Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-27 / 98. szám

Formatervezett kéziszerszámok Jefefe gffltdaík'sdássaJ e kedvezőtlen termőhelyen Szakbizottság az élelmiszer-termelésért Észak-Magyarország há­rom megyéje: Heves. Bor- i'-jd-Abaúj-Zemplén és Nóg­rádi természetföldrajzi viszo­nyai alapján a kedvezőtlen termőhelyi adottságúak közé tartozik. Mindez meghatá­rozza a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés szerkeze­tét- Ezen a területen az or­szágosnál sokkal több ne­hézséggel küzdenek a nagy­üzemek a jobb eredménye­kért. Adódik ez főleg a ta­laj alacsony aranykorona­értékéből. Így több erőfeszí­téssel, több anyag- és ener­giaráfordítással lehet csak jó \ eredményeket elérni. Sok szó esett erről minap Miskolcon, az akadémiai bi­zottság mezőgazdasági szak­bizottságának alakuló ülé­sén. A három megye jelen­levő szakemberei állást fog­laltak, hogy mit tehetnek a tudományos intézetek a kö­vetkező években a mezőgaz­daság és az erdőgazdaság eredményeinek javításáért. Megfogalmazták, hogy leg­fontosabb feladatuknak te­kintik a tudományos kutatá­sok mielőbbi gyakorlati hasz­nosítását a termelésben. Mindezt összhangban teszik az MSZMP XII. kongresszu­sának határozatával, amely kimondja, hogy . ■a párt igényli a tudomány fokozot­tabb részvételét a döntések megalapozásában, feladataink megoldásában. A tudomá­nyos munkában is az erők ésszerű összpontosítására kell törekedni, főleg azokon a területeken, ahol hagyo­mányaink. adottságaink, a személyi feltételek, az anya- I gii erőforrásaink reális lehe­tőséget adnak az eddiginél nagyobb eredmények eléré- 1 sére. Tervszerűbbé, célratö­rőbbé és közvetlenebbé kell tenni a kutató-fejlesztő mun­kát, a tudományos intézmé­nyek és a termelő üzemek egy üttműködését.. A bizottság munkája tehát sajátos, hiszen a nehezebb feltételek kozott gazdálkodó üzemeket segítik. Különös tekintettel a lejtős területe­ken folytatott talajművelés­hez . nyújtanak szakmai tá­mogatást- Mind a három me­gyében ugyanis sok a 1*7 foknál alacsonyabb lejtő, melyen mezőgazdasággal fog­lalkoznak. A talaj művelési költségek ezeken a területe­ken az országostól csaknem .'!() százalékkal nagyobbak. Több energia és gép felhasz­nálásával végzik a termelést. Mindezek ellenére ezeken a részeken jelentős sikerek születtek az ötödik ötéves terv során. Búzából például Észak-Magyarörszágon is elérték a gazdaságok a hek- tárankénti 3,9. kukoricából a 4,7 és tavaszi árpából pedig a 2,9 tonnát. Mindez a kor­szerű technológiának, a jó fajtáknak, a kémiai anyagok alkalmazásának és a na­gyobb szervezettségnek kö­szönhető. Sok még azonban a ten­nivaló, különösen a lejtős területek további hasznosítá­sára. Ennek'érdekében a bi­zottság közreműködésével a nagyüzemek igyekeznek meg­felelő vetésszerkezettel, a fajták és a technológia he­lyes megválasztásával to­vább növelni a gabonater­melést. Szükség lesz erre, hi­szen a kenyér- és takarmány- gabonára továbbra is nagy az igény! Igyekeznek hozzá­járulni a fehérjeimport csök­kentését elősegítő nagy fe­hér j ehordozó növények. így a borsó és a csillagfürt ki­terjedt termelésével is­Feladatuknak tekintik to­vábbá, hogy az új közgazda- sági környezetben mind a három megyében többet le­gyenek a termőföld éssze­rűbb hasznosításáért. Ennek különöseh Heves, és Nógrád megyében már vannak ked­vező eredményei. A bizott­ság segít abban is, hogy az üzemek mihamarabb mégisc merjék az újabban nemesí­tett növényfajtákat, a kor­szerűbb agrotechnikát, s hoz­zájárulnak azok bevezetésé­hez. Mindehhez támogatást nyújt a Borsodi Vegyi Kom­binát, ahol jelentős mennyi­ségű műtrágyát és növény­védő szert gyártanak. To­vábbá a Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet egri és tarcali állomása, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézete és gyöngyösi főiskolai kara. a Miskolci Állategészségügyi Intézet, a növényvédelmi és agrokémiai állomás, - az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, az Erdészeti Tu­dományos Intézet mátrafüre- di állomása, valamint az Eger-^-Mátra vidéki Borgaz­dasági Kombinát. A szakbizottság elmélyíti kapcsolatait mindazokkal a termelési • rendszerekkel, amelyekkel az Észak-Ma­gyarország három megyéjé­ben gazdálkodó nagyüzemek együttműködnek. így az Egri Szőlőtermelési és Borgazda­sági Rendszerrel, a szolnoki Gabona- és Iparnövényter­melési, illetve az AGRO- COOP rendszerrel. Ezeken kívül a bajai, a gödöllői, va­lamint a BÓVINA—Szikszó —Hortobágyi Húsmarha- és Juh tenyésztési Rendszerrel is. Ez a törekvés a gazdasá­gosságot és a jövedelmező­ség további javítását szolgál­ja. Idei programjuk szerint három fő témát vitatnak meg- Először a hevesi ho­mokhát távlati fejlesztési terveit, különös tekintette) a zöldségtermelés megvalósí­tására. Összegzik, hogy az észak-magyarországi tájon az ötödik ötéves terv során milyen agrárkutatási ered­mények születtek, és hogyan hasznosítják azokat. Megvi­tatják a táj mező- és erdő- gazdaságának hatodik ötéves tervi elképzeléseit és javas­latot tesznek annak teljes ki­dolgozására. Szeretnék, ha Heves. Borsod-Abaúj-Zemp- ilén és Nógrád megye mező- gazdasága a szakbizottság közreműködésé vei még szo­rosabb kapcsolatba kerülne a jövőben. A közös gondok megoldására így még több lehetőség kínálkozik. Mindezek a gondolatok, melyek az alakuló ülésen megfogalmazódtak, jelentős tartalékot jelentenek a kö­vetkező évekre Észak-Ma- gyarország három megyéjé­ben a kedvezőtlen termőhe­lyi adottságok között folyta­tott élelmiszer-termelés javí­tására. Mentusz Károly Színes, szemre tetszető­sebb. az ujjaik hajlatához simuló, formatervezett met' szőollókat és ág-fűrészeket készít a kíiskerttulajdoího- solcnak a Kézásizerszámgyár. Ma már a fejlesztéseknél a külcsín legalább olyan fon­tos. mint a célszerűség, mert a legjobb árut is csak ak­kor lehet jól eladni — akár itthon, akár külföldön — ha látványa magára vonja a figyelmet, esztétikus a „tá­lalása”. Ennek eredményeként már nemcsak a külföldi prospektusokban, hanem a hazai boltok polcain is ott sorakoznak egymás mellett a szemrevaló. élénk színű kéziszerszámok. Az új met­szőollók nyelének régebbi polietilén borítását piros, kék színű pvc váltotta fel. Újdonság, hogy a forgóié' szén ujjtámaszit alakítottak ki, így nem csúszik le a ■kéz, biztos a fogás, kisebb a balesetveszély. Javították a pengék minőségét is. A metsizőölilókaf a Bajai Me­zőgazdaságii Kombinát dol­gozói próbálták ki elsőként. a)kik elmondották hogy se­gítségükké! az eddiginél könnyebb a munka, nem