Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-04 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mpjuiixnn AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 53. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. március 4„ kedd Falak A közelmúltban a gyöngyösi járási pártértekezleten a Gagarin Hőerőmű vezérigazgatója hozzászólásában arról be­szélt, hogy az erőmű — nemzetközi összehasonlítás, ban is — igen olcsón állít­ja elő az ország számára létfontosságú villamos ener­giát. Azt is hozzátette, hogy ez nem csupán az ő érde­mük, ugyanis az erőmű számára a nyersanyagot a Mátraalji Szénbányák Vál­lalat biztosítja, ahol szin­tén igen megalapozottan és jól megy a termelés, a gaz­dálkodás. Egy másik hozzá­szóló — a nagyrédei ter­melőszövetkezet kommu­nistáinak küldötteként — pedig arról ejtett szót, hogy az említett közös gazdaság az elmúlt év során 1,2 mil­lió dollár értékű mélyhű­tött terméket exportált a különböző országokba. S mindent megtesznek azért, hogy még többet és még gazdaságosabban exportál­hassanak. A felszólalásokban meg­említett példák egyértel­műen bizonyítják, hogy megyénk jó néhány ipari üzemében, mezőgazdasági termelőszövetkezetében, vagy állami gazdaságában nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint azt, hogy elérjék, sőt esetenként meg is haladják a nemzetközi színvonalat, akár a meg­termelt termékek, akár a gazdálkodás színvonalát illetően. És az is biztos, hogy ezt a célt nem köny- nyű elérni. Szorgalmas munka, a külgazdaság biz­tos ismerete, előrelátás, a korszerű termékszerkezet kialakítása, a munka- és üzemszervezés színvonalá­nak az emelése szükséges hozzá, csupán csak néhány tennivalót kiemelve. E ten­nivalók kivétel nélkül mind megfogalmazódtak a külön­böző párthatározatokban az elmúlt évek során, mint ahogy az is, hogy minde­nütt a munka minőségi ele­meit kell előtérbe helyez­ni. A párthatározatok, vala­mint a példaként felhozott eredmények ismeretében azonban elgondolkoztató, hogy amíg egyes ipari, vagy mezőgazdasági üze­mek az elveket a gyakor­latban valóra is váltják, addig sok helyütt mintha láthatatlan falak akadá­lyoznák a fejlődés kibonta­kozását. Illetve elvileg mindenki elismeri a pozitív változtatások szükségessé­gét, csak éppen néhányan úgy vélekednek, hogy a változások máshol kezdőd­jenek, ne náluk. Ezt a szemléletet fogalmazta meg a közelmúltban egy orszá­gos vezető, aki azt mondta, hogy könnyebb másnak el-' mondani, hogy mit kelle­ne csinálni, mint a saját portán rendet teremteni, jem véletlenül hang­súlyozták szinte minden pártértekezleten éppen ezért a szemlélet- változás szükségességét. Azt, hogy a maga terüle­tén mindenki felelősséggel végezze munkáját. És azt is, hogy ma már nem csu­pán azt szükséges nézni, hogy egy adott üzem ko­rábbi önmagához mérve mit fejlődött, hanem azt is, hogy munkája mennyi­ben felel meg a nerrtzetkö- zi követelményeknek. Hat megye és a néphadsereg pártértekezlete Vasárnap Bács-Kiskun, Fe­jér, Hajdú-Bihar, Nógrád, Pest és Veszprém megye, va­lamint a néphadsereg párt- értekezlete is befejezte mun­káját. A kommunisták küldöttei ezeken a fórumokon is al­kotó módon járultak hozzá az MSZMP XII. kongresszu­sának méltó előkészítéséhez, a további szocialista fejlődé­sünket meghatározó nagy je­lentőségű döntések sokolda­lúbb, jobb megalapozásához. A pártbizottság beszámolója és a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei fö­lötti vitában szűRebb hazá­juk, munkaterületük és az egész ország sorsáért, jövőjé­ért érzett-vállalt felelősség­gel vonták meg az elmúlt öt esztendő mérlegét, összegez­ték a XI. kongresszus hatá­rozatai helyi végrehajtásá­nak tapasztalatait. Számba vették közös gyarapodásunk gazdasági, politikai; társadal­mi és kulturális eredménye­it és elkötelezett segítőkész­séggel szóltak azokról a fel­adatokról, amelyek mielőbbi megoldásával megszilárdít­hatjuk eddigi vívmányainkat és megteremthetjük további gyorsabb haladásunk feltéte­leit. A küldöttek egyöntetű bi­zalmukról biztosították pár­tunk immár több mint két évtizede kamatozó helyes po­litikáját és mind a maguk, mind közösségeik nevében ennek megerősítését kérték a kongresszustól. Ugyanakkor arra' is rámutattak, hogy fej­lődésünk jelenlegi szakaszá­nak szigorúbb követelményei igényesebb, jobb, következe­tesebb munkát kívánnak mindenkitől a maga helyén. Bács-Kiskun megye kom­munistáinak pártértekezletén részt vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A Fejér megyei pártértekezle­ten Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára vett részt, Hajdú-Bihar megye pártértekezletén pedig Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára volt jelen. A Nógrád megyei kommunisták párt- értekezletére érkezett vendé­gek közt ott volt Brutyó Já­nos, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának elnöke. A Pest megyei pártértekez­let munkájában Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT főtitkára és Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára is részt vett. A Vesz­prém megyei pártértekezle­ten Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára volt jelen. A Magyar Néphadsereg pártszervezetei­nek küldöttei Budapesten, a Néphadsereg Művelődési Há­zában tartották pártértekez­letüket, ahol megjelent dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ-kb első titkára is. A hatvani tanácsülésről jelentjük: A lakás ne legyen nyerészkedési eszköz Kaposi Levente Hétfőn délután Tóth Já­nos elnökletével ülést tar­tott Hatvan Város Tanácsa, s első napirendként — Szék- fi Tibor fiókvezető beszá­molója alapján — megvitat­ta az Országos Takarékpénz­tár hitelpolitikai tevékenysé­gét. Mint megtudtuk, az OTP betétállománya 1975 óta igen dinamikusan növekedett, ta­valy elérte az 582 millió fo­rintot. Hasonlóan kedvező a hitelkihelyezés, amelynek Összege 400 millió forintra rúg. Ilyen szempontból leg­döntőbb a lakásépítéshez nyújtott hosszúlejáratú köl­csön. Ebből csak az idén 200 otthont adnak át az építők ötvenmillió forint költségfe­dezettel, s támogatja az OTP 48 tanácsi értékesítésű lakás kivitelezését. A rövidlejára­tú hitelek iránti érdeklődést évi 3500 tétel bizonyítja 30 millió forint értékben, 500 esetben pedig a lakótelepek gázellátását segítette a ta­karékpénztár. Az OTP idei feladatai között legfontosabb a betétállomány 58 millió forintos növelése, éppen a hitelakciók sikere érdeké­ben, továbbá intézkedést ter­veznek — a KlSZ-bizott- sággal közösen — az ifjúsá­gi betét fejlesztésére. E téma kapcsán felszólalt Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára is, figyelmeztetve, hogy a lakás- program megvalósítása során ügyelni kell az igények el­bírálására. A takarékpénztár, együttműködve a tanáccsal, lehetőleg olyanoknak juttas­son OTP-lakást, akikre hosz- szabb távon számíthat a vá­ros, illetve a családi ottho­nok nem válnak nyerészke­dési eszközzé. A tanácsülés későbbiekben a népfrontbizottsággal kötött szerződés .végrehajtását ér­tékelte Gyuricza Istvánná titkár jelentése alapján. Eb­ből azt szűrhették le a je­lenlevők, hogy a két testü­let a mozgalom sajátos esz­közeivel jól segíti a város- politikai célok, valóra váltá­sát. Hasznos fórum-műso­rok zajlottak le a település különböző körzeteiben, az évenként több alkalommal szervezett társadalmi' mun­kaakciók pedig egyrészt szebbé, virágosabbá tették a várost, másfelől nőtt a gyer­mekintézményeket segítő munka értéke, amely — a város lélekszámát alapul vé­ve — tavaly átlagosan 705 forintra emelkedett. Az együttműködési szerződés ugyanekkor kedvező hatás­sal volt a honismereti moz­galomra, amelynek eredmé­nyeit — mint Juhász Ferenc tanácstag hozzászólásában kifejtette — szükséges lenne nyomtatott formában össze­gezni. Befejezésként a tanács ügyrendi bizottságának tény­kedésével foglalkozott az ülés Hartai Sándorné előter­jesztésében, majd interpellá­ciók hangzottak el. Bejelen­tették azt is, hogy március 22. a városszépítés napja lesz Hatvanban. (moldvay) Á lakás díszei Kiállítás nyílt hétfőn a Révai Nyomda egri gyáregységében a nyomda dolgozóinak legszebb kézimunkáiból, fafaragásai­ból. A szabad időben, szakkörökben készült munkákkal meg­telt a kiállítóterem; a bemutatót a KISZ-szervezet és a szakszervezeti bizottság a nemzetközi nőnap "tiszteletére ál­lította össze. A hobbikézimunkák, faragások — miként a kiállítás összefoglaló címe is utal rá — az ügyes kezű nyomdai dolgozók otthonának díszei. (Fotó: Szántó György) Magyar-finn tudományos együttműködés Finnországban jövőre megrendezik a magyar tu­domány napjait, s az idén, illetve 1981-ben hat szaktu­domány magyar és finn kép­viselői közös kollokviumon cserélik ki a legfrissebb tu­dományos eredményeket. Egyebek között ezt tartal­mazza a Magyar Tudomá­nyos Akadémia és a Finn Akadémia együttműködésé­ről szóló jegyzőkönyv, ame­lyet hétfőn Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtit­kára és Kai Otto Donner professzor, a Finn Akadé­mia elnöke írt alá Budapes­ten az Akadémián. Folytatják az 1977-ben megkezdett közös biológiai, környezetvédelmi, szilárd­testfizikai, geofizikai, vala­mint társadalomtudományi kutatásokat 1980-ban és 1981-ben is. A korábbiakhoz viszonyít­va bővült a társadalom- és a humán tudományok közös kutatási témajégyzéke. A nyelvtudósok az általános és az uráli nyelvészet újabb ku­tatási eredményeiről tájékoz­tatják egymást. A szocioló­gusok összehasonlító vizsgá­latot terveznek a falusi, il­