Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-26 / 97. szám

Or. Szíjártó Károly legfőbb ügyész nyilatkozatéi Csökkent a törvénysértések száma Fokozni a gazdálkodási fegyelmet — Sok az ittas gépjárművezető Tovább erősödött a fel­ügyeletet és ellenőrzést ellá­tó szerveknek a törvényes­ségért érzett felelőssége. Ta- vtny például az ügyészségek több mint félezer szervet kértek fel vizsgálatok meg­látására. saját hatáskörben pedig mintegy 3300 vizsgála­tot tartottak az állami hiva­taloknál. a gazdálkodó szer­veknél és a döntőbizottsá­gok nil. Az ügyészi általános feli’tysieti és polgári jogi tevékenység elmúlt évi ta­pasz la'atairól. valamint a bűnözés alakulásáról dr. Szíja -ló Károly, a legfőbb ügyész nyilatkozott az MTI mun katársának. — Kedvező tapasztalatokat szereztünk az államigazgatá­si hatóságok munkájától. A korábbi időszakhoz viszonyít­va csökkent az ügyészek ál­tal felfedett törvénysértések száma és súlya. Vizsgálataink alapján azonban még így is 635 óvást, mintegy ' 2000 fel­szólalást és 27 figyelmezte­tést nyújtottunk be. s csak­nem 600 esetben kezdemé­nyeztük a törvénysértésekért vétkes személyek fele­lősségre vonását. A jogsérté­sek okai elsősorban hiányos jogismeretre, téves jogértel­mezésre. olykor figyelmetlen­ségre vezethetők vissza. — A szabálysértési eljárá­sokat vizsgálva különös fi­gyelmet fordítottunk az ál­lampolgárok személyes sza­badságát korlátozó intézke­dések törvényességére. Meg­különböztetett figyelemmel kísértük azt is. miként ér­vényesülnek a dolgozóknak a munkaviszonnyal kapcsola­tos alapvető jogai a jogalkal­mazásban. Népgazdasági fel­adataink megoldásában je­lentős szerepe van a módosí­tott Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelete he­lyes alkalmazásának. Ügyészi eszközökkel segítségét nyúj­tottunk ahhoz is, hogy kel­lően érvényesüljenek a mun­kafegyelmet szilárdító mun­káltatói intézkedések. Tár­sadalmi érdek, hogy a gaz­dálkodó szervezeteknél erő­södjék a munkafegyelem. Megengedhetetlen, hogy egyes dolgozók munkára képtelen állapotban jelenjenek meg munkahelyükön, vagy nap­közben szeszes italt fogyasz- szanak. s így saját maguk vagy mások életét, testi ép­ségét veszélyeztessék. Néhány kirívó esetben tör­vényességi óvással éltem a megfelelő súlyú fegyelmi büntetés megállapítása és a helyes joggyakorlat kialakí­tása érdekében. Tavaly a Nehézipari Minisztérium fel­ügyelete alá tartozó vegyipa­ri vállalatok munkavédelmi tevékenységét vettük nagyí­tó alá. Örömmel állapíthat­tuk meg. hogy e területen színvonalasabb a munkavé­delem. mint az ipar sok más ágában, s az üzemi balesetek száma is csökkent. Kedve­zőtlen viszont, hogy nőtt az egy balesetre jutó táppénzes napok száma. — Gazdaságpolitikai célja­ink eléréséhez elengedhetet­len a gazdálkodási fegyelem szilárdítása, a gazdálkodó szervek kapcsolatait rendező és szabályozó jogi rendelke­zések helyes alkalmazása. Ez arra kötelezi az ügyészi szer­veket is, hogy figyelemmel kísérjék a . gazdálkodó szer­vezetek működését. Tapasz­talataink szerint a vállalatok és a szövetkezetek egy ré­szénél a gazdálkodási fegye­lem korántsem kielégítő. A nagyobb nyereség elérése ér­dekében gyakran nyúlnak meg nem engedett eszkö­zökhöz, megsértik az. árak kialakítására, képzésére vo­natkozó jogszabályokat. Ilyen okokból tavaly is többször kezdeményeztem gazdasági birság kiszabását. Az árszínvonal stabilitása, a gazdálkodási fegyelem erősí­tése azonban megkívánja, hogy a gazdasági bírság in­dítványozására jogosult va­lamennyi szerv jobban éljen ezzel az eszközzel. — Jogrendszerünk szi­lárdságával és társadalmi- gazdasági fejlődésünkkel szoros összefüggésbe hozha­tó. hogy a bűnözés évről évre kismértékben csökken. Tavaly — az előző évhez ké­pest — az ismertté vált köz­vádas bűncselekmények szá­ma 1,3 százalékkal, az elkö­vetők száma 6.5 százalékkal volt kevesebb. Derűlátásra azonban nincs okunk, mivel az elmúlt 15 esztendő átla­gában a bűnüldöző és igaz­ságszolgáltató szervek éven­te több mint 120 000 közvá­das bűncselekménnyel talál­koztak. Említést érdemel — a bűnözés struktúrájában alapvető változásokhoz veze­tett — az új BtK. hatályba lépése. Ennek tudható be, hogy 1979. első felében 56 százalék volt a súlyosabb jogsértések, vagyis a bűntet­tek aránya, a második fél­évben viszont 26 százalékra csökkent, míg a vétségeké 74 százalékra emelkedett. A bűncselekményeknek több mint fele vagyon elleni. a társadalmi tulajdont, vagy a személyek javait károsítja. Sajnos, növekszik a betöré­ses lopások számú. Az állampolgárok felüle­tessége is hozzájárul ahhoz, hogy tavaly az előző évinél is több, 3 027 gépkocsit vi­hettek el a bűncselekmények elkövetői. Egyébként a sze­mélyek javaiban bűncselek­ménnyel okozott kár meg­haladta a 162 milliót. A tár­sadalmi tulajdon őrzése, ke­zelése általában jól szerve­zett. Nem egy esetben vi­szont az ellenőrzés elképesz­tő fogyatékosságai tesznek lehetővé igen nagy kárt oko­zó bűncselekményeket, ösz- szességében a társadalmi tu­lajdonban bűncselekménnyel okozott kár növekedett, ta­valy 241. millió forint érték­re tehető. Lakatos lett — A bűnözési „ranglistán" a vagyon elleni bűncselek­mények után második helyen a közlekedési bűncselekmé­nyek elkövetői szerepelnek. Igaz. e bűncselekmények száma 13 százalékkal csök­kent, de csak azért, mert az új Btk. néhány közúti köz­lekedési cselekményt sza­bálysértéssé nyilvánított. A közlekedési fegyelem súlyos lazaságára mutat, hogy e bűncselekmények 70 százalé­kát ittas járművezetők kö­vetik el. Minden halódik közúti baleset okai között szerepel az ittasság. Az ügyészek a bírósági eljárás­ban következetesen indítvá­nyozzák a hosszabb-rövidebb időre való eltiltást a jármű- vezetéstől. — Csökkent az erőszakos és a garázda jellegű bűncse­lekmények száma: tavaly csaknem 13 000 ilyen bűn- cselekmény történt, ám ezen belül nőtt a rablások aránya. Ezek elkövetési ideje, helye és módja az utóbbi időben mind több alkalommal vált ki jogos felháborodást köz­véleményünkben. ezért is helyezünk nagy súlyt az ilyen cselekmények megelő­zésére. Több év távlatában vizsgálva, sajnos emelkedő tendenciát mutatnak a gaz­dasági bűncselekmények. Ez a vám- és a deviza-bűncse­lekmények elszaparodásá- sának következménye. Szá­muk 1979-ben meghárom­szorozódott. az 1965. évihez viszonyítva. A vámbűncse­lekmények mintegy kéthar­madát magyar, egyharmadát külföldi állampolgárok köve­tik