Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-06 / 81. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk Tollheggyel „Törököt fogtam, de nem ereszt” — mondjuk a bonyo­lult helyzetek jellemzésére. Ráillik ez a mai Törökország belső és külső helyzetére is. A köztársasági elnökválasz­tási huzavona a parlamenti pártok közti megegyezés kép­telenségére mutatott rá étidig, márpedig aligha lehet más­ként kilábalnia Törökországnak a bajokból, mint ahogy az ellenzéki Ecevit, volt miniszterelnök javasolja: széles körű koalíció révén. Különben az ország továbbra is csak a „vágtató inflá­ció” áldozata marad: a pénzromlás évi aránya már eléri a 80 százalékot. S ami persze, sokkal súlyosabb és veszélye­sebb: a terrorizmus tovább terjed. „Törököt fogtam, de nem ereszt” — mondhatnánk akár a NATO-ban is. Az atlanti paktum országai között ott van Görög- és Törökország, de a NATO sokat emlegetett „déli szárnyán” kettejük ellentéte gyakran csak gyöngíti az amerikai irányítás alatt álló imperialista katonai szö­vetséget. Legutóbb Washington kiadta a jelszót: félre kell tétetni Athénnal és Ankarával az őket szembe állító ellentétet, hiszen, ugyebár, a nemzetközi helyzet rendkívül feszült, s ilyenkor Amerika szövetségesei nem engedhetik meg ma­guknak azt a luxust, hogy egymással álljanak szemben, nem pedig a közös ellenséggel! Görögország az amerikai nyomás fokozódása ellenére sem tér vissza a NATO integrált katonai szervezetébe, kü­lönösen azért nem, mert az USA — márcsak az Iránban elvesztett katonai támaszpontjának pótlására is — Török­országban akar új bázisokat, s ezért az ankarai kormány­nak ígér mind több katonai segítséget. Egyelőre hiába fáradozott Rogers amerikai tábornok, a NATO európai fő- parancsnoka görögök és törökök összebékítésén. „Görögöt akkor foghatna csak, ha elengedné a törököt...” — így lehet jellemezni a mondás kiforgatásával a ^NATO déli szárnyának helyzetét, viszont Amerika egyszerre akar „görögöt, törököt fogni”. — P- j. — eonsin államokban újra csak Carter győzött Kennedy el­lenében, illetve Reagan An­derson ellen. A demokrata pártiak 2 : 1 arányban sza­vaztak Carter elnökre, mint elnökjelöltre, így aztán to­vább nőtt Carter előnye a már megszerzett voksok te­kintetében, Kennedynek 70 —75 százalékos győzelmeket kfellene aratnia — sportnyel­ven szólva: „zsinórban” — a hátralévő előválasztáso­kon, hogy utolérhesse. Ami pedig már kizártnak lát­szik ... Ugyanígy állanak a dol­gok a köztársaság párti tá­borban: Reagan szintén be­hozhatatlan már. Ezek szerint november $- én, az elnökválasztás nap­ján Carter és Reagan méri össze erejét most már az elnöki tisztségért, a Fehér Ház birtoklásáért? Igen, hacsak valami szen­zációs fordulat vissza nem lépteti akár az egyiket, akár a másikat, akár — mindket­tőjüket. Ha Cartert — mondjuk — a túszügyben olyan kudarc éri, ami poli­tikájának teljes csődjét bi­nek: nem minden a függet­lenség kikiáltása, a saját zászló, az önálló parlament, az abból létrehozott kor­mány. A szuverenitás fontos eleme a gazdasági függet­lenség ! Lusakában, Zambia fővá­rosában a héten kilenc af­rikai ország vezetői gyűltek össze, hogy éppen a gazda­sági függetlenségük megte­remtésének stratégiáját pró­bálják kidolgozni. (Zambiáról tudnivaló, hogy valaha Észák-Rhodesiáriak hívták, szomszédja is a most függetlenné váló Zimbab- wénak, - korábbi nevén Dél- Rhodesiának, illetve Rhode­siának.) Angola, Botswana, Mo- zambik, Tanzánia, Zambia, Zimbabwe és . Szváziföld ál­lam- és kormányfői, vala­mint Malawi és Lesotho miniszterei közös nyilatko­zatot adtak ki, amelyben a kilenc ország szorosabb gaz­dasági , együttműködést, s a Dél-Afrikától való gazdasági függőségük csökkentését irá­nyozták elő. Fejleszteni kí­vánják egymás között a köz­lekedést, a szállítást, a táv­Á hét 3 1. Mi lehet az igazság a te­heráni túszügy amerikai— iráni „nyilatkozat-hábo­rújában”? Egy hét alatt vagy kéttu­catnyi nyilatkozat és ellen­nyilatkozat hangzott el Wa­shingtonban és Teheránban (meg az üzenetközvetítést végrehajtó Svájc fővárosá­ban, Bernben) arról, hogy az USA ismét követelte a tú­szok szabadon bocsátását, Irán pedig megint megszab­ta feltételeit. Először az amerikai üze­netek címzettjeit, illetve küldőit illetően voltak állí­tások és cáfolatok: Khomei- nihez is érkezett üzenet? Az elnök küldte, vagy csak a külügyminisztérium? Aztán az üzenetváltás tartalmáról szóltak ellentétes híresztelé­sek: Carter engedékenynek bizonyult vagy — éppenség­gel új fenyegetéseket inté­zett az iráni vezetők címé­re... Az iráni válaszok körül is teljes a bizonyta­lanság: valóban kilátásba helyezték volna, hogy a te- heráni amerikai túszokat ki­veszik az iszlám diákok ke­zéből és a Forradalmi Ta­nács fog értük felelősséget vállalni ? S ha igen, akkor ez azt a lehetőséget tarto­gatja, hogy Irán egy szép napon visszaszolgáltatja a túszokat Amerikának? Mindez csak leegyszerűsí­tett sommázata a tömérdek hírnek és cáfolatnak, amint­hogy az iráni belső erővi­szonyokról is csupán egysí­kú kép alakul ki, ha valaki Khomeini és a köztársasági elnök, Baniszadr szemben állását feltételezi. Persze tény az, hogy az Iráni Isz­lám Köztársaság kikiáltásá­nak első évfordulóján a te- herárii tömeg nagy része Ba­niszadr beszédét tiltakozó közbekiáltásokkal zavarta meg, míg tetszésnyilvánítás­sal kísérte az ajatollah üze­netét, amelyet a főpap fia olvasott fel. Khomeini sze­rint Carter hiába tanúsít megbánást az USA által a múltban elkövetett hibák miatt, az Irán elleni bűn- cselekmények miatt, ha köz­ben továbbra is védelmébe veszi a sahot. Az ajatollah üzenete az iráni nép főel­lenségének változatlanul az 11)80. április £u, vasárnap Egyesült Államokat jelölte meg. S itt említjük meg, hogy Khomeini a Leonyid Brezs- nyevhez intézett táviratában szintén említést tett az USA- nak Irán elleni fenyegetésé­ről. (Az ajatollah válaszolt a szovjet államfőnek az iráni évforduló alkalmából kül­dött jókívánságaira.) 2. Hogyan áll az amerikai elnökválasztási verseny- futás az újabb előválasz­tások után? Bár még két hónap van hátra az amerikai „prima- ry”-k, az előválasztások be­fejezéséig, gyakorlatilag már eldőlt, hogy Carternak lesz a legtöbb voksa a de­mokrata párti elnökjelölő konvención, az ellentábor­ban pedig, a republikánu­soknál, Ronald Reagennek. A héten Kansas és Wis­Az Egyesült Államok által elrendelt búzaszállítási tila­lom nem jelent, különösebb gondot Afganisztán és Irán számára, mert a szükséges importmennyiséget más or­szágokból beszerezhetik. A Nemzetközi Búzatanács adatai szerint Afganisztán búzatermelése 2,3 millió ton­na, az egyenletes ellátás megaalásítáca érdekében zonyítja, vagy ha — ismét csak feltevés ez — Amerika belső gazdasági helyzetében jelentkeznek nem várt és ma már el nem viselhető gon- dok-bajok, akkor nem lehe­tetlen, hogy bedobja a töröl­közőt. Hiszen ezt tette a vi­etnami háború okozta csődöt elismerve annak idején a demokrata Johnson elnök is. A másik oldalon pedig még mindig nincs 100%-ig ki­zárva, hogy Gerald Ford, a korábbi elnök, jóllehet úgy nyilatkozott, hogy nem vál­lalja az, elnökjelöltséget, mégis csak fellép és vala­milyen rendkívüli helyzetre hivatkozva a republikánus párt élére áll. Különben azonban az elő­választások versenysorozata már lefutottnak látszik ... 3. Milyen eredményt hozott kilenc afrikai ország ln- sakai csúcstalálkozója? Idestova két évtizede már, hogy Afrika népei sorra- rendre megtanulni kénytele­mintegy 400 ezer tonna búza importja szükséges. Az im­port anyagi fedezetét az or­szág gyapjútermelése és texl tilipara — elsősorban a hí­res szőnyegek — jelenti. Irán szükséglete búzábcS 6,5 millió tonna. A hazai termelést a Nemzetközi Bú- zalanács 5,5 Wi&ló tonnára-. közlést. Elfogadták a térség ipari és energetikai fejlesz­tési tervét. Egybehangolták oktatási és tudományos programjukat. A mezőgaz­daság teréh állategészség­ügyi intézkedésektől kutató- intézetek létrehozásáig szin­tén megtalálták az együtt­működés formáit. Észre lehet venni, hogy a térség gazdasági integráció­jának létrehozásához a lö­kést most Zimbabwe füg­getlenségének kikiáltása ad­ja meg. Ag új salisbuyi kor­mány pedig több területen próbálja az új ország gazda­sági alapjait megteremteni. A Brit Nemzetközösséghez csatlakozik politikailag, míg gazdaságilag a Közös Piac­hoz közeledik, annak úgyne­vezett „társult állama” lesz. Ennek mintegy ellensúlyo­zására keresi a kapcsolato­kat az afrikai országokkal, hogy kialakuljon Fekete- Afrika gazdasági integráció­ja is. becsüli, az ország import­szükséglete tehát mintegy 1 millió tonna. Ezt a mennyi­séget a korábbi években az Egyesült Államok szállítot­ta. A búza importjának el­lenértékét Irán a kőolajter­melésből biztosítja. Térképünk a két ország legfontosabb búzaszállítóit ábrázolja. Pálfy József Á búza beszerzése A Fehér Ház álláspontja Alkotmányos eszközökkel nem akadályozhatják az olimpikonok utazását WASHINGTON: Az amerikai kormányzat­nak nincs módja arra, hogy alkotmányos eszközökkel akadályozza meg az ameri­kai sportolók Moszkvába utazását, ha a sportolók elég elszántaknak mutatkoznak — vélik amerikai külügy- minisztériumi források. A külügyminisztérium több tisztviselője, aki jobbnak vélte, ha az AP hírügynök­ség nem hozza nyilvános­ságra nevét, kijelentette: „Ha valaki igazán elszánja magát, hogy odautazik, meg­teheti’’. A, Fehér Ház hivatalos ál­láspontja szerint a kor­mánynak „vannak törvé­nyes lehetőségei” az ameri­kai olimpikonok elutazásá­nak megakadályozására, de minden érdekelt fél egyet­ért abban, hogy Carter el­nök a bojkottfelhívás jogán kívül nem sok joggal ren­delkezik ebben az ügyben. Ami a törvényeket illeti, azok csak akkor teszik le­hetővé a kiutazások megta­gadását, ha „bebizonyítják”, hogy háborús veszélyhelyzet van, vagy pedig a kiutazók egészsége,_ illetve biztonsága van veszélyeztetve. . Joseph Onek, a Fehér Ház munka­társa emellett arra hivatko­zik, hogy a kormánynak^ jo­ga van megtiltani a sporto­lóknak pénz kivitelét az or­szágból. TOKIÖ: A japán olimpiai bizott­ság elutasította azt a kínai javaslatot; hogy Japán, Kína és Malaysia sportdiplomatái találkozón vitassák meg a moszkvai olimpia bojkottjá­nak kérdését. A japán kor­mány ugyan elkötelezte ma­gát Carter bojkottfelhívása mellett, az olimpiai bizott­ság azonban eddig nem hi­vatalosan a részvétel mellett foglalt állást. Hírügynökségek jelentik MOSZKVA: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége rati­fikálta a Szovjetunió és az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya kö­zött, a korlátozott létszámú szovjet katonai egységek af­ganisztáni ideiglenes allomá- sozásának feltételeiről kö­tött szerződést. KABUL: Az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság forradalmi tanácsának elnöksége jóvá­hagyta a Szovjetunió és Af­ganisztán kormánya között létrejött szerződést a korlá- • tozott létszámú szovjet ka­tonai egységek Afganisztán­ba való ideiglenes állomá­sozásának feltételeiről. A Bahtar hírügynökség közle­ménye szerint a szerződést korábban a minisztertanács- is megerősítette. MOSZKVA Április 3-án és 4-én mun­katalálkozót tartottak Moszk­vában, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának székházában a Bolgár Kommunista Párt', Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Laoszi Forradalmi Néppárt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egység­párt, a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és a Vietnami Kommunista Párt képviselői. A találkozón az agitációs- propaganda ‘ munka néhány kérdéséről folytattak véle­mény- és információcserét. N’DJAMENA: Keselyűk lakmároznak az utcákon heverő tetemeken Csád fővárosában, amely a két hete folyó polgárháború következtében szinte telje­sen elnéptelenedett. Csádban az ország elnöke és hadügy­minisztere közötti viszály okozta fegyveres ellenséges­kedésnek becslések szerint eddig mintegy ezer halálos áldozata van, de a háború még nem dőlt el. Egyelőre mindkét fél saját küszöbön- álló győzelmét jósolja, és igyekszik megerősített állá­sokat kiépíteni a városban. A mintegy 1100 főnyi fran­cia katonai személyzet tá­maszpontjára húzódva vár­ja a leszámolás befejeződé­sét. LONDON: Ismét sztrájkba kezdett a brit állami acélipari tröszt 20 000 munkása, 24 órával azután, hogy befejeződött az acélmunkások negyedévig tartó bérkövetelési sztrájkja. ROMA: Pertini olasz köztársasági elnök beiktatta az új olasz koalíciós kormányt, amely­nek miniszterelnöke a ke­reszténydemokrata Frances­co Cossiga. Az új kormány jóváhagyását jelentő parla­menti bizalmi szavazást áp­rilis 14-én, vagy 15-én ej­tik meg. A bélapátfalvi új cementgyár gyakorlattal rendelkező KŐFEJTŐT, férfi BETANÍTOTT és SEGÉDMUNKÁSOKAT ALKALMAZ. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. /

Next

/
Thumbnails
Contents