Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottságának beszámolója a megyei pártértekezletnek (Folytatás a 3. oldalról) Dere még mindig van indokolatlan eltérés a sporttal szemben támasztott, jogos társadalmi igény és a tényleges színvonal között. Érvényesülnek a párt jogpolitikai elvei A bűnüldöző és az igazságszolgáltatási szervek színvonalasabban érvényesítik a párt jog- politikai irányelveit, a szocialista törvényességet, az állampolgári jogokat és kötelezett- ságcket. Az állami szervek munkája mellett a lakosságnak is Szerepe van abban, hogy Heves A megye gazdasága a nehezebbé vált gazdasági feltételek közepette is fejlődött. Gyarapodtak és korszerűsödtek a megye gazdaságának termelő alapjai. Erősödtek azok a tendenciák, amelyek a gazdaság szerkezetét kedvezően alakítják. Megyénk szerepe jelentős az ország energia-, nyers- és alapanyag- ternielésében. A gazdasági építőmunka Az V. ötéves terv előirányzata szerint a termelés anyagi-műszaki bázisának növelésére fordítandó összeg 25 milliárd forint. A beruházási tevékenység az első három évben gyorsabb ütemű volt. Az előirányzott összeg 75 százaléka került felhasználásra. 1979-től a növekedés üteme mérséklődött, de az előirányzat túlteljesül. A fejlesztéseken belül , előtérbe kerültek az intenzív elemek, bár a ' tervidőszakban jelentős extenzív jellegű beruházások is megvalósultak, illetve folyamatban vannak. Bélapátfalván új cementgyár épült. A recski mélyszinti érckutatás és feltárás munkálatai a kedvezőtlenebb munka- végzési feltételek miatt lelassultak. A beszámolási időszakban üzembe helyezték a Testvériség Gázvezeték Heves megyei szakaszát. Több ipari üzemben valósult meg, rekonstrukció, valamint exportárualapokat növelő, vágy importot kiváltó beruházás. Csaknem 30 gazdasági egység, mintegy kétmilliárd forin- Ws konvertálható,' exportárualapot növelő beruházást valós«'meg: •••►.'rt-.--■•<:*••• Heves térségében a. szorgalmazott' élelmiszeripari fejlesztések — a központi támoga- * tás hiánya és a helyi szervek bátortalansága miatt — nem kezdődtek meg. A megye iparában megye már hosszú ideje az ország bűnügyi- leg egyik legkevésbé fertőzött megyéje, a bűncselekmények szarta évek óta viszonylag alacsony. A bűnözés elleni harcban nem sikerült még elérni a bűncselekmény'ek számának folyamatos csökkenését, arra a stagnálás jellemző. > Az igazságszolgáltatás tapasztalata, hogy a gazdasági perek száma évek óta csökken. A munkafegyelem erősítésére irányuló vállalati törekvésekkel nincs mindig összhangban a munkaügyi vitákat intéző szervek eljárása. Előfordulnak olyan esetek is. amikor a munkavállalók jogos érdekei szenvednek sérelmet a munkáltatók hibás, illetve jogellenes intézkedései miatt. A gépipari üzemek termelése az ipari átlagot meghaladóan növekedett. Ebbén az ágazatban tapasztalható a legtöbb olyan kezdeményezés. amely a termékszerkezet korszerűsítésére irányul. A beszámolási időszakban kezdődött az integrált áramkörök, új típusú kompresszorok és sebességváltók, orvosi műszerek. öntözőberendezések és ipari robotok gyártása. A könnyűipar részesedése a megye gazdaságában viszonylag alacsony, termékei azonban mind a belső fogyasztás, mind az export szempontjából jelentősek. Az élelmiszeriparban végrehajtott fejlesztések és rekonstrukciók hatására a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, tárolásának feltételei javultak. Ugyanakkor szerény a fejlődés az élelmiszeripari üzemek és a mező- gazdasági nagyüzemek termelési együttműködésében. A hatékonyság állandó javítása, az tizem- és munkaszervezés korszerűsítése még nem Vált általános vezetői törekvéssé, a takarékos gazdálkodásban rejlő lehetőségek — beleértve az importanyag- és az energiagazdálkodást is — ma még nincsenek kellően kihasználva. A növekvő beruházások mellett az eszközhatékonyság nem javult kielégítő mértékben. A termelési szerkezet korszerűsítése folyamatban van. Néhány gazdaságtalan vagy párhuzamos tevékenység csökkentésre vagy megszüntetésre , került. „Tar.taléküzemeltetés- -re,., álltak..,át a Mátra Vidéki Hő^őműbéiV,!-átszervezésre került a Heves .megyei Tanácsi Szolgáltató Vállalat, megszűnt a. Pest megyei Műanyagipari Vállalat füzesabonyi telepe, valamint az Egri Bútoripari Szövetkezet, a Bélapátfalvi Cementgyár dolgozói már az új, korszerű üzemben termelnek. Jelentős mértékű centralizáció ment végbe az ipari és építőipari szövetkezeteknél. Az élőmunka hatékonysága javuló, a változás mértéke azonban szektoronként és ágazatonként eltérő. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték évenként öt-hat százalékkal növekedett. A növekedés mértéke a nehéz- és gépiparban kedvezőbb, a könnyűiparban mérsékeltebb. A munkaerő-gazdálkodásban változatlanul az volt a jellemző, hogy az üzemek többsége a munkaerő megszerzésére. illetve megtartására törekedett. A készletgazdálkodás színvonala nem kielégítő, növekedése meghaladja a termelést és az értékesítést. Az ütemtelen belföldi és importszál Utasok, valamint egyes területeken az értékesítési gondok is a készletek növekedéséhez vezettek. A vállalatok közötti szerződéses és kooperációs fegyelem nem javult. A mezőgazdaságban a termelés, volumene évente 1,5—2 százalékkal nőtt. A növénytermelésben célkitűzéseinknek megfelelően növekedett a gabonafélék, a takarmánynövények, a zöldség és olajos növények vetésterülete. A gabonaféléken belül terv szerint alakult a kenyérga- boha és általában a kalászos növények részaránya. a kukorica vetésterülete azonban elmaradt a tervezettől. A hektárankénti átlagtermés — a gazdálkodás és az időjárás hatására — évenként nagy ingadozást mutat. A búza termésátlaga 1978-ban meghaladta hektáranként a 4ti mázsát, míg 1979-ben a 30 mázsát sem érte el. A kukorica és a cukorrépa vetésterülete a tervidőszak folyamán csökkent, de az átlagtermések növekedésével mindkét növényből a tervezett mennyiség termett. A szálas takarmányok termelése csak mérsékelten nőtt. Ugyancsak nem lehetünk elégedettek a rét- és legelőgazdálkodás területén elért eredményekkel, annak ellenére. hogy megyénk e területen mintagaz- dálködásra van kijelölve. A szőlőtermelés kedvezően alakult. A tervidőszak végére kitűzött termésátlagot (65—70 mázsa hektáranként) már 1978-ban elértük. A korszerű, nagy termőképességű új telepítések a tervezett ütemnek megfelelően valósulnak meg, ennek hatására számottevően növekszik a vörös bort adó szőlőfajták aránya. A gyümölcstermő terület csökkent. Az új telepítések szaporítóanyag és pénzeszközök hiányában elhúzódnak. Az állattenyésztés részaránya az összes mezőgazdasági termelésben 35 százalék, némi növekedést mutat. A nagyüzemi szarvasmarha- állomány növekedése nem éri el a tervezett évi 3 százalékos ütemet, nem képes pótolni a kistermelői állomány csökkenését. A sertés-, a juh- és a baromfitenyésztésben a fejlődés üteme jelentős. Nőtt a tejtermelés, az egy tehénre jutó évi tejhozam eléri a 3000 litert, elmarad azonban az országos átlagtól. . A mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásának színvonala nem javult kielégítően, bár ebben az ágazatban is történtek helyes kezdeményezések. egyes költségtényezők csökkentésére. A költségek évről évre a termelés növekedését meghaladóan emelkedtek, romlott a jövedelmezőség. A gazdaságok jelentős része tartósan pénzügyi zavarokkal küzd. Az eredményromlás, a fejlesztési alapok nagy- rifet’v'ű ekölíRérit'éséfié’z . vezetett. Á'hagyüze- rríekegy í&'Zfében alacsony a gazdálkodás és a munkafegyelem színvonala. A kiegészítő tevékenység az alaptevékenységet meghaladó ütemben növekedett, elsősorban a mezőgazdasági termékek feldolgozására irányul. Ugyanakkor néhány kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezet a lehetőségek ellenére nem foglalkozik kiegészítő tevékenységgel. 1976-tól kezdődően a mezőgazdasági nagyüzemek, a fogyasztási szövetkezetek fokozottabb figyelmet fordítanak a háztáji és kisegítő gazdaságok segítésére, termelésük fellendítésére, a termékeik felvásárlására. Ennek hatására jelentősen bővült a zöldség- és gyümölcstermelés, a baromfi- és sertéstartás. A parlagterületek hasznosításában az előrehaladás jelentős. Ugyanakkor, főleg a városok környékén, még adottak a lehetőségek, hogy a művelés alatt nem álló földterületek hasznosításra kerüljenek. A megyében az erdőterület 80 százaléka az erdőgazdaság kezelésében van. A fakitermelés 15—20 százalékkal növekedett, a faállomány kedvezőtlen összetétele miatt azonban a tervek nem teljesülnek. A közlekedési ágazat fejlesztése mérsékeltebb a tervezettnél. Nem valósultak meg a hatvani vasúti csomópont rekonstrukciós munkálatai, késik az egri teherpályaudvar építése, valamint az eger—put- noki vasútvonal korszerűsítése. A megye közúthálózatában jelentős felújításokat végeztek. Említést érdemel a 25. sz. út egri átkelési szakaszának építése, melynek befejezési határideje 1981. Megfelelő ütemben folyik az M3-as autópálya Heves megyei szakaszának kivitelezése. Az áru- és személyszállításban bővült a szállítókapacitás, a szállítás területén javult az eszközkihasználás, a tömegközlekedés kulturáltsága. Nem kellő azonban az előrehaladás a forgalom, illetve a fuvar szervezésében, a korszerű fuvarozási módszerek elterjesztésében. Az egri postaműszaki épület üzembe lépésével jelentősen javultak a hírközlés feltételei. Folyamatban van a kékesi tv-állomás építése. Az építő- és építőanyag-iparban kedvező irányú tendenciák bontakoztak ki.’ Az építőipar termelése elérte az évi 2,5 milliárd forintot. Az építőipar teljesítőképessége és az igények közötti különbség mérséklődött. Korszerűsödött a termelés szerkezete, erősödött az ipari háttér. A műanyag nyílászáró szerkezeteket megyénk határain túl is hasznosítják, a PEVA alagútzsalus technológia értékesítése tőkés exportbevételt is eredményez. Gondot jelent az Egri Közúti Építő Vállalat aszfaltépítő kapacitásának kitöltése, a mélyépítőkapacitás hiánya. Az új cementgyár építésével és a téglagyári rekonstrukcióval aa építőanyag-ipar termelési szerkezete korsze-. rúsödött. Az életszínvonal alakulása A termelő ágazatokban foglalkoztatottak jövedelemarányaiban jelentősebb módosulás nem következett be. A munkásság és a parasztság reáljövedelme összességében azonos arányú máradt. A munka szerinti elosztás elvének következetesebb érvényesülését jelzi, hogy többségében a gazdaságosabban termelő, hatékonyabban gazdálkodó’ ágázát&kban, üzemekben gyorsabb ütemű a jövedelememelkedés. A bérszabályozás rendszere azonban lehetőséget adott a bérfejlesztésre a kevésbé hatékony, sőt a veszteségesen termelő egységekben is. A gazdasági egységeken belül az azonos munkát végzők jövedelmében még nem fejeződnek ki kellő mértékben az egyéni teljesítményekben tapasztalható különbségek. A lakosság pénzmegtakarítása évente 14 százalékkal nőtt. Az áruellátás javult, de az árukínálat ösz- szetétele még nem kielégítő. Kedvezőbbek az idegenforgalom fogadásának feltételei, > A kiskereskedelmi hálózat a városokban és községekben egyaránt bővült. Gond, hogy az V. ötéves tervre ütemezett nagy alapterületű egységek többségének kivitelezési munkái lényegesen elhúzódtak. A lakosság áruvásárlása folyó áron évenként átlagosan 9—10 százalék-» kai nőtt. Jellemző volt az élelmiszerfogyasztás és a vegyes iparcikkek iránti kereslet növekedése. Az alapvető élelmiszerekből biztosított az ellátás, ugyanakkor a bútorok és lakberendezési cikkek, építőanyagok iránti megnövekedett igényt a kereskedelem nem tudta kielégíteni. Évente 2500 személygépkocsit vásárolt a megye lakossága. A ruházati cikkpk iránti kereslet mérsékeltebb, A vendéglátóiparban a nagyobb megyei fogyasztás és az idegenforgalom fellendülése következtében, a forgalom emelkedett. Továbbra sem kielégítő a gyermek- és diákétkeztetés. A lakossági szolgáltatás terv szerint, egyes területeken a tervet meghaladóan fejlődött. Ennek ellenére a szolgáltatások egészét tekintve jobb az országos vidéki átlagnál. A megyei fejlesztési terv öt év alatt 12 500 lakás megvalósítását irányozta elő. Várhatóan 13 ezer épül fel. A rendelkezésre álló állami erőforrás csaknem akkora, mint az.előző tervidőszakban és abból mintegy ezer lakással kevesebb építhető. Oka egyrészt az. áremelkedés, másrészt az. hogy ebből az ' összegből kell megvalósítani a telepszerű lakás- építkezések terület-előkészítését és infrastrukturális ellátását. Az új lakások felszereltsége jelentősen javult. A közműfejlesztés a tervezettnél lassúbb ütemű. A víztermelési kapacitást növelő beruházások Egerben és Gyöngyösön megvalósultak. A tervidőszakban 23 községben terveztek vízműfejlesztést, ebből csak ,14 település vízellátása oldódik meg. A vízhálózatba- bekapcsolt lakások aránya javult, a csatorna- hálózatba bekapcsoltaké alig változott. Villamosenergia-hálózat valamennyi településen van, a háztartási fogyasztók száma 116 ezer. Az áramfogyasztás a beszámolási időszakban több mint másfélszeresére nőtt. Vezetékes gázzal mindhárom város rendelkezik. a termelés növekedésének dinamikája az előző időszaknál mérsékeltebb, de nagyobb az országos átlagnál. A nehézipar területén volumenében országosan is jelentős a lignitbányászat és a villamosenergia-termelés. A Mátraalji Szénbányák Vállalat és a Gagarin Hőerőmű Vállalat javuló együttműködése lehetővé tette, hogy a villamosenergiatermelés tervszerűen alakuljon. Az érc- és ásványbányák termelése a kedvezőtlen geológiai viszonyok következtében mérséklődött. II. A gazdasági építőmunka és az életszínvonal alakulása X.ütnácskoMk a parier Utcaiét (Folytatás az 5. oldalon) l
