Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-13 / 86. szám
Ai slső lépés Bőgős Zoltán forgalmi szolgálattevő a „ddmino - . asztallal ismerkedik Mesélik, hogy most már több mint négy évtizede, a városatyákban eloszor ötlött fel a gondolat: Eger kinőtte pályaudvarát, s legalább a teherforgalmat más helyre kellene áttelepítem. Később, a háború után ugyan egymást érték az uj nagytae- mek a frissen telepített gyáregységek — s persze ennek megfelelően nőtt a vasúti forgalom is —, de az °y" let nem került különösebben közel a megvalositashoz. A hatvanas évek elejen azután készült egy tanulmány- terv is, amit mar akkor any nyira komolyan vettek, hogy a' MÁV semmilyen Je1«"1“' sebb fejlesztésre nem adott engedélyt, mondván, rövidé sen megépül az uj teherpa maudvar. Közben pedig mind hosszabb szerelvények érkeztek a varosba, amelyek kirakása, a továbbinduló vo- natok összeáUítesa egyre nagyobb nehézségekbe utko^Megoldást végül a bélapátfalvi nagyberuházás hozott, hisz az építkezés idejen csaknem háromszorosai a difzzadt™a forgalom a putno- ki vonalon. Azon a pályán, amelyen a terepviszonyok es egy- hajdani • Szerencseden tervezés miatt máig is egy mozdony- csak három-negy megrakott vagont kepes a Várállomásig felhúzni. Mindezek ismereteben jelölték ki végül az új rendező pályaudvar helyet a varos déli részén, s negyven évvel az alapötlet megszületése után, most az átadásra készülnek a vasutasok. _ A hetvenes évek elejen k ezdték meg a tervezést, a földmunkákhoz pedig őazén fogtak a kivitelezők _ mesélte Káli Otto, adj*' ^ másfőnök. Most pedig, hétfőn már ez az állomás to- aadia — a tervezettnél nyolc es fél hónappal korábban _ a hozzánk érkező tehervon atokat. Nemcsak a pályaudvar készült el, hanem az a nyolc iparvágány is, amelyen már egyebek közt az új AGROKER-telepre es más telephelyekre gyorsabban, könnyebben szállíthatjuk az árut. Szervezési változásokkal is járt a beruházás, ugyanis például a hajdan oly fontos teherkirako állomás, Tihamér beolvad az egri vasútállomásba, így sem a Füzesabony,-sem pe-_ dig Putnok irányából érkező vonat nem érinti majd az egri személypályaudvart. 1979-ben végleg elkészülhettünk a számunkra ugyan nagyon kedves, de már bizony elavult gőzgépektől s a pacáinkon ma már csak villamos és Diesel-mozdonyokat használunk. Az állomás helyén: mocsár A megszokottnál sokkal göröngyösebb út vezetett el azonban idáig. A MÁV Miskolci Igazgatóságának beruházói mondták el, hogy bizony főtt a fejük, amikor meglátták az új. majdani állomás helyén gőzölgő mocsarat, ingoványos talajt. Tie- fásaú úgy mondják egymás közt. hogy az ú j rendező pályaudvar valamiféle tutajon áll, ugyanis itt éveken át más sem történt, minthogy csapolták a vizet, szárítottak, tömöritették a földet, ahol kellett, feltöltöttek a Az átadást várja Eger rendező pályaudvara területet, A földmunkák végül megközelítették a százmillió forintos értéket, de ebben szerepet játszott az is, hogy a patakot új mederbe terelték, rengeteg csővezetéket kellett áttelepíteni. A gépek végül is több» mint 400 ezer köbméter földet mozgattak meg s mintegy 15 ezer köbméter sódert, kavicsot és csaknem húszezer köbméter követ építettek be. A 163 millió forintos beruházás keretében 7350 méter vágányt fektettek le,' felállították a szükséges irányítási és biztonsági berendezéseidet, és az állomás teljes területét villamos vezetékek hálózzák ma már. Ez utóbbit a prágai EZ vállalat több ben a műszerészek szerelték az elektronikus egységeket. A másik pultnál egyenruhás forgalmisták ismerkedtek a pályaudvar leikével, a „do- minó"-asztallal, amelyen a jelzőket,, s a váltók egy részét kapcsolják. A vágányok közt egy brigád sódert, zúzott követ terített, ketten a kocsirendezők öltözőit, szociális helyiségeit festették, a többiek pedig már ki tudja hányadszor ellenőrizték a telefonvonalakat, biztonsági berendezéseket. Visszafelé hármasban. Káli Ottóval és Major Viktor mozdonyvezetővel várakoztunk szabad jelzésre a pályán. a Diesel-mozdony fülkéjében. Az utolsó simításokat végzik mint félszáz dolgozója építette. Ellenőrzés: sokadszor Az állomáson találkoztunk a csehszlovákok örök ifjú, 61 éves, mindenesével — tolmácsával, koordinátorával — Kusnyir Bélával: — Tíz esztendeje dolgozunk Magyarországon KGST- együttműködés keretében. Egerbe november elején érkeztünk s akkor még úgy terveztük, hogy a szerződések szerint május 31-ére végzünk. A magyar kollégák kérték, hogy ha lehet, próbáljunk meg hamarabb elkészülni. Nagyobb erőket koncentráltunk Egerbe, súgy érezzük, hogy valóban mindent megtettünk, hisz határidő előtt két hónappal üzembe helyeztük a villamos vezetékeket. Pedig a szokatlanul kemény tél igen nagy próbára tette az embereinket: napi 16—18 órát kellett hóban, esőben kint, a szabad ég alatt dolgozni. Emlékszem, volt olyan, hogy gőzgépet kértünk az egriek'- től, amivel a kavicsot, vizet melegítettük, hogy mínusz 17 fokban is tudjunk betonozni. Számunkra is és természetesen a magyar kollégáknak is újdonság volt ezen az építkezésen, hogy a korábbi szerkezetekkel szemben itt úgynevezett metahi- zált oszlopokra, gerendákra függesztettük fel a vezetékeket, amire 25 éves garanciát vállalunk. Magyarországon itt alkalmaztuk először ezt a módszert. A munka legizgalmasabb pillanata természetesen a műszaki átadás volt. Sápadtan figyeltük a műszereket, amikor egymás után kapcsoltuk be az egyes, kettes, hármas, négyes szakaszt. Néma csendben vártuk, hogy no, történik-e valami a több ezer voltos feszültség alatt. Azután a pályára vontattunk egy villanymozdonyt. majd kiadtuk a parancsot: áramszedőt fel! Egy apró kék szikra és azután szépen, egyenletesen felbúgtak a mozdony motorjai. Minden hibátlanul működött. Kinn, az új rendező pályaudvaron a hét végén még igencsak nagy volt a nyüzsgés. A forgalmi irodában és •a menet irányít ok helyiségéa rendező pályaudvar váltóin (Fotó: Perl Márton) — Az utóbbi időben már elviselhetetlen állapotok uralkodtak az egri állomáson. Ezt mi, mozdonyveze- , tők tudjuk a legjobban ■*— mondta Major Viktor. — Némelyik szerelvénnyel egyszerűen már be sem fértünk a pályaudvarra, olyan hosszú volt. Itt azután még elosztani a kocsikat, összeállítani a Putnok felé induló vonatot, idegölő munka volt. Ráadásul a zsúfoltság miatt azt sem tudta az ember, mikor, kit gázol el a gépével, egyszóval, rendkívül veszélyes volt itt dolgozni. Ennek most már vége.«i . — r.j Arról nem is beszélve, hogy ezután már nemcsak kényelmesebben, gyorsabban fogadjuk és indítjuk a vagonokat, hanem irányvonatokat is összeállíthatunk, s a füzesabonyiak válláról is jelentős terhet veszünk le — szólt közbe Káli Ottó. — Persze, a gondjaink ezzel is csak részben oldódnak meg. Mondhatni, hogy a jövő első lépése a rendező üzembe helyezése. Haladéktalanul rendbe kell tenni ugyanis a put- noki vonalat. Különösen kritikus a pálya állapota Eger és Felnémet között, s miután Bélapátfalva, Szarvaskő, Mónosbél állomást átépítettük, most az első lépésben az ősztől a nehezebb szakaszokat újítjuk fel, várhatóan 82-ben pedig megkezdődik a vonal teljes átépítése. A rendező pályaudvar hét vágánya mellé kerülnek majd a későbbiekben a személypályaudvar sínpárjai, illetve az új nagyállomás. Persze ez még a jövő zenéje... Előbb jó, ha elkészülünk a rendezőhöz tartozó kereskedelmi épületekkel, s a végleges világítást is fel kell szerelni. Április 14.: 9,55 Nagy a készülődés az egri vasutasok körében elsősorban, de természetesen a központban, a miskolci igazgatóságon is. Hétfőn, április 14-én, 9.55-kor ugyanis Füzesabonyban egy tehervonat elé akasztanak majd egy személykocsit, s a szerelvény elindul utasaival, terhével Egerbe. Csakhogy a váro6 történetében először nem a jó öreg vasútállomásra, hanem a város vadonatúj rendező pályaudvarára érkezik. A vonaton utazó szakemberek pedig ezen a délelőttön helyeznek üzembe minden berendezést, amivel — Káli Ottó szavaival — megteszik „a jövő első lépését” a megyeszékhely vasúti közlekedésében. Cziráki Péter Közületeknek tilos Százharminc panaszos. Miniszteri rendelet a bútorértékesítésről A lakosság bútorellátásának , javítása érdekében a belkereskedelmi miniszter rendeletben szabályozta a bútorértékesítés egyes kérdéseit. A rendelet lényege, hogy gazdálkodó szervek, állami költségvetési szervek, társadalmi szervezetek, egyesüle' tek, egyszóval közületek nem vásárolhatnak lakossági célokat szolgáló bútorokat. A rendelet mellékleteként kiadott jegyzék felsorolja a tilalom alá eső bútorokat. Ilyenek például a teljes szobaberendezések, a szekrénysorok, a kéfhárom- ajtós gardrób-szekrények, az elemes bútorok, a könyves bárszekrények, a heve- rők, az íróasztalok, a stíl-, a stilizált, a rusztikus bútorok stb. Az értékesítési ti" latom alól felmentést kapnak a Külügyminisztérium intézményei, az egészség- ügyi, a szociális és kulturális intézmények, az óvodák, iskolák, valamint a szállodák és a vendéglátóüzletek, amelyek rendeltetés- szerű működéséhez szüksé- giessek az ilyen bútorok. A bútorkereslet múlt évi ugrásszerű, növekedése tette szükségessé a takarékosságot: is szolgáló rendelkezést, hiszen a közületek vásárlásai jelentős árualapot vontak el a lakosságtól. A tilalom nyomán várhatóan mintegy 400—500 millió forint értékű bútor kerül vissza a lakossághoz. A kereskedelem egyébként éppen a magas igények láttán már korábban lépéseket tett a bútor hiány enyhítésére. A nagykereskedelem például mintegy 200 millió forint értékű irodabútor- megrendelést visszavont és a felszabadult kapacitásból 150 millió forint értékű bútort sikerült szereznie a lakosságnak. 1980'ra a tavalyi közületi bútorforgalom felét tervezték, azt is kizárólag speciális irodabútorokból, amelyekből van elegendő. A bútor-nagykere.skecTe- lem megrendelésére több gyár vállalkozott arra, hogy közületi bútorok helyett 250 miliő forint értékű bútort gyárt az idén a lakosság részére. (MTI) . Sajtókonferencia Heves megyei kérdések is a rádióban A szomszédos Szolnok megye helyzetéről, gazdasági és kulturális életéről, társadalmi közéleti problémáiról lesz szó hétfőn este fél 8- kor a Magyar Rádió Sajtókonferencia című műsorában. Az élő adásban szót kapnak a Szolnok megyei újságírók mellett a központi lapok és a szomszédos megyék képviselői is, így megyénk munkatársa is, aki elsősorban a Tisza II. víztároló — a Népújságban korábban már többször elemzett — gondjairól és más Heves megyét érintő kérdésekről érdeklődik majd, A műsor készítői egyébként várják a hallgatók kérdéseit is Szolnokon hétfőn 13 órától a (56-os körzetszámon) 11-956 és a 13-2álr«6 telefonon. • -\r., Mezőgazdasági brigádvezetők tanácskozása Az elmúlt esztendő szocialista munkaversenyének és a brigádmozgalom tapasztalatainak összegzésére gyűltek össze szombaton a megye mezőgazdasági brigádvezetőd és a versenybizottságok elnökei a füzesabonyi filmszínházban. A tanácskozáson — melynek vitaindítóját dr. Geri András, a TESZÖV titkárheiyet- tese tartotta — megvitatták az idei év feladatait és átadták a legeredményesebb brigádokat megillető kitüntetéseket, jutalmakat is. a nagyteleki prérin Amikor fél esztendeje kiköltöztették a Lenin Termelőszövetkezet szállítási részlegét a Palkó-tanyáról Nagytelekre, az egykori állami gazdaság meglehetősen elhanyagolt telepére, szinte egyszerre nyílt panaszra százharminc ember szája. Távolság, sártenger, omladozó épületek, rendezetlenség! Az első napokban azt sem tudták a gépészek, szerelők, kocsi vezetők, hogy mire üljenek ebédjüket elfogyasztani. Azután se portásfülke, se kerítés. Csak az nem hord el innen valamit, aki nem akar! Mondogatta ezt. Katz György szállítás- vezető éppen úgy. mint Be- rencziki János műhelyvezető-helyettes. akikre ráadásul felelősség is hárul. S valljuk be, az eltelt idő jelentős változást nem hozott az új telephely életében. Ezzel egvütt az itt dolgozók közérzete sem javulhatott. Valahogy a „prérin” érzik magukat, holott az elmúlt esztendőben tizennyolcmillió forintot, hoztak a közös gazdaság konyhájára szállítótevékenységükkel . Szűr szabó Gusztáv, a ter- melósaowetkezet elnöke, szeret a szemébe nézni annak, akivel beszél, s ugyanekkor az egyenes út híve. Amikor a nagy kivonulást, kiköltözést emlgetjük, s oka felől érdeklődünk, akkor is röviden, tömören fogalmaz. — Külön-külön nem mehettünk minden emberhez, aki a szállításnál dolgozik, hogy indokainkat elmagyarázzuk. A részleg leginkább felelős beosztottjaival viszont ismertettük a vezetőség döntését, a parancsoló okokat. Ha tehát ma valaki nincs a dolog lényegével tisztában, akkor elsősorban hozzájuk forduljon. Annyit azonban hadd mondjak el, hogy a szállítók a Palkó-ta- nyán sem voltak jobb helyzetben, mini most. Nem volt tér, nem volt megfelelő épület ahhoz, hogy hatékonyan működjenek. Száz kocsit, teherjárművet például egyetlen mosó szolgált ki. Milyen lehet ott a munka? Azt .sejtettük, hogy az átállás. a honfoglalás nem les/, könnyű. Menet közben kell utakat építenünk, épülete- két tataroznunk. Perspektivikus feladataink azonban megkövetelték ezt a lépést, s nagyon bízom abban, hogy mielőbb rendeződnek Nagyteleken a viszonyok. Elmondotta a szövetkezet elnöke a panaszok kapcsán azt is, hogy a telephely épületeinek felújítását a gazdaság építöiészlege gyakorlatilag már az elmúlt év végén megkezdte. Céljuk, törekvésük, hogy még az idén a legfontosabb munkálatok be is fejeződjenek. Természetesen nem csupán a műhelyekről, szerelőcsarnokok kialakításáról van itt szó. Legalább ennyire fontos, hogy a százharminc ember szociális igényeit kielégítő öltözők, mosdók, étkezők mihamar használatba kerüljenek. Ezekkel párhuzamosan pedig az egész terepet elegyengessék, a szükséges placcokat betonozzák, továbbá korszerű útrendszer hálózza be a nagyteleki részleget. Számít a termelőszövetkezet a KPM Közúti Igazgatóságának támogatására is. ami a szállítási részleget a túrái úttal össze':*"' tő, pár száz méteres új kas.z megépítését je- így elkerülhető lenne, h a szállítás gépei kereszt kasul járjanak a városon. Az ágazat vezetésével nemregen bíztak meg Tróják Miklóst, aki 1975-ben szerzett gépészmérnöki diplomát a gödöllői agrártudományi egyetemen, Ahogy mondja, a vezetőség vele terveztette a költözködést, s ezt különösebb fiaskó nélkül úsztak meg. Az itt talált állapot más kérdés. De az is igaz, hogy az épületek felújítása, az utak megépítése, a porta, a kerítés még nem old meg minden gondot. Belső, munkahelyi átszervezésre is szükség van ahhoz, hogy növekvő feladatának eleget tehessen a szállítás. Ez ügyben a vezetőségnek ígéretes elképzelései vannak. Az eddig egyetlen brigádként számon tartott gárdát megbontják, hogy a kisebb közösségek munkája áttekinthetőbb legyen, s azok vezetői kézben tarthassák a napról napra rájuk háruló feladatokat. Versenyt is indítanak közöttük, amiben az energiatakarékosság éppen olyan fontos bírálati kérdés lesz, mint az üresjáratok felszámolása, vagy a házi szolgálaton felül vállalt bevételi terv túlteljesítése. A ..pré- rit" valójában így. közösen 1 ' ‘ ...ík felszámolni.. . M oldvay Győző I960, április 13., vasárnap
