Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
Honfoglalók között Az MKP javaslatára és sürgetésére 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletet hozott a földosztásról. Politikusok, forradalmárok, munkások, parasztok és az értelmiség legjobbjai vettek részt a földosztásban. Közöttük volt Illyés Gyula is, a Puszták népének írója, aki riportsorozatban számolt be a dunántúli földosztásról. Á '.történelmi napokra -emlékezve a Mezőgazdasági Kiadó egy .könyvben, hasonmás kiadásban jelentette meg Illyés Gyulának az 1945 tavaszán irt riportjait és a földosztásról szóló, történelmi dokumentummá vált rendeletet. • Mpltó tisztelgése ez a szép vállalkozás a magyar könyvkiadásnak a nagy történelmi Hprforduló 35. évfordulóját- Történelmi tudatot és, nemzeti önismeretet erősítő szellemi' cselekedet. A falúfojtogató nagybirtokrendszer végóráit élte. A földosztás sorsa a kormány- rendelet után a szervezőkön és ellenőrzőkön dőlt el. de megvalósításából a legtöbbet a földét igénylő szegénység vállalt. A csont- és bőrso- ványságú , emberek holtakat temettek, döglött állatokat hántoltak, lövészárkokat, bunkereket tüntettek el, hogy a lágyhantú mezőkön, ahol ist a halál, életet adó kenyér teremhessen. A felszabadulás fényesen bizonyította. hogy a magyarság élni tud a nagy történelmi. lehetőséggel, új hazát teremt a rojjnokból, b'izpnyítva népi- nemzeti . tenerbíróképességét, létének évezredes jogát, szabadságvágyat. A dunántúli földosztás^ ellenőrző és segítő-, bizottságban volt tái-sa íllyés Gyulának Szőnyi Ti. bor, a Svájcból lelkesen hazatért fiatal orvos, akinek hem vélt idéje nevét képességeinek megfelelően beírni á magyar munkásmozgalom történetébe, mert Rajk László. sorstársaként fejezte be életét. Rokonszenves egyéniségének a szemtanú hitelességével állít emléket Illyés Gyűl«' »riportsorozata. Az utazó,.-bizottság lelkes tag.ja- kén^jjjár-ta be Illyés szűkebb pátriáját. Kardos László, aki a kezdetektől aktív részt vállalt az új élet szervezésében. 1945 koratavaszán már cselekvő résztvevője volt Ily. lyés a .földosztásnak. Riportlllyés Gyula riportsorozata jaiban a szülőföld népének történelmi szerepéről szóközeiből szól. Díszes ünnepi menetben vonult a nép, hogy birtokba vegye ősi jussát, a vérrel megvédett, verejtékkel megművelt földet. Kérges tenyerű zsellérek, cselédek, szegényparasztok jutottak földhöz, évezredes vágyat váltva valóra. A tölgyfakeménységű arcokon a komolyság, a felelősség és a feladat méltósága érződött. Dózsa népének örökségét, évezredes jogát, a kapitalista értéktöbblet fogalmát emlegették a szónokok a természetet megújító, a társadalmat eszmékben újjáteremtő koratavaszon. Virradat! tanácsban, a természet és az emberi lélek legfrissebb óráiban hányták és vetették meg a küldöttek a közös gondokat. Szélfútta arcú, általvetős szőrtariszn.vás parasztok, az anyagi javakból mindaddig kiszorított, a szellemi jogokból kitagadott szegénység képviselői döntési joggal rendelkeztek. hallatták szavukat. Tudták, hogy más a cselekvő és más a szenvedő érdem. Vallották, hogy egyszeri cselekedet nem adhat örökletes kiváltságokat. Ily- lyés a születés, a fogantatás pillanatában művészi hitellel, korról és emberről lényegest rögzítve tudta megörökíteni ezt a történelmi folyamatot. Tudta, hogy tíz, húsz vagy száz év múlva lehet majd' csak lemérni, az unokák sorsában értékelni ennek a történelmi korfordulónak a jelentőségét. Bejárta azokat a falvakat is, ahova nem a gazdasági szükség, hanem politikai célzatosság telepített németeket. A szeme előtt zajlott a történelem: látta a Dráván túlról érkező csángó-magyarok földönfutását, hontalan számkivetését. Mégsem tanácsolta a német nemzetiségnek sem az erőszakos, sem áz egyezményes és békés kitelepítését hazánkból. Híres ébersége, humánumféltő embersége nem engedte, hogy az egyéni érzések a közös gondba keveredjenek, hogy a tárgyilagosság, a józanság csorbát szenvedjen. Illyés nemcsak a két világháború közti időben, de 1945 után is ..előőrs” szerepet vállalt, előőrs volt, akit néha a saját tüzérsége is lő. Többször került viták pergőtüzébe. a félremagyarázások, félreértések sem hiányoztak szerepének és műveinek megítéléséből. Történelmi érdemei ma már vitathatatlanok. Élő klasszikusként, Petőfi füzét is őrző harcos Arany Jánosként van jelen irodalmunkban, magyarság- tudatunkban. Az egykori vöröskatona, alig 17 évesen védte fegyverrel a kezében a Magyar Tanácsköztársaságot. Költőként is meggyászolta a levert forradalmat, az „értünk elhulló proletár halottakat”. Művei őrzik az „ika- ruszi idő” emlékét. Ifjúságának hőskorából az illúziókat hagyta el, de megőrizte a társadalomjavító hitet, szociális elkötelezettséget. A kínálkozó világhír lehetőségét hagyta ott Párizsban, amikor hazatért, hogy itthon a Nehéz föld énekeit mondja, a Sarjúrendek üzeneteit írja versbe, hogy rendet teremtsen a romokon a költészet birodalmában. Illyés a szp legszebb és legnemesebb értelmében forradalmár: mint mag a hó alatt, őrizte 1919 eszmei örökségét. A 30-as években a társadalmi gondokhoz hozzánőttek a nemzeti létkérdések is. Nem a napi taktika, hanem a szociális stratégia volt számára a fontos. Oroszországi útjáról olyan könyvet írt. amelyet ma is büszkén olvashatunk. Történelmi tisztánlátással vállalta népének ügyét, Petőfi. Ady, József Attila, Németh László eszméinek, gondjainak örököseként. Életművet átitató, meggyőződést és magatartást megszabó, stílust teremtő elv Illyés számára a szocializmus eszmeköre és életeszménye (Béládi Miklós). Vezérgondolataiban mindig azonosulni tudott a szocializmussal. Népi forradalmárként jutott el a kultúrahordozó rétegekig, vált kultúrateremtő íróvá. Tudván tudja Brecht igazát: a nép leválthatatlan. A nemzeti sorsproblémákra hasonlóan visszhangozik, mint Ady, József Attila. A Honfoglalók között című kötet is bizonyítja: Illyés Gyula 1945. tavaszán is tudta, hogy a magyarság jövendőjével köszönti felszabadulását. (Mezőgazdasági, 1980.) Cs. Varga István London történetéből A krónika szerint 1236-ban a T ennie kilépett a medréből ,,és a Westminstert palotában (ma a parlament épülete) a csarnok közepén férfiak eveztek kis. hajócsónakokban”. 1663-ban az egész Whitehall — a londoni kormánynegyed — víz alatt állt. . (Ennek az évtizednek egyébként kijutott: az árvíz után 'két évvel a pestis dühöngött, az 1666-os nagy londoni tűzvészben pedig a fél város hamuvá lett.) 1928-ban 14 londoni lakos fulladt vízbe egy árvíz során, s az elmúlt év januárjában az áradat épp csak hegyed méternyire állt a partok' szélei alatt. ,iA brit főváros süllyed, lassan ugyan, de — a geológusok szerint — feltartóztathatatlanul, egyre., mélyebben a lágy agyagos talajba, amelyre épült. A Temze vízállás- ’rrtutatója, amelyre az Északi-tenger árapálya hat, az elmúlt száz év alatt 60 ernes emelkedést mutat. Szak- eínberek már évtizedek óta arra buzdítottak, hogy tenni kell Valámit egy katasztrófa elhárítására. Ez a katasztrófa bekövetkezhet, ha a Temze , rövid folyásában magas vízállás következik be és a torkolat felől .a tenger magas vízállása mellett ellentétes : irányú szelek szökőárt idéznek elő. Á brit metropolis több millió lakosát ak- kor> közvetlen veszély íe- nyá’getné. Sokáig tartott, amíg a kormány és a városi közigazgatás tettekre ,szánta el magát, dé végre 1972-ben elhatározták, hogy a folyó alsó folyásánál egy árvizelharitó korr ■'iá - j látót építenek. Most Wool- wichnél, a London keleti szélén fekvő ipari kerületnél 9 oszlopból álló láncot építenek a folyó fölé. Az oszlopok közé kapukat tesznek, amelyeket szükség esetén be lehet zárni, A kapuk, melyek közül a legnagyobb 3200 Ionná, nyugalmi állapotban fekszenek a folyó fenekén, és riadó esetén 30 perc alatt fel lehet őket állítani és bezárt helyzetbe hozni. A két középső oszlop közötti távolság 60 méter, épp olyan széles, mint a sokkal távolabb, a Temzén felfelé elhelyezkedő Tower- híd oszlopai közötti távolság. Ezáltal nagy hajók számára is lehetséges az áthaladás. Az építési munkálatok öt évvel ezelőtt kezdődtek meg. A korlátnak ezen a télen kellett volna elkészülnie, hogy védelmet nyújtson a rettegett szökőár ellen. Az építési munkálatok azonban leálltak, és az új számítások szerint a gát legkorábban három év múlva fogja betölteni célját. Egy másik előirányzatot sem lehetett betartani: az építési költségeket öt évvel ezelőtt 171 millió fontra becsülték. Ma attól tartanak, hogy 426 millió font alatt semmihez sem lehet kezdeni', és az sem lenne csoda,, ha az inflációt és a válságot beleszámítva a számla még magasabbra rúgna. A londoni Times afölött visszafojtott örömébe, hogy az építkezésből egyáltalán lett valami, keserű csepp vegyül: *50 cv múlva a hullámok < egy árvíz esetén — ha elfogadjuk, hogy a mai geológusok számításai megbízhatóak és London tovább süly- lyed — kifolynak azoknak a hatalmas acélkapuknak a felső széiein, és a 426 milliós betonépítmény elavultnak bizonyul. Ha azt az időt vesszük alapul, amire szükség volt ahhoz, hogy a jelenlegi gátat megépítsék, akkor lassan ideje lesz, hogy London következő árvízvédelmi korlátján gondolkodjunk.” Gondolatok Az igazság létezik. A hazugságokat kitalálják. (Georges Braque) A szerelem a véletlentől függ. Ámor egyeseket nyíllal sebesit meg, másokat hálóval fog ki. (Shakesixare) Nincs rettenetesebb az aktív tudatlanságnál. (Goethe) Az a legjobb vezető, akinek a jelenlétét a beosztottak alig veszik észre. (Witter Brynner) A nők természetadta ösztönükkel át tudják érezni a férfiaknak azokat a szándékait, amelyek soha nem fordultak meg a fejükben. (Jean Delacour) A leggyakrabban a lehetőségek küszöbén találkozunk. (Köbért Kapach) Az emberek megdöbbentőek — azt akarják, hogy érdeklődjünk irántuk. (Jules Renard) Papp Gyula: öreg munkás Furcsaságok mindenfelől Ladyk — karddal A ráérő amerikaiak újabb hóbortnak hódolnak: a lovagi tornának. A lovagi tornákat az „alkotó anakronizmus társasága” rendezi, amely máris 20 000 tagot számlál. A ..harcosok” sisakban és, páncélban vívnak meg egymással, és vagy 5 kiló súlyú fakarddal mennek egymásnak a középkori tornák szabályai szerint,. Csak a csuklóra és a térdre mért csapás tilos. Mint hírlik, ladyk is kardot ragadnak, hogy jól elpáholják egymást. Horgoló hivatalnok Egy dél-svédországi városban élő 67 éves adóhivatalnok úgy érzi, nem foglalkoztatják eléggé. Tiltakozásból minden szabad percében asztalterítőt horgol az irodában. Állítólag máris szép számú térítővel készült el. Diéta-összeállító komputer Egy New York-i klinikán vadonatúj diéta-összeállító komputert állítottak be. A komputer menüket állít ösz- sze, étlapokat nyom és ismer minden diétaelőírást. Az adatok betáplálásakor azonban elfelejtették, hogy különbséget tegyenek előétel, leves és főfogás között. Igv olykor előfordul, hogy háromszor egymás után desszertet, vagy három levest ajánl a komputer. Tojások a kalapács alatt Párizsban a közelmúltban elárvereztek ‘ kb. 4000 darab egyszínű, illetve pöttyös tojást, amelyek színskálája a rózsaszíntől a türkizig és a feketéig terjed. A gondosan kifúvott tojások 440 európai és mintegy 100 észak-afrikai, valamint egzotikus madárfajták tojásai voltak. A tojások azért kerültek kalapács alá, mert elhunyt tulajdonosuk, egy ornitológus, végrendeletében elfelejtett a tojásokra örököst megnevezni. Ajánlás bevásárláshoz A zsebtolvajlások számának emelkedése miatt a berni (Svájc) rendőrség néhány magatartási jótanáccsal szolgált a lakosságnak. Az egyik különösen okos tanács eképp hangzik, ha bevásárolni megy, vigyen, magával olyan kevés pénzt, amennyit csak lehetséges! önellátás Az olasz főváros 2500 lakója két éven keresztül ingyen telefonált, mert állomásuk nem volt bekapcsolva az elszámoló központba. A tettesek, akik átszámítva összesen 1,5 millió márka kárt okoztak, valamennyien az állami telefontársaság alkalmazottad voltak. Humorszolgalat Szent. Péter találkozik az ördöggel. — Hogy vagy. Sátán? — Jól, nem csinálok semmit, csak elosztom és ellenőrzőm a munkát. És te, Péter? — Nekem annyi dolgom van! Soproni a Tejutat, fényesítem a mennyország kapujának kilincsét, festem az égboltot., és ez igy megy a végtelenségig. — Hát miért csinálsz mindent egyedül? — Hiszen tudod, munkaerőhiány van.., ★ Egy skótokból álló baráti társaság arról vitatkozik, hogy vajon ki volt az, aki kitalálta az ostoba skót vicceket? Miután nem tudnak válaszolni a kérdésre, elhatározzák, hogy felhívják a helyi újság szerkesztőségét. Ekkor megszólal közűink az egyik: ,v s—fci tizeit Amikor a. férj hazatér a börtönből, eggyel több gyereket talál otthon. mint amennyit egy évvel azelőtt otthagyott. — Honnan van az ötödik gyerek, asszony? ■— A szerencsétlenség hozta, drágám.,. Hiszen megírtam neked, hogy ittmaradtam egy fillér nélkül és annyi gyerekkel! Olyan kétségbeesett voltam, hogy kimentem a vasúthoz és ráfeküdtem a sínekre.^, — Na és? —■ Hát tehetek én arról, hogy a pályamester előbb jött, mint a vonat? A skót sok pénzt nyert a lóversenyen. Amikor a pénztárostól átveszi a nyereményt, csak a papírpénzt ttiÄ ei. dQ.St. iemü&nzekeA egyenként kipróbálja a fogával. A pénztáros sértődöttén mondja: — Remélem, nem gondolja, hogy hamis pénzt adtam magának? — Nem, — magyarázza a skót —, csak azt nézem, hogy nem keveredett-e közé az, amit én fizettem be. ★ — Nincs ez így jól, lányom! Te a pékkel jegyezted el magad és az emberek a hentessel is látnak! — Nemcsak kenyérrel él az ember, mama! ★ Amikor Novág űr éjjel hazatér, a lépcsöházbrm látja üldögélni a szomszédot. — Talán elvesztette a kulcsot? — kérdezi a szomszédtól. — Nem a kulcsot, hanem a bátorságomat! —— suttogta- aszimaoaL Füle botja vagy boltja? Melyik S 'helyes? Így tette fel egy levélírónk a kérdést. Nehéz helyzetben vas gyünk hiszen egy-egy szólással kapcsolatban nem igen merül fel a helyesség vagy a helytelenség minősítése. A kérdést feltevők ritkán fogadják el meggyőző válasznak, ha azt mondjuk, hogy mindkettő helyes. A szólásoknak, közmondásoknak ugyanis több alakváltozata él a köztudaitban és a nyelvhasználatban. Tájak és közösségek szerint formálódtak ki a változatok. A címben idézett nyeívl formák , ezekben .a szólásokba n teljesítik nyelvi szerepüket: A füle botját se mozdítja (mozgatja, billenti). — A fiile botját se hajtja rá. — A füle botját se hegyezi Vá. stb. Szűkebb vidékünkön, m palóeságban ezek a ró hozatok élnek: File bojtját (bojJ tyát) se hajtja (hajtya). — Füle bojtját se mozgatja, hegyezi rá. Ebből a rövid péG datárból is kitűnik, hogy a köznyelvi használat a botja szóalakot tekinti kulcsszónak a szólásban, a tájnyelvi változat pedig a bojtja megnevezést. A szólás jelentésében; használati értékében azoru ban nincs különbség. Egyformán ebbe a rokon értelmű kifejezéssorba illeszthető mindkét szólásváltozatj Rá se hallgat „rá se hede-> rít, úgy tesz, mintha nem is hallaná, semmit sem ad rá, oda se hallgat; nem ve«zi tudomásul, nem hallja meg, ha szólnak hozzá ’ stb. Ennek a jelenségnek éa viselkedési formának a kifejezésére ebbe a képzetkörbe vonható alábbi nyelvi képleteket is fel-(elhasznál, juk: Egyik füle bal. a másik meg nem hall. A fülen ül. Mintha füle se volna. An-> nők. aki nem akar valamit hallani, gyakran mondják ezt a szólásformát is: A füled csapját! Merész költőd leleményként hasonló jelentessed éstraszná- l«ti értékkel fejezi ki az ide vonatkozó mondanivalót Nyerges András e kérdő- moodaia is: Mért nem mozdulsz, fülebot?” (Nyerges: Zürdöngölő). Érdemesnek tartjuk azt is megjegyezni, hogy a Hév es megyed nép szoláskészáeté- ben még ezek az alakváltozatok is élnék: Feje botját se hajtja arra. — Feje bej- tyat se billenti rá.. Or. Bak» latiéi