el. A deviza-bűncselek­ményeknél a külföldiek ará­nya kisebb, de olykor veszé­lyesebb. Az utóbbi években nemzetközi csenipész-bűnszö- vetségek is működtek ha­zánkban. Nálunk nincs szervezett al­világ. de minden erőfeszítést meg kell tennünk azért, hogy hazánk ne legyen nem­zetközi csempészbandák tag­jainak találkozóhelye — mondotta befejezésül dr. Szíjártó Kárőly. Fémreszelékek között Ha úgy vesszük, világos is, tágas is a helyiség, amiben a tizennégy szakmunkás- tanuló vígan elfér, de nem kell szűkölködniük az aszta­loknak sem. Satuk bontják meg az asztallapok síkjának vonalát. Barna felületű vas­darabokat harapnak össze a fémpofák, hogy a négyszög­acélok testét odatartsák a fémfűrész sűrű fogainak. Ezüstös színű fémreszelék hullik a padlózatra. Bakan­csok. viseltes cipők topognak a reszelékben. Tizenéves fia­talok’ szorgoskodnak a szer­számokkal, küszködnek a fémmel. Ilyen a gyöngyösi Agro- mechanika Ipari Szövetkezet tanműhelye. Szürke, jellegte­len helyiség? Rózsalugasnak ugyan aligha nevezhető, de milyennek kellene lennie? ★ Széptelki József főkönyve­lő mondja: — Az új üzemcsarnokban modern, kilencszer huszonhét méteres műhely várja a fia­talokat. aminek egy részét már a betelepített gépek foglalják el. — Milyen állagúak azok a gépek, amiket a fiatalok kapnak? — Természetesen jók. hi­szen rossz gépeken nem le­het megtanulni a szakmát. — Hogyan tudják kihasz­nálni ezt a gépparkot? —. Ügy is, hogy a tanulok kél csoportban, három-há­rom napon dolgoznak a gé­peken, de úgy is, hogy álta­lában termelőmunkát vé­geznek. Kivéve a kezdőket. Amit gyártanak, azt fel tud­juk használni. Harmath József műszaki oktató még hozzátette: — Semmi értelme sincs annak, ha a-fiatalók a „sze­métdombnak” dolgoznak. Egészen másképpen végzik a munkájukat, ha tudják, hogy annak eredménye milyen végtermékbe kerül be alko­tóelemként. — És milyen a fiatalok tudásanyaga, amivel a szak­munkásképzőbe jönnek? — Általában a leggyen­gébb bizonyítvánnyal ren­delkezők jelentkeznek az in­tézetbe. A jobbak a szakkö­zépbe igyekeznek. Akik ide kérik magukat, azok éppen csak elérik a megfelelőt. — Mit számít ez a reszelő vagy a fűrész használatához? — Nagyon sokat. Minden szakmának vannak finomsá­gai. fogásai, fortélyai. Ezek­nek az elsajátításához meg­felelő tudás is kell. De még a kézügyesség mértékét is jelentősen befolyásolják a szellemi tényezők. Nem be­szélve arról, hogy ma már a gépek működtetéséhez ko­moly számításokat is el kell tudni végezni. Lám, a jó reszeléshez tud­ni is kell — mondhatjuk bi­zonyos mértékű kötekedés- sel. Pedig: így igaz. Próbaüzem a BVM dunaújvárosi betonüzemében Elkészült az évi százhetven­ezer köbméter kapacitású be- lonüzein a Beton- és Vasbe­tonipari Művek dunaújváro­si gyárában. Az automata gépekkel felszerelt korszerű létesítmény — amely már próbaüzemei — a tervek szerint az idén több mint negyvenötezer köbméter be­tont állít elő. (MTI fotó: Branstetter Sán­dor felvétele — KS) Kézierő-takarékos módszer Gabonavetés - olcsóbban Széesi Gyula, a tarnamérai Lenin Termelőszövetkezet műszaki főágazat-vezetője szívesen újít. Már régóta­foglalkoztatta a gondolat, hogyan lehetne kézi erő nél- kül feltölteni a vetőgépeket. Elképzelését a téli hetekben munkatársaival megvalósí­totta. Azóta már bevezették és eredményesen alkalmaz­zák a közös gazdaságban. — A magamfajta mérnök­től sokat várnak — magya­rázza a fiatal szakember. — Az újítás munkaköri köteles­ségem. A szántóföldön ősz­szel és tavasszal nálunk is mindig munkacsúcs van. Ilyenkor vetünk is. amely kézimunka-igényes. Hiába van traktorhoz kötött vető­gép. azt eddig kézi erővel három ember töltötte fel mag-vakkal. Miután egyre csökken a kézi munka szö­vetkezetünkben is. a szükség vitt arra. hogy változtas­sunk^ régip és valami más­sal, olcsóbbal megoldjuk ezt. Újítással a vetőgépeket, gépi úton töltjük fel magvakkal. Újszerű ez. nemigen alkal­mazzák még másutt! Lénye­ge nagyon egyszerű. Vásárol­tunk egytengelyes billenő pótkocsit. Ez mozgékonyabb és olcsóbb is, mint a kétten­gelyes kocsi. A hátsó része azonban kinyílik. így először Nacjy István a 3-as iskola tanulója volt Gyöngyösön. Ö azok közé tartozik, akik 3.2- vel végezték el az általános iskolát. — Most már négyes fölött van az átlagom. Fűrészel. Négyszögacélból vág le ujjnyi hosszúságú da­rabokat. Ebből éppen ki­lencven kell a szép rajzó korláthoz, ani.it a TÜSZSZI részére készítenek el társa­dalmi munkában. — Mi szép van ebben a munkában? — Az, hogy tudom, mihez kellenek ezek az elemek. Aztán elmagyarázza, hogy a fémfűrészt nem lehet akár-, hogy megmarkolni, hová fog a jobb kezével és hová a ballal. Ez i-s a szakmához tartozik. Kiderül, hogy nem ide ké­szült eredetileg. Szegeden húzott le egy évet — kevés sikerrel. — Többet törődtem a szó­rakozással. mint kellett vol­na. Ott ugyan kollégiumban laktam; de itthon szigorúb­ban fognak. Itt már tanul­nom kell. Horváth Miklós pedig a jövőjét képzeli el másként, minthogy itt gépet szereljen. Erdésznek szeretne, de még inkább hivatásos vadásznak. De annyi a jelentkező ott, hogy. . . ! — Nekünk otthon van egy kis műhelyünk, ahol apuval együtt szoktunk barkácsolni a szcíbad időnkben, lilkép­a nyitószíerkezetet lezártuk és rögzítettük a kocsit. Ezzel a mag nem ömlik ki belőle. A kocsiszekrény végén ki­alakítottunk egy tölcsérszerű nyílást, melybe 160 millimé­ter átmérőjű acélsodrású, gumírozott szívócsövet erősí­tettünk. Ez nem más. mint egy öntözőszivattyú szívócsö­ve. A pótkocsit MTZ-traik- torhoz kötöttük. amely hidraulikusan billenti meg a vetőmaggal feltöltött kocsi- szekrényt és a magvak a csövön keresztül, emberi kéz érintése nélkül, a vetőgép tartályába jutnak. Korábban a méraiak is zsákokból, illetve vödörrel töltötték fel a vetőgépeket magvakkal, melyhez három ember kellett egyszerre. Az új módszerrel viszont a traktoros veszi át ennek a munkának az irányítását, akit a vetőgép farosa se­gít. — Kézierő-takarékos ez a folyamat — mondja a főága- zat-vezető — ezáltal pénzt spórolunk meg. Izgultam is érte, hogy sikerül-e. de az elmúlt hetekben azt hiszem bevált, mert 160 hektár bor­sót és 300 hektár tavaszi ár­pát vetettünk így el. Előnye, hogy a billenős pótkocsi 4—5 órás munkával átalakítható ehhez a módszerhez, és ve­zeltem. hogy egy kis kovács­tűzhelyt is beállítunk majd, mert nagyon vonz az izzó vas. Örömet ad. ahogy a tű­zés fém engedelmeskedik a kalapácsnak amit én fogok, és tudom, milyen erővel és hová kell ütni az izzó vasra ahhoz, hogy úgy változtassa az alakját, ahogy én aka­rom. Mondja valaki, hogy ezek a szavak nem rejtenek ma­gukban szakmai vonzódást is? És mégis — vadásznak lenni: ez az álmainak a csú­csa. ★ Szűcsiből jár be iRák Sán­dor, aki már hatodikos ko­rában kereste magának a megfelelő szakmát, mert ne­héz volt döntenie. — A szüleim azt mond­ták, mesterséget kell tanul­nom. — Miért éppen lakatos lett? — Rendeztek az iskolánk­ban pályaválasztási tanács­adást és akkor gondoltam ar­ra először, hogy ... lakatos leszek. — Tudott valamit erről a szakmáról? — Semmit. Azt már csak halkabban mondja el. hogy a focin kí­vül csupán a diszkó, a szó­rakozás érdekelte. Most már ..megkomolyodott”, amire a legutóbbi félévi eredmény is rákén ys zer í t et te. —- A foci csak szórakozás­nak kell. mert a szakmából szeretnék megélni. Pedig az ificsapat stabil középhátvédje, aki nem min­den eredmény nélkül ka­csintgathatna a- börhibda fe­lé tosiaóbra is. le egy 32 soros Lajta-vető- gé- három perc alatt feltölt­hető négyzsáknyi vetőmag­gal. ami 280 kiló. Ezt kézi erő­vel, hagyományosan, ennyi idő alatt nem lehet elvégez­ni! Az új módszerrel tehát sokkal termelékennyebbé vá­lik a vetés, és nehéz fizikai munkát szabadít fel. Különö­sen a kalászosok és a borsó vetésénél van nagy jelentő­sége. mellyel gyorsítható a munkafolyamat.' Az újításról Kurunczi István szövetkezeti elnök így vélekedik: — Főleg az őszi vetés gyorsítására hasznosítjuk ezt a módszent már az idén is. Most tavasszal ugyanis jól bizonyított. Naponta két, egytengelyes pótkocsi alkal­mazásával hat ember mun­káját takarítjuk meg. ami a szervezést tovább javítja. Ez a termelékenységben és a költséggazdálkodásban je­lentős. Nem beszélve arról, hogy a vetőmag nem sérül meg, a minősége ugyanolyan marad, mintha zsákból vagy vödörből töltenék fel a ve­tőgépeket. Előnye az is, hogy a pótkocsik közvetlenül a magtárból, kanalas gépi ra­kodóval. azonnal feltölthetők vetőmagvakkal, tehát még zsákból sem kell pakolni. Mentusz Károly Ö azonban ragaszkodik ahhoz a szakmához, amit annak idején nem is létszük­ségletből választott ki ma­gának. Hja, az életben az utak nem mindig egyenesek, hadd bölcselkedjünk ezzel a korántsem sziporkázó mon­dással, ★ Ha fontoskodni akarnánk, azt mondanánk: íme. így születik a munkásosztály. De fontoskodás nélkül is állít­hatjuk: így lesz az egyik és a másik — szakmunkásta­nuló. Aztán szákmunkás. Harmadéves korában már a termelési feladatokba segít be, teljesítményben dolgo­zik. Ha a felnőttek normá­jának nyolcvan százalékát eléri, megkapja a kezdő szakmunkás órabérét. Tehát komolyan veszik. Még szerződést is kötnek vele. amikor még másodéves. Ahány hónapon át felveszi ezt a társadalmi ösztöndíjat a szövetkezettől — a mi ese­tünkben —. annyi hónapot kell munkában eltöltenie. Egy részük marad még azután is, \más részük... — Ma a vezetőségünknek több tagja olyan, aki nálunk volt: szakmunkástanuló is — jegyezte meg a főkönyvelő. Ami azt is mutatja, hogy a szakma megismerése kötő­déseket is eredményezhet. Így is van ez rendjén. G. Molnár Ferenc 1980. április U., /

Next

/
Thumbnails
Contents