Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-18 / 90. szám

\ CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR A független Zimbabwe Péntekre virradóra új taggal bővült az afrikai < országok közössége: az egykori Rhodesiából függet- ] len Zimbabwe lett. Ezzel véget ért a 85 éves brit ' gyarmati uralom, illetve a legutóbb^ 15 évben a fé­lj hértelepesék gyakorolta önkényuralom. A több nem- j zedéken át az országban gyökeret vert fahértelepes : kisebbség — mindössze 250 ezer ember — a gyarmati ] évtizedek alatt is, különösen pedig amióta egyolda­li luan kikiáltotta Rhodesia függetlenségét, kegyetlenül •; elnyomta és kizsákmányolta a fekete többséget, xnint- \ egy hatmillió embert. A fehértelepesek kísérlete, hogy a szomszédos \ Dél-afrikai Köztársaságban meghonosodott faji meg_ J különböztetés rendszerét némi módosítással átültes- sék Rhodesiába, már a hatvanas évek elején kivál- • tolta a fekete lakosság politikai ellenállását. Élhar- s cosait, Robert Mugabét és Joshua Nkomót a gyarmati j hatóságok majd egy évtizedre börtönbe vetették, í híveiket — a többségi uralmat követelőket — pedig sokféleképpen üldözték. Miután a Ian Smith vezette ) fehértelepesek 1965-ben önkényesen bejelentették el- | szakadásukat a brit anyaországtól, még jobban kiéle- j zödölt a helyzet. A fajüldöző rendszer ellen hozott ? megfelelő ENSZ-szankciókat a nyugati multinacioná­Í lis nagyvállalatok módszeresen kijátszottak, s ezért a Zimbabwe Hazafias Frontba egyesült két felszaba- dítási szervezetnek nem maradt más választása, mint s hogy 1972-ben meghirdesse a fegyveres harcot. A volt portugál gyarmatok — Angola és Mozam- í bik — függetlenné válása nagyot lendített a zimbab- S wei szabadságharcosok ügyén. Az évtized végére a \ gerillák a falhoz szorították a fehértelepes rendszert, \ amely ez év elején kénytelen volt beleegyezni a j többségi uralomba. A márciusban rendezett első sza_ s bad választásokon a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió (ZANU) szerezte meg a mandátumok döntő többse- gét. Vezetője, Robert Mugabe lett az ország minisz- \ terelnöke. Programja és első intézkedései józan mérséklet- S ről tanúskodnak. Maradásra és együttműködésre szó- { litotta fel a fehértelepeseket. Bejelentette: ha tőlük i a földreform keretében földet sajátítanak ki, kárta- < tanítják őket. A szomszédos, beavatkozásra készen s álló Dél-afrikai Köztársaságot Mugabe megnyugtatta 5 azzal, hogy nem részesíti katonai segítségben a dél- \ afrikai felszabadítási mozgalmat. Ez idő szerint j minden remény megvan arra, hogy az új állam bé­kében hozzáfoghat a társadalmi és gazdasági újjá­építés nehéz munkájához. Pálfi Viktor Bandung eszméi Két és fél évtizeddel ez­előtt. 1955. április 18-án kezdődött meg az indoné­ziai Bandung városiban —1 India,. Indonézia, a Kínai Népköztársaság. Burma, Pakisztán és Ceylon (mai neve: Sri Lanka) kezdemé­nyezésére — 29 ázsiai és afrikai ország állam- és kormányfőinek első csúcs- értekezlete. Foiltos esemény volt ez az egy hétig tartó tanácskozás: az imperialis- taellenes. gyarmatosítás- ellenes küzdelem azóta tör­ténelmi jelentőséget nyert állomása. Az értekezlet összehívása mindenekelőtt azt a hatal­mas változást tükrözte, amely számos ázsiai és af­rikai országban a második világháború után végbe­ment. Sokán ekkor léptek a nemzetközi diplomácia színpadára. Másrészt a ta­lálkozó résztvevői 1,4 mil­liárd embert képviseltek, a föld akkori lakosságának több mint felét. így állás- foglalásuk, kiállásuk a bé­kés egymás mellett élés mellett érthetően világpoli­tikai jelentőségű volt. És az is maradt, — hiszen a népek és nemzetek egyen­jogúsága. a területi sért­hetetlenség. a szuverenitás, a kölcsönös érdekeken ala­puló együttműködés, a vi­tás kérdések tárgyalások út­ján történő rendezése nap­jainkban is érvényes cél­kitűzések az államok közti kapcsolatokban. Ugyanúgy, mint az erőszakról, s a más országok beliigyeibe való beavatkozásról lemondás. Az értekezlet hatalmas lendületet adott a nemzeti felszabadító mozgalmak­nak. Azóta megváltozott a világ: a gyarmati rendszer széthullása után a kolonia- lista iga lerázása helyébe a gazdasági függetlenségért, a társadalmi haladásért fo­lyó küzdelem lépett. Ban­dung és a gyarmatosítás- ellenes harc szoros kapcso­lata magyarázza, hogy az 1955-ös találkozó befejezé­se — április 24. — külön is ünnep: a ^gyarmati if­júság napja Szoros összefüggés áll fenn a 25 évvel ezelőtti csúcstalálkozó és az el nem kötelezett államok mozgal­ma között: ez vitte tovább, mintegy intézményesített formában kiteljesítve a bandungi eszméket. Az ENSZ munkájában, a vi­lágpolitikai folyamatok ala­kításában egyre fontosabb szerepet játszó országcso­port tevékenysége is azt tükrözi, hogy Bandung ta­nulsága. a különböző tár­sadalmi országok imperin- listaellenes harcának közös érdeke, a békés egymás mellett élés érvényesülésé­nek töretlen szükségszerű­sége napjainkban is hat. (KS) Növénylermeszléssel kísérleteznek az űrhajón Minden a programnak megfelelően, sőt a tervben előírt határidőket megelőzve folyik a Szaljut 6. űrállomá­son. Az űrexpedíció két tag­ja, Leonyid Popov és Vale-- rij Rjumin már előkészítet­te az üzemanyag átszivattyú- zását: kifúvatták a Szaljut üzemanyag-tartályaiból az ott felgyülemlett gázokat. A két űrhajós* megkezdte a biológiai kísérletek soro­zatát is. A földi repülésirányító központ jelentése szerint Leonyid Popov és Valerij Rjumin gyakorlatilag befe­jezte a Szaljut 6. űrállomás „reaktiválását”. Kirakták a Progressz 8-on érkezett új berendezéseket és készlete­ket, és a teherszállító űrhajó rakterében elhelyezték az űrállomás kiselejtezett be­rendezéseit. Befejezéséhez közeledik az űrállomás haj­tóanyaggal való feltöltésé­nek előkészítése is. Az űrhajósok közérzete és egészségi állapota kiváló. KOLUMBIA IS titokzatos M-19 Különös módon .jelentke­zett hat esztendeje az M—19 elnevezésű gerillamozgalom. A kolumbiai főváros, Bogo­ta legnagyobb napilapjában hirdetést jelentettek meg: .,Várjon, jövünk: M—19”. Nem sokkal később a bogo- tai- múzeumból eltűnt Simon Bolivar kardja. (Ö vezette győzelemre több mint fél évszázada Latin-Amerika szabadságharcát a spanyo­lok ellen.) A kard helyén a rendőrség az M—19 üzenetét, találta: „A győztes karddal új csatába indulunk”. Akard azóta sem került elő... Mostanában szinte naponta szerepel a hírekben Domini­ka bogolai nagykövetsége, ahová 50 fő« gerillacsoport tört be és ejtett foglyul 19 nagykövetet és diplomatát. A gerillák letartóztatott tár­saik szabadon bocsátását, 50 millió dollár váltságdíjat és szabad elvonulást követeltek túszaik elengedése fejében. Megkezdődtek a tárgyalások; s azóta a gerillák szabad­lábra helyezték1 jó néhány foglyukat. A belügyminisz­ter „nemzeti becsületszavát” adta, hogy nem támadják meg a nagykövetséget mind­addig. amíg a foglyoknak nem esik bántódása. Az ál­lamfő pedig elismerte, hogy függetlenül az ügy kimene­telétől, Kolumbia „170 éves t örténel mének legs ú 1 y osa b b válságát éli át”. A valóságban ugyanis a látványos túszszedés egv ijjWWb 1980. április 18., péntek több mint 30 éve lappangó válságot tett nyilvánvalóvá. Kolumbiában 1948-ban egy liberális politikus meggyil­kolása nyomán véres polgár- háború tört ki. A harc több mint 200 ezer áldozatot kö­vetelt és csupán 1953-ban, Rojas Pinilla tábornok ha­talomra jutásával fejeződött be. A szembenálló liberális és konzervatív pártok meg­egyeztek, hogy az államfői posztot négyévenként fel­váltva töltik be és az állami tisztségeket is megosztják egymás között. A nyílt há­ború ezzel véget ért, de Eric Hobsbawn brit történész szerint „egy elvetélt szociá­lis forradalom” parazsa iz­zik a hamu alatt. Még latin-amerikai álla­mok közül is kevés akad, ahol akkora a különbség a szegények es gazdagok kö­zött, mint Kolumbiában. Mi­közben a kávéárak emelke­désé révén a nemzeti jöve­delem évi 6 százalékkal nő, hárommillió 14 éven • aluli gyermek dolgozik nyomorú­ságos körülmények között, éhbérért. Virágzik a mari­huana- és kökainkereske- deleni. A kábítószermaffia politikai befolyást is vásárol magának: egy-egy képviselői mandátumért mintegy 70 ezer dollárt fizet. Nem cso­da hát. hogy , a néptömegek elfordultak a pártoktól, a választásokon általában a jogosultak 20—40 százaléka él csak szavazati jogával. Tíz évei a magát enyhén baloldalinak feltüntető egy­kori diktátor. Pinilla tábor-, nők volt híveiből verbuvá­lódott az M—19 gerillarooz- galom. Akárcsak az uruguayi tupamaróknaii, vagy az ar­gentin monteneróknak, a ko­lumbiai gerilláknak sincs tisztázott ideológiájuk. A ta­gok nagyrészt értelmiségiek, diákok, műv’észek — mun­kás, paraszt glig van közöt­tük. Akcióikkal a szociális igazságosság nevében lépnek fel: Egy alkalommal lefog­laltak például egy tejszállít­mányt és szétosztották az egyik nyomornegyéd gyér-/ mekei között. Máskor egy gyárost ejtettek foglyul és csak akkor engedték szaba­don. amikor beleegyezett munkásai béremelésébe. 1979 szilveszterkor érték el legnagyobb sikerüket az M—!9 gerillái: alagutat ás­tak egy bogotai kaszárnya alá és 5 ezer fegyvert zsák­mányoltak. A hadsereg vá­laszként rendkívüli állapotot rendeltetett el az elnökkel. A nagyszabású razziák során kétezer személyt vettek őri­zetbe, köztük neves művé­szeket és tudósokat. Azzal gyanúsítják őket, hogy ré­szük volt a fegyver rablás­ban. Turbáy Ayala államel­nök elégedetten nyugtázta: ..bár még nem tisztítottuk meg teljesen országunkat a terroristáktól, de maradvá­nyuk már nem jelenthet na­gyobb veszélyt”. Néhány nap múlva az M—19 megrohamozta a do­minikai nagykövetséget... Gáti István Megkezdődtek megyénkben a jelölő gyűlések rejött termelőszövetkezetet, valamint az 'pari struktúra­(Folytatás az 1. oldalról) nők a HNF megyei elnöksé­gének megbízásából Fábriné Dobai Ilonát javasolta a 3- as számú országgyűlési vá­lasztókerület képviselőjének. Mint a_ jelöltet röviden jelle­mezte: az 1952-es születésű fiatalasszony négy esztende­je tevékenykedik a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, mióta Egerbe került. Üzemmérnöki kép­zettségét, politikai tapaszta­latait eredményesen haszno­sítja, magatartásával tiszte­letet, bizalmat váltott ki szaktársaiból. Bizonyos, hogy megelégedéssel szolgálja majd a kollektívát, városát, megyéjét a közélet maga­sabb posztján is. Szimpátiájuknak, bizal­muknak adtak hangot a felszólalók is: Mohay Lajos, Varga Lajos. Bakos Gyulá- né. Baráth Mihály, Forgács Ernő és Tóth László. Majd a megjelentek Fábriné Dobai Ilonát képviselőnek jelölték a kerületben. A jelölt meg- hatottan mondott köszöne­tét, s legjobb igyekezetét ígérte a képviselői munká­hoz. ★ A VI LATI egri gyárának 2-es szerelőcsarnokában több mint ötszázan gyűltek össze csütörtökön délután, hogy részt vegyenek Eger 1. számú országgyűlési vá­lasztókerületének jelölő gyűlésén a környék dolgozói, lakói. A megjelenteket Dcb- reczeni Tibor, a gyár igaz­gatója üdvözölte, s egyben .javaslatot tett a nagygyűlés elnökségére, melyben többek között Vasas Joachim. az MSZMP Eger városi Bizott­ságának titkára is helyet foglalt. Ezután Veres István, a Hazafias Népfront Eger vá­rosi Bizottságának titkára tartott ünnepi beszédet. Szólt a város nemes történelmi hagyományairól, szocialista jelenéről, az elmúlt eszten­dők eredményeiről, a fejlő­désről. Beszédében össze­kapcsolta a város és áz egész ország sorsát, rámutatott a választópolgárokat összekötő közös gondokra. Javasolta a tanácskozás résztvevőinek, hogy országgvűlési képvise­lőnek ismét Fiola Tivadar- nét. az Egri Dohánygyár dol­gozóját jelöljék, aki az el­múlt választási ciklusban felelősséggel végezte képvi­selői munkáját. Veres István után többen kértek szót. Mihály Ferenc dohánygyári munkás. Csecs Sándor. a Csepel Autógyár egri gyárá­nak dolgozója. Huszár Ber- nátné, a VILATI elektro­műszerésze támogatta Fiala Tivadarné jelölését és kérték a jelenlévők csatlakozását. Pajtás Ferenc, az Egri Do­hánygyár fiatalja elmondta, hogy egy munkáhelven dol­gozik az. országgvűlési kép­viselőnővel. s felhívta a fi­gyelmet arra, hogy milyen fontos emberi tulajdonság a s z.erén vség. meg em 1 í t ve. hoav Fiala Tivadarné az el­múlt ciklusban történt meg­választása óta is ugyan­olyan hóromműszakos dol­gozó, mint annak előtte. Dr. Sipos István. a me­gyei pártbizottság titkára is szót kért, majd a gyűlés résztvevői egyhangúlag or­szággyűlési képviselőnek je­lölték Fiala T;vadamét. HATVANBAN Csütörtökön délután a cu­kor- és konzervgyár nagy­termében rendezett ország­gvűlési képviselői jelölő gyű­lést a Hazafias Népfront Hatvan Városi Bizottsága Csaknem ötszázan jöttek ősz- xze ez alkalomra, s áz egy­begyűlteket Vrabe.cz Mátyás, a Mátravidéki Cukorgyárak igazgatója köszöntötte, mél­tatva az esemény jelentősé­gét. Ezt követően Szokoii Ferenc, a városi pártbizott­ság első titkára tartott vá­lasztási bestédet, elemezve az. utolsó ciklus során elért országos eredményeket. a megyében es Hatvan terül" tén megtett lépéseket. Siolodi Ferenc, az. MSZMP irányelveivel e»\ezőetv mi - nősítette a laka éoité i proe. ram eredménveü, a Hatvan, Boldog. Heréd, Nagyköké­nyes egvesülese révén let­ban bekövetkezett változáso­kat, így az Aprítógépgyár egységének letelepedését, a Duna Cipőgyár fölfejlődéset. továbbá az ide kapcsolódó szakmunkásképzést. Jelen­tős vívmány a rendelőinté­zeti hálózat, a kórházi osz­tályok bővülése, de várat magára egy új nyolctanter­mes iskola építése, illetve a közművelődés tárgyi felté­teleinek gyökeres megváltoz­tatása. Ezek érdekében kelt a város képviselőjelöltjének majd munkálkodnia s e tisztre dr. Novák Pálnét, a település eddigi képviselőjét javasolta. A jelenlevők egyhangúan elfogadták a javaslatot. BÉLAPÁTFALVÁN Zsúfolásig megtelt a nagy­község kultúrotthonának nagyterme, itt gyülekeztek' csütörtökön délután a 4-es számú választókerület első jelölő gyűlésére Bélapátfalva és a környékbeli községek lakói. A Hazafias Népfront nevében Kovács Bertalan, a megyei tanács egri járási hivatalának elnöke köszön­tötte a megjelent mintegy 450 választópolgárt s tett javaslatot a jelölő gyűlés el­nökségére, amelyben többek között helyet foglalt Habéra László, az egri járási párt- bizottság első titkára és dr. Varga József, a megyei ta­nács elnökhelyettese is. A jelölő gyűlés előadója Habéra László volt, aki szólt országunk és szükebb bú­zánk, Heves megye gazda­sági, társadalmi fejlődésé­ről. Külön is beszélt Bélapát­falva nagyközség és a kör­zetéhez tartozó falvak gaz­dagodásáról, új létestt'ményei- ről. A felszólalók kö­zött dr. Sass Miklós, a nagy­községi népfrontbizottság titkára tette meg a Hazafi­as Népfront javaslatát: is­mét Sas Kálmánt, a Bélapát­falvi Cementgyár igazgató­ját, a választókerület immár három ciklus óta tevékeny­kedő képviselőjét javasolta országgyűlési képviselőnek'. Tíz felszólaló erősítette meg ezt a javaslatot, kpzöttük Barta Norbertné, u körzeti • iskola igazgatója, a cement­gyár több dolgozója s a kör­nyékbeli községek, Mikófal- va, Szilvásvárad, Balaton, Biikkszentmárton képviselői. A jelölő gyűlés egyhangúlag Sas Kálmán jelölésére sza­vazott. A választókerület követ­kező jelölő gyűlését Péter- vásárán rendezik. FÜZESABONYBAN A füzesabonyi művelődési központ színháztermében ke­rült sor tegnap délután a 12. számú országgyűlési kép­viselői választókerület jelö­lő gyűlésére. Az elnökségben helyet foglalt többek között Szalay István, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese, Magyar Gyuláné, a füzesabonyi járási pártbi­zottság titkára. Vadkerti Miklósáé országgyűlési kép­viselő és dr. Bocsi József, a járási hivatal elnöke. E fontos politikai esemény iránti érdeklődésre jellemző volt, hogy zsúfolásig ■ meg­telt termen , kívül sokan hallgatták hangszórón az előadói beszédet. A jelölő gyűlés tagsága között ott volt többék kozott a helyi á tesz 40 első választásra jo­gosult fiatalja is. A jelölő gyűlésen elnöklő Blahó Istvánnak. a füzes­abonyi nagyközségi pártbi­zottság titkárának megnyitó­ja után Szalay István mon­dott beszédet, aki elöljáró­ban szólt a közelmúlt két fontos eseményéről, pártunk XII. kongresszusáról e.s ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulójáról. Vázolta me- gvénk, a füzesabonyi járás és Füzesabony nagyközség gazdasági, társadalmi életé­nek fejlődését: sokat ja­vult —- emelte ki — az óvo­dai és- egészségügyi el iá tot t- sá*t. valamint a szolgáltatás xzi,n vonala. A 12. számú választókerü­let jelölő gyűlése egyhangú­lag Vadkerti Miklósnét je­lölte ismét országgyűlési képviselőnek, aki köszönetét mondott a bizalomért. Nyomornegyed Bogotában

Next

/
Thumbnails
Contents