Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-18 / 90. szám
Legfontosabb erőforrásunk az emberi tudás, a cselekvés Romany Pál nyilatkozata VETIK A KUKORICÁI Éjszakai műszakok a földeken Világszerte növekszik az élelmiszer-termelés jelentősége. Társadalmunk fejlődésében nagy szerepe van annak, hogy miképpen élűnk hazánk természeti adottságaival és a szocialista nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeivel. Agrártermelésünk helyzetéről és aktuális feladatairól Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának. A népgazdasági egyensúly javításában kiemelt szerepe van az agrártermelésnek. Képes-e az ágazat az árualapok további növelésére és ennek melyek a feltételei? A hazai mezőgazdaság, élelmiszeripar és erdőgazdaság képes feljebb lépni, több árut ^dni mind a belföldnek, mind a külföldi vevőknek. Természetesen a különféle termékek előállításához hosszabb-rövidebb felkészülési időre és kellő feltételekre van szükség. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy az új helyzetben egyrészt mire képes az ágazat, másrészt mire van kereslet. Egyértelmű ma már, hogy az igényeket csakis a többi népgazdasági ágazattal együttesen, tervszerű keretek között lehet kielégíteni. Ahogy az MSZMP XII. kongresszusa is megerősítette: elsődleges feladat a hazai lakosság egyre jobb színvonalas ellátása. A közelmúlt ünnepi napjaiban is mindenki tapasztalhatta, hogy az élelmiszer-ellátás ■ megfelelő és a választék is mind teljesebb körű A továbbiakban, a belföldi ellátás színvonalának fenn- .tartása mellett növelnünk kell az élelmiszerek exportját. Ehhez azonban javítani kell az exportra kerülő termékek minőségét és választékát, nagyobb gondot kell fordítani a külső megjelenési formára. Lehetőségeink és feladataink pontos megítélését segíti, ha összevetjük mai adottságainkat a hetvenes évekével. Akkor a genetika, az új növény- és állatfajták, mű- • szaki berendezések, kemiljá- ' liák bevezetése- ugrásszerűen növelté a mezőgazdasági termékek mennyiségét. A hét- vencs évek második felében a feldolgozóipar fejlesztésére N — azonos áron számolva — kereken kétszer annyit tudtunk költeni, mint 1971—75 között, korszerű, új üzemek léptek a termelésbe az ország sok táján. Ezen a bázison, erre építve joggal számolhatunk a minőségi, hatékonysági követelmények kielégítésére és a termelés további növekedésére is. A legfontosabb erőforrásunk most az emberi tudás, • az értéknövelő szakmunka. És ezzel‘ kell jobban „gazdálkodnunk". Az élelmiszerek a világpiacon mind élesebb versenyben vannak Ebben a helyzetben csakis az a termelő érhet el megfelelő exportsikereket, aki nemcsak követi a kereslet rezdüléseit, hanem „e.lébe is megy” a várható változásoknak. Ennek egyik lényeges feltétele a termelők és a külkereskedelem kapcsolatának szorosabbra fűzése, érdekazonosságuk elmélyítése, különösen akkor, ha a termékek fele, kétharmada exportra kerül, mint pl. a baromfiiparban vagy a tartósítóiparban. Ezért jobban be kell vonni a külkereskedelmet a termelés szervezésébe és javítani a kialakult információs és vállalati kapcsolatokat. . Jelentősen emelkedett az energiahordozók, a nyersanyagok és a termelőberendezések ára. Mezőgazdaságunk egyre nagyobb arányban használja fel ezeket. Mindez nem okoz-e megtorpanást agrártermelésűnk eddigi lendületes fejlődésében? A mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek árának emelkedése tartós tendencia. A műtrágyák és a növényvédő szerek ára az utóbbi tíz évben több mint 50 százalékkal, az üzemanyagoké pedig mintegy kétszeresére emelkedett. Az üvegházak fűtésének költsége például az utóbbi évtizedben megsokszorozódott. A költségeket alapvetően az anyagi ráfordítások határozzák meg, korszerű ipar nélkül nincs korszerű me2ő- gazduság. A munkabér is számít természetesen, de a még mindig viszonylag kézimunka-igényes állattenyésztésben is az összes költségnek alig 10 százalékát teszik ki a munkabérek és egyéb költségek. Az energiahordozók és az ipari eredetű anyagok drágulását a kormányzat egyrészt a felvásárlási árak emelésével, másrészt különböző támogatásokkal ellensúlyozta. A hetvenes években átlagosan 35 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági felvásárlási árak. Az idén április 1-én hatályba lépett új üzemanyagárakat egyrészt szintén támogatás formájában ellensúlyozzuk — negyedéves elszámolásban — másrészt a gazdaságoknak, vállalatoknak kell „kigazdálkodniuk” a hatékonyság javításával. Megtorpanásról azért sem lehet szó. mert a termelőüzemek a gazdálkodásban lépést tartanak a változó világgal. Mind több olyan tartalékot tárnak fel, amely lehetővé teszi, hogy olcsóbban, magasabb értéket állítsanak elő. Ezt segítettük többek között azzal is, hogy 60 olyan típustervet és számos indokolatlan költségtöbbletet okozó hatósági előírást helyeztünk hatályon kívül, amely akadályozta a jobb megoldások elterjedését. Egy tehénférőhely építésének a költsége ma — az áremelkedések ellenére — mintegy 60 százaléka csak a néhány év előttinek, mert. egyszerűbb. gazdaságosabb megoldásokat alkalmaznak. Az idén életbe léptetett szabályozórendszer a meny- nyiségileg meghatározott feladatok teljesítése mellett hatékonyabb gazdálkodásra, ésszerű takarékosságra . ösztönöz mindenkit. A következő időszak fontos feladata, hogy figyelemmel kísérjük a szabályozók „működését” és amennyiben szükséges, módosítsuk majd azokat. Arra törekszünk. hogy gyorsabban és fokozottabban elismerjük a kezdeményező, eredményes munkát. A tavalyi többlet kukoricatermésért például több . millió forint terven felüli prémiumot lehetett kifizetni a munkában részt vevő dolgozóknak. Ez öröm, sok ilyen túlteljesítésre és terven felüli — megalapozott — kifizetésre van szükség. Hogyan fogadták a mezőgazdasági üzemek a gazdálkodás feltételeinek szigorodását? Mint minden újat. kezdetben ezt is különbözőképpen: voltak ellenvélemények és félreértések is. Vass Istvánnal, a Dalmándi Állami Gazdaság állami-díjas igazgatójával értek egyet, aki a gödöllői tanácskozásunkon egyebek között hangsúlyozta, hogy a mesváltozptt feltételek „kikényszerítik a magasabb technológiai és pénzügyi fegyelmét, valamint mindazt, amivel a szükséges eredmények elérhetők." Meggyőződésem, hogy üzemeinkben még sok helyi lehetőség van a mai gazdasági gondok eloszlatására, csők kentésére. Ezek kulcsa, legfőbb forrása az emberekben van. Ezért fontos az in, hogy a szakember-ellátottságban tapasztalható . aránytalanságok, a felkészült*égbeli, indokolatlan külörfrrégek mielőbb megszűnjenek. Az en- csi járásban például mindössze 135 szakember dolgozik, a területhez képest fele Vasárnap is dolgoztak a mezőtárkányi Aranykalász Tsz határában. Képünkön: Tánczos Béla ágazatvezető Barta József traktorossal, aki az utolsó hektárakon juttatta földbe a cukorrépa magját. annyi, mint Borsod megye átlagában. A járásból az idén mégis csak hat pályázatot juttattak el egyetemeinkhez, holott húsz álláshely betöltetlen. Ezeken a vidékeken pedig, kedvezőtlen adottság esetén, munkadíj-kiegészítést is adhat a megyei 'tanács. Az emberi tudás, az alkotó- és kezdeményezőkészség, a jó üzemi légkör elengedhetetlen feltétele a tartalékok jobb hasznosításának. Ez adhat teret annak, hogy javítsuk a termés mennyiségét és minőségét befolyásoló komplex agrotechnikát, a viszonyokhoz alakítsuk az üzemszervezést, vagy a tápanyag-gazdálkodást. Tovább lehet és kell mérsékelni a takarmányozás költségeit. Egyebek között a veszteségek csökkentésével, az im- portfehérje racionálisabb felhasználásával, új, korszerű adalékanyagok, biostimulá- torok felhasználásával kell ezt/szolgálni. Gyorsabb ütemben elterjeszthetek »az energiatakarékos tárolási módszerek, ha kellő ismeret és eszköz társul a puszta követelményekhez. A tenyésztési, tartási feltételek alakításában különösen fontos szerepe van a szaktudásnak. Hogyan készült fel az ágazat az új gazdasági évre? Az agrártermelés megalapozottan, tervszerűen indult. Országszerte értékelték a vállalatok, szövetkezetek és igazgatási szervek az elmúlt gazdasági év tapasztalatait és tanácskozások sorozatán készültek fel az 1979/ 80-as gazdasági évre. A hazai és külföldi szállító vállalatok rendre eleget tettek és — kevés kivétellel eleget tesznek — kötelezettségeiknek. Rendelkezésre áll 1 millió 700 ezer tonna műtrágya, 14 ezer kombájn. 57 ezer traktor és sok más nagyüzemi gép. A mezőgazdasági igényeket — pontosabban: a fizetőképes keresletet — a kínálat helyenként meg is haladja. Ebben az évben több gépet, szállítóeszközt vásárolhatnak a háztáji és kisegítő gazdaságok is. A mezőgazdasági kistermelést szervező szervezetek sokat tettek azért, hogy az árutermelési szerződés új feltételei ismertté váljanak. Nagyobb figyelmet érdemelnek azonban a kistermelők. Azért is. mert körük széles, és azért is, mert könnyen lábra kaphatnak körükben megalapozatlan híresztelések. Ezért nem tartom megfelelőnek több helyen az állatforgalmi és húsipari vállalatok szerződés- előkészítő, tájékoztató munkáját. A kistermelők körülményeihez jobban, sok megértéssel kell igazodni. Éppen ezért utasítást adtam arra, hogy vizsgálják felül és egyszerűsítsék a szerződéses előírásokat. Munkánknak vannak olyan feltételei is, amelyek tőlünk függetlenek. Az időjárás és más természeti , tényezők ilyenek. Csekély a hatásunk azokra a tényezőkre is, amelyek más ágazatok sajátjai. Nyilvánvalóan nem mindegy pedig, hogy . a vetés előtt megérkezik-e a külföldi vegyszer, virágzáskor rendelkezésre áll-e a szükséges permetezőanyag. Figyelembe kell venni még azt is, hogy a meglevő eszközöket sem tudja — anyagi lehetőségek hiányában — valamennyi üzem megvásárolni. Nagyok a különbségek az üzemek között az anyagi forrásokban, a felkészülésben. Hitelpolitikai eszközökkel segítünk, de a pénzügyi lehetőségek végesek. A gazdaságok építési és ültetvény- telepítési hozzájárulási igénye mintegy 40 százalékkal nagyobb annál, amennyivel a népgazdasági terv számolt. A tavasz száraz volt, ,de mégis kedvezően alakul a helyzetünk. Az őszi kalászosok állapota lényegesen jobb a taValyinál, kétszer annyi a kedvező minősítést kapott vetés, mint 1979-ben. A kései tavasz viszont torlódást okozott az időszerű munkákban. A mezőgazdaság dolgozói jól szervezett munkával. az ünnepnapokat is kihasználva pótolják a lemaradást. Az ország déli részén 8—10 napon belül végezni tudnak legnagyobb területen termelt gabonánk, n kukorica vetésével. A kukorica több mint 20 milliárd forintot „ér” az éves tervben, de az állattenyésztés „üzemanyagaként” ennél is sokkal többet. Igazi értéke az állati termékek előállításában, a 15 milliárd forintnál nagyobb húsexportban mérhető. Erre fordítanak most nagy figyelmet mindenütt a mezőgazdaságban. Meggyőződésem: mezőgazdaságunk dolgozói, az élelmiszeripar munkásai jól tudják, hogy milyen feladat vár rájuk. Megértették és munkájukkal támogatják azt az agrárpolitikát, amelyet az MSZMP XII. kongresszusa jóváhagyott, megjelölt. (MTI) A tavaszi munkák mindenütt meggyorsultak a megyében. A gazdaságok a hét elején megkezdték a kukorica, naprafor/gó vetését és sokat lefaragtak az elmúlt hetekben felhalmozódott késésből. Poroszlón az árpa után befejezték a cukorrépa vetését is 150 hektáron és hozzáfogtak a 900 hektárnyi kukorica kiszórásához. A jó időt kihasználva elvetették a 300 hektárnyi napraforgó felét is, s h'a az ütemet továbbra is tartani tudják, a tervek szerint a földeken dolgozó 60 gép a hónap végére befejezi a vetést. Mintegy kétharmada elkészült a lucernatelepítésnek is, a régi táblákon pedig már az első kaszálásra készülnek. A poroszlóiak, hogy csökkentsék a lemaradást, nagygépeiket éjjel-nappal üzemben tartják, melyeknek egy része a jó állapotban lévő talajokat készíti elő a mag befogadására. A 380 hektáros gyümölcsös és a szőlő adja most a legtöbb munkát a Gyöngyös —domoszlói Állami Gazdaságban. A hirtelen jött me-- legben gyorsan bimbóznak a gyümölcsfák, így most már a harmadik permetezésre készülnek a brigádok.' A becslések szerint a csonthéjasoknak még két-három nap, az almának pedig még nyolc-tíz nap kell a szirombontáshoz. Jól viselték a gyümölcsösök a telet és á meleg hosszú ősz ellenére közepes termést ígérnek az almáskertek is. A nagyobb lejtőkön, domboldalakon megkezdték további 57 hektár szőlő telepítését. A 12 hidrofúró nyomában muskat ottonel-, szürkebarát- és zenitvesszők kerülnek a talajba. A többi szőlészbrigéd már a vegyszerezéshez. készül. A vegyszeres gyomirtás mellett gépekkel is megkapálják — ahol szükséges — a tőkék tövét. Nyugodtabb az élet a szántóföldeken. Csaknem 200 hektár tavaszi árpát és valamivel több borsót még a havazás előtt elvetettek és most már csak háromszáz hektáron a napraforgó van hátra. Jelenleg ezeken a részeken irtják vegyszerekkel a csírázó gyomot, ezt követően pedig már a vetőgepek veszik át az uralmat, hogy néhány nap alatt végezzenek az utolsó vetési munkával is. Nincs most már belvíz a Heves környéki gazdaságokban sem, ahol pedig az átlagosnál lényegesen több csapadékot kaptak a földek. Ahogy szikkadt a talaj, úgy kezdték meg sorban az egyes táblákon a kukorica és napraforgó magjának vetését, a cukorrépával pedig már csaknem mindenütt végeztek. Ahogy eltűntek a vízióitok a gabonaföldekről és megjött a meleg, gyors növekedésnek indult az őszi gabona is. a takarmánytermő részeken pedig rövidesen elindulnak a kaszálógépek, hogy a tekintélyes állatállomány táplálékát biztosítsák. Mindenütt dogoznak az AGROPLAN repülőgépei, amelyek ahol kell talajvédő, kártevőket, gyomot irtó vegyszereket szórnak ki és pótolják a még helyenként elmaradt műtrágyázást is. A legfrissebb jelentések szerint egyébként május első hetére — amennyiben az idő engedi — földben lesz a megyében mindenütt a kukorica. és a napraforgó is. Tarnameran. Hevesen, Erdőtelken Horton, Csányban és a többi zöldséges gazdaságban pedig most már a kertészeké lesz a főszerep, akik palántáz/.ák majd a dinnyét, paprikát, paradicsomot. Hz ifjúsági szövetség feladatairól Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Csütörtökön ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület meghallgatta és elfogadta • Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ-kb első titkárának tájékoztatóját a párt XII. kongresszusáról, az ifjúsági szövetség ezzel összefüggő néhány feladatáról. A KISZ Központi Bizottsága —, támaszkodva a KISZ-tagok véleményére — teljes ■ egyetértéssel fogadta a párt XII. kongresszusának határozatait. Megállapította, hogy a kongresszus a társadalom egészének, ezen belül a fiataloknak a véleményére -is támaszkodva, felelősségteljesen, nyíltan, őszintén, reális célokat, feladatokat megfogalmazva foglalkozott mindazokkal a valós társad almi-gazdasági- polrtikai kérdésekkel, amelyek nénürík jelenét és jövőjét alapvetően meghatározzák. A KB örömmel állapította meg. togv a párt megtisztelő figpalmet fordított a KISZ-kb által megfogalmazott véleményekre, javaslatokra is, s azok — akár a demokratiznjusról, az ös*tönzőbb bérezésről, a pályakezdésről, a fiatalok lakásgondjainak megoldásáról, vagy az ifjúság megítéléséről volt szó — megfelelően tükröződnek a kongresszus dokumentumaiban. Ä kongresszus egész tevékenységében nagy hangsúlyt kapott az ifjúság, a párt ifjúságpolitikájának megvalósítása és a KISZ munkája. Ez meghatározó módon ’ segíti az ifjúsági , mozgalom kongresszus útáni tevékenységét. Előbbre kell lépni — állapította meg a KISZ Központi Bizottsága — a KISZ politikai feladatainak megvalósítását szolgáló ideológiai, tömegpolitikai munkában, az egyes ifjúsági rétegek helyzetének és igényeinek megfelelően kell fejleszteni a szervezet' belső demokratizmusát. ösztönözni kell az öntevékenységet, növelni a KISZ minden szintjén a politikai érzékenységet. előtérbe kell állítani az élő eleven mozgalmi életet. Maróthy László a többi között han gsúlyozta:. — Amikor bekapcsolódunk a kongresszusi határozatok végrehajtásába, mindenekelőtt azt kell szem előtt tartani. hogy a KISZ soron következő X. kongresszusát a párt kongresszusának szellemében készítsük elő, egységesen értelmezve, együttesen és felelősségteljesen gondolkodva további teendőinkről, biztosítva a széles körben kibontakozó egységes cselekvést. Ezután Nagy Sándor, a KISZ-kb titkára szólt a képviselő- és tanácstagválasztások előkészítésével és lebonyolításával .kapcsolatos KISZ-feladatokról. Rámutatott arra, hogy jelentős sikereket értünk el népünk nemzeti programja, a szocialista társadalom építésében. A Központi Bizottság felhívja a KlSZ-szervezete- ket. a KISZ tagjait, minden fiatalt, hogv támogassa a Hazafias Népfrontnak a párt XII. kongresszusán kialakított politikáján alapuló választási programját és jelöltjeit. Végül a testület meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Kovács Jenőnek, a KB titkárának a nemzetközi ifjúsági mozgalom helyzetéről és a KISZ nemzetközi tevékenységéről szóló tájékoztatóját. 1980. április 18., péntek
