mételten kijelentik, hogy fbha nem törekedtek kato­nai fölényre és á jövőben sem törekednek erre, válto­zatlanul síkraszállnak azért, hogy a katonai egyensúly mind alacsonyabb szinten va­lósuljon meg, hogy Európá­ban csökkenjen és megszűn­jön a katonai szembenállás. A szocialista országok vé­delmi szövetsége, a Varsói Szerződés tagállamainak ter­mészetétől idegen a tömb- politika. Nemegyszer kifejez­ték készségüket szövetségük feloszlatására, ha egyidejűleg a NATO-t is megszüntetik. A Varsói Szerződés szerve­zetének politikája — a szer­vezőt m^e-dakulásától napja­inkig — nem a két szövetség kiszélesítése, tevékenységük új területekre történő kiter­jesztése. hanem Európa ka­tonai, politikai csoportosu­lásokra való felosztásának felszámolása, a köztük levő szembenállás csökkentése, a bizalom erősítése valamennyi európai állam kapcsolataiban Ez lehetővé tenné, hog> mindkét szövetség résztvevői mérsékeljék a katonai kiadá­sok terheit, s teljesen a bé­kés együttműködés felada­taira összpontosítsanak. A Varsói Szerződés országai ezt akarják, erre készek, e cél elérése érdekében nem­egyszer tettek kezdeményezé­seket. Valamennyi nép érde­ke azt követeli, hogy a NATO tagországai is konstruktív álláspontot fog­laljanak el. A politikai tanácskozó tes­tület ülésén képviselt álla­mok tudatában vannak an­nak, hogy sok fontos kérdés, amelytől az emberiség békés jövője és haladása függ, még megoldatlan, különösen a fegyverkezési hajsza meg­szüntetése terén. A tartós béke építése azonban már megkezdődött, s folytatódnia is kell. A politikai tanácskozó tes­tület ülésén képviselt álla­mok a barátságról, az együtt­működésről és a kölcsönös segítségnyújtásról aláírt, szer­ződésük 25. évfordulóján ün­nepélyesen megerősítik szi­lárd elhatározásukat, hogy fáradhatatlanul ebben az irányban tevékenykednek, valamennyi más békeszerető országgal és társadalmi erő­vel együtt. II. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevői a nemzetközi helyzet alakulá­sa általános összefüggései­nek tükrében áttekintették Európa mai, formálódó ál­lapotát, a biztonság és az együttműködés időszerű kér­déseit az európai földrészen. A tanácskozás résztvevői ezzel kapcsolatban egyrészt megállapították, hogy toVább erősödik a népek, válameny- nyi haladó és békeszerető erő eltökéltsége, hogy véget vessenek az imperializmus, a gyarmatosítás és az újgyar­matosítás agresszív és el­nyomó politikájának. hogy még szélesebben kibonta­koztassák a békéért, az enyhülésért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a szabadságért és a társadal­mi haladásért, a békés egyenjogú nemzetközi együttműködésért folytatott harcot, a nemzeti függet­lenség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartá­sa. a beliigyekbe való be nem avatkozás alapján. A tanácskozás résztvevői másrészt emlékeztettek arra, hogy a moszkvai nyilatko­zatban rámutattak az im­perializmus és a reakció erőinek újból megnöveke­dett aktivitására, fokozódó kísérleteire, hogy uralmuk alá rendeljenek független államokat és népeket, arra, hogy ösztönzik a fegyverke­zési hajszát, durván beavat­koznak más államok bel­ügyeibe. ami már akkor is veszélyeztette az envhülési folyamatot, szemben állt a népeknek a békére, a • sza­badságra. a függetlenségre és a haladásra irányuló törek­vésével. Ezért még nagyobb aggo­dalommal állapítiák meg, hogy bonyolultabbá vált a jelenlegi nemzetközi hely­zet. jelentősen megnöveke­dett a békét és az enyhü­lést fenyegető veszély. Ez az imoerialista erőpolitika, a konfrontáció és a hege- monizmus további aktivizá­lódásának. a megoldatlan nemzetközi kérdések felhal­mozódásának a következmé­nye. Kiilönöleges veszélyeket rejt magában a NATO dön­tése az új típusú amerikai középhatótávolságú nukleá­ris rakéták gyártásáról és Nvugat-Európában történő elhelyezéséről. Ha ezt vég­rehajtják. súlyosan megrom­lik a helyzet az. európai földrészen, mivel a pusztító potenciál megnövekedése Európában óhatatlanul ki­hat a kentinartc politikai légkörére és népeinek lét­érdekeire. hatalmas új kiadá­sokat von maga után, ame­lyek még nagyobb teherként nehezednek a népek vállá­ra. Az Amerikai Egyesült Ál- , lamok, miközben félretette a stratégiai fegyverek korlá­tozásáról szóló szovjet—ame­rikai szerződés (a SALT—Il.j ratifikálását, s némely sző- < vetségesével előidézi, hogy a tárgyalások a fegyverkezési hajsza korlátozásának sok. ; fontos kérdéséről egyhelyben, topogjanak, bizonyos kérdé- - sekben pedig meg is sza- * kította ezeket, á nemzetkö- 7. zi bizalom és a feszültség j enyhülése érdekei ellen cse- lekszik, szöges ellentétben az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli leszerelési ülésének ha­tározataival. A szocialista államok el­len a ,,hidegháború” szelle­mében politikai és propa­ganda kampányokat bonta­koztatnak ki. Az USA kor­mánya példa nélküli nyo­mást gyakorol az olimpiai mozgalomra, amelyben az ókortól, napjainkig a béke, a népek közötti együttmű­ködés és közeledés szelleme öltött testet. Az ülésen képviselt álla-.^ mok felemelik szavukat min­den hasonló lépés és csele­kedet ellen, minden olyan kísérlettel szemben, amely arra irányul, hogy aláássa a nemzetközi enyhü­lést, akadályozza az államok együttműködését. A Az ülés résztvevői hatá- '* rozottan fellépnek azért, hogy megakadályozzák az el­lenségeskedés és a bizalmat­lanság légkörének újjáéledé-\ sét az európai földrészen. Elengedhetetlenül szükséges, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezle­ten részt vett államok je­lenlegi politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és más békés kapcsolatai ne szű­küljenek, hanem tovább fej- > lődjenek. Az ülés résztvevőinek meggyőződése, hogy az össz­európai értekezleten részt­vevő államok képviselőinek közelgő madridi találkpzója fontos szerepet játszhat és kell is hogy játsszék az eu­rópai enyhülés erősítésében, a biztonság megszilárdításá­ban és az együttműködés fejlesztésében. Ügy vélik, a jelenlegi európai helyzet nyomatékosan megköveteli, hogy az összeurópai tanács­kozás valamennyi résztvevő­je kellő figyelmet fordítson a találkozó gondos előkészí­tésére és törekedjék a ta­lálkozó sikeréhez elengedhe­tetlen bizalom és együttmű­ködés légkörének megterem­tésére. A madridi találkozó valamennyi résztvevőjének nagy felelőssége, hogy bizto­sítsa annak konstruktív le­zajlását. A problémák között, ame­lyektől az európai béke meg­szilárdítása függ, jelenleg központi helyet foglal el ezen a földrészen a katonai eny­hülés és a leszerelés. Haladást elérni a katonai enyhülés terén Európában objektív és égető követel­mény. Az ülés résztvevői úgy vé­lik, hogy az európai katonai enyhülés javát szolgáló gya­korlati megoldások felkuta­tásában nincsenek és nem lehetnek leküzdhetetlen aka­dályok, ha valamennyi fél a konstruktív hozzájárulás szándékával közelít a fel­adathoz. Erre példa a Szovjetunió döntése, hogy egyoldalúan meghatározott létszámú csa­patokat és fegyverzeteket —• köztük páncélos egységeket — von ki Közép-Európából. A politikai tanácskozó tes­tület ülésén képviselt álla­mok felhívják az összeurópai értekezlet valamennyi részt­vevőjét, foglaljanak el konst­ruktív álláspontot az európai katonai enyhüléssel és lesze­reléssel foglalkozó konferen­cia kérdésében, hogy a mad­ridi találkozón határozatot hozhassanak annak összehí­vásáról. A maguk részéről készek figyelmesen tanulmá­nyozni más államok javasla­tait a konferencia ügyrend­jére és munkájának tartal­mára. (Folytatás er 3. -oldalon) megszi- dés eredményeként Európá­FELHÍVÁS — A Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé ülésének résztvevői — áthatva attól a törekvéstől, hogy erősítsék a földkerekség népéinek a békés jövőbe ve­tett hitét — javasolják: a világ valamennyi térsége államai­nak vezetői a közeljövőben találkozzanak a legmagasabb szinten. A találkozó résztvevői összpontosítsák figyelmüket az európai népeket és az egész emberiséget egyaránt élén­ken foglalkoztató feladatra: a nemzetközi feszültség tűzfész­keinek felszámolására, a háború megakadályozására. Ezen belül szenteljenek megkülönböztetett figyelmet az európai biztonságnak és a kontinens békéje megőrzésének. Ilyen találkozóban meg lehet állapodni államközi kon­zultációk útján. A mai helyzet, azok az aggodalmak, amelyeket ez a helyzet kivált, és azok a lehetőségek, amelyeket még koránt­sem merítettek ki, végül pedig a történelem tapasztalatai a Hitler-ellenes koalíciótól napjainkig egyaránt azt tanúsítják, hogy éppen az ilyen találkozók jelentik a legmegbízhatóbb utat a kölcsönös megértéshez és a szilárd békéhez. * TODOR ZSIVKOV, a RKP KB első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke; GUSTAV HUSÁK. A CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke; EDWARD GIEREK. a LEMP KB első titkára; KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára, ERICH HONECKER, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke; NICOLAE CEAUSESCU, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke; LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke A Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents