Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-04 / 53. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Trikolor az öböl felett ; EZEKBEN A NAPOKBAN GYAKRAN hangzik fel ' majd sivatagi forróságban, humuszos előkelőségek I előtt a Marseillaise és a meleg szél a Francia Köztár­saság trikolorját lengeti az Arab-öböl partjain. Gis- i card d'Estaing francia elnök olyan időpontban tesz \ körutat a Közel-Keleten, amikor az ilyen utazás a 1 szokásosnál is nagyobb figyelmet kelt. A KÖZEL- ES A KÖZÉP-KELET, tehát az a tágabb | térség, ahol Carter amerikai elnök megfogalmazása ] szerint a világ olajtartalékainak jóval több mint a ' fele található, a korábbinál is lázasabb nyugati akti- ! vitás színhelye az utóbbi időben. Gőzerővel épül az ■; amerikai bázislánc, magas rangú katonák és politi­1 kusok járják á fővárosokat. Giscard előtt például Lord ' Carrington angol külügyminiszter tette meg csaknem ! -ugyanezt az útvonalat. Ám a francia államfő utazása ! tartalmában, előjelében nem azonos az amerikai vagy ! az angol személyiségek hasonló kőrútjaival. ' Érdemes egy pillantást vetni az azonosságokra és a ! különbségekre. Az azonosság kézenfekvő. Párizs szá­2 mára is rendkívül fontos a térség olaja: Szaud-Ará­j bia az első, az amirátusok pedig a negyedik helyen 4 vannak Franciaország olajszállítói között.' Azonosság J az is, hogy Franciaország az olajért részben iparának | — nem utolsósorban hadiiparának! — termékeivel fi­J zet ezekben az államokban. A francia és az angol- | amerikai motívumok közötti különbségek azonban legalább olyan fontosak, mint az azonosságok vagy hasonlóságok. A párizsi politika „globális különállá- i sa” ezzel a térséggel kapcsolatban is megnyilvánul. ! | Giscard személyében olyan nyugati nagyhatalom ál- | lamfője látogat az arab világba, amely sosem tit'kol- i ta fenntartásait az amerikai ihletésű és London által i is lelkesen helyeselt egyiptomi—izraeli különalkuval ! kapcsolatban. Ez a magatartás jól, kamatozhat Párízs- ' nak a kétoldalú kapcsolatokban, sőt jótékonyan hat- | hat tágabb értelemben is. Mivel Giscard véleménye ] az enyhülés lehetőségeiről alaposan eltér a brit vagy ] az amerikai koncepciótól, tárgyalás-sorozata a földke- j rekség egyik legzaklatottabb térségében mérséklőén | hathat szélesebb távlatokban is. VÉGÜL, DE NEM UTOLSÓSORBAN csaknem biz- 1 tosra vehető, hogy lesz ennek az utazásnak egy poli- i tikailag érdekes „mellékterméke” ,is: sokasodnak a i jelek, hogy Párizs és a PFSZ között — részben kuvaiti I közvetítéssel — megélénkülhetnek a kapcsolatok. Gis­I card elnök elutazása előtt kijelentette: „elvben” nincs- akadálya annak sem, hogy Jasszer Arafat Franciaor- * szágba látogasson. | » Harmath Endre * BVT-elnokségi ülés Az enyhülés «főeleimében Púja Frigyest fogadta Indira Gandhi Március 3-án Púja Frigyes külügyminisztert fogadta Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke. A szívélyes légkörű találko­zó során időszerű nemzetkö­zi kérdéseket tárgyaltak meg, különös tekintettel az ázsiai térség prroblémáira. Teljes egyetértés volt abban, hogy Magyarország és India kapcsolatai barátiak, azok továbbfejlesztésére számos lehetőség van. különös fi­gyelemmel a kereskedelmi, gazdasági együttműködés fejlesztésére. A magyar külügyminisz­tert fogadta Szandzsiva Red- di, az Indiai Köztársaság el­nöke. A találkozón szívélyes légkörű eszmecserére került sor- a kétoldalú kapcsolatok­ról és fontosabb nemzetkö­zi kérdésekről. Az indiai külügyminisztériumban Púja Frigyes külügyminiszter tár­gyalásokat folytatott part­nerével. Naraszimha Rao kül­ügyminiszterrel. A megbe­széléseket kedden folytat­ják. Afganisztán üi alkotmány Az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság kormá­nya az igazságügypiiniszté- rium egyik bizottságát bízta meg az ország ideiglenes al­kotmányának kidolgozásával. Mint a kabuli rádió hétfőn nyilatkozatban közölte, a készülő alkotmány gz afgán nép szabad és független aka­ratát fogja kifejezésre jut­tatni, — Afganisztán béke- szerető. el nem kötelezett állam marad, amelyben a vezető erő az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt lesz — mutat rá a nyi­latkozat. A kormány azt is közölte, hogy különbizottság alakul az állam új nemzeti zászlajának meghatározására. Addisz Abebában több dokumentum elfogadásával vasárnap befejeződött a Bé- ke-világtanács elnöksége iro­dájának ülése. A BVT elnökségének iro­dája tanácskozásának befe­jeztével felhívással fordult a világ közvéleményéhez, s ebben hangsúlyozza: meg kell védelmezni az enyhü­lést. meg kell akadályozni a „hidegháborúhoz” való visz- szatérést, s harcolni kell az imperializmus által kikény- szerített fegyverkezési hajsza ellen. A dokumentum megálla­pítja: a nemzetközi helyzet éleződik, az Egyesült Álla­mok vezető körei a fegyver­kezési hajszát erőltetik. Az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak politikájá­nak hirtelen megváltozása logikus következménye an­nak, hogy az imperializmus nem hagy fel az enyhülési folyamat megállítását célzó erőfeszítéseivel. A felhívás rámutat: vá­lasztani kell az enyhülés, a leszerelés eddigi eredményei­nek megszilárdítása, illetve a nukleáris háború veszélyét magában rejtő konfrontáció között. A nyolcvanas évek jövője nagymértékben függ a béke, a demokrácia- és a ha­ladás erőinek határozott ak­cióitól — szögezték le a ta­nácskozás résztvevői. A tanácskozáson elfoga­dott egyik határozatban a békeharcosok a nemzeti fel­szabadító harc eszméit ma­gukénak vallva határozottan síkraszállnak a forradalmi vívmányait védelmező afga­nisztáni nép mellett. A nem­zetközi szolidaritásnak hozzá kell járulnia Afganisztán függetlenségének és szuve­renitásának megszilárdításá­hoz — hangoztatja a do­kumentum. Az amstcrdami rendőrség harckocsikkal, buldózerekkel és tűzoltó fecskendőkkel támadt a hajléktalan tüntetőkre. Ké­pünkön: rendőrségi harckocsi töri át a barikádot. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) (Az acélsztrájk Háttere Thatcher asszony erőpróbája Az 1980-as év ismét a sztrájkmozgalmak fellendülé­sével köszöntött be Nagy- Britanniában: az új eszten­dő első munkanapján az ál­lami acélipar mintegy 100 ezer dolgozója szünteti? be a munkát, bérköveteléseik tel­jesítését követelve. Hosszú hetek óta hidegek a kohók az üzemekben, sztrájkőrsé­gek akadályozzák meg — a vasutasok és a dokkmunká­sok segítségével —, hogy kül­földről acélszállítmány vagy kokszolható szén érkezzék az országba. Egy iparág válsága A tavaly hatalomra jutott konzervatív vezetés mégsem az ellentétek áthidalására, hanem azok kiélezésére tö­rekszik. Margaret Thatcher miniszterelnök többször hangsúlyozta: a kabinet nem szól bele az acélipar, az ál­lami tulajdonú British Steel Comporation (BSC) — úgy­mond — „bérvitájába”. de elzárkózik az óriási veszte­séggel termelő iparág továb­bi támogatásától. Tény, hogy a brit acélgyár­tás gazdasági mutatói kiáb­IUS0. március 1., kedd rándítóak: termelékenysége messze elmarad versenytár­saitól, technológiai lemaradá­sa jelentős, a kereslet foko­zatos csökkenése az elmúlt években pedig csak súlyos­bította a problémákat. A BSC már 7,5 milliárd dollárral tartozik a kormánynak, na­ponkénti vesztesége pedig 2 millió körül jár. Az acélipar problémáit mégsem lehet kizárólag gazdaságossági szemszögből nézni: 50—60 ezer ember tervezett elbocsá­tása egy év alatt már belpo­litikai krízissel fenyeget. Thatcher asszony a kor­mánytámogatás megvonását használja fegyverként. Azt akarja elérni,. hogy az ipar­ág a munkahelyek jelentős leépítésével, ,s egyben a mun­kaintenzitás nagyfokú növe­lésével szerezze vissza ver­senyképességét. Ezzel ugyan­is csapást mérhet a szakszer­vezetekre is, amelyek: „meg- rendszabályozása” már a Vas Lady választási ígéretei kö­zött előkelő helyen szerepelt. „Példát statuálni” Az iparág válságát termé­szetesen a szakszervezetek sem tasadiák. Sőt — éles tá­madásai ellenére — az el­lenzékbe szorult Munkáspárt sem javasolna más lépte­ket, mint a korszerűsítést, a felesleges kapacitások leépí­tését. A hangsúly inkább a Az acélmunkások ereje — olvasható a transzparensen, amit az egyik sztrájkoló a kezében tart. (Fotó: AP—MT1—KS) hogyanon van. Thatcher asz- szony merev szembenállása (még a szakszervezetek kép­viselőit sem volt hajlandó fo­gadni) azt jelzi, hogy a mi­niszterelnök első igazgi erő­próbájának tekinti az acél- sztrájkot. A tory kabinet „példát akar statuálni”. Bár a sorozatos alk”^ozások nyo­mán a beígért és a követelt béremelés aránya lassan ta­lálkozik egymással, a kor­mány szándéka változatlan: jóval több dolgozót akarnak az utcára tenni, mint ami­lyen arányban a termelést csökkehtenék. Ez a szándék beleiltik a kíméletlen konzervatív gaz­daságpolitikát folytató That- cher-kormány terveibe. Ugyanúgy, mint például a költségvetés szociális kiadá­sainak megnyirbálása, a ha­dikiadások növelése, számos állami vállalat magánkézbe adása, vagy a jövedelem- adónak a magasabb kerese­tű rétegek számára kedvező reformja. A torvk célja: a szabadoiaci eszközök minden áron történő érvényesítése és a szakszervezetek törvény- szerű ellenállásának letörése új munkaügyi rendelkezések beterjesztésével. A tények azt mutatiák, hogv ez az út járhatatlan. Thatcher asszony hivatalba léoése (1979. májusa) óta az infláció a duplájára ugrott, s 20 százalékhoz közelít, a munkanélküliek száma pedig az id°n a becslések szerint elérheti a 2 mil'iőt. A kez­detben félvállról vett acélsztrájk ráadásul csak ronthat a helyzeten, hiszen a termeléskiesés tovább,srűrű- zése más iparágakba, így el­sősorban a génkocsi- és ha- iógvártásban rövidesen gon­dokat okozhat. Márpedig Anglia gazdasági teljeritmé- nve már tavalv is 1—2 szá­zalékkal csökkent. Mindez összességében a toryk nép­szerűségének gyors esesét okozza. Egyre több tünteté­sen hallható már a „Le Mag­gie-vei!” jelszó is. Elhibázott számítások? Az ellentétek kiélezése a szakszervezetekkel tehát ve­szélyes játék. 1974-ben példá­ul a bányászok munkabe­szüntetése vezetett Heath konzervatív kormányának bukásához. A párhuzam szá­mos politikai megfigyelőt el­gondolkoztat: milyen körül­mények között fejezhető be az acélsztrájk? Áttérjednek- e más szakmákra is a bér­harcok? Megkockáztat-e a miniszterelnök egy végsőkig vitt konfrontációt a szakszer­vezetekkel ? Nem tudni. Egy dolog azonban bizonyos. Az, hogy még egy esetleges bérmegál­lapodás sem jelenti az ipar­ág válságának megoldását, s a konzervatív kormány je­lenlegi politikája elkerülhe­tetlenül a mostanihoz hasonló „erőpróbák” sorát hozza. Az ellenzék február végén tár­gyalt bizalmatlansági indít­ványa a tory képviselők egyelőre kényelmes többsége miatt inkább csak jelképes fenyegetés. Thatcher asszony elhibázott kill- és belpolitikai számításai miatt mégis kezd kétségessé válni, vajon ki- tölti-e a konzervatív kabi­net az 1984-ig tartó hivatali idejét? A brit szakszervezeti főtanács május 14-re egy­napos országos sztrájkra szó­lította fel a 12 millió* tagsá­got, alig egy héttel előtte pe­dig tiltakozó felv'onulást ren­dez Londonban a konzerva­tív kormány politikája el­len. Szegő Gábor TOKIÓ: Mijamoto Kendzsi, a Ja­pán Kommunista Párt elnö­ke vasárnap 'fogadta az MSZMP-nek a JKP XV. kongresszusán részt vett kül­döttségét, Berecz Jánost, a KB külügyi osztályának ve­zetőjét és Kovács Károlyt, a külügyi osztály munkatársát. A JKP tokiói székhazában megtartott szívélyes, elvtársi légkörű találkozón Mijamo- to Kendzsi és Berecz János véleménycserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdé­sekről és a két párt kapcso­latairól. A megbeszélésen je­len volt Fuva Tecuzo, a JKP KB főtitkára, Nisizava. Tomio, a KB elnökségének elnökhelyettese, Tacsiki Hi- rosi, a KB külügyi osztályá­nak vezetője, az elnökség tagja, valamint dr. Kos Pé­ter, a Magyar Népköztársa­ság tokiói nagykövete. WASHINGTON: 1 Helmut Schmidt nugatné- met kancellár kedden hiva­talos látogatásra az Egyesült Államokba érkezik. A bonni kormányfő látogatását külö­nös érdeklődés előzi meg a. feszültebb nemzetközi hely­zetben. -miután közismert: Schmidt többé-kevésbé nyíl­tan bírálta a Carter-kor- mánynak a Szovjetunió vo­natkozásában újabban foly­tatott politikáját, más takti­kát javasol az úgynevezett afgán kérdésben, a moszk­vai olimpia ügyében és más vitatott kérdésekben, KUWAIT: ' ' Valéry Giscard d’Estaing francia államfő vasárnap Ku­wait ban, közel-keleti kőrút­jának első állomásán megbe­szélést folytatott Dzsaber al- Ahmed al-Dzsaber al-Szabah kuwaiti emírrel. HAMBURG: Hétfőn hajnalban Ham­burgban záródokumentum el­fogadásával . ért véget az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet tudomá­nyos fóruma. WELLINGTON: > Franciaország atomrobban­tást hajtott végre a Csendes­óceáni Mururoa-korallzáto- nyon lévő kísérleti telepén — jelentették be hétfőn Weüingtonban. Az űj-zélandi fővárosban közölték, hogy a felrobbantott nukleáris szer­kezet az egyik legkisebb volt a szigeten végrehajtott francia kísérleti robbantásokon fel­használtak közül. BUENOS AIRES: ’ A chilei rezsim az idén jelentősen bővíteni szándéko­zik fegyverzetét. A légierő parancsnoksánának közlemé­nye szerint föld-levegő ra­kéták és francia Mirage-gé- pek érkeznek a chilei had­sereg számára. Santiagótól száz kilométerre keletre kü­lönleges iskola nyílt meg nagyszámú katonai pilóta ki­képzésére. BOGOTA: Elengedtek újabb öt túszt, vasárnap a Dominika bogo- tai nagykövetségét megszálló fegyveresek, miután a követ­ség épülete előtt egy teher­autón tárgyalások kezdődtek a csoport és a kolumbiai kül­ügyminisztérium képviselői , között. TEHERÁN: Hétfőn reggel Iránban ki­végezték a Forghan titkos terrorszervezet hét tagját — jelentette be az „iszlám for­radalmi ügyészség”. A ki-, végzetteket azért ítélték ha­lálra, mert bűnösnek talál­ták őket több vallási vezető meggyilkolásában. SAN SALVADOR: Tizennégy fiatal férfi go­lyókkal átlőtt holttestére lel­tek vasárnap Salvadorban: négyet a fővárosban, tízet pe­dig a közeli Ilopangóban ta­lálták meg. Az áldozatok a rendőrség szerint 20—35 év közötti munkások. Eddig egyetlen szervezet sem vál­lalta magára a gyilkosságo­kat, de San Salvador-1 meg­figyelők szerint valószínűleg szélsőjobboldali erők követ­ték el azokat. a Amszterdamban

Next

/
Thumbnails
Contents