Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-09 / 82. szám
KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Diplomáciai szakítás A TEHERÁNI TÜSZDRÁMA minden jel szerint újabb csúcspontot ért el- Amerikai részről hivatalosan közölték: az Egyesült Államok megszakítja diplomáciai kapcsolatait Iránnal és felszólítja Teherán Washingtonban akkreditált diplomatáit, hogy hagyják el az ország területét. A nemzetközi kapcsolatok évszázadok során kialakult normái szerint ez a lépés a háborún kívül a lehető legkomolyabb diplomáciai döntés, amely a szó szaros értelmében „a szakadék szélére” sodorja a két ország kapcsolatait. Az immár marathoninak bizonyuló iráni—amerikai válság tehát eljutott „a robbanás előtti szakaszba”. A jelenlegi kiélezett — és a Közép-Keleten különösen zaklatott — nemzetközi légkörben ez a fejlemény veszélyesebbé teszi az egész térség helyzetét, s vitathatatlanul növeli az amügyis kiszámíthatatlan kockázatokat. Érdemes egy pillantást vetni arra, milyen messzemenően belpolitikai indíttatású a hónapok óta húzódó válság, mennyire nyers hatalmi érdekek játsszák a főszerepet, az egyik, illetve a másik oldalon. AMI WASHINGTONT ILLETI, a képlet ott áttekinthetőbb, mint Teheránban. Carter és környezete már többször bebizonyította, hogy akár az egész emberiség érdekeit alárendeli választási céljainak. A szavazókhoz érzelmileg közelálló túszügyben ez a fokozottabban igaz. Bár az elnök biztosan vezet párton- belüli vetélytársaiva 1 szemben, jól tudja: ha a krízis elhalványul, előtérbe kerülnek Amerika Kennedy által szorgalmazott igazi problémái, az infláció, a munkanélküliség, stb. Ez pedig azonnal meglátszana az újabb előválasztások eredményein. AMI A TEHERÁNI MOTÍVUMOKAT ILLETI, ezek már sokkal bonyolultabbak. Az azonban valószínűnek tűnik, hogy az imám taktikája továbbra is szembeállítja egymással a különböző csoportokat, ez az ellentét pedig lehetővé teszi az agg vallási vezetőnek, hogy a jövőben is ő legyen Irán politikai életében a legfőbb döntőbíró. A mielőbbi konszolidáció elsősorban Baniszadr államfőnek és csoportjának a törekvése. E csoport pozíciója és a konszolidáció reménye — az új fejleményekkel viszont ismét rosszabbodott. Harmat Endre Emlékezetes nap Ma emlékeznek meg világszerte a palesztin menekültek napjáról. Az agresz- szió következtében hazátlanná lett palesztin nép elhúzódó tragédiájának csupán kis „darabját” jelképezi a mai nap: 1!)48. április 9-én a Deir Jaszin nevű Palesztinái faluban 254 embert, köztük 145 nőt gyilkolt meg brutális módon egy cionista terrorista csoport. Amikor a palesztin menekültekkel szolidaritást vállalunk, tudjuk, hogy a palesztin kérdés nem egyszerűen menekültprobléma; csak átfogó rendezésével képzelhető el a zaklatott közel- keleti térség tartós békéje. A szocialista országok kezdettől fogva támogatták az igazi rendezés három legfőbb feltételének teljesítéséért küzdő erőket: követelték az izraeli kivonulást valamennyi megszállt arab területről; a palesztin nép nemzeti jogainak elismerését és szavatolását, beleértve az államalapítás jogát is. Az elmúlt évek során a szocialista országok álláspontjához csatlakozott az el nem kötelezett államok népes csoportja és az ENSZ- tagállamok többsége. A legutóbbi fejlemények arra utalnak, hogy a palesztin követeléseket támogatók között már nyugati politikai vezetők is vannak. Kreisky. Brandt, Giscard d'Estaing francia államfő után Tokióban is jelentősen módosították a PFSZ-szcl kapcsolatos álláspontokat. A palesztin nemzet napjan még nincs kézzelfogható közelségben a közel-keleti rendezés. Ma is Izrael, az Egyesült Államok és a velük különútra tért Egyiptom vezetői azok, akik ezt megakadályozzák. (h. c.) Khomeini: WASHINGTON Szadat egyiptomi elnök Washingtonban tárgyal Carter elnökkel arról, hogyan mozdíthatnák el a holtpontról az Izrael megszállta arab területek úgynevezett „ön- kormányzatáról” folyó tárgyalásokat, amelyek kudarca Carter tekintélyét és Szadat politikai jövőjét fenyegeti. KABUL Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya nyilatkozatot tett közzé az iszlám konferencia április 16. és 26., között Islamabadban tartandó, külügyminiszteri szintű rendkívüli ülésszakával kapcsolatban. Hangsúlyozza, hogy a kabuli kormány törvénytelennek tartja Afganisztán kizárását az iszlám országok szervezetéből, s az ország belügyeibe való beavatkozásnak tekinti az úgynevezett „afgán kérdés” napirendre tűzését az ülésszakon. TOKIÓ Sorozatos letartóztatások, házkutatások és szenvedélyes parlamenti interpellációk közepette lavinaként dagad Japánban az utóbbi évek két legsúlyosabb korrupciós politikai botránya. A kormányt és a közvéleményt egyaránt lázban tartja a postaügyi minisztérium hatáskörébe tartozó japán nemzetközi távíró- és telefontársaság, a KDD, valamint Hamada Koicsi befolyásos liberális demokrata képviselő megvesztegetési bűnügye. Húsvéti békemenet LONDON Kelet-Angliában a húsvéthétfőn ezerfős békemenet vonult Bury St. Edmunds- ból Lakenheath amerikai légitámaszpontra tiltakozásul az amerikai szárnyasrakétok tervezett telepítése ellen. Az ötvenes évek nagy húsvéti békemeneteihez hasonlóan most is együtt haladtak a nukleáris leszerelési kampány, különböző társadalmi, egyházi és szakszervezetek képviselői. A tüntetők levelet adtak át az amerikai támaszpont parancsnokának, hangoztatva, hogy ellenzik a nukleáris fegyverek további felhalmozását az országban. Irán nem ijed meg Carter fenyegetéseitől WASHINGTON Az Egyesült Államok hétfőn megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal és megtiltotta a maradék ke^ reskedelmet, tiltakozásul a teheráni amerikai túszok további fogva tartása ellen. Az intézkedések, amelyeket Carter elnök jelentett be, aligha hoznak érdemi változásokat a helyzetben, de növekvő beU és külpolitikai nehézségeket jelenthetnek az amerikai kormánynak. Carter elnök szokatlanul éles hangon jelentette be az intézkedéseket. Ha azok eredménveként nem engedik ..azonnal” szabadon a túszokat. Washington további lépéseket tehet, közölte. A látszatra kemény, a gyakorlatban viszonylag jelentéktelen intézkedéstől senki nem vár érdemi változást. Carter mindkét pártbeli választási ellenfelei erős fenntartásokkal fogadták a bejelentéseket. Az öt hónap után tovább . húzódó túszügy azonban súlyosabb veszélyekkel jár Carter számára, mind választási harcában, mind a nemzetközi porondon. TEHERÁN „Irán nem ijed meg az amerikai elnök fenyegetéseitől és tilalmi intézkedéseitől” — jelentette ki kedden Teheránban a forradalmi tanács szóvivője. Megszólalt Khomeini ajatollah is: az iráni néphez intézett üzenetében egyenesen üdvözölte Carternak azt a döntését, hogy az Egyesült Államok megszakítja diplomáciai kapcsolatait Iránnal. ,,A szakítás azt bizonyítja, hogy az amerikai imperializmus kétségbe van esve” — jelentette ki a főpap. Carter elnök bejelentésének hírére, amely — mint ismeretes — nem zárta ki katonai lépések lehetőségét sem, az iráni fegyveres erők New York-iak kerékpáron védelme alá rendelték az ország legfontosabb kőolajkikötőjét Kharg szigetén. A Perzsa-öböl partján fekvő Khuzisztán tartományban riadókészültségbe helyezték a légierő egységeit. Hétfőn este majd kedden délelőtt a forradalmi ta- nács hosszan tanácskozott az amerikai intézkedésekről, Hasszán Habibi, a testület szóvivője bejelentette, hogy a tartományi kormányzók kérésére a forradalmi tanács és a kormány döntést hozott bizonyos „rendkívüli intézkedésről”, amelyet az egész országban bevezetnek. Egy, Washington újabb ellenséges intézkedéseinek hálását firtató kérdésre Habibi kijelentette: „Felkészültünk minden nyomásra és támadásra, nem ijedünk meg ezektől a lépésektől.” Behesti ajatollah, az Iszlám Köztársasági Párt vezetője és a forradalmi tanács tagja jelezte, hogy a legfelső vezető testület tanulmányozni fogja azokat a válaszlépéseket is, amelyeket a Hormuzi-szoros esetleges amerikai blokád alá helyezésére adnának. (MTI) Újabb szovjet csapatkivonás az NDK-ból Űjabb szovjet alakulatok indultak haza hétfőn a Német Demokratikus Köztársaságból. A lipcsei körzetben levő Oschatz városban ünnepélyesen búcsúztatták a németországi szovjet hadseregcsoportnak azokat a katonáit, akiket — a Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke által bejelentett egyoldalú közép-európai szovjet csapatcsökkentés keretében — fegyverzetükkel együtt — kivonnak az NDK_ból. A szovjet államfő éppen fél éve, tavaly október 6-án közölte, hogy a Szovjetunió — egyetértésben az NDK-val és a varsói szerződés többi tagállamával — az enyhülés és a leszerelés érdekében 1980. októberig húszezer szovjet katonát és ezer harckocsit kivon a Német Demokratikus Köztársaságból. A mostani, újabb, ^forduló” alkalmából Vjeesesz^ lav Gorgyijankó altábornagy, a németországi szovjet hadseregcsoport főparancsnokának első helyettese hangsúlyozta, „hogy további kontingensnek a Szovjetunióba való hazatérésével, a bonyolult nemzetközi helyzet ellenére következetesen megvalósul a Szovjetunió kormányának az egyoldalú közép-európai haderő- csökikentésre hozott elhatározása”. (MTI) Sztrá jkba lepett a New York-i metró- és autóbuszvállal at 35 ezer dolgozója. Képünkön: kerékpárosok tömege közlekedik, az amerikai nagy város utcáin. (Fotó: AP—MTl—KS) Felveszünk EGERBEN LÉTESÜLŐ SZÁMÍTÓKÖZPONTUNKHOZ közgazdasági egyetemet, illetve számviteli főiskolát, vagy közgazdasági technikumot végzett, vezetői gyakorlattal rendelkező munkaerőt — 30 éves korig termelési osztályvezető munkakörbe 1980. október 1-i belépéssel. Számítástechnikai képzést munkaidőben biztosítunk. A pályázatokat írásban — részletes önéletrajzzal — budapesti központunk címére (KSH SZÜV Hálózatfejlesztési Igazgatóság 1145 Budapest, Szugló u. 9—15) kérjük megküldeni. Holnap, csütörtökön ismét bevásárlónap az Iparcikk Kisker. V. EGRI—GYÖNGYÖSI—HATVANI -i, jelölt szaküzleteibcn és küúru házai ban A szaküzletck 19 óráig, az áruházak 20 óráig tartanak nyitva.