fá­radt el gyorsan a kezük és mintegy 30—35 százalékkal nagyobb teljesítményt értek el. Megváltoztatták az ágfű- részek fogazatát, miáltal már nemcsak egy irányban, hanem ae ideoda mozga­táskor mindkét irányban fog a fűrész, pengének pedig edzett acélszalagot használ­tak fel. A hagyományos mellett új formájú, a ma­rokba illő. ívelt nyelű fű­rész is kapható, többféle színben. Nemsokára a megújuló, egyetemes — közismert ne­vén kombinált — fogónak örülhetnek a barkácsolók, amelyből háromtagú csalá­dot alakítottak ki. Itt is nemcsak a fej, hanem a nyél is tetszetősebb, célsize' rűbb formát ölt (MTI) Hcany S5zcaft>oiie el közöttünk«.. Szűrke fedelű könyvecske. Igazolás arról, hogy tulajdo­nosa, Ötvös Erzsébet 1941- töl surnmásmunkára szegő­dött cl gróf Semsey László birtokára. Iktatószama! 2902,1979 5. Az ügyirat bizonyítja, hogy a munkaképesség-csökkenést vizsgáló bizottság előtt meg­jelent Szabó Istvánná, mun­kaképességének 50 százalé­kát elvesztette. Csak könnyű munkát vállalhat. A két irat kelte között 38 esztendő telt el. Harminc- nyolc esztendő kemény mun­kával, sok bajjal, gonddal és kevéske örömmel. A most 53 éves asszony árnyéka csu­pán annak, ahogy 18 évvel ezelőtt kinézett. Akkor az átányi tsz könyvelője. volt, onnan az ismeretség. Köny­velője a tsz-nek, és aktívája a nőmozgalomnak. Ez utób­binak most már majdnem annyi ideje, mint ahány éves a felszabadulás. Szabó Istvánná sorolja, mit csinált, amióta otthagy­ta az iskola agyonkoptatott padját: ..Summásnak men­tem. 12 éves koromban, 14 évesen megkaptam a sum- méskönyvet is. A felszaba­dulás után is sok nehéz munka volt a sorsóm. Há­rom gyerek mellett dolgoz­tam a kilencholdnyi föl­dön. Utána a tsz-ben. Tol­tam a demokrácia szekerét, ahogy erőmtől tellett. Részt vettem a tanácsok megala­kulásában, tizenkét évig vb- tag voltam. Agitáltam a tsz .«sefil«!*, s i-3 e*i*rg vottam a községi nőtanács titkára. Be­léptem a tsz-be, amikor megszerveztük, ott dolgoz­tam 13 évig.” Npm vádaskodik, csak el­sorolja mit tett, s azt, amit most kap. Az élete neheze igazán akkor kezdődött, ami­kor meghalt a legkisebb gye­rek, a reménység, akire ta­lán támaszkodhattak volna. Belebetegedett. Azokban a hónapokban többet volt táp­pénzen, ■ mint a munkahe­lyén. Akkoriban már bent dolgoztak a férjével együtt Egerben, mert úgy diktálta a két nagyobbik gyerek ér­deke, hogy itt vállaljanak munkát. Otthagyták a meg- szokqttat, á jót, hogy segít­senek. Ki tehet arról, hogy ez is visszájára fordult? De semmi sem lett volna nehéz, még az sem, hogy hónapokig takarítónőként dolgozott könyvelő létére, — ha élet­ben marad a legkisebb. De hát nem. Beteg lett, s mivel már alig tudott dolgozni, egy elkeseredett pillanatában felmondott. Talán örültek is ennek munkahelyén, hiszen jókora teher az olyan mun­katárs, akire nem lehet szá­mítani. Visszamentek a falu­ba, s orvosai tanácsára kér­te a leszázalékolását. Indo­koltnak tűnt a kérelem, nem csupán a 38 kemény mun­kában töltött év miatt. Sok­féle baja mellé társult az is, hogy elvesztette egyik sze­me világát. A bizottság 50 százalékos munkaképesség­csökkenést állapított meg. Es ezzel vette igazában kez­detet. tragédiája Könnyű, túlzott fizikai, szellemi ter­helést nem kívánó munkára lenne szükség. De van ilyen a faluban.?! A kérdésére hosszú ideig annyit sem mondtak, hogy nincs. Egyszerűen hónapokig nem válaszoltak, mint ahogy hetek teltek el válasz nél­kül legutóbbi levelére is. Valaki azt a tanácsot adta neki, kérjen járadékot, ilyen esetekben mód van rá. Való igaz, létezik olyan jogsza­bály, amelynek értelmében kaphatna állandó szociális járadékot, de ehhez legalább öt évet kell az iparban el­tölteni. Neki pedig csak négy évet és 107 napot tudnak igazolni. Hiába a summás- esztendőkkel együtt a majd húsz évre rúgó munkavi­szony. Ezt a jogszabályt, amely lehetetlenné teszi, hogy a tsz-tagságot beszá­mítsák, máig sem változ­tatták meg, noha a tsz-tagok nyugdíjtörvénye már régen más. Utána kellene nézni, dol­gozott-e még másutt? Eszé­be jutott: évekig főzött- a pedagógusoknak, amíg nem volt napközi otthon, ven­déglő a faluban. Kapott is érte a tanácstól havi 500 fo­rintot. így igaz ez is, csak éppen ez a munkaviszony sehol sincs feljegyezve. Hiá­ba tudja a fél falu, nem sze­repel a tanács alkalmazottai között, nem volt bejelentve az SZTK-ba. Sajnos, ennek is csak eey újabb határozat a «3@e, nem jg&iemH * .­Férje, közel a hatvanhoz, havonta átlagosan 3000 fo­rintot keres, Ebből élnék harmad magukkal, mert ők nevelik az egyik unokát. Há­rom embernek 3000 forint enyhén szólva nem sok. S különösen akkor nem, ha abból patikára is kell. Szabóné tehetetlenül néz sorsa ele. Igaz. ha betölti 55. életévét, kapja majd az öreg­ségi nyugdijat, akkor mór beszámítják a summóséve- ket is, a tsz-tagságot is. mintegy húszévnyi időt. De még két év van hátra. S ad­dig is élnie kell... Szabóné esete sajnos nem egyedi történet. Sokan bot­ladoznak még régi jogszabá­lyok kusza ösvényein. Mert elgondolkoztató, hogy öt év­vel a tsz-tagok nyugdíjtör­vényének megváltoztatása után, — amely egyenlővé tette az esélyeket az ipari­akkal — még létezik ilyen megkülönböztető jogszabály. Az is elgondolkoztató, hogy városon sincs, de falvakban még annyira sem, lehetőség, hogy a csökkentebb munka­képességűeknek ne legyen egyetlen menedéke a rok­kantnyugdíj, s ha az sincs, akkor egyszerűen megoldha­tatlanná váljék sorsuk. Hi­szen munkásemberekről van szó. akik szívesebben dol­goznának még, — erejükhöz mérten. Arról meg külön is szólni kell. hogyan mennek el közömbösen régi munka­társak mellett azok, akik esetleg még tehetnének ér­tük valamit. A jogszabályt utólag lehet módosítani. De a közömbösség ellen mi a gyógyszer? És hány ilyen Szabóné él közöltünk. ? m Deák Katísi Köszöntjük testvérvárosainkat A testvérvárosok világnapja alkalmából köszöntjük azokat a városokat, amelyek megyénk városaival állnak kapcsolat­ban. Közöttük Csebokszárit, szovjet Csuvasia fővárosát, amely hosszú évek óta ápolja a baráti kapcsolatokat Eger­rel. Képünkön a drámai színház látható. A bulgáriai Targovistc, megyeszékhelyünk másik testvér­városa. A felvétel a város egyik központi részét mutatja be. A finnországi Pori szintén Egerrel tart kapcsolatot. Képün­kön az óváros, illetve a városháza látható. A dániai líingsted Gyöngyös testvérvárosa. A felvételen a város egy része látható ma­dártávlatból. (Fotó: Molnár István es Szilvás István! 1330. április 2’L,. vamma& ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents