Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-26 / 97. szám
WgMBesggiWHWillimmiiMMIlltllHIlUltiniHltMHHiHMMIigläitSte»«» : PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK ( Veszélyes „játék“ | : A íilR, váratlanul ért és megdöbbentett mindenkit: j • az Egyesült Államok kísérletet tett arra. hogy kato- ■ ■ nai akcióval szabadítsa ki a Teheránban fogva tartott ■ : amerikai túszokat. A Fehér Ház bejelentése a kom- : : mandóakció lényéről — és kudarcáról pénteken haj- ■ • italban hangzott el Washingtonban. A közleményből j : kiderült, és ezt az amerikai elnök tévényilatkozatában : ■ megerősítene: az akció megszervezéséért, elindításé- • : ért és leállításáért a teljes felelősséget ő maga, Carter ; : vállalja, ,,a kiszabadítási műveletet kizárólag emberi- : ességi megfontolásokból rendelték el, azért, hogy meg- ■ • védjék az ország nemzeti érdekeit és csökkentsék a j j nemzetközi feszültséget”. Csak kérdés, hogy mit . ért Carter és a Fehér Ház : : a „feszültség enyhítésén”? Amit a majd négy éve hi- i « vatalban levő amerikai kormányzat eddig tett, az el- ■ • sősorban a feszültség fokozását szolgálta a világ min- : : den térségében. Gondoljunk csak a SALT—II. meg- : • állapodás alapelveit rögzítő vlagyivosztoki megállapo- ■ ■ dás felrúgására, a mindenütt bevethető amerikai ; i gyorshadtest felállítására, az amerikai nukleáris í'a- : j kéták nyugat-európai elhelyezéséről hozott NATO- s ■ döntésre, a szovjetellenes politikai és gazdasági lépé- I ; sekre. és még sorolhatnánk tovább. Vagy mit ért Car- ■ : ter és csapata az amerikai „nemzeti érdekek niegvé- : ■ désén” ? Az iménti példákból már nyilvánvaló, hogy ! : az Egyesült Államok teljhatalmát a világ minden or- • : szaga felett; felelősséget az emberiség — s benne az: amerikai nép — jövője iránt egy cseppet sem. Am : ha a washingtoni érvelésből csupán az „emberiességi ■ megfontolásokat” ragadjuk ki. akkor is sántít az irá- : ni kommandóakció jogosságának indokolása. A kato- j : nai lépéssel ugyanis elsősorban éppen az amerikai tú- ■ • szók életét sodorták veszélybe, meri immár a legdur• vább módon tették próbára Irán türelmét. A Fehér : Ház s maga Carter is azt magyarázgatja, hogy „az ! akciót nem az Iránnal, az iráni néppel való ellensé■ ges érzés vezérelte”. Hát akkor mi? Miért hatoltak be : amerikai katonai gépek a közép-keleti ország légte■ rébe. s miért hangsúlyozza a Fehér Ház, hogy az ösz- : szetűzést az irániakkal elkerülték? Nyilvánvaló, hogy : az Egyesült Államok részéről fegyveres provokáció ■ történt Irán ellen, és végkifejlete szinte jóvátehetet- ; len lenne, ha nem jön közbe a „műszaki hiba”, amiért ; Carter a fegyveres akciót lefújta. ÍGY IS VAN tragikus következménye a koraraan- : dóakciónak: nyolc amerikai katona meghalt, több j megsebesült. S van más következménye is: a világ ; ismét meggyőződhetett Carter elnök felelőtlenségéről. : Újólag meggyőződhettek erről az Egyesült Államok i szövetségesei is: az NSZK-t éppúgy váratlanul érte ; a hír, mint Franciaországot. Carter azonban senkire S nincs tekintettel, a „határozott elnök és elnökjelölt” ; szerepében tetszeleg, és veszélyes játékot folytat. • Kocsi Margit Meghiúsult amerikai akció Az AP amerikai hírügynökség térképe Iránról és az Egyesült Államok kommandóakcin iának feltételezett helyéről, a csillaggal jelzett Tabas környékéről. ^ (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Carter amerikai elnök pénteken reggel, komor hangú tv-beszédben foglalkozott a sikertelen iráni katonai akcióval. A túszok kiszabadítására mát" röviddel foglyul ejtésük — 1979. novembere után megkezdődtek az előkészületek, de „különböző okokból" eddig vártak a terv megvalósitásával — mondotta. Carter szerint az iráni hatóságok „nem tudták vagy nem is akarták” megoldani a túszkérdést, ezért kötelességének éé’ezte. hogy e lépéshez folyamodjék. Az elnök ismételten azt hangsúlyozta, hogy az akció „nem irányult Irán ellen”, harcra nem került sor. Az elnök vállalta a személyes felelősséget az egység elindításáért és visszahívásáért, végül felhívta a szövetségeseket: támogatásuk a túszok szabadulása érdekében „fontosabb, mint valaha”. A szovjet rádió híradásaiban a TASZSZ jelentése alapján a déli óráktól kezdve több ízben is beszámolt az Irán ellen elkövetett amerikai provokációról. A jelentés nevetségesnek minősítette a Fehér Ház első kijelentéseit, amelyek szerint a fegyveres provokáció ,.a nemzetközi helyzet megjavítására” irányult, A szovjet rádió jelentésében nyomatékosan aláhúzta azt is, hogy miközben Washingtonban azt állították: „nem készülnek Irán ellen semmiféle katonai akcióra, addig a katonai hatóságok fegyveres provokációt hajtottak végre Irán ellen. TEHERÁN „Amennyiben az Egyesült Államok még égy ehhez hasonló ostoha kísérletet tesz a teheráni nagykövetségen fogva tartott túszok kiszabadítására. úgy sem én. sem pedig az iráni .kormány nem vállalhat felelősséget a követséget megszálló diákok tetteiért” — mondotta Khomeini ajatollah pénteken. A rádióban ismertetett beszédében az ajatollah hozzáfűzte: „ha az amerikaiaknak sikerült is volna megkö^elí- teniök a nasvkövetség épületét. ott mái’ egyetlen élő embert sem találtak volna”. Kizárólag Carter elnök viseli a felelősséget azért, ami történik” — mondotta Khomeini. A követség épületét megszállva tartó iszlám diákok közölték: amennyiben még egy ilven kísérletet tesz az Fgvestilt Államok, az a túszok és a kotnmandóakrió résztvevőinek életébe fog kerülni. Washingtoni források szerint az amerikai akció azért fulladt kudarcba, mert a túszok kiszabadítására szánt nvolc helikopter knriil három homokviharba került és megrongálódott. flz egyetlen józan út MIÉRT KELL oly sokat és nagy erőfeszítésekkel bizonyítani. hogy csak az enyhülés a járható út és a leszerelés parancsolóan szükséges? Ha a háború és a béke kérdéséről van szó, ez a világpolitika egyetlen ésszerű tétele. így is mondja szinte mindenki. Mégis — az enyhülés, csak nehezen visz- szaesésekkel érvényesül, az általános leszerelés pedig távoli cél. Miért? Induljunk ki egy meglepő és nagyon gyakorlatias példából. Az angol Aerospace vállalat szakszervezeti bizottságának kezdeményezésére mérnökeik kidolgozták a gyár majdani termék- szerkezetét béketermelésre való áttérés esetére. Még a prototípusokat is elkészítették. Sajnos a tulajdonosok felháborodottan visszauta- s tották az „illetéktelen beavatkozást”. Mire mutat ez? Olyan szemléletre, amely kimondatlanul és különböző köntösökben, de ott bujkál a nyugati politikai gondolkodásban és döntésekben. E szemléletet így foglalhatjuk össze: ..A katonai rendelések fellendítik, magas szinten tartják a gazdaságot”. Szerencsére az utóbbi időben kezd betörni a nyugati közgazdaságba —. egyelőre csak elméleti síkon — egy &).NmüsU, 1980. április 20., szombat másik felismerés. A mai ipari és tudományos fejlődést elemezve megállapítják, hogy a fegyvergyártás többé nem játssz-a a gazdaság motorjának szerepét — ellenkezőleg: fékezi azt, a társadalmi szükségletek kie'égí- tésének gátja. Kedvezőtlen még a foglalkoztatottságra is,: egymilliárd dollár befektetés 53 ezer munkahelyet teremt a polgári termelésben. mig a katonaiban csak 45 ezret. De akkor miért ragaszkodnak a hadiipari vállalatok a fegyvergyártáshoz? Mert. saját érdekeiket nézik, a biztos haszonnal kecsegtető állami megrendeléseket várják. Hosszan lehetne folytatni e nemzetközi vita érveinek, a polgári termelés előnyeinek fölsorolását, de az elmondottak is elegendőek egy fontos megállapításhoz: a tőkés gazdasági rendben sem végzetszerűen szükséges a fegyvergyártás, ott is kínál kedvező lehetőségeket, jó‘ megoldásodat a nemzetközi ipari-tudományos kapcsolatokat kibontakoztató enyhülés. Ez azt jelzi, hogy nagy szükség van a világméretű békepropagandára, tudósok és politikusok megsokszorozott erőfeszítésére. Hiszen az enyhülés mindenkinek jó, vagy mondjuk így, az emberiség nagy többségének előnyös gazdasági, politikai, emberi szempontból egyaránt. Nem kegy, vagy ajándék, amelyet egyik fél ad a másiknak, nem áldozat, amelyet valamelyik csoport hoz a másikért. Ószinten es egyértelműen fejezte ki ezt a gondolatot az MSZMP XII. kongresszusán elhangzott beszámoló: „Most min-, den ország, minden nép érdekének az felel meg, ha a kormányok felelősen foglalnak állást, és hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez: a biztonság megszilárdításához, a béke megőrzéséhez”. KÍVÁNJUK AZ ENYHÜLÉST, sok előnyét élveztük a múlt évtizedben. Ami a magyar társadalomban ez idő alatt végbement, ahhoz szükséges volt a nemzetközi légkör megjavülása. Sokszorosára nőtt külkereskedelmünk, százszámra jöttek létre hosszú távú kooperációk. Soha ennyi magyar politikus nem utazott külföldre, s nem fogadott ennyi hivatalos látogatót hazánk. Egy évtized alatt megkétszereződött a hozzánk érkező idegen, és a külföldre utazó magyar turisták száma. Nagyon fontos hajtóerő a gazdaság, sok esetben nyíltan. vagy rejtetten irányítja a politikát — de nem az egyetlen terület, amelyen megmutatkozik az enyhülés hatása. A hetvenes évek Európája meggyőző bizonyítékot szolgáltat erre. Ekkor jöttek létre az NSZK és a szocialista országok szerződései. ekkor szűnt meg Nyugat-Berlin politikai tűzfészek lenni. Ez idő alatt szilárdultak meg a béke egyik biztosítékaként a nagy múltra tekintő szovjet— trancia kapcsolatok. Eltűnt a spanyol, a portugál, és a görög fasiszta rendszer, nagy tekintélyre tettek szert Nyu- gat-Európa kommunista pártjai. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének eszméje, amelyet a szocialista országok hoztak a politikai köztudatba, s küzdöttek érte szívósan, kitartóan — igazolta önmagát. Döbbented kérdi most már az ember: miért nem folytatja földrészünk. amit elkezdett? Minden felelős politikus kijelenti Európában, Észak-Ameriká- ban és másutt: az enyhülésnek nincs ésszerű alternatívája. másszóval ez az egyetlen józan út. Mégsem számíthatunk egyenletes haladásra, éppen most tapasztalhatjuk ezt a nyugatiak sorozatos lépései láttán. Az érdekek összeütközése, a nemzetközi méretű osztályharc. egyes nyugati kormányok és csoportok törekvése, hogy az erőfölény megszerzésével előnyösebb gazdasági, politikai helyzetbe kerüljenek — hullámzóvá, feszültté teszi a nemzetközi életet. Mindez azonban nem változtat a tényen, hogy az enyhülés valamennyi állam és nép számára előnyös. Ezért mondhatta Kádár János kongresszusi záróbeszédében: meggyőződése, hogy az emberiségnek nincs más útja. jövője, reménye, mint a béke. TUDOMÁSUL KELL VEN NI, — úgy látszik ez szintén a nemzetközi élet törvénye —. hogy azért is keményen meg kell küzdeni, ami hasznos, jó, ésszerű. Tatár Imre Intézkedések szükségesek a leszerelés érdekében Szovjet—francia közös közlemény Moszkvában pénteken közös közleményt hoztak nyilvánosságra Andrej Grorhi- kónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminiszterének a francia kormány meghívására április 23—25, között Párizsban tett látogatásáról. Látogatása során Andrej Gromiko tárgyalásokat folytatott Jean Francois-Poncet francia külügyminiszterrel, s fogadta őt Valery Giscard d’Estaing köztársasági elnök is. E találkozó során a felek nyílt, mélyreható eszmecserét folytattak. Megvizsgálták a gazdasági, valamint tudományos és kulturális téren kialakult szovjet—francia kapcsolatok különböző kérdéseit, s kifejezték azt a kívánságukat. hogy ezek a kapcsolatok tovább fejlődjenek. A szovjet és a francia külügyminiszter áttekintette a jelenlegi nemzetközi helyzetet. s ennek során mindketten kifejtették országaiknak az afganisztáni kérdéssel kapcsolatos álláspontját. Megvizsgálták a madridi találkozó előkészítésével és távlataival kapcsolatos kérdéseket, s hangot adtak kívánságuknak. hogy a találkozó olyan légkörben menjen végbe, amely lehetővé tenné hasznos eredmények elérését es ezzel biztosítaná * a tanácskozás sikerét. Az európai biztonság és leszerelés katonai szempont» jainak megvitatása során a felek kifejezték kívánságukat, hogy a madridi találkozón megállapodás szülessen egy e témával kapcsolatos konferencia céljairól, tartalmáról és összehívásának rendjéről. A felek ismételten hangsúlyozták, hogy intézkedéseket keli hozni az általános, hatékony és ellenőrzés mellett megvalósítandó leszerelés érdekében. A szovjet és a francia külügyminiszter megvitatta a közel-keleti, valamint a különböző ázsiai és afrikai térségekben kialakult helyzetet is. A felek véleménye szerint a szovjet külügyminiszter franciaországi látogatása a jelenlegi helyzetben különösen jelentőséggel bír. Hangsúlyozták, hogy mindkét fél érdekelt az országaik közötti kapcsolatok fenntartásában. Andrej Gromiko szovjetunióbeli látogatásra hívta meg Jean Francois-Poncet francia külügyminiffltert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját később egyeztetik. (MTI) Kiválóakat ünnepeltek (Folytatás az 1. oldalról) vendégek között ott volt Béta Albert, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának igazgatója, dr. Varjú Vilmos, az egri városi tanács vb-titkára s részt vettek -a társüzemek, közöttük a me gyei postahivatal vezetői, is. Nagyvári Péter, az üzem vezetője emlékezett meg a munka ünnepéről és szólt azokról az eredményekről, amelyek révén elnyerték ezt az elismerést. A mintegy 250 dolgozót foglalkoztató üzemnek kilenc körzetmestersége s három központos üzemegysége dolgozik a megyében: 24 ezer 300 távbeszélőhelyet működtetnek. Munkájuk minőségét jellemzi, hogy az automata és a kézi kapcsolású hálózatban egyaránt jóval kevesebb hibát észlellek, mint amennyi a postaigazgatóság átlaga. Az elhárítás több mint egv órával volt gyorsabb ugyancsak a postaigazgatóság átlagánál. A központoknál műszaki hiba nem fordult elő. Az üzem túlteljesítette hálózatépítési tervét is. Egerben 1979-ben több mint kétezer állomást kapcsoltak be, egy év alatt szinte megduplázva1 a telefonelőfizetők számát. Természetesen igen sok az új igénylő is, jelenleg 1600 várakozót tartanak szómon. Jó eredményeket értek el ,a hálózatíenntartásban is, bár a munkát nehezítette. hogy különböző építkezések miatt a kábelrongálók 240 ezer forint kárt okoztak. Az ünnepségen Sztahura László, a Miskolci Postaigazgatóság műszaki igazgatóhelyettese adta át az élüzem cím dokumentumát, az oklevelet. ezután vehette ál jutalmát az arany fokozatot elért egri Ericsson szocialista brigád. Hatan kaptak kiváló dolgozó kitüntetést hármán nyerték el a szakma ifjú mestere címet. Nem kell sorbaállnia! Üdvözletét dísztáviratlapon már az esedékesség előtt 15 nappal H JELZÉSSEL FELADHATJA! Az esedékesség előtt legalább 3 nappal feladott dísztávirat dija KEDVEZMÉNYES!
