Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

# Bábszínész­képzés Az Állami Bábszínház bábszínészeket képző felső­fokú tanfolyamán tízen ta­nulnak. A hallgatók két év alatt fejlesztik ki színészi és bábmozgatási készségükét. (MTI Fotó: Pintér Márta felvétele — KS) Következik az ftlmapr Ami. húsz esztendő óta történik Eger fejlődésében, az szinte hihetetlen. Ennek a fejlődésnek a kiterjedése, üteme, folyamatossága, lel­kesül tsége olyan méretű, hogy elmondhatjuk: a kép­zelet csupán követni tudja a valóságot. Először néhány emeletráépítés mutatkozott, aztán megindult az északi, Csebokszári-városrész épí­tése s vele majdnem egyidő- ben a hajdúhegyi magán- epitke/esek tömege, a Had­nagy utca, a KISZ-lakótelep, a Lenin út, a belváros bel­sőségének kibontása, a Gró- nay utca, az Arany János utcai kertek. A helytörténet ezeket az évtizedeket mél­tán fogja a városfejlődés forró korszakának nevezni. Néhány év alatt befejező­dik a Csebokszári-városrész beépítése a Malom utca vo­naláig s még két tízemeletes készül a Rákóczi úton a TÜZÉP vonalában, aztán megkezdődik a Tihaméri- szomszédság megvalósítása a Makiári és Kertész utcák területén. S ez még mind nem elég. A 70—80 ezer fő felé gyarapodó város számá­ra újabb és újabb építési te­rületet kell keresni a lete­lepedésre. Ilyen terület keleti irány­ban az Almagyar-tető és a dél felé hozzá csatlakozó Merengő. Eger város Tanácsa. Heves megye Tanácsa és az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium még 1979-ben pá­lyázatot hirdetett ennek a területnek a beépítésére, oly mkdnn, hogy ott 6500 lakos elhelyezhető legyen. Rendkívül érdekes a pá­lyázati kiírásnak az a része, amely a város és környezete viszonyát fejtegeti: „A vá- ro.i jellegzetes völgyi szerke­zetének jelentősége a külön­féle értékelések és a leg- ■úiabban elkészített általános tervi vizsp ' "tok során vilá­gossá vált ,4 tájhoz való harmonikus illeszkedés a város egyik fő értéke. A pá­lyázati térképen SO méter­nek jelölt relatív magasság fölött az építmények megje­lenése a tájban érzékenyen érintheti, esetleg veszélyez­tetheti F.ner városnak azt az egyedülálló szerkezeti és vá­rosképi értékét, hogy az évűiét-sziluett mögött min­denütt megjelenik a termé­szeti háttér.” (Aki emlékezik az április 4-i ünnepségek során kiosz­tott Ybl-dijakkal kapcsolat­ban a K. Ráduly Piróska Ybl-díjassal készített riport­ra, a kiváló városrendező ugyanezeket a szempontokat hangsúlyozta Egerre! kap­csolatban.) N A tájba illeszkedés tekin­tetében érzékenynek nevez­hetők azok a területek, ame­lyek a domboldalak tövében helyezkednek el. Itt kerülni kell a tömör, zárt és magas épületeket, fokozottan érzé­keny területek a magasabb dombhátak, amelyek már a városkép hátteréül szolgái­ig. Itt csak laza és ala­csony beépítés lehetséges, amely előtt es körül a nö­vényzet jelenléte az uralko­dó, rendkívül érzékeny te­rületek a várost közvetlenül körülzáró dombok tetői, csú­csai, ezek beépítése nem kí­vánatos. A Sánc nevű város­részt és a Vécsey-völgy mentén kialakult családi há­zas beépítést a tervezési te­rülethez kapcsolódva meg­maradónak kell tekinteni. A pályázóknak meg kel­lett tervezni a terület útja­it, művelődési, jóléti és egészségügyi létesítményeit, valamint a kereskedelem és szolgáltatások egységeit. A pályaművek beküldési ha­tárideje 1980. március 10. volt, erre az időre 28 pá­lyaművet-nyújtottak be Eger város Tanácsához, ahol a bíráló bizottság március 20- tól három napig behatóan foglalkozott azokkal, s mint már közöltük, eredményt is hirdetett. A bizottság véleménye sze­rint a tervpályázat összessé­gében eredményes volt, bár az előírt követelményeket maradéktalanul kielégítő pá­lyamű nem érkezett be. A bizottság úgy döntött, hogy 60—60 ezer forintos díjazás­ban részesül rangsorolás nél­kül az I. sorszámú pályamű, szerzői: ifj. Sári István, Kle­in György, T. Karmazsin Klára, Bujnóczki Tiborné, Péter Tünde és Oszkó Mária miskolci lakosok, azután a IX. sz. mű, amelynek szer­zői Nemes Roland, Gortka István, Lengyel Sándor, Kó­nya Béla és Szilágyi Lajos gyulai lakosok, továbbá a X. sz. mű, melynek szerzői: Kiss Albert, Zádoi t Attila, Irányi Lászlóné és Buzgó Gizella budapesti lakosok, ezenkívül a XXIII mű, szer­zője. Somoskövi Sándor sze­gedi lakos. 40 ezer forintos díjazásban két pályamű né- szesült, éspedig a XIII. mű, szerzői Gócs Mária. Gajdos István, Moran Marcell és Ambrus Kálmán monori la­kosok, továbbá egy budapes­ti női együttes: Kertész Be­áta városrendező, Ladányi Judit építésztervező és Ma­joros ' Magdolna közlekedés­tervező. A bizottság végül megvásárolt egy pályamű­vet, szerzői ugyancsak bu­dapesti lakosok: Sasi-Nagy Ildikó építésztervező, Palo­tai Tamás és Gulyás András közlekedéstervező. Az új település megvalósí­tása a. távolabbi jövő dolga, előreláthatólag csak a hete­dik ötéves tervben kerül reá a sor. Benépesülnek lassan a török világban elpusztult kis faluk: Tihamér és Al- magyar, hogy ismét megta­lálják helyüket az új világ­ban. Dr. Kapor Elemér A Belváros forgatagában, a Váci utca kellős közepén, a békebeli külvárost idéző palánknak dőlve állt a cif­ra népviseletbe öltözött fér­fi. Körülötte formás kis cső­dület hajladozott egy rühás- ■ kosai' fölött. Közelébe érve látom, hogy a kosárban kézimunkák vannak, azokat árulja há- ronrunégyszáz .forintért. Ve­szik, mint a cukra. Jobban megnézem az em­bert. mert mintha ismerő« lenne. Ej, de mégsem ismér- hetems honnan is ismerném ezt a pörge kalapos, men­tés, harcsa.bajszú illetőt? Szerencsébe a másik oMa­ion ballag Bagolitz Balázs, az ismert néprajzos. Rákö­szönök. odahívom, majd ő megmondja, hogy miféle szerzet ez. — Hm! —'.szólalt meg Bagolitz, miután vagy tíz percig tanulmányozta az egyik kézimunkát. — Ez a felszamojédnak és az albu- nyevácnak speciális keveré­ke némi dél-szingaléz hatás­sal. — Ha nincs érdeklődése köndnek aziránt, miért tet­Páiyázati felhívás a Heves megyei pártbizottság Marxizmus — Leninizmus Esti Egyetemének 1980|81. tanévére A e.s megyei pártbi- zottsá Jktatási Igazgatósá­ga felvételi pályázatot hir­det a Marxizmus—Leniniz­mus Esti Egyetemének há­roméves tagozatára. Az esti egyetemi oktatás célja, hogy párttagok és pártonkívüliek szervezett marxista-leninista oktatá­sát középfokú -színvonalon biztosi Isa. Az esti egyetemen a ta­nulmányi idő három év. A hallgatók az első évben fi-* lozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzsbkö- zi és magyar munkásmozga­lom-történetet tanulnak. A tananyagból félévenként vizsgáznak és a tanulmányi eredményről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését a Miniszterta­nács 10 1979. (III. 2.) számú ! ’-endelete biztosítja. A ta ;<" •••••> tembor 1-től június 30-ig tart. Hetenként, egyszer — meghatározott napon — kollektív foglalko­zás (előadás, osztályföglal- kozás) van, amelyen a rész­vétel kötelező. A tandíj egy évre 170 forint. Az esti egyetemre azok kérhetik felvételüket, akik középiskolai végzettséggel, illetve ennek megfelelő mű­veltséggel, valamint a tanu­láshoz elengedhetetlenül szükséges marxista-le­ninista képzettséggel rendel­keznek. Az esti egyetemre pártonkívüliek is jelentkez­hetnek. A jelöltek felvételi vizsgát tesznek a marxiz­mus—ieninizmus alapkér­déseiből. Az esti egyetem hároméves tagozata Eger­ben és a járási-városi párt­bizottságokon kihelyezett ta­gozatokon indul. A felvételi pályázatot az illetékes járási, városi párt- bizottságok címére 1980. május 15-ig kell megkülde­ni. Utólagos jelentkezést nem fogadunk el! A pályá­zat a járási, városi pártbi­zottságokon beszerezhető je- lemkezési lap alapján törté­nik A felvételi vizsgával kapcsolatos további tudni- val .ól a jelen’.kezüket a járási, városi pártbizottság tájékoztatja. Pályázati felhívás a Marxista—Leninista Esti Egyetem szakosított tagozatára mo\8i. A Heves megyei pártbi­zottság Oktatási Igazgatósá­ga felvételi pályázatot hirdet a Marxista—Leninista Esti Egyetem szakosított tagoza­tának filozófia, politikai gaz­daságtan és magyar munkás- mozgalom-történet szakára. A szakosított tagozat hall- iatói lehetnek párt-, állami, tömegszervezeti funkcioná­riusok. értelmiségi dolgozók, párttagok és pártonkívüliek, akik marxista—leninista műveltségüket felsőfokú színvonalon akarják folytat­ni. A felvétel feltétele: kö­zépfokú politikai iskolai vég­zettség, a sikeres felvételi vizsga és az illetékes párt-, valamint állami vezető hoz­zájárulása. Az esti egyetem szakosított tagozatán a tanulmányi idő három év. A tanév szeptem­ber 1-től június 30-ig tart. Kéthetenként meghatározott napon kollektív foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás, szőtt szennyössé tapogatni?! — csóválja rosszaiban a fe­jét az árus, amikor Balázs visszadobja a kosárba a kendőt. — Mondja, kérem — for­dul hozzá Bagolitz a tudós érdeklődésével —,vhová va­, ló maga t — Bágycsitrai ^embör vél­nék, kérőm tisztelettel. . — Bágycsitra. Hát az meg merre van? — Oltón innen, N.vitrán túl, ahol a kurta farkú ma­lac túr — válaszol huncu­tul kacsintva a férfi. A körülállók nevetnek. Van, aki angol akcentussal. — Te! —- húz félre Ba­lázs. — Ez" az ..embör” Rá­kospalotán született, és a hetedik kerületben nőtt fel, a Rottenbiller utca környé­kén — közli olyan határo­zottan, mint Higgins tanár , úr Shaw Pygmalionjában a virágárus Lizi nacionáléját. — Stimmel — csapok a homlokomra. — Akkor mé­giscsak ismerem. Elkísérem egy darabig Bagolitz Balázst, azután visszasétáltam a palánkhoz, és megvártam, amíg az én cifra népviseletbe öltözött emberem kiárusítja a kosa­rát. Nem kellett soká vár­nom. Akkor utánamentem a szomszéd ház kapualjába, ahol éppen szedte le a szép harcsa bajuszát. — Ügy csíp ez az átok kulimász, hogy maid bele­őrülök — mondja, és cinko­san rám kacsint. — Csemetke Lóránt. ha nem tévedek — nyújtom fe­lé a kezemet. tanévére konzultáció) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 250 forint. jelentkezők felvételi vizsgát tesznek a marxiz­mus—leninizmus általános tagozat tananyagából. A tan­folyam elvégzése után a hallgatók vizsgát tesznek. A vizsga sikeres letétele alap­ján megszerzett bizonyítvány felsőfokú politikai végzett­ségnek számít. A bizonyít­vány törvényes elismerését a Minisztertanács 10/1979. (III. 2.) számú rendelete biz­tosítja. A felvételi pályázatot a járási, városi pártbizottságok .cfmére 1980. május 15-ig kell megküldeni. Utólagos je'entkezést nem fogadunk el! A pályázat a járási, vá­rosi pártbizottságokon be­szerezhető jelentkezési lap alapján történik. A felvétel­lel kapcsolatos további tud­nivalókról a jelentkezőket a járási, városi pártbizottság tájékoztatja. — Személyesen — hajija meg a fejét, és a régi ba­rátsággal megrázza a jobbo­mat. — Hogy jutott eszedbe ez neked, a tisztes főkönyvelő­nek? — Muszájból, kérlek. Tu­dod, a feleségem nincs ál­lásban, otthon van az uno­kákkal, és mellesleg bedol­gozik a Némükötnek... — Az meg mi? — Népművészeti kötődé. Szépen kézimunkázik, hát ráállították a térítőkre. Minden ment simán, kere­sett rendesen, amíg nem kezdett járni a legkisebb unokánk, Csabi ka. Ettől kezdve a nagymaminak nincs egy perc nyugta. A kicsi olyan, mint a higany, és ez meglátszott a kézi-» munkákon. A Néműkötöt is meg lehet érteni, hogy nem vették át, sőt megfizettették a fölhasznált anyagot. De ugye minket is meg lehet érteni, hogy mentünk a pén­zünk után. Az ötlet 'a veje- mé volt, a kivitelezés az enyém. Elmentem a jelmez- kölcsönzőbe. összeválogat­tam ezt a hacukát, és ki­hoztam a retúráfut. Ez szeptember közepén volt. Októberben már az egész család éjjel-nappal termelte a kézimunkát. November óta van nyolc-tíz bedolgozónk. .. — Nem félsz, hogy le­buksz, ha egyszer igazoltat egy rendőr? — Ugyan, kérlek! Miná- lunk szent dolog a folkt'-r. Csak nem háborgatunk e- ..bágycsitrai embört?” Sólyom László KOSSUTH 8.27 A felnőttkor határán. 8.57 Népdalok, néptáncok. 9.44 Rímek és ritmusok. 10.05 MR 10—14. 10.35 Ze­nekari muzsika. 11.39 Jókai Mór élete és kora. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvény- könyv. 12.50 Hangverseny délidőben. 13.45 Nótacso­kor. 14.41 Arcképek a len­gyel irodalomból. 15.10 Kó­rusok. 15.28 Nyitnikék. 16.05 Ami a számok mö­gött van. 16.35 Bemutatjuk új felvételeinket. 17.07 Vonzódások és választások. 17.32 Cherbourg-i esernyők. 17.45 A Szabó család. 18.15 1 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Brahms-művek. 20.05 Egyenlőség és hatékonyság. 20.35 Népzene-kedvelőknek 21.05 Húszas stúdió. ’ 22.15 Sporthírek. 22,20 Indokina fél évszázada. 22.30 József Attila megzenésített versei. 22.56 Meditáció. 23.06 Cou­perin: Orgonamise. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelőtt. 12.25" Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.25 Állatbarátoknak. 13.30 Síp- pal-dobbal. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip-top pa­rádé. 18.33 Betyárdalok. 18.52 Az európai popzene csillagai. 19.20 Világelemzé­si válság? 19.30 Csak fiata­loknak! 20.33 A magyar nyelv hete. 21.17. A rádió dalszínháza. 22.16 Kellemes pihenést! MISKOLC 17.00-től 18.30-ig. SZOLNOK 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Regős Zsolt — 17.45 Múzeumi híradó... A Bükk a fiatalabb kőkortól a magyar honfoglalásig... Szabó Győző előadása — Berki Tamás énekel — 18.00 Észak-magyarországi krónika (A Diósgyőri Gép­gyár újító,tt klubja elnök­sége megbeszélésen — A Hazafias Népfront BAZ megyei bizottsága tárgyal­ta) — 18.25 Lap- és mű- sorelőzetes... 8.00 Tévétorna. S.05 Iskola­tévé. 9.00 Óvodások film­műsora. 15.20 Iskolatévé (ism.) 16.40 Madame Curie (Angol tévéfilmsorozat). 17.35 Mindenki iskolája. 18.40 Martin Luther King (Dok.-film). 19.10 Tévétor­na. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Napóleon és a szerelem (Angol té­véfilmsorozat). 20.50 Koc­kázat: 21.20 Egy igaz ka­land (Dok.-film). 22.10 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 20.00 Beethoven: f-móll szonáta. 20.20 Frázis-bázis. 21.00 Tv-hiradó .2. 21.20 Autó-motor sport. 21.50 Vietnam amerikai szemmel (Amerikai riportfilm). 1980. április kedd i i a i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents