Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-30 / 76. szám
A hatékonyság saofegílfltábon Ésszerű beruházások HAZÁNKBAN A BERUHÁZÁSOK építési igényessége igen magas, s ennek következtében az építőipari kapacitás a gyors növekedés ellenére is gyakran gondokat okozott a beruházó vállalatoknak, nehezen találtak kivitelezőre. Az országos építőipari és szerelési tevékenység 1970—1979. között mintegy' 5 százalékkal bővült éves átlagban, a beruházási tevékenység pedig 7 százalékkal. Az építőipar tevékenysége ugyancsak hullámzóan fejlődött. Például 1971-ben mindössze 1,8 százalékkal, 1975-ben pedig 6,5 százalékkal nőtt. A fejlődés üteme 1978-ban 3,7 százalék, 1979- ben pedig 1 százalék volt. Az elkövetkező években az építőipar fejlődése valószínűleg lassúbb lesz, mint az V. ötéves terv időszakában volt, de ezen belül a termelés egyenletessége javul. Az elmúlt évek fejlődésének eredményeként építőiparunk magas arányban gépesített, korszerű technológiákat alkalmazó, erősen specializált ágazat lett. E változással párhuzamosan a rendelkezésre álló kapacitások átcsoportosítási lehetősége is merevebbé vált. Az elkövetkező pár évben feltétlenül az lesz az iparág egyik legnagyobb gondja: hogyan tudja nagy értékű állóeszközeit hatékonyan kihasználni, a szükségletekhez igazodva átcsoportosítani, növelni a népgazdaságban végbemenő gazdasági szerkezetváltozás folyamatát. Az építőipar termelése iránti csökkent kereslet az egyes tevékenységi ágakban természetesen differenciáltan jelentkezik. A leghamarabb a mélyépítőknél mutatkozik majd a kapacitás kihasználásának problémája, mert kevesebb új építkezés indulhat meg. Igaz, hogy a folyamatban lévő beruházások koncentráltabb megvalósítása enyhíti ezt a feszültséget, de a tartós megoldást más utakon is keresni kell (egyes gépek más rendeltetésű fel- használása, bérmunkák vállalása, talajjavítás, stb.). A VI. ötéves tervben folytatódik a lakásépítési program. A célok megvalósítása érdekében nő a más forrásokból (magános, szövetkezeti) felépülő lakások száma. Ez a változás a lakás- gyára s technológiával dolgozó építésekben szabad kapacitások keletkezésével jár, elsősorban a vidéki telephelyeknél. Nagyon pozitív, hogy ezeket a nagypaneleket előállító vállalatok már igen rugalmasan keresik a lakosság építkezési igényeinek kielégítését a nem lakás rendeltetésű épületek ilyen technológiával való felépítésének lehetőségeit (kórház, iskola, kollégium, szálloda stb.). De az is igaz, hogy e vállalatok nem gyakorlottak az ilyen igények kielégítésében és az átállás nem lesz fájdalom- mentes számukra. Továbbá az építtetőket is meg kell győzni a technológia alkalmazhatóságáról. Az elmúlt években jelentős eredményt ért el az ágazat a könnyűszerkezetes építési technológia meghonosításában. Az is közismert, hogy e technológia ma még a hagyományosnál költségesebb, s az építtetők — különösen a szigorú takarékossági követelmények miatt — csak kivételes esetekben választják ezt a megoldást. Az építőipar előtt álló feladat, hogy a könnyű- szerkezetes technológia önköltségét a termelékenyebb munkával csökkentse, s győzze meg az építtetőket ennek előnyeiről. Ehhez azonban az kell, hogy a könnyűszerkezetes építkezések gyorsasága valóban olyan legyen, mint amilyent e technológia eleve lehetővé tesz. Az építőiparnak mérteCsak cseng és csak cseng A nagyobb terméshozamokért Mármint a telefon. A gyanútlan telefonáló megkeresi as előfizető számát a könyvben, aztán tárcsáz. A készülék „kicseng”. Aztán csak cseng, és csak cseng és semmi. A gyanútlan telefonáló a helyére teszi a kagylót, aztán megint tárcsáz. Foglalt: jelez vissza a készülék. Ez már biztató. Leteszi a kagylót és egy kis idő múlva újra tárcsáz. A telefon „kicseng”, aztán .csak cseng és csak cseng. Ha a gyanútlan telefonáló nem vesztette el a türelmét, akkor még tovább folytatja ezt a tárcsáz, kicseng és más semmi játékot. Ha szerencséje van, kapcsol is a készülék és bejelentkezik a főiskola helyett a FŰSZERT. — Bocsánat, téves! — nyögi bele a telefonkagylóba elgyötörtén. Ezek után a korábban még gyanútlan telefonáló a legjobban teszi, ha megkérdezi a tudakozót, a keresett címnek mi a telefonszáma. Mert ekkor derül ki, hogy az — megváltozott. — Az utóbbi időkben mintegy nyolcvan előfizető száma változott meg — tudtuk meg Fónagy Lászlótól, a gyöngyösi posta vezetőjétől. — Miért? — Korszerűsítés az oka. Ennek pontos magyarázatát a műszakiak adhatják meg. A lényege ennek a modernizálásnak valahogy úgy érzékeltethető, hogy a vállalati, intézményi alközpontok ezenúl nem kötnek le bizonyos vonalakat, ha az alközponton belül foglaltak a vonalak vagy eléggé telitettek. — A változás csak a közü- leteket érinti? — Ügy tudom, az egyéni előfizetők egy részét is. — Mikorra fejezik be ezt ' az „átszámozást”? — Még néhány hétig eltart. — Honnan lehet megtudni az új telefonszámokat? — Majd az új telefon- könyvből. Hogy az mikor készül el. .. ? Tudtommal az első félév végére esedékes. Mi azt tudtuk tenni, hogy a fontosabb párt- és állami szerveket a változásokról értesítettük. Ennyit magyarázatul azoknak, akik gyanútlanul tárcsáznak. aztán csak hallgatják, hogy a készülék csak cseng, csak cseng és más semmi nem történik. Még arra sem merjük biztatni a gyanútlan telefonálókat, hogy mielőtt tárcsáznának, érdeklődjenek a tudakozónál. Ajaj, micsoda forgalom lenne ebből! Aki tehát gyenge idegzetű, az Gyöngyösön csak az új telefonkönyv megjelenése után merjen tárcsázni. De amilyen ez a fránya élet. lehel, hogy „közben” is megváltoztatnak néhány számot további korszerűsítés végett Gyöngyösön. Mert — tessék mondani — egy igazi korszerűsítést mikor lehet befejezettnek nyilvánítani? Hát akkor... ? lamf) gelnie kell, hogy 1980-ban és a VI. ötéves terv időszakában a fenntartási és felújítási kereslet állandóan növekszik. Ez egyaránt vonatkozik a vállalati és a lakóépületekre. épületeink Állaga az elmúlt években sokat romlott és a karbantartás a legtöbb esetben kapacitáshiány miatt elmaradt. Igen ám, de a paneles építkezések« specializálódott gépesített ágazat nincs felkészülve e.. nagyobb szakért elmet igénylő, gyakran csak kevésbé képesíthető munkára. Az is ig'az, hogy az ehhez való igazodás bizonyos nagyságú beru házasokat tesz szükségessé az építőiparban. Az építőipar azonban képes megoldani az átállást, amire a kialakult kapacitásprobléma is készteti. A kapacitások viszonylag alacsonyabb kihasználása annak ellenére, hogy inkább gondok forrása, mégis az építőiparban lehetővé teszi a létszámfeszülitség megszűnését. a felesleges munkaerő átcsoportosítását a népgazdaság más területedre és jótékonyan, hathat a munkafegyelem általános megszilárdítására, a termelékenység növelésére. Az építőipar kapacitáskihasználásának nagyon fontos lehetősége az export. E tevékenységben még csak kezdetiek az eredmények, holott ez nemcsak az ágazat számára gyümölcsöző, hanem a népgazdaság külgazdasági egyensúlya helyreállításában is jelentős lehet. Az építőipari exportlehetőségek több formában jelenhetnék meg: vagy úgy, hogy munkák végzésére bedolgozóként vesz részt a vállalat valamely munkában, vagy önállóan vállalkozik tervezési és kivitelezési feladatok külföldön, de lehet más forma is, például vegyes vállalkozásokat hozhat létre külföldi vállalatokkal harmadik országokban folyó építkezésekben való közrem üködésre. E BONYOLULTABB, magasabb minőséget és szervezettséget igénylő feladatokhoz képes felnőni az iparág, s nem utópia, hogy az ágazat növekedésének alapja a VI. ötéves terv- 1 ben az export lesz. Wiesel Iván Erdélyi Zoltán ismert kisállattenyésztő Horton. Gyermekkori hobbijából utóbb elmaradtak a kedvelt galambok, jó ideje már^ csak nyu- lakat nevel. Portáján azonban a tapsifülesekből 10 esztendő óta valóságos „nagyüzem" van! Éppen befejezéséhez közeledő emeletes szép háza mögött külön épületrészt rendeztek be a nyulaknak. A ventillátorral, vízvezetékkel, villannyal felszerelt modern istállóban ..csatornázott”, itt- ott már önitatóval is ellátott kényelmes, nagy ketrecekben szénán és tápon élnek a kaliforniai és új-zélandi hófehér négylábúak — a gazda számára sem. örömtelenül. Mert — mint mondja a - tulaj —, ha van is elég gond velük, kedvére való a tenyésztés. Szívesen gondozza kedvenceit, s iól jön a pénz is. amit hoznak. Évente legalább félezer nyalat ad át a felvásárlóknak, a jól ismert, hatalmas kamion azonban havonta megjelenik a háza előtt. Felesége ugyanis a helyi szövetkezeti szakcsoport megbízottja. begyűjtője, s ezért így praktikus, ha ide jön a kocsi. A Környei Állami Gazdaság a rendszeres vevő. A Itt a tavasz, ismét megújul a határ és munka munkát követ a földeken. így mindinkább szó esik az üzemekben most a felhasznált tavaszi műtrágyáról, valamint a növényvédelemre való időbeni felkészülésről. Már az elmúlt évben intézkedések törtéritek az importált növényvédői szerek helyes elosztásáról, és felhasználásáról. Nos, 1979-ben a Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás az AGRO- KER Vállalattal együttműködve sikeresen osztotta el a szereket, hiszen ezzel megteremtették azokat a feltételeket, melyekkel megelőzték a növényi . járványokat. A közös gazdaságok a rendel- ' kezésre álló szerekkel nagy gondot fordítottak a védekezésre, ennek köszönhető, hogy nem volt termést károsító fertőzés. Hazbi szerekkel pótolják Az idén, az új közgazda- sági környezetben még nagyobb szükség lesz a szakszerű takarékosságra. Így a tavalyi kedvező tapasztalatokat felhasználva a növényvédelmi és agrokémiai állomás az AGROKER Vállalattal, a termelőszövetkezetek területi szövetségével és a termelési rendszerek képviselőivel nemrég együttesen elosztotta az idei legfontosabb szereket. Miután ebben az évben sem jut több a drága importanyagokból, igyekeznek ezeket hazaiakkal pótolni. Miután Heves megyében is nagy területen tért hódítottak a különböző termelési rendszerek, így elsősorban ezek növényvédőszer - igényeit biztosítják. Vannak azonban hiánycikkek, főleg gombaölö és ta- lajfertötlenitő szerekből Ezért az .üzemek gondosan mérjék fel a talajlakó károsítókat, amelyek nemcsak környezet- védelmi szempontból, hanem gazdaságossági okokból is fontosak. Miután kevesebb import szer áll rendelkezésre, ezért a helyettesítésükre használhatókhoz kell igazítani a növényvédelmi technológiát és beállítani a gépeket, hogy a védekezési feladatoknak mindenütt maradéktalanul eleget tudjanak tenni! A kalászosok vegyszeres gyomirtásánál az idén is nyulakat élve, vagy feldolgozva értékesíti. A hús az ínyencek asztalára kerül, a prémből divatcikk lesz. Pé! dául: sapka. Külföldről az olaszok régi partnerek, a legnagyobb a vadzab elleni védekezés a legfontosabb teendő. A lisztharmat, a fuzárium és a sárgarozsda ellen igyekeznek biztosítani, a kukorica és a cukorrépa gyomirtásához pedig már rendelkezésre állnak a szerek. A károsítok felderítése A kertészeti növények közül főleg a paradicsom. a gyümölcsösök közül a meggy, az alma és az őszibarack védelméhez megvannak a szükséges anyagok. A szőlő szürkerothadása ellen azonban nincs elegendő szer, ezért másokkal kell pótolni! A nehézségek ellenére a múlt évihez képest valamivel jobb a növényvédőszer-ellátás, így az állomáson dolgozók, valamint az üzemi szakemberek közös erővel az idén is megelőzhetik a járványok, vagy az állatok kártételét. Ennek érdekében 1980-ban még nagyobb szerepük lesz a növényvédelmi előrejelzéseknek, amelyek akkor lesznek elég hatékonyak, ha a gazdaságok kellően fel is használják ezeket. Miután az üzemi előrejelzés és a károsítok felderítése alapja a megyei előrejelzésnek is, ezért lényeges, az állandó kapcsolat, az adatközlés és információ a gazdaságok, valamint a növényvédő állomás között. Ezek mellett az üzemek nem nélkülözhetik a gyomok feltérképezését sem. Heves megyében ugyanis főleg Eger környékén, a hevesi, illetve a füzesabonyi, járásban az utóbbi időben mind nagyobb gondot jelent a vadzab és a vadköles elterjedése, melyek ellen folyamatos védekezésre van szükség! Ezt az új földtörvény is előírja. amely kimondja, hogy a föld használójának kötelessége a gyomok elleni védekezés. Ilyen jellegű tevékenységet tavaly mindössze kétezer hektáron végeztek a megyében, ami nagyon kevés. 1980-ban: ötvenötezer hektár A Minisztertanács határozata tavaly január 1-től kötelezővé tette valamennyi mezőgazdasági üzemnek az egységes talajvizsgálatot és ezzel együtt a szaktanácsadási rendszer kiépítését is. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaságok ésszerű takarékossággal, a talaj igényeinek megfelelő műtrágyahatómegrendelők. A napokban útra kelt szállítmány is hozzájuk indult. Húsvétra. Mert e nélkül kevésbé lenne tsr- '?n — az ünnep!-ni) anyagot juttassanak a földekbe. A tervezett termés csak így biztosítható, amelyhez az agrotechnikái, illetve technológiát is hozzáigazítják. Ennek eredményei már tavaly érezhető változásokat hoztak, hiszen 1979. december végéig Heves megyében 66 ezer hektár szántóterületen fejezték be a talajvizsgálatot. A továbbiakban 90 ezer hektár vizsgálata van hátra, ebből 55 ezer hektár vizsgálata az idei feladat. A Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás irányításával először azokban a gazdaságokban kezdték a vizsgálatokat, ahol eddig nem, vagy pedig négy-öt évnél régebbi eredmények voltak. Ennek köszönhető, hogy ma már nincs a megyében olyan gazdaság, vagy termelőszövetkezet, ahol új, vagy legalább négy évnél régebbi talajvizsgálati eredmények lennének. Mindezekből kitűnt, hogy Heves megye északi részen a földek foszforban és káliumban szegényebbek, mint a déli, alföldi részen. Miután megyénk északi tájegységén főleg erdőtalajok vannak, ezért a mésztrágy ázásnak, valamint a talajjavításnak fontos szerep jut az idén a terméshozamok növelésében! A vizsgálati eredményekből az is kiderült, hogy a gazdaságok földjein nagy a különbség a tápanyagellátásban, még az egyes • táblák között is. Ennek oka az. hogy az üzemek nem egyformán vállalnak kockázatot, amikor egyik évről a másikra csökkentik a földekre kijuttatott tápanyag mennyiségét. Mindez gyakran alacsonyabb terméshozamokkal jár! Az ilyen gyakorlat figyelmen kívül hagyja a talajvizsgálati eredményeket. noha ez utóbbiak az ésszerűen takarékos műtrágyafelhasználást segítik elő. Mielőbbi szemléletváltozást Az új tápanyaggazdálkodási rendszer a gazdaságos műtrágya-felhasználást ösztönzi, ennek ellenére Heves megye gazdaságaiban az ötödik ötéves terv kezdetétől 1976-tól fokozatos csökkenés következett be a felhasználást illetően. Tavaly a gazdaságok kilenc és fél ezer tonna műtrágya-hatóanyagot mondtak lüssza, így az eddig is országos alatti műtrágya-felhasználás tovább i csökkent a megyében. Ez a szemlélet azonban hosszú távon tarthatatlan, mert kérdésessé teszi, hogy a nép- gazdasági elvárásoknak, ami az országos termésátlagok elérését illeti gabonából, cukorrépából. kukoricából, napraforgóból — eleget tudnak-e tenni Heves megye közös gazdaságai. A nagy terméshozamok alapja a növények megfelelő táplálása, de az idei műtrágya- és növényvédöszer- aremelés ellenére ésszerű halárai vannak a takarékosságnak. A gazdaságok fordítsanak még nagyobb gondot a növényvédelmi és agrokémiai állomás bevonásával a szántóföldek, táblánként! tápanyaggazdálkodásá- ra. Ebben mielőbbi szemléletváltozásra van szükség! Csak így várható, hogy a szaktanácsadás megfeleljen a várakozásoknak és feltárja, hol gazdálkodnak ésszerűen « műtrágyákkal és hol kell intézkedni a tervezett terméshozam elérését veszélyeztető áltakarékos” szemlélet ellen. Men túsz Károly NéfíméaGl 1980. március 30., vasárai „Terítés” — ebédre. A gazda foglalatossága délitlő'en (Fotó: Szabó Sándor) * Nyíllak-„íulószalapn“ Um 7oIí/í»i ie mmmc ■ .. _
