Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

* A kongresszusról jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) is köszön­nyek hatásának hetők. Peják Emil, a XVIII. ke­rületi pártbizottság első tit­kára, budapesti küldött meg­állapította: nagy tartaléka­ink vannak az értelmes cé­lok érdekében erőfeszítések­re képes, lelkesedni tudó és akaró, a jó szóra és elisme­résre igényt tartó emberek­ben. Gyengénk azonban az, hogy a gondok közepette, amikor .az emberhez vagy róla szólunk, nem tudunk megfelelően differenciálni. A budapesti küldött fel­szólalása után, Gulyás Sán­dor, a hevesi Rákóczi Ter­melőszövetkezet elnöke, He­ves megye küldötte kapott szót. Gulyás Sándor, Heves megye küldötte Több kezdeményezésre, nagyobb kockázatvállalásra lesz szükség A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszu­sának a szocialista mezőgaz­daság to lábfej leszrtésére vo­natkozó határozatai, a ter­melőszövetkezetek szocialista jellegének folyamatos erősí­tése mellett megfogalmazták azokat a legfontosabb fel­adatokat, amelyeknek végre­hajtásán a természeti és a közgazdasági adottságainkat figyelembe véve Heves me­gyében is munkálkodtunk. Az ötödik ötéves tervben elért eredményeket és gon­dokat kritikusan és önkriti­kusan a közelmúltban meg­tartott megyei pártértekezle­ten mértük fel. Megállapí­tottuk, hogy a megye mezőgazdasága és élelmiszeripara az elmúlt években — célkitűzéseink­kel összhangban — a me­gyére jellemző fontosabb ágazatokban — szőlő és zöldség — dinamikusan, az országost is meghaladó ütemben fejlődött. Sajnos tény. hogy néhány területen céljainkkal ellenté­tes tendenciák is érvényesül­tek. Kenyérgaboná- és tej­termelésben mi is adósai va­gyunk a népgazdaságnak. Eredményeinkkel korántsem vagyunk elégedettek. Munkánkhoz biztonságos alapot teremtettek a XI. kongresszust követő párt- és kormányhatározatok, ame­lyek a népgazdasági igények­nek megfelelően, termelési tevékenységünk fontosabb irányait, lehetőségeit megha­tározták. Megyénk mezőgazdasági üzemei őszinte örömmel’ egyetértéssel és tenni aka­rással fogadták a Központi Bizottság 1978. március 15-i határozatát, amelynek alap­ján a megyei és járási' jogú pártbizottságok reálisan és célratörően kimunkálták he­lyi feladatainkat. A Központi Bizottság tit­kársága 1977. október 10-én áttekintette megyénk mező- gazdaságának és élelmiszer- iparának helyzetét, és hosz- szú távra meghatározta a főbb tennivalókat. A határozat alapvető fel­adatként jelölte meg, hogy a megyei adottságok teljesebb kihasználása érdekében gyorsítani szükséges az öntözéses vízgazdálkodás megteremtésének feltéte­leit, ezzel együtt Heves térségé­ben egy zöldségtermesztési körzet kialakítását. Megyénkben a termelés fejlesztését, anyagi ösztönzé­sét, az ésszerű beruházások megvalósítását hatékonyan elősegítő intézkedések egész sora alakult ki. Röviden arról kívánok szólni, hogy mit tettünk ed­dig és mit kívánunk tenni a jövőben Heves megyében a zöldségfejlesztési program megvalósítása érdekében. A növénytermesztésben meghatározó szereppel a ker­tészeti ágazatok bírnak. A magas színvonalú szőlőter­mesztés mellett kiemelt sze­repe van a zöldségtermesz­tésnek. Zöldségtermelő gazdaságar ink az V. ötéves tervben — a kormányprogramot magu­fTk Npjiuiffífí 1880. március 27., csütörtök kévá téve — nagyarányú te­rületnövekedést valósítottak meg. A szövetkezeti szektor­ban a zöldség vetésterülete az előző tervciklusban elért mélypontról kimozdulva, erő­sen növekedett, és több mint 6000 hektár felett állandó­sult. Kedvező, hogy egyide­jűleg a fajlagos hozamok is jelentősen növekedtek. Az utóbbi években paradi­csomból, dinnyéből rekord­termést értünk el. Változatlanul probléma, hogy az azonos, va.gy hason­ló termőhelyi adottságokkal rendelkező szövetkezetek kö­zött az eredményekben je­lentős az eltérés. Biztató a jövőre nézve, hogy a termelési színvonal növekedése és az állami ked­vezmények eredményeként a zöldségtermesztés megyénk egyik legjövedelmezőbb ága­zatává vált. A lakossági igé­nyek kielégítése mellett me­gyénkből jelentős mennyiség került exportra, amely hoz­zájárult a népgazdaság egyensúly helyzetének javítá­sához. Heves megye zöldségter­mesztésében meghatározó Heves és térsége, a hevesi homokhát területe. Itt van a megye zöldségtermő terüle­tének több mint hatvan szá­zaléka. Az itt gazdálkodó ál­lami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek többségében a kertészeti ágazat dominál. A hozamokkal elégedettek vagyunk, de nyugtalanít bennünket, hogy drágán ter­melünk. A termelési költsé­gek csökkentésére, a haté­konyság erőteljesebb növelé­sére tett intézkedésünk még nem állta ki a gyakorlat pró­báját mindenben. E területen bőségesen akad tennivalónk. Így van ez a mi szövetkeze­tünkben is. A hevesi Rákóczi Terme­lőszövetkezetben évenként több mint 1000 hektár terü­leten termelünk zöldségfélé­ket. E viszonylag nagy terü­let melleit is élen járunk, a fajlagos hozamokban kima­gasló eredményeket értünk el a paradicsom-, a paprika-, a dinnye- és a zöldségvető­mag termesztésében. Nem félünk az újtól, igyekszünk a legkorszerűbb eljárásokat alkalmazni. Eh­hez tehetséges szakemberek­kel és szorgalmas, hozzáértő tagsággal rendelkezünk. Az eltelt évek nem gond- mentes. de alapjaiban véve figyelemreméltó munkájának eredményeképpen ma arról adhatok* számot, hogy a szö­vetkezet párt- és gazdaság- vezetése helyesen ismerte fel a tennivalókat. A változá­sokra kellő gyorsasággal, megfelelő döntésekké! rea­gált, és eredményesen tudta mozgósítani a tagságot a vég­rehajtás érdekében. Ezt iga­zolja az a tény. hogy gazda­ságunk 1972 óta minden év­ben a legjobban dolgozó nagyüzemi gazdaságok között található. A termésátlagok, a hozamok növekedése, a gépi és egyéb beruházásoknak a termelésbe történő bevoná­sa, a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek tudatos ' javítása évről évre igazolta a tagság és a vezetés össze- forrottságát, egymást segítő munkáját. • Az elmúlt öt évben gond­jaink is adódtak. Termelő- szövetkezetünk 1976 óta a zöldségtermesztés területén rnodellgazdaság. Teljes jog­gal várják el tőlünk a jó minőséget, a mennyiségi mu­tatók teljesítését, a hatéko­nyabb gazdálkodást. Hiszen ezeknek a tényezőknek a megfelelő összhangban törté­nő érvényesítéséhez szüksé­ges feltételekkel rendelke­zünk. A ml tevékenységünk szo­rosan kapcsolódik az egész tájkörzet munkájához., A táj-, körzetben az elmúlt idő­szakban bekövetkezett dina­mikus fejlődés mellett több. a továbbhaladást gátló gond és probléma merült tel. A termelés koncentráltságából a’dódóan1 a munkacsúcsok e térségben sokkal kiélezetteb­ben jelentkeznek. Az egy- időben szállításra váró. nagy tömegű árunak a fogyasztók­hoz történő eljuttatása csak a termelő, a felvásárló és a szállító legmagasabb szintű együttműködésével, az ér­tékesítési csatornák legtelje­sebb összhangjával érhető el. A felvásárlásban mutatko­zó legkisebb fennakadás a termelőnek és a népgazda­ságnak is egyaránt jelentős károkat okozhat. Sajnos, er­re az egész időszakban bősé­gesen volt példa. Többször előfordult, hogy a belföldi vagy exportpiac telítettsége, vasúti, vagy köz­úti szállítóeszközök hiánya miatt a felvásárlás akado­zott, vagy teljesen leállt, s emiatt a termelőknek jelen­tős káruk származott. Eze­ken a gondokon a magunk részéről úgy próbálunk segí­teni. hogy termelési szerke­zetünket még jobban a piaci igényekhez igazítjuk. A zöldség köztudottan ké­zimunka-igényes kultúra. A kézi munka csökkenése leg­inkább a zöldségtermelő gazdaságokat sújtja. A csök­kenő kézi munkaerőt csak a munkafolyamatok teljes gé­pesítésével, igen nagy értékű- gépberuházásokkal lehet pó­tolni. Sajnos, ehhez jelenleg a megfelelő gépek és pénz­Kádár János találkozása pártonkívüli közéleti személyiségekké! Kádár János^ az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kongresszus szer­da délelőtti szünetében ta­lálkozott a tanácskozáson részit yevő közéleti személyi­ségekkel, a pártonkívüli ba­rátok, szövetségesek, harcos­társak képviselőivel. A me­leg, szívélyes légkörű beszél­getésen részt vett: Benja­min László, Bognár József, Boldizsár Iván, Fábri Zoltán, S. Hegedűs László, Illés Endre, Illyés Gyula, Jancsó Miklós, Juhász Ferenc, Ke~ resztury Dezső, Nagy Dá­niel, Nánási László, Pethő Tibor. Petrovics Emil, Rutt- kai Éva, Somogyi József, Straub F. Brúnó, Sulyok Mária, Szentágothai János, Trautmann Rezső és Varga Imre. Jelen volt Aczéí György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Óvári Mik­lós, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és Sar­lós István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai. A közvetlen hangulatú eszmecserén Kádár János a párt Központi Bizottsága ne­vében üdvözölte a közéleti személyiségeket, s hangsú­lyozta: rendkívül nagy erő, hogy a pártonkivüliek, a kü­lönböző világnézetű emberek is egyetértenek a szocialista építés alapkérdéseiben, s cse­lekvésükkel nemzetünk bol­dogulását, népünk jobb jö­vőjét szolgálják. Társadal­munk további fellendülésé­hez nagy erőt ad a szocia­lista hazafiság és a proletár internacionalizmus, s ennek szellemében tevékenykedve az alkotóknak is nagy a fe­lelősségük. Országépítő mun­kájukhoz Kádár János sok sikert és jó egészséget kí­vánt. A kötetlen eszmecserén részt vevő vendégek méltat­ták a kongresszus demokra­tikus légkörét, amely kihat az egész társadalomra, s hozzájárul felelősségteljes alkotó munkájukhoz. (MTI) eszközök csak részben állnak rendelkezésre. Szeretném javasolni a gép­kísérleti intézeteknek és a kutatóknak, hogy többet és jobb gépeket adjanak a be­takarítási munkákhoz, s fő­leg a nők helyzetén kellene javítani, könnyíteni. Tehát több és jobb betakarítási gépre van szükség. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Központi Bizottság titkárságának 1977. október 10-i határozatát követően el­készültek az öntözés fejlesz­tését célzó vízgazdálkodási tervek. E tervek megvalósu­lásával a VI. ötéves terv időszakában megépül a tar- nabodi víztároló, amelyből mintegy 3000 hektár terület öntözése valósul majd meg. Ezzel létrejön majd az intenzív zöklségtermesz- tés egyik legfontosabb fel­tétele: a hatékonyságot és a termelési biztonságot erőteljesen növelő öntözés lehetősége. A tájkörzeten belül jelentke­ző sokoldalú munkát kíván­ja elősegíteni a zöldség- gyümölcs termesztési társu­lás is, amelyet az e térség­ben működő termelőszövet­kezetek és az állami gazda­ság hozott létre. A társulásban rejlő lehető­ségek hasznosítása a jövőben egyik fontos bázisa lehet a korszerű termelési és magas színvonalú technológiai eljá­rás bevezetésének, a terme­lés és az értékesítés koordi­nálásának, a termékek fel­dolgozásának, a vertikum ki­alakításának. Véleményünk szerint a komplex zöldségtermesztés] körzet igényli a megfelelő kapacitású hűtőház létesíté­sét. ahol megoldható lenne az e térségben termelt zöld­ség és gyümölcs manipulálá­sa. tárolása is. Korábban ezt már kezdeményeztük, azon­ban pénzhiány miatt nem valósulhatott meg. Kérjük az illetékes szervek jobb hozzá­állását és támogatását. Az ötödik ötéves terv idő­szakában a Heves megyei és ezen belül a Heves térségé­ben működő mezőgazdasági nagyüzemek a párthatároza­tok, programok szellemében tevékenykedtek. A zöldség­termelés fejlesztésével javí­tottuk a lakossági ellátást s exportfeladataink megvalós’- tását. További feladataink adottak. A hatodik ötéves tervben a XII. kongresszus határozatá­nak végrehajtása során foko­zottabban szükség lesz több kezdeményezésre, a bátrabb kockázatvállalásra és min 1 több helyes módszer beveze­tésére. Hibát követ el az. aki a bonyolultabb feladatok meg­oldásához a felsőbb szervek­től vár már meglevő mód­szereket, megoldást. Abban van a mi felelősségünk, hogy a vezetés korszerűen, rugal­masan megalapozott dönté­sek kimunkálásával, követ­kezetes számonkéréssel, se­gítségnyújtással. embersége­sen álljon a maga posztján, és időben cselekedjék. Meggyőződésem, hogy He­ves megyében a kommunis­ták, a pártonkívüliekkel együtt, megfelelően oldották meg eddigi feladataikat. A jövőben is arra törekszünk, hogy tenni akarásunk foko­zódjék és tudásunk, felké­szültségünk alapján valósi suk meg területünkön a Xll. pártkongresszus határozatai­ból adódó megtisztelő fél­adatokat. Pál Lénárd, akadémikus,’ az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke, bu­dapesti küldött felszólalásá­ban elmondotta, hogy a gazdasági építőmunkában t műszaki fejlesztésre és „a ezt megalapozó kutatásra rendkívül nagy szükség van. Ezt műszaki értelmiségünk! jelentős része felismerte, a azon tevékenykedett, hogy a műszaki fejlesztés és a tu­dományos kutatás terén el­ért hazai és külföldi ered­mények minél több hasznot! hozzanak. Ezután Púja Frigyes kül­ügyminiszter, a Külügymi­nisztérium küldötte szólalt fel. Púja Frigyes: Külpolitikai irányvonalunk nem változott .„'S Az elmúlt években a nem­zetközi helyzet úgy alakult, hogy a legerősebb tőkés or­szágban nagyobb befolyást kezdett gyakorolni a külpo­litikára a monopolkapitalis­ta csoportosulásoknak az a része, amely ellensége az enyhülésnek, a biztonság megszilárdításának, a békés együttműködésnek. Ezek a körök a hidegháború vala­milyen új változatát — egyesek talán a forró hábo­rút — szeretnék rászabadí­tani a világra. A szélsőséges amerikai ve­zető köröket már régóta nyugtalanítja mindaz, ami a világban 1969—70 óta tör­tént; új stratégiájuk meg­nyilvánul a Szovjetunió és más szocialista országok el­leni nyugati hecckampá- nyokban, a gazdasági em­bargós intézkedésekben, a moszkvai olimpiai játékok bojkottálására irányuló ak­ciókban és más hasonló je­lenségekben is. A NATO-országok — a már jóval korábban elhatá­rozott agresszív lépéseiket most Afganisztánnal magya­rázzák. azt állítván, hogy a nemzetközi helyzetet a szov­jet katonai kontingensek af­ganisztáni megjelenése élez­te ki. Az imperializmus nagy lármája e kérdés körül a valóságban ürügy arra, hogy a szélsőséges imperia­lista körök a helyzetet éle­ző mesterkedésekről elterel­jék a figyelmet. Az elmúlt öt évben a Ma­gyar Népköztársaság kül­politikai fő iránvy»-’ nem változott. Továbbra is alapvető felada­tunk, hogy összehívásra ke­rüljön a katonai enyhülés és a leszerelés ügyeivel foglal­kozó politikai szintű tanács­kozás, arhelynek a javasla­tát a varsói szerződés kül­ügyminiszteri bizottsága bu­dapesti és berlini ülésén dolgozták ki. Itt meg lehet­ne vitatni minden részt vevő ország leszerelést célzó ja­vaslatait. Sajnáljuk, hogy a vezető NATO-államok ré­széről enyhén szólva ném mutatnak lelkesedést javas­latunk iránt. A másik, előt­tünk álló feladat a madridi találkozó eredményes meg­rendezése. A fejlődő országokkal épí-’ tett kapcsolatokról szólva rámutatott: e munka foko­zását már csak nagy számuk! is indokolja, de az is, hogy egy részükre az imperialis­ták és mások minden esz­közzel igyekeznek növelni befolyásukat, őszinte barát­juknak tüntetve fel magukat; megpróbálják szembe állíta­ni őket a szocializmus, a hay ladás erőivel. Most már joggal mondhat-! juk — hangsúlyozta a to­vábbiakban —, hogy kapcso­lataink minden fejlett tőkés országgal rendezettek, egye­sekkel pedig — mint pél­dául Ausztriával — tovább fejlőditek. Továbbra is szé­lesíteni akarjuk hazánk és a fejlett tőkés országok kap­csolatait a békés egymás mellett élés elve alapján. S hogy ez így legyen, termé- sze’esen nemcsak rajtunk, hanem tőkés partmereinken is múlik. A nemzetközi erőviszonyok változásit a. szocializmus, a ’’Kiadás Javára semmi sem a »áztathatja fel és for­díthatja vissza. (Folytatás a 3. oldalon$

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents