Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
I. A társadalmi viszonyok fejlődése Az elmúlt öt évben megyénkben tovább növekedett a szocialista tulajdon, fejlődött a termelőágazatok technikai színvonala. A megye gazdaságában döntő jelentőségű állami tulajdon a beszámolási időszakban gyarapodott. Növekedett a szövetkezeti tulajdon. Ez a növekedés szembetűnő az ipari és építőipari szövetkezeteknél, a mezőgazdaságban azonban lassúbb volt. Tovább folytatódott az állami és a szövetkezeti tulajdon szocialista jellegének fejlesztése. A megye gazdaságában erősödtek a tartós kapcsolatok, elsősorban a mezőgazda* ság és az élelmiszer-, valamint a szövetkezeti ipar és kereskedelem között. Az üzemek közötti szerződéses rendszer következtében növekedett a termelőüzemek értékesítési biztonsága. A több éves szerződés kedvezően befolyásolta az élelmiszer-termelést, a lakosság áruellátását, valamint az export fokozását. A kooperációs kapcsolatok bővültek. Jelentős a Hatvani Konzervgyár tevékenysége az üzemi paradicsomlé-vonalak létesítésével, valamint a vetőmag- és növény- védőszer-ellátásban nyújtott segítséggel. Ugyancsak jelentős az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát tevékenysége — amelyet a partnergazdaságokkal közösen vállalt kockázatban, a szerződéses kapcsolatokban, valamint a tároló- és feldolgozókapacitások hasznosításában végzett. Jelenleg 48 gazdaság tagja valamely termelési rendszernek. Az ipari és mezőgazdasági üzemek egymás közötti társulásai bővültek. Az állami és szövetkezeti szektor mellett a mezőgazdaságban, a szolgáltatás és a kereskedelem területén hasznos szerepet töltenek be a magángazdaságok. A háztáji és kisegítő gazdaságok adják a mezőgazdasági termékek egyharmadát, a kisiparosok nyújtják a lakossági szolgáltatás felét. [■ A megye szociális struktúrájának jellemző vonásai Heves megye lakónépessége 347 ezer fő. A foglalkoztatottak száma 160 ezer. Ágazati megoszlásuk az 1975. évihez viszonyítva,’ ' kismértékben módosult. Az iparban dolgozók száma változatlan; az építőiparban, 'a kereskedelemben, a szolgáltatásban létszámnövekedés, a mezőgazdaságban létszámcsökkenés tapasztalható. Kedvezően változott a foglalkoztatottak minőségi összetétele, nőtt a szakmunkások és a magasabb képzettségű dolgozók aránya. ; A munkásság meghatározó j a megye társadalmi és politikai életében I A megyében folyó szocialista építőmunka vezető erejét képező munkásság gondolkodás- módjával, közéleti aktivitásával bizonyítja .politikai-ideológiai felkészültségét, eszmei elkötelezettségét, az össztársadalmi érdekek képviseletét. Politikai állásfoglalása, tevékenysége, kezdeményezőkészsége mindinkább meghatározza a megye társadalmi-politikai arculatát. A választott pártszervek tagjainak 48 százaléka, a szakszervezeti tisztségviselők 57 százaléka, a tanácstagok 27 százaléka munkás. A munkásosztályhoz tartozók száma tovább növekedett, jelenleg 100 800 fő, a megye aktív keresőinek 63 százaléka. Ez 4 százalékkal magasabb az országos átlagnál. 51 százaléka az iparban, 49 százaléka a népgazdaság más ágazataiban dolgozik. Tovább emelkedett körükben a szakképzettek aránya, jelenleg 43 százalék szakképzett, 36 százalék betanított és 21 százalék segédmunkás. Élet- és munkakörülményeik a beszámolás időszakában fokozatosan javultak. Tovább korszerűsödtek a munka tárgyi feltételei. Ugyanakkor egyes üzemekben a technikaitechnológiai színvonal elmaradott, korszerűtlen, jelentős a nehéz fizikai munka részaránya. Az egy háztartásra jutó havi jövedelmük 6845 forint, amelynek 70 százaléka származik a munkaviszonyból, 30 százalékát pedig ipari és mezőgazdasági jellegű tevékenységből, valamint pénzbeli társadalmi juttatásokból nyerik. Az utóbbi öt esztendőben a nem munkaviszonyból származó jövedelem gyorsabban növekedett. A munkáscsaládok személyi tulajdona tovább gyarapodott. 82 százalékuk saját tulajdonú lakásban lakik. Az utóbbi években növelték a tartós fogyasztási cikkekre fordított kiadásaikat. A munkások általános műveltsége, kulturális színvonala emelkedett. A fiatal szakmunkások körében törekvés tapasztalható a középiskolai végzettség és az új szakma megszerzésére. A munkások szákmai és politikai műveltségének növelésében nagy hajtóerőt jelentenek a szocialista brigádok. A betanított és segédmunkások általános és szakmai műveltségének emelését akadályozza, hogy körükben jelentős számban nem végezték el a nyolc általánost. A fejlődés mértéke lassúbb a munkások több mint egyharmadát kitevő bejárók és ingázók körében. Ezek többségét a betanított és segédmunkások képezik. Változás a parasztság élet- és munkakörülményeiben A szövetkezeti parasztság létszáma öt esztendő alatt 27 százalékkal csökkent, jelenleg 21 440, a megyében foglalkoztatottak 13,4 százaléka. A parasztság belső rétegződése változott. 29 százaléka szakmunkás, 58.2 százaléka betanított, 12.8 százaléka — főleg az idősebb generáció tagjai — segédmunkás. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak több mint 50 százaléka nő, többségük szakképzetlen. A szövetkezeti parasztság arculatának megváltozásában figyelemre méltó tendencia a nemzedékváltás. A fiatalok nagy része szakképzett, tevékenységük mindenekelőtt a gépesítéshez, valamint az új technológiákhoz kapcsolódik. Szembetűnően változtak a parasztság élet- és munkakörülményei. Az új paraszti életforma kialakításához, a falu arculatának megváltoztatásához jelentősen hozzájárul a vidéki ipartelepítés, a ke- reskedélmí ellátás és szolgáltatás javulása, a szociális és kulturális létesítmények fejlesztése. A megye szövetkezeti parasztságának eszmei-tudati állapotára, politikai-közéleti magatartására az egyre erősödő szocialista vonások jellemzőek. A termelőszövetkezeti tagok egy részénél kedvezőtlen jelenségek tapasztalhatók, olyanok, mint: az elkülönülés; az érdektelenség, a politikai közömbösség: a túlzott mértékű anyagiasság, a haszonszerzésre való törekvés. Az értelmiség azonosul a párt politikájával A megye értelmisége létszámban és összetételében változott. Számuk 16 ezer fő, ezerrel több, mint 1975-ben. Ebből egyetemet, fő• iskolát, végzett 10 ezer. 41 százalékuk a közvetlen termelőágazatban, 59 százalékuk az oktatásban, a kulturális, az egészségügyi és a tudományos életben, illetve a közigazgatás különböző területein dolgozik. Közép- és felső szintű vezetői funkciót lát el 22 százalék, ebből 61 százalék a párttag. Élet- és munkakörülményeik javultak. A szellemi foglalkozásúak egy háztartásra jutó jövedelme meghaladja a 7700 forintot. A munkaviszonyból és az egyéb munkából származó jövedelem nagy egyenlőtlenségeket mutat az egyes értelmiségicsoportok között. Változatlanul a városi humán értelmiség életkörülményei a legnehezebbek. A jövedelmekben tapasztalható nagy szóródás következtében, egymástól eltérő életmódbeli különbségek alakultak ki. Egyesek a jogos szükségletek megszerzésére törekednek, s évekig feszítetten takarékoskodnak, más rétegek pedig pazarló életmódot folytatnak. Az értelmiség többségét a párt politikájával való azonosulás, a szocialista építőmunka iránti tudatos elkötelezettség és cselekvőkészség jellemzi. Aktívan részt vállalnak a gazdasági építőmunka irányításából és végzéséből, tevékenyen részt vesznek a politikai közéletben, az eszmei nevelőmunkában. A legtöbb közéleti tevékenységet a pedagógusok, a műszaki és agrárértelmiségiek végzik, de fejlődés tapasztalható a közgazdászok, a jogászok és az orvosok között. Az értelmiség kisebb csoportjaiban táptalajra találnak a , marxizmus—leninizmustól idegen nézetek. A kisiparosok, kiskereskedők és egyéb ma- gánfoglalkozásúak száma kismértékben csökkent, a megye keresőinek 2,6 százalékát teszik ki. ,A foglalkozás szerinti megoszlásuk nem a tényleges szükségleteknek megfelelő. Gond, hogy a javító-szolgáltató tevékenységet kevesen vállalják. Javult a nők társadalmi helyzete A kereső foglalkozásúak 43 százaléka nő. A különböző intézkedések hatására javult társadalmi helyzetük, általános és politikai műveltségük. nőtt politikai aktivitásuk és közéleti tevékenységük. A korábbi évekhez viszonyítva, változott a nők foglalkoztatottsága, csökkent a mezőgazdaságban, az erdő- gazdálkodásban és a gépiparban, ugyanakkor növekedett a kereskedelemben és az építőiparban dolgozók száma. Társadalmi gondot jelent egyes pályák elnőiesedése (pl. az oktatás, az egészségügy, a kereskedelem). Elsősorban középvezetői szinten tapasztalható előrehaladás a nőknek a vezetésbe való bevonásában. Nem volt kellő változás a nők szakképzettségének alakulása’ \n, bérezésük szocialista elvének betartásában, a háztartási munkát könnyítő szolgáltatások fejlesztésében és a kedvezőtlen munkahelyi körülmények felszámolásában. A fiatalok száma megyénkben 76 ezer. Többségük aktív a gazdasági építőmunkában, a közéletben, eredményesen dolgozik, tanul. Nőtt érdeklődésük a társadalmi problémák iránt, haladó eszméinknek megfelelően formálódott gondolkodásmódjuk és magatartásuk, amely cselekvő aktivitással párosul. A fiatalok egy szűk részének magatartása, szemlélete idegen a szocialista erkölcs normáitól. Az osztályok és rétegek közeledtek egymáshoz Legjelentősebb a termelőszövetkezeti parasztság fokozódó közeledése a munkásosztályhoz, amely főleg élet- és munkakörülményeikben, bérezésükben és szociális ellátottságukban nyilvánul meg. Közeledés tapasztalható továbbá az általános, a szakmai és politikai műveltség területén, a közéleti aktivitásban és' a közgondolkodásban. Kommunális ellátottságukban és az életmódban még számottevőek a különbözőségek. A közeledés jelei tapasztalhatók a fizikai és szellemi munka között is. Tapasztalható, hogy az osztályok és rétegek közeledésével egvidőben. azokon belül, újfajta differenciálódás megy végbe. Ezek forrásai az eltérő családnagyság; a keresők és eltartottak aránya a családban: a munka- viszonyon kívül szerezhető jövedelmek eltérő nagysága: a nem munkával szerzett jövedelem és vagyoni helyzet; valamint a társadalmi juttatásokban meglevő különbségek. Fejlődött az állami élet és a szocialista demokrácia A XI. kongresszus határozatai végrehajtásának eredményeként javult az állami szervek munkája, erősödött az állami élet demokratizmusa, megfelelően érvényesült a szocialista törvényesség, tovább szilárdult a közrend és a közbiztonság. Megyénk 12 országgyűlési képviselője a választókerületi és a megyei érdekeket az össztársadalmi érdekkel összhangban képviA küldöttek egy csoportja seli. Választókerületük állampolgáraival, állami, társadalmi és gazdasági szerveivel szoros kapcsolatot tartanak. A tanácsok népképviseleti és önkormányzati jellege, államigazgatási szerepe, gazdasági szervező-, kulturális nevelő funkciója a párt- határozatoknak, illetve a tanácstörvénynek megfelelően tovább erősödött. Az 1973. évi választásokon a megye tanácsaiba 3197 tanácstagot választottak. A tanácsok összetétele alapvetően tükrözi a megye társadalmi rétegződését. Korszerűsödött az államigazgatás szervezete. A testületek meghatározó szerepe érvényesül a terület- és a településfejlesztésben, a lakossági ellátás színvonalában. Ugyanakkor az igények és a lehetőségek között jelentős feszültségek is jelentkeznek. Ezt tükrözi a tanácsüléseken évente elhangzó, mintegy 1000 interpelláció, a nagy számú közérdekű beje-' lentés. A tanácsok koordinációs kötelezettségük teljesítésével igyekeznek enyhíteni a feszültséget. Ennek eredményeként £ gyermekintézmények, az egészségügyi, a szociális, az oktatási, a művelődési és a sportlétesítmények létrehozásához egyre szervezettebben járultak hozzá a vállalatok, az üzemek és a szövetkezetek.-. A lakosság is jelentős értékű társadalmi munkát végzett. A társadalmi munka értéke az 1975. évi egy lakosra eső 195 forintról 1979-ben 404 forintra emelkedett. Az elmúlt időszakban előrelépés történt a szocialista demokrácia elemeinek egymással összhangban történő fejlesztésében. A fejlődés hatására nagyobb arányú a megye lakosságának, dolgozóinak bevonása az állami, a társadalmi életbe, a feladatok meghatározásé-, ba, végrehajtásába, ellenőrzésébe. Az állampolgároknak a közügyek közvetlen intézésében való részvétele tovább szélesedett. Eredményesen mozgósítják a lakosságot a tanácsi döntések végrehajtására, az ellenőrzésre. A népi ellenőrzés az elmúlt években is eredményesen segítette a párt- és az állami szervek munkáját.* az állami és az állampolgári fegyelem erősítését, a társadalmi tulajdon védelmét. Fejlődik és hatékonyabban érvényesül az üzemi és szövetkezeti demokrácia. Fokozódik a dolgozók érdeklődése a gazdasági egységek ügyei iránt,- nőtt az- igény á beleszólásra. A fejlődés ellenére is tapasztálhatók formális elemek, olykor téves értelmezés, demagógia. A tanácsok testületi munkájában is található formalitás. Az előterjesztések egy része terjedelmes, bonyolult, érdemi vitára alkalmatlan. Az ülésekre olyankor nem az alkotó vita, hanem a „hozzászólás” a jellemző. A hatósági munkában alapvetően érvényesülnek a párt jogpolitikai irányelvei. Erősödik és g gyakorlatban mind jobban tért hódít az a helyes felfogás, hogy az ügyintézés korszerűsítése, egyszerűsítése, gyorsítása az állampolgárok hangulatára, közérzetére kiható, fontos politikai tényező. Egyre inkább érvényesül az a szemlélet is. amely a hatósági munkát a társadalmi, a gazdasági feladatok megoldása fontos eszközének tekinti. A fejlődés ellenére a hatósági munka még mindig elmarad a lehetőségektől és a célkitűzésektől. A központi és a megyei párthatározatok eredményeként a korábbinál lendületesebb, szervezettebb — a megye egyetemes sportérdekeit jobban szolgáló — testnevelési és sport- tevékenység bontakozott ki. Mindezek eileA Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottságának beszámolója a megyei pártértekezletnek a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról (Folytatás a 4. oldalon) v I
