Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-27 / 73. szám
A kongresszusról jelentjük (Folytatás a 2. oldalról) De hogy előrehaladást érjünk el a béke és a biztonság megszilárdításában, az enyhülés elmélyítésében, határozott küzdelmet kell folytatni, s továbbra is vissza kell utasítani a szélsőséges imperialista körök — és a kínai vezetők — zavartkeltő, békebontó kísérleteit. Szűcs Józsefnének, az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. A következő felszólaló Andrásfi Gyula nyugdíjas, Budapest küldötte volt. A párt és a munkásmozgalom régi harcosa személyes visszaemlékezéssel kezdte felszólalását: első ízben 1932-ben vett részt magas szintű pártfórumon: az illegális KMP bécsi plénumán. Felszólalása második felében a fiatalokról beszélt. Állítom, hogy őszinte, nyílt beszédre, bizalomra, az ifjúság is bizalommal és nyílt közeledéssel válaszol. A mai ifjúság jóval műveltebb, képzettebb, mint az én ifjúságom volt. Ehhez a képzettséghez, műveltséghez a magam generációja legszívesebben a kommunista hitet adná át a számunkra, mert úgy érzem, ebből a hitből nekünk van több. Ezután Romany Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Bács-Kiskun megye küldötte lépett az előadói emelvényre: Az elmúlt évszakban országunk mezőgazdaságában számos új termelési módszert, új technológiát terjesztettünk el, új fajtákat, szervezeti formákat honosítottunk meg. Szinte mindenből többet termeltünk, mint eddig bármikor — mondotta. — Mégis, ezekben az években láttuk meg igazán — jelenlegi hatékonyságunk, struktúránk mellett —. a növekedés korlátáit. Különös gondot kell fordítani a munkában részt vevők személyes anyagi érdekeltségére. A nagyon változatos mezőgazdasági munkafeltételek között, ez igen gye kulturális fejlődéséről beszélt. Ha röviden jellemezni kellene az elmúlt öt év kulturális munkáját, azt mondanám: elkötelezettség, kezdeményezés és összefogás. Mindvégig élveztük megyénk lakosságának bizalmát, segítő, cselekvő részvételét. A közösségért való tenni aka- ■rás a megyében a kultúra érdekében is tömegméretűvé vált. A kommunista műszakok, a társadalmi munkaakciók a bizonyítékai ennek. Bízunk abban, hogy a XII. kongresszus határozataira építve a fejlődés nem áll meg. Ezt a bizakodást az elmúlt évek tapasztalatai, a sikereknek örülni, a gondokban osztozni tudó emberek tenni akarása is élteti bennünk. Dr. Schmidt Ernő, a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát Állami-díjas vezérigazgatója, Vas megyei küldött először arról beszélt, hogy a mai gazdasági helyzetben különösen megnőtt a fa értéke és jelentősége. — Ma a világ és hazánk gazdasági életében nagyon sok az előre meg nem határozható tényező — folytatta íj felszólaló. — Egy azonban biztosan állítható: a nyersanyagoknak, és köztük a fának a szerepe és jelentősége növekedni fog. Célszerű volna tehát fokozni az országban az erdőtelepítést, és ezzel az ország fatermesztőképességét. Horváth Zoltánná, a Mosonmagyaróvári Kötöttáru- gyár körkötője, Győr-Sop- ron megye küldötte a fizikai dolgozóknak a választott testületekben való részvételéről, ennek fontosságáról fejtette ki véleményét. — Sokat beszélünk a női egyenjogúságról. Igaz, hogy a lehetőségeink a továbbtanulásra, a közéletben való részvételre sokkal inkább megvannak, mint bármikor korábban, de mindezzel élni jóval nagyobb terhet ró a nőkre, mint a férfiakra. Ám szeretném azt is megerősíteni: kolléganőimmel együtt Beszélgetés a tanácskozás szünetében: Dorkó .József, dr. Sza bó Gábor és Kocsis József. fontos követelmény. A jobb gazdasági eredmények elérésének útján égetően szükséges az új tudományos eredmények gyorsabb gyakorlati alkalmazása is. Népgazdaságunkban a hatékonysági követelmény erőteljes érvényesülését gátolja még számos régi beidegződés, szemléleti akadály. Számbavételi, értékelési rendszerünk sok tekintetben még a mennyiségi, a hagyományos mutatókhoz tapad. Legyen mérce az egy hektáron elért legjobb eredmény, az egy dolgozó által gazdaságosan elért legnagyobb jövedelem, s nem a létszám, vagy a terület nagysága. •Végül megállapította Ro- mány Pál, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt marxista—leninista agrárpolitikáját alapvetően a szövetkezeti parasztság iránti bizalom jellemezte és jellemzi. Barinkat Öszkárné, a Pest. megyei pártbizottság titkára, fest megyei küldött, a meérezzük, hogy a fizikai dolgozókra a társadalmi fórumok munkájában igen nagy szükség van. Saját tapasztalataim alapján állítom, hogy hozzászólásaimat, észrevételeimet a különböző testületi üléseken mindenkor meghallgatták és, ha módjukban állt, azonnal cselekedtek a felvetett gondok, hibák kiküszöböléséért. Szatmári Lajos, a Várpalotai Szénbányák Vállalat aknásza, Veszprém megye küldötte: — A szénbányászat fejlesztését szolgáló párthatározatok és kormányintézkedések alapján úgy érezzük — mondotta a többi között —. hogy a szénbányászat egyre jobban visszakapja ' régi rangját, a gazdasági építő- munkában betöltött szerepének megfelelő megbecsülésben részesül. Kritikus és önkritikus hangon szólt arról, hogy a szén- bányászatot érintő korábbi, azóta megváltoztatott döntéAz újságíró, a küldött és a meghívott a kongresszuson ké' szült fényképekkel ismerkedik sek kedvezőtlen hatása bizonyos mértékig ma is érződik; elmaradtak egyes pótlólagos beruházások, az elvesztett létszám is nehezebben pótolható. A gondok ellenére bizakodó hangon fejezte be felszólalását: — Optimizmussal tölt el bennünket pártunk következetes politikája, az, hogy kritikusan és tárgyilagosan felmérte a szénbányászatban levő hiányosságokat és helyesen jelölte meg a soron következő tennivalókat. Kun István ezredes, a határőrség , pártbizottságának első titkára, a határőrség küldötte hangsúlyozta: — Az állam- és közbiztonság védelméről a határőrségre háruló feladatok végrehajtásakor abból indultunk ki. hogy az államhatár őrizete, az ország biztonságával és a nemzetközi kapcsolatokkal szaros összhangban álló politikai kérdés, számúinkra harci és politikai feladat. Ezután úttörők és kisdobosok százai adták át az előttük járó idősebb nemzedék, a magyar kommunisták képviselőinek csapattársaik üdvözletét. A bensőséges ünnepség nyitányaként szünetben az ülésterem minden székére piros, illetve kék kendőcs- kéket helyeztek a pajtások és valamennyi küldött megkapta a Pajtás Újság még festékszagú, legfrissebb számát, amelyet a szerkesztők a kongresszus jegyében állítottak össze. Két úttörő és egy kisdobos — Ruszina Andrea, a Leninről elnevezett XV. kerületi általános iskola nyolcadik osztályos tanulója, Kovács Ágnes, a XIII, kerületi. Ernst Thällmann ut; cai általános iskola nyolcadikosa és a hatodikos Magyar Tamás a IX. kerületi. Mester utcai általános iskolából — lépett a mikrofonhoz. Egymásnak adták a szót vidám-komolyán, jelentve: „Valamennyien készültünk!" és folytatták: Maróthy László: — Ezekben a napokban minden úttörőcsapatban megrendeztük a három nemzedék napját, úttörők, KISZ- esek. párttagok találkoznak, beszélgetnek. A veteránokat is meghívjuk Javaslom, hogy a pártkongresszuson nevezzük ki ezt a délutánt a három nemzedék napjának. Hiszen most mi is itt vagyunk— A pártkongresszus tiszteletére elhatároztuk. hogy annyi fát, virágot ültetünk, ahányan vagyunk! És gondozzuk is azokat, hogy a fákból erdők legyenek, s a következő kongresszusra már ezekből a virágokból köthessünk csokrot. Nem feledkezünk. meg azokról az idősekről sem. akik egyedül élnek. Ezek a nénik és bácsik már akkor is sírnak örömükben, ha csak rájuk nyitjuk az ajtót. ígérjük, továbbra sem . lesznek egyedül! Búcsúzóul felszárnyalt a dal: „Nem kell többé háború, béke-kell nekünk, mert játék kell és víg kacagás — és sok-sok jóbarát, ha egy akarattal építünk, csudaszép lesz a világ” A kedves-vidám köszöntő után aíz elnöklő Szűcs József né mondott köszönetét a kongresszus nevében, Sok sikert.. szép élményeket., jó tanulást, siók vidám percet kívánt hazáink minden kisdobosának, úttörőjének. Ezután szünet következett, s az úttörőzenekarok színes műsorral kedveskedtek a kongresszusi küldötteknek. Az elnöklő Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja ezután bejelentette. hogy további üdvözlő táviratok érkeztek a kongresszushoz az ország minden részéből, majd Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, .a KISZ Központi Bizottsága első titkárának adott szót. Ifjúságunk a szocialista építés neveltje és a munka nemes céljaival teljes egészében azonosul — Bizonyára sokan vannak, akik szívesen benéznek , ide, a kongresszusi ülésterembe, hogy lássák a politikai műhelymunka körülményeit is — kezdte beszédét Maróthy László. — Ezért bizonyára sokan irigylik úttörő pajtásainkat, akik eljöhettek és szót kaptak. Kedves köszöntőjük, amiben komoly dolgok is hangot kaptak, számomra azt is mondta, hogy velük együtt valójában társadalmunk minden korosztálya szóhoz jutott tanácskozásunkon. A fiatalok nagy érdeklődéssel és várakozással figyelik kongresszusunk munkáját és eseményeit. Pártunk politikájára úgy tekintenek, mint amely kifejezi érdekeiket és vágyaikat is. Elismerik az elmúlt öt esztendő nagy eredményeit, számolnak a gondokkal - és készek, vállalni a további feladatokat. Ifjúságunk akarata is tükröződik abban, hogy jobban támogassuk a hasznos kezdeményezéseket a munkában és következetesebben szerezzünk érvényt a teljesítmények szerinti elosztás elvének a bérezésben. Egész társadalmunk javát szolgálják az életkörülmények javításának céljai, de a fiatalok családalapítási gondjainak megoldása, a lakáshelyzetük javítása úiák építésével és jobb lakásgazdálkodással. a gyermeknevelés anvagi terheinek envhíté'° külön is figyelmet kaoott. Ugyanígy az oktatás fejlesztése. a pályakezdés segítése, amely biztosíthatja az egyenlőbb esélyeket. Nem kell megerőltetni a figyelmünket, hogy Kádár Janos szavait hallgatva megállapíthassuk: pártunk, a fiatalok gondjait alaposan ismerve, messzemenően — lehetőségeikhez mérten kiemelten foglalkozik helyzetünk javításával. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a határozattervezet, ki mondja: „ifjúságunk többsége becsülettel helytáll a munkában, a tanulásban, a haza védelmében, aktívan részt vesz a közéletben,” Ez az értékelés az ifjúságról alkotott, egyre általánosabbá váló felfogás, szemlélet erősítése miatt is fontos. A magunk mögött hagyott évtizedben mindinkább háttérbe szorul a korábbi formális közvéleményi megítélés, ezzel együtt az ifjúság körében, végzett munkát is nagyobb megbecsülés övezi. A társadalmi gondoskodás jogi, szervezeti, anyagi és tárgyi feltételeinek fejlődésével a társadalom érzékenyebben figyel a fiatalok problémáira, kezdeményezéseire vagy éppen kritikájára. és cselekvéssel válaszol. A társadalmi és az állami irányító szervek fontosságának, társadalomban betöltött szerepének megfelelően, a jövőre is tekintve kezelik az ifjúságot. Mindezek alapján a fiatalok és a Kommunista Ifjúsági Szövetség nevében messzemenő egyetértésünket fejezem ki a Központi Bizottság beszámolójával, határozattervezetével . Az ifjúságnak a szocialista építésben vállalt szerepéről a felszólaló megállapította: teszik azt, amit a felnőtt társadalom cselekszik, azzal a fontos többlettel, hogy merészebben gondolhatnak a jövőre. Számukra a holnap évezrede is az akti''!. munka színtere lesz. Nemcsak azt mondhatjuk. hogy a társadalom formálja az ifjúságot. Az is igaz, hogy a fiatalság maga is alakítója, fejlesztője a társadalomnak. Ifjúságunk a szocializmus neveltje, vállalja új és fejlődő társadalmunk történelmét, jelenét és ma a jobb holnapért tanul, dolgozik. Apaikor felszabadulásunk 35. évében társadalmi számvetést készítünk, akkor ifjúságunk tulajdonságait, jellemzőit feltétlenül az eredmények között tarthatjuk számon. Az ifjúság mai feladatairól szólva Maróthy László hangsúlyozta : — Olyan éveket számolunk, amikor az egész társadalomnak, benne a fia-, falóknak a korábbinál jobban kell törekedniük arra, hogy teljes gazdaságunkban kamatoztassák képességeiket, hozzáértésüket, szakmaszeretetüket, hivatástudatukat, , állhatatosságukat az újért való bátor, kockázatot vállaló küzdelemben. Mi vár tehát a fiatalokra? Töhb lehetőség es nagyobb Jí siker, de csak jobb munkával, ami egyáltalán nem jelenthet. összességében konfliktusmentes-éget. Szükség van a munkaerő okos. cél szerű átcsoportosítására, ami például a fiatalokat erőteljesen érinti, egyesek helyzeté! átmenetileg ronthatja is. de ami nagy lehetőséget nyújt megújított és több oldaiú szakmai fejlődésre. A gyárakban, a hivatalokban, a szövetkezetekben az élet rendje szerint a vezetés fokozatosan megújul. A vezetők fiatalabb generációjára nagyobb terhek hárulnak, ezekkel úgy kell megbirkózni, hogy a munka ne egyszerűen a réginek, a korábban jóna-k tartottnak a folytatása legyen. Itt igazán megmutathatja önmagát a tehetség, a közösségért érzett felelősség, a fiatalos bátorság, az okos változtatná akarás! Mindehhez kapcsolódni keli a bátor és hasznos kezdeményezések és magasabb teljesítmények differenciált elismerésének is, bérrel, kitüntetéssel, előrejutási lehetőséggel. Beszédének befejező részében a KISZ fejlődéséről és munkájáról szólva Maróthy László kiemelte: — Ifjúsági szövetségünk felszabadulásunk 35. esztendejére elérte azt, amit oly sokáig irigyelt a lenini Komszomoltól: jószerivel minden ötven év alatti párttag már nálunk is dolgozott az ifjúsági mozgalomban. Megtisztelő a Központi Bizottság jelentése, miszerint a Kommunista Ifjúsági Szövetség betölti hivatását Jelenleg minden harmadik fiatal tagja a KISZ-nek, a pártba belépő minden száz főből tavaly ötvenhét KISZ- tag volt. Annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben némiképp csökkent a fiatal népesség száma, KISZ-tags ág — a legcsekélyebb tagfelvételi kampány nélküli is — csaknem 60 ezer ifjúval gyarapodott. A KISZ-ben alapvető kötelesség, hogy tagságunk legjobb képessége szerint dolgozzon, tanuljon és vegyen részt a haza védelmében. Ennek természetesen követelményei vannak. Többek között a feladatokat meg kell tervezni, értékelni a végzett munkát, választani, a tagsági igazolványt cserélni. E körül vannak viták is — a legkülönfélébbek. Túl zottak a követelmények, sok a szervezeti esemény, sok a rendezvény, formalista vonás, stb. Pedig nem más a szándék, mint, hogy tevékenykedő, dolgozó ifjűkom- munista közösségek formálódjanak, amelyekre feladatot és munkát lehet bízni. Komolyan vesszük azt, amit Kádár János elvtárs mondott szövetségünk IX. kongresszusán : „ ... a legjobb pedagógia: feladatot adni, és a feladat végzése közben nevelni”. Ifjúsági szövetségünk büszkén vállalja részességét az elmúlt öt év munkájából, és kész arra, hogy odaadó és kemény munkát • végezzen, ha kell, áldozatot is vállaljon a nehezebb, bonyolultabb feladatok megoldásáért, szocialista jövőnkért — mondotta befejezésül Maróthy László. Ezután Farmost Imre, borsodi, Komócsin Mihály csongrádi, Tóth Sándor Baranya és Horváth Terézia Felér megyei küldött szólalt fel. A ‘ kongresszus ezzel befejezte szerdai munkanapját. Ma reggel 9 órakor folytatódik az együttes vita a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója fölött. J 1980. március 27., csütörtök i
