Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottságának beszámolója a megyei pártértekezletnek (Folytatás a 4. oldalról) Á gázhálózat hossza csaknem kétszeresére növekedett, a háztartási fogyasztók száma pedig meghaladja a 11 ezret.. Az egészségügyi és szociális ellátottság jelentősen fejlődött. Bővült az intézményhálózat, kiépült az egészségügyi alapintézmények decentralizált hálózata, megvalósult a gyógyító-megelőző intézmények integrációja. Az egészségügyi ágazat beruházási tevékenysége közül kiemelkedik a megyei kórház rekonstrukciója, a visontai elmeobjektum létesítése. Tovább javult az anya- és gyermekvédelem helyzete, a közegészségügyi-járványügyi szolgálat tevékenységeinek színvonala, az időskorúak szociális ellátása, gondozása, valamint — az egészségügyi ellátás egyik legfontosabb területe — a körzeti orvoii a gyermekkörzeti orvosi, az üzemorvosi. és a körzeti fogorvosi szolgálatokat magába foglaló egészség- ügyi alapellátás. Az egészségügyi dolgozók szakmai, politikai felkészültsége megfelelő, élet- és munka- körülményeik tovább javultak. Az etikai helyzet javuló tendenciájú. Az egészségügy általános fejlődése mellett gond. hogy a betegellátás minősége, színvonala nem fejlődött a kellő mértékben, áz intézmények technikai felszereltsége is elmarad a kívánalmaktól. A tervhez képest elmaradás mutatkozik a bölcsődei és szociális otthoni férőhelyek bővítésében, továbbá az öregek napközi otthonának fejlesztésében. A munkahelyi szociális feltételekben jelentős fejlődés tapasztalható. Az ipari üzemekben javult az étkeztetés, az üzemi, az egészségügyi, valamint a közvetlen munkahelyi szociális ellátás. A tervidőszakban több mezőgazdasági nagyüzem oldotta meg a dolgozók melegétkeztetését,, biztosították a munkahelyekre való szállítás kulturáltabb feltételeit. Saját forrásból a gazdasági egységek egyre több dolgozó üdültetését oldják meg. ______ Ili . Az ideológiai és művelődési munka Az ideológiai munkát • marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztése, a fejlett szocialista társadalom építését elősegítő alkotó alkalmazása jellemezte. A párt világnézeti nevelőmunkája, valamint a szocialista létviszonyok tudatformáló hatása következtében a marxizmus—leninizmus eszméi a megye közgondolkodását alapvetően meghatározzák. A párttagság eszmei-tudati színvonala a XI. kongresszus határozatának ^ megfelelően fejlődött. Az ideológiai kérdések iránti érdeklődés fokozódott mind a párttagság, mind a megye lakossága körében. Mélyült a lakosságban a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus, a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz tartozás érzése. Ezt segítették és tartalmasabbá tették a házassággal foglalkozó tanácskozások, a hagyománnyal bíró testvérkapcsolatok, amelyek közül kiemelkedő a Csuvas ASZSZK-val és a bulgáriai Targoviste megyével kidolgozott barátsági együttműködésürík. A szovjet- magyar barátság elmélyítését jól szolgálta a megyében működő 68 MSZBT-tagcsoport, amely egyre szélesebb tömegekkel ismertette meg a szovjet nép életét. Megyénk dolgozói aktív részesei voltak a békéért, az enyhülésért. a denjokjcáciáért folytatott,, harcnak, segítették az imperializmus ellen és a nemzeti függetlenségért harcoló népek küzdelmeit. A párt különböző testületéi, valamint a pártalap- szefvezetek tevékenységében mindinkább jelentőségének megfelelő helyet kap az Ideológiai munka, ezt a tevékenységet a korábbi időszaknál felkészültebben, hozzáértőbben, hatékonyabban, a politikai szükségletnek megfelelően végzik. Ennek következtében a politikai-cselekvési egység mellett az eszmei egység kialakulásának folyamata erősödött. A különböző társadalmi rétegek eltérő életviszonyaiban, gondolkozásában, szokásaiban rögződött konzervativizmus, valamint az ideológiai munka még fellelhető fogyatékosságai miatt — eltérő mértékben — hatnak a marxizmustól idegen eszmeáramlatok és nézetek. Ezt erősíti az ellenséges ideológia fokozódó aktivitása és a szocialista építőmunkában jelentkező ellentmondások. A kispolgári szemlélet és magatartás még bizonyos mértékig akadályozza a szocialista életmód általánossá válását. Az ellene való harcot nehezítette az a tény, hogy nem tisztán jelentkezik, egyes emberek életmódjában együtt van jelen az életmód szocialista elemeivel. Ezt a kettősséget sok esetben figyelmen kívül hagyta a ideológiai munka. Gyakran észrevétel és kritika nélkül maradtak az egyes párttagok, vezetők életmódjában előforduló polgári-kispolgári magatartásmódok. A marxizmus—leninizmus eszméinek terjedésével. hegemónná válásával a vallásos ideológia befolyása a megye lakossága körében csökkent. • Bizonyos időszakokban megyénk közgondolkodásában is. felerősödtek a nacionalista nézetek, amelyek leggyakrabban a lenini ■ elvektől eltérő nemzetiségi politikával, illetve helytelen történelemszemlélettel függnek ösz- sze. A pártpropaganda eredményesen szolgálta a politikát, a XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak megvalósítását. Valamennyi eszközével segítette a párt politikájának elmélyültebb tanulmányozását és megismerését, reális képet adott társadalmunk, s ezen belül megyénk fejlődéséről. A pártoktatás a társadalmi-politikai gyakorlathoz kapcsolódva aktív ■ cselekvésre ösztönzött, mozgósított a politikai feladatok megvalósítására. Nagy figyelmet fordított a fejlett szocialista társadalom bonyolult társadalmi, gazdasági kérdéseire, a nemzetközi helyzet összefüggéseinek megértetésére, a világ térségeiben kialakult konfliktushelyzetek osztályalapon történő értékelésére, a kommunista és munkáspártok együttműködésének proletár internacionalista megközelítésére. Gazdagodott a párttagság dialektikus és történelmi materialista szemlélete, a párt történelmi tapasztalatainak megismerése. A pártoktatásban korábban tapasztalható formális vonások fokozatosan visszaszorultak. Erősödött a nevelőoktató munka politikai-mozgalmi jellege, javult a propaganda minősége és hatékonysága. .Jelentős fejlődés tapasztalható a járási jogú pártbizottságok pártpropagandát irányító, segítő és ellenőrző tevékenységében. A politikai igényeknek megfelelően foglalkoztak a propaganda tartalmi és szervezeti kérdéseivel, megfelelően segítették az alapszervezeteket. Ennek következtében a pártalapszervezetek vezetőségei a korábbi időszaknál nagyobb igényességgel és hozzáértéssel foglalkoztak ideológiai kérdésekkel, hatékonyabban és színvonalasabban végezték az alapszervezeti propagandamunkát. Az agitációs és propagandafelelősök politikai tapasztalata, állami és politikai képzettsége jobb mint a korábbi időszakban. A párt- és tömegszervezeti oktatásban átlagosan évenként 75 ezer fő vett részt. Öt esztendő alatt az ML Esti Egyetem hároméves általános tagozatán 1787, a szakosítón 868 fő szerzett közép-, illetve felsőfokú politikai végzettséget. A párt- és tömegszervezeti oktatásban 3516 elméletileg-politikailag jól felkészült propagandista oktat. A párttag-propagandisták száma 2481 fő, kedvező, hogy évről évre mind több szakosítót és esti egyetemet végzett párttag kapcsolódott a pártpropagan- da-munkába. Az agitáció különböző formái is eredményesen szolgálták a párt tömegkapcsolatainak erősödését, a politika megértését, a feladatok végrehajtására való mozgósítást. E munkában jelentős szereppel bírnak a tömegkommunikációs eszközök. A politikai feladatok megértését és megvalósítását az országos lapok mellett eredményesen segítette a Népújság. Javult a szerkesztőség munkája, amely a vezető megyei pártszervek határozataira építve tevékenykedett. A lap előállításában gondot jelent az elavult nyomdatechnika. Egyre- fontosabb szerepet töltenek be a helyi célkitűzések megvalósításában a 4tí ezer példányszámban megjelenő üzemi, mozgalmi lapok. A Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiójának irányítása alatt jól felszerelt stúdió kezdte meg működését Egerben. A vételi lehetőségek jelenleg korlátozottak. Ennek javításával a megye közvéleményének és köz- gondolkodásának formálásában, a tájékoztatásban a jövőben hatékonyabb segítséget nyújthat. Központi kezdeményezésre rendszeresen szerveztünk pártnapokat, amelyeken elsősorban nemzetközi kérdésekkel és a gazdaság- politika feladataival foglalkoztunk. Megyénk pártalapszervezeteinek 60 százalékában működik politikai vitakör, mint a szóbeli agitáció fontos eszköze. A kezdeti útkeresés- után munkájuk egyre színvonalasabb, tartalmasabb. Az agitáció és propaganda rendszerébe jól illeszkedik a politikai ünnepségek kialakult rendszere. Javult az információs munka, amelynek legfontosabb eredménye, hogy a párt és a tömegek közötti kapcsolat, véleménycsere eszközévé vált. segíti a politikai döntések előkészítését és végrehajtását. Az oktatáspolitikai határozat végrehajtása eredményeként közoktatásunkban előrelépés történt. E munka középpontjába a szocialista nevelő iskola kialakítását és megszilárdítását szolgáló tartalmi korszerűsítés került. A tárgyi és személyi feltételek javulása, a tananyagcsökkentés kedvező hatása következtében nőtt a nevelő-oktató munka eredményessége. Gyakorlattá vált az egyéni bánásmód, amely elsősorban a tehetséggondozásban és a fizikai dolgozók gyermekeinek segítésében nyilvánul meg. Hatékonyabb a világnézeti nevelőmunka. Eredményesebb a tankötelezettségi törvény végrehajtása. Az új tantervek bevezetésének előkészítése megfelelő volt. Kezdeti eredmények tapasztalhatók a cigánytanulók iskoláztatása területén. Az óvodai fejlesztés felgyorsult, de az igényeket még mindig nem elégíti ki. Az óvodáskorúak 70 százaléka nyer elhelyezést, de ez is csak az óvodák 120—240 százalék közötti túlzott feltöltésével biztosítható. Nagy gondot okoz a gyermekek elhelyezése megyénk varosaiban, külöpóse« Egerben, ________ H uszár István a küldöttek között A megye általános iskolai hálózata is tovább bővült, korszerűsödött. A mintegy 35 ezer általános iskolai tanuló oktatásához 1044 tanterem áll rendelkezésre (1975-ben alig ezer). Kiépült a körzeti általános iskolák, valamint a diákotthonok hálózata. Alsó fokú intézményeink zömmel rendelkeznek azokkal a taneszközökkel, szemléltető készletekkel, amelyek a jelenlegi követelményeknek megfelelnek. Gondot okoz viszont az új tantervek oktatásához szükséges feltételek biztosítása. . A gyermekintézmények konyhái többségében korszerűtlenek. A napközi otthoni fejlesztés — a túlteljesítés ellenére — nem tud lépést tartani az igényekkel. Jelenleg a tanulók 33,4 százaléka részesül napközi otthoni ellátásban. A középfokú oktatás % szerkezete és a megye várható munkaerőigénye közötti eltérés tovább csökkent. Az általános iskolát végzettek 89,8 százaléka továbbtanul: gimnáziumban 19,8 százalék, szákközépiskolában 25,6 százalék, a szakmunkás- képzőben 44,4 százalék. A szakképzés bővült a posta- és vasútfor- galmi szakokkal, ezzel párhuzamosan folytatódott a profiltisztítás: az Egri Szilágyi Erzsébet Középiskola gimnázium lett, a kereskedelmi középfokú szakképzés új iskolában történik. A középfokú oktatás általános reformja miatt az iskolák tárgyi, műszaki felszereltsége fokozatosan korszerűsítésre szorul, iskolánként differenciáltan. Megkülönböztetett figyelmet fordítottunk és fordítunk a jövőben is a szakmunkásképzés feltételeinek javítására, a korszerűen képzett és sokoldalúan művelt munkásutánpótlás biztosítására. A középiskolások 30,9 százaléka, a szakmunkástanulók 23,7 százaléka nyert kollégiumi elhelyezést. A fejlődés ellenére több rászoruló maradt ki hely hiányában. Az oktató-nevelő munka valamennyi intézménytípusban tervszerűbb és tudatosabb lett. Előtérbe került azoknak a tartalmi feladatoknak a megoldása, amelyek a szocialista nevelőiskola eredményesebb megvalósítását szolgálják. Erősödött a tantestületek egysége, javult munkájuk, funkcionálnak az intézményen belüli demokratikus fórumok, ugyanakkor tapasztalható az is, hogy néhány intézményben nem megfelelő a vezetés színvonala, ez gátolja az oktató-nevelő munka továbbfejlődését. A megyénkben levő két főiskolán a szakmai, az ideológiai, a politikai képzés fejlődött. Eredményesen készítik fel a hallgatókat a velük szemben támasztott növekvő szakmai és társadalmi-közéleti feladatok ellátására. A kikerülő szakemberek döntő többsége helytáll a munkában és a politikai közéletben. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola megyénk jelentős oktatási, művelődési, kulturális intézménye. Oktatóinak és hallgatóinak többsége saját feladatainak ellátásán túl tevékenyen részt vesz a megye és Eger város társadalmi, közéleti feladatainak megoldásában, tudományos és kulturális életében. Gondot jelent esetenként a káderutánpótlás és az egyes tanszékek oktató-nevelő munkájában tapasztalható színvonalbeli különbség. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karán az új profilnak megfelelő üzemszervező szakemberképzés folyik. Az átszervezést jól oldották meg. bár az intézmény belső életében átmeneti nehézségeket okozott. A közművelődési munkában a fő figyelem a munkásság és az ifjúság művelődésere irányult. E területeken szélesedtek a szervezeti keretek, s javult a közművelődési tevékenység tartalma. A munkásművelődésben kiemelkedő jelentőségű, hogy a vállalatok és a közművelődési intézmények kapcsolata erősödött. Ennek eredményeként 1977-ben megkezdődött a közművelődéin ifttEzmertyek közös fenntartásba vetete* a varosokban megalakultak a szocialista hrl- gádvezetők klubjai, létrejöttek a munkahelyi közművelődési bizottságok. Fokozódott a felnőttoktatás szervezése. Az ifjúsági művelődési tevékenységnek alapvető bázisa a klubmozgalom. A megyében 168 ifjúsági klub működik, melyek többségükben rendelkeznek a megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel. Javult a közoktatási és közművelődési intézmények kapcsolata. Ennek eredménye többek között, hogy megyénkben jelenleg tíz komplex intézmény működik. Színvonalasabbá vált a közművelődési intézményhálózat tartalmi tevékenysége. A megyei művelődési otthon hálózatában változatos kisközösségi munka folyik, a rendezvények száma és színvonala növekedett. Megyénkben az országban elsőként kezdődött el alapfokú könyvtárosi képzés. Az olvasószolgálat fejlődése az olvasók számának emelkedését eredményezte. A közművelődési könyvtárak munkája alaptevékenységük mellett számos új formával bővült. Múzeumainkat és kiállítóhelyeinket évenként 1,6 millióan keresik fel. A munkásmozgalmi hagyományok, üzemtörténeti dokumentumok gyűjtése a múzeumi szervezet tevékenységében nagyobb teret kapott. A mozilátogatók száma megyénkben évről évre emelkedik. Egyenletesen növekedett az eszmeileg és művészileg értékes filmek, valamint a szovjet és magyar filmek látogatottsága. Emelkedett a filmklubok száma és taglétszáma. A Heves megyei TIT-szervezet által működtetett csoportok és klubok a megye közművelődésében mind hathatósabb szerepet játszanak. Országosan is kiemelkedő az évenként megrendezésre kerülő Egri Nyári Egyetem Filmművészeti és Műemlékvédelmi Tagozata. A fokozatosan növekvő tartalmi követelményekkel azonban nem tudott lépést tartani az intézményhálózat fejlesztése, korszerűsítése. A közművelődés szakember-ellátottsága nem megfelelő. A művészeti alkotómunka feltételei és szervezeti keretei kedvezőbbek lettek. Ennek ellenére a megyében élő alkotóműhelyek száma kevés. Megyénk képzőművészeti életében számban és bizonyos mértékig hatásában is fejlődött a kiállítási, tevékenység. A színházművészet legjelentősebb bemutató fóruma, s egyben Miskolccal közös alkotóműhelye a Gárdonyi Géza Színház. A társulat évi 10 bemutatót tart Egerben. Ennek ellenére a megye színházi ellátása visszaesett. Az összevonás következtében a színház előadásai Egeren kívül nem jutnak el a megye településeire, a Népszínház pedig a jelentkező igényeket kielégíteni nem tudja. Az Ag- ria Játékszín öt évadja sikeresnek bizonyult. Bekapcsolta Egert a nyári színházak o.szágos láncolatába, s jelentős idegenforgalmi vonzottal rendelkezik. Élénk megyénk zenei élete. Az Országos Filharmónia, az Egri Szimfonikus Zenekar'és kisegyüttesei, valamint a zeneiskola művésztanárainak, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola kórusainak közreműködésével a zenei bemutatóhelyek bővültek. Az amatőr művészeti 'szakágak közül a kórusmozgalom és a népdalköri mozgalom eredményei jelentősek. Népművészetünk alkotó egyéniségeit a Hevesi Háziipari Szövetkezet fogja össze. Munkásságuk országosan és nemzetközileg is elismert, A tudománypolitikai munka az elmúlt .öt evben tervszerűbbé, szervezettebbé vált. e tekintetben . eredményesebb is a pártirányítás. A tudományos alkotómunkához kedvező légkör, jobb személyi és tárgyi feltételrendszer á’l rendelkezésre. A kutatóbázisok szervezeti keretei erősödtek, a kutatások tudományági szerkezete módosult, többségük a népgazdasági ágazatok és a megye problémáihoz igazodott. Meggyorsult a tudományos eredmények gyakorlatban való alkalmazása, Bővült a kutatóhelyek nemzetközi kapcsolata. t
