Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-25 / 96. szám

PAKSRA KÉSZÜLNEK Olcsóbb fői megépíteni HA A PUDDING PRO RÁJA az, hogy megeszik, akitor az épületé az, hogy lakják. A szakácsot a tányé­ron hagyott étel mennyisége, az építőipari vállalatot a ga­ranciális javítások nagysága minősíti. A jogban ismert az éves és a hároméves, úgynevezett szavatossági kötelezettség. A gyakorlatban ezeket össze­vontan és tömören csak ga­ranciának hívják — így sze­repel e cikkben is — bár ez jogilag mást jelent. Az egy­éves időtartam alatt vala­mennyi hibát ki kell javíta­nia a kivitelezőnek, míg ezen túl a harmadik év végéig csak az úgynevezett alkal­matlan szolgáltatásáért áll fenn a felelőssége; Ekkor már az ajtóról lepergett festék a lakó kára, de a ve­temedett ajtólap kicserélését követelhetik a vállalattól. A vállalatok garanciális részlegei többnyire . elkülö­nült szervezetben, az átla­gosnál jobb szakmunkások­kal dolgoznak. Az elkülönü- -lés azonban nagyon viszony­lagos, két okból is. Egyrészt okulásképpen, a garancia ta­pasztalatait és költségeit va­lamiképpen vissza kell csa­tolni a termelő egységekhez, másrészt a munkacsúcsokban — leginkább november-de­cember táján — maguk a garanciális munkások is új értéket termelőkké válnak. E két ok nagyon is összefügg. Egy évente másfél rflilliárd forintot termelő vállalatnál a garanciális költség nem több 10—15 millió forintnál, tehát nem lépi túl az egy százalé­kot. Az arány talán érzékel­teti, hogy a vállalatnál a másfél milliárd, tehát az új lakások építése lesz a szív­ügye mindenkinek — nem utolsósorban azért, mivel a zsebük teltsége is ettől függ. Ezután csoda, ha sem a jel­lemző hibákat bemutató, fo­tókkal illusztrált előadások, sem a termelők-garanciáli- sok közös béralapja nem vál­R övidre nyírt, barna haj, délceg termet, fájós derék. Aminek már csak Szoboszló. vagy Zsóri meleg gyógyvize használ. Igen. Pádár Pál, a hatvani­ak mestercukrásza, alapjá­ban véve fiatalos. Nyoma sincs rajta negyvenhárom esztendei szolgálatnak, amit a Kossuth téri, Stiller-féle műhelyben kezdett, s pár hete ott is fejezett be. zakó­ján dekorációkkal, amelyek közül a Munka Érdemrend ezüst fokozata csillog a leg­fényesebben. Tehát fiatalos! De akárhogyan számoljuk, túljutott a hatvanon. Még pedig olyan búcsúztatás kö­zepette. ami miniszternek se igen jár ki. Az öreg mű­helyben együtt volt a csa­lád, az aranyjelvényes Pető­fi brigád, s nem akart vége szakadni a köszöntőnek és a köszönetnek. Az álész veze­tői próbálkoztak is vele, hogy toztat ^ helyzeten? Csodák nincsenek, így megesik, hogy decemberben az a festő má­zolja a lakások ablakait, aki előre tudja, hogy a szent át­adás nevében pocsékol anya­got, munkát, mert tavasszal -r, amikor jut idő a garan­ciális munkára is — ő fogja lekaparni a fagymarta fes­tékréteget. A lakókat bosszantó, idő­ben ki nem javított hibák és a „menteni, ami menthető" elven elnyújtott polgári pe­rek alapja tehát az építés —, vagy ahogyan a vállalatok­nál hívják, a termelés — az összes fogyatékosságával éke­sítve. Mi bosszantja a lakót? A gidres-gödrös aljzatra ra­gasztott, felváló padló, a hullámzó csempe, a máris pattogó mázolás, a beázó te­tő és az ablakokon besüvítő szél. A HIBÁK ZÖME tehát a befejező munkák során ke­letkezik. Akkor, amikor haj­rában készül minden. Ekkor termelődik újra a garánciális részleg feladata. A lakhatást gátló hibák kiküszöbölése címén ők fejezik be az épü­leteket, majd kijavítják az amúgy egyáltalán nem tör­vényszerű hibákat. A saját mulasztásból, vagy éppen „túlzott igyekezetből" eredő hibákról ritkábban be­szélnek az építők, mint ahányszor alvállalkozóikra, vagy szállítóikra hivatkoz­nak. A rosszul záródó ablak valóban az épületasztalos­Jelenleg baromfiból 17 és fél kiló az egy főre jutó fo­gyasztás, s várhatóan ez a mennyiség az igények növe­kedésével tovább emelkedik. Ehhez azonban nagyarányú fejlesztésekre van szükség. Erről, s az iparág terveiről, exportlehetőségei ről tartott csütörtökön sajtótájékoztatót dr. Tobak István, a Baromfi- feldolgozó Vállalatok Tröszt­maradásra bírják- Ö azonban érezte, hogy át kell adnia a stafétabotot. Akad jó néhány az egykori tanítványok kö­zül. akikre tiszta lelkiisme­rettel bízhatja a műhelyt. N egyvenhárom .esztendő! Maga is meghökken, hä visszagondol a megtett útra. Az inasévekre. Később gimnáziumi tanulmányaira. Majő egy fölfelé ívelő cuk­rászpálya terhes, de sikerek­kel tűzdelt szakaszaira. Ta­nult és tanított olykor egy­szerre. Például amikor üz­letvezetői képesítést szerzett, s a szakácskodás, felszolgá­lás ismereteivel kellett ki- bővílenie tudását. Meg per­sze egy-egy területi vagy or­szágos verseny alkalmából, amihez hónapos előkészület kellett. .Mennyire volt érde­mes? Kis büszkeséggel mondja, hogy hét szakmai bemutatóról tért haza arany oklevéllel, s nem feledi tor­takölteményét, az Ébredő tavaszt, amely édességből ké­szített vadvirágcsokrot vará­zsolt a zsűri elé. Fájdalmak is belenyilaltak közben, ám nem deréktájon. A szíve szo­rult össze harminc esztende­je. amikor a tárgyalóbírói tanfolyam elutasítása miatt tagjelöltté minősítették vlsz- sza, nem értve meg, hogy egész életre a cukrászsapká­val jegyezte el magát, ő itt tud a legtöbbet nyújtani. Az sem volt öröm. amikor el­néptelenedett a szakma, il­letve a telítettség miatt nem vehettek föl tanulókat. Így ipar „dicsősége”, de ha a könnyebb, gyorsabb beépítés miatt legyalulják a vízvetőt és az eső a szobába csorog, akkor ezért erkölcsileg is a kivitelező felel. Országos gond: beáznak a lapos tetők. Ez látszólag víz­szigetelési probléma, amit a jobb minőségű — és drá­gább, de tartóssága miatt va­lójában olcsóbb — anyagok alkalmazásával ki lehet kü­szöbölni. De csak részben, mivel a hőtechnika törvényei ‘is súlyosbítják a helyzetet. A belső meleg és a külső hi­deg találkozásakor ugyanis pára keletkezik. Ha a párát nem szellőztetik ki a tetőből, akkor lecsapódik, az így ke­letkezett víz pedig' utat tör magának. Leggyakrabban ezt éppen a vízszigetelő réteg felé teszi és felpúposítja azt, ahonnan már csak egy lépés a lyuk, amelyen keresztül az eső a felső lakásokba szi­várog. .Ha a párakiszellőzés megoldatlan, akkor az újra­szigetelés csak' időleges lát­szatmegoldás. BÁRHONNAN IS KÖZE LÍTÜNK a lakóépületek ga­ranciális javításához, egy­két lépcső után az építésig, a termelésig jutunk. Az itte­ni ütemes, jó minőségű mun­kában való érdekeltség csök­kentheti csak az utólagos ja­vításokat. És a lakókat bosz- szantó, bíróságokat terhelő perek számát is. — német — jének vezérigazgatója. Mint elmondta, az idén folytatódik a baromfiipar rekonstruk­ciója, a technikai, technoló-, giai fejlesztés, s ennek során az országos műszaki fejlesz­tési bizottság támogatásával kerül sor az orosházi ba- romíikonzerv-üzem kapaci­tásbővítésére. Itt egyébként a gyártmányválaszték is gaz­dagodik. lesz ez év őszén is! Pedig nincs szebb, mint a fiatalo­kat bevezetni a mesterség rejtelmeibe, majd olyan szak­embereket nevelni belőlük, mint Garami Raj mund. vagy éppen Tusor Károly, ÍJadler Géza, akik ma már helyet­tes műhelyvezetők, s bár csábították őket, visszatértek a régi, összekovácsolódott közösségbe. N o, ami azt illeti, a moz­galmi élet sem csu­pán tüskét feledett a mester­cukrászban. Az ominózus visszaminősítést új bizalom, új tettek követték. Méghoz­zá a nehéz 1960-as eszten­dőkben, amikor a mezőgaz­daság szocialista átformálá­sa zajlott Hatvanban. Az agitátorok között találjuk Pádár Pált, aki nem akár­milyen munkát végez. Oda küldik, ahol legerőteljesebb az ellenállás, s ő az okos, higgadt érvelés módszerével az ügy mellé állítja a visz- szahúzódókat. A Zrínyi és Kisfaludy utca tartozik rá. ahonnan aztán a mai „Le­nin'’ legjobb termelőszövet­kezeti parasztjai kerülnek ki. S ha mostanság összetalál­koznak a párt agitátorával, mosolyogva, baráti érzelem­től telítve emlékeznek az in­dulás nehéz perceire. Ügy is emlegetik, mint aki em­berségből jelesre vizsgázott, tbvábbá jó irányba lendítet­te életük szekerét- Ez az em­berség, eszmei szilárdság emelte őt aztán az áfész pártszervezetének vezetősé­Az Egri Szőlötermelési és Borgazdasági Rendszer a Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézettel együttműköd­ve csütörtökön délelőtt Eger­ben. a kutatóállomáson faj­tabemutatót rendezett. Kiértékelték azokat az újabban nemesített vörös- és fehérborszőlő-fajtákat, illet­ve fajtajelölteket, amelyeket a termelési rendszerhez csat­lakozott gazdaságok telepí­tenek majd. Váradt János, az Eger— Máti'a vidéki Borgazdasági Kombinát műszaki igazgató­ja a közös érdekeltségen ala­puló helyes fajtaválasztás fontosságáról beszélt. Han­goztatta, hogy a gazdaságok természeti és közgazdasági viszonyaikat szem előtt tart­va határozzák meg a telepí­tésre kerülő szőlőket. Ve­gyék figyelembe a külpiaci viszonyokat, az export foko­zására irányuló törekvéseket is. A külpiacon ugyanis egyre inkább a korábban érő, illa­tos, íz- és zamatanyagokban gazdag, az egyes fajták tu­lajdonságait jól reprezentáló borokat keresik és igénylik. Ennek megvalósítására mondták el véleményüket a bemutatón részt vevő szak­emberek, amely alapja le­het a következő évek telepí­tési programjának. Az idén külföldön is többet rendelnek, mint az elmúlt években, összesen 130 ezer tonna baromfit exportálunk. Legnagyobb megrendelő a Szovjetunió, az NDK, Kuba és Románia, illetve a tőkés országok közül az NSZK, Ausztria, Svájc, Olaszország és Japan. (MTI) v 1 " 11 ........ -----­g ébé, ahol tizenkilenc évig fungált közmegbecsülésre. S ahogyan a párthoz kötődik, annyira hű munkahelyéhez. Darab ideig ugyan pihenni, gyógyulni kíván, s élni uno­káival, gyerekeivel, feleségé­vel a Gályán megragásztott hétvégi házban, de ha na­gyon szükség lesz negyven- három munkás év tapaszta­latára, olykor vissza-vissza tér átadni belőlük. H ogy ennyi idő múltán mi marad meg egy dolgát végző cukrászból? Mi őrzi meg őt sokáig Hatvan­nak. bár jószerint nyugdíjból tekint a világra? Magam is tudom: nevéhez fűződik a Flóri-szelet, az egykori aranylabdásra emlékeztető ízharmónia, amit máig sem tudnak utána csinálni. A többi tanács és intelem. Pél­dául nem minden a pénz! S aki fiatalon csak hajszolja, később magát rekeszti ki ab­ból. hogy élvezze. Meg az­tán a rossz sem csupán azért csöppen az életünkbe, hogy vakon gyűlöljük. Az eredője után kell néznünk, s egysze­riben változtathatunk a ter­mészetén, illetve megleljük a kulcsot a rossz ellenpélda zatához. Apró bölcsességek ezek. de talán jól egészítik ki a nyugdíjba vonult mes­tercukrász portréját.. Egy ré­gi lakatosműhelyből indul­ván, s munkatársai szívébe fészkelve magát tisztes tudá­sa révén. Moldvay Győző 130 ezer tonna baromfit exportálunk Sajtótájékoztató a baromfifeldolgozó ipar helyzetéről Búcsúzik a mestercukrász Épületgépészeti elemek Selypről A CSŐSZER Vállalat selypi üzemében 1979-ben kezdték a paksi atomerőmű nagyberuházás megrendeléseit teljesíteni. Az ide készülő épületgépészeti csőidomok, fűtési elemek el­készítése speciális követelményt támaszt az összeállításon tevékenykedő hegesztőkkel szemben. Felvételeinken az ő munkájukból adunk ízelítőt. Nemcsak a munkában, hanem a műszaki rajzok labirintusá­ban is el kell igazodnia a jó szakmunkásnak. A napi fel­adatot beszéli meg a Széchenyi István hegesztő szocialista brigád Dányi Imre brigádvezető a különleges munkákra is meg­szerezte a minősítést. Őt láthatjuk munka közben Pálinkás József művezető és Bódi István termelésirányító a munka átadása előtt ellenőrzi az épületgépészeti elemeket, (Szabó Sándor képriportja) t legyen korábban érő, illatos Szőlőfajta­bemutató Egerben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents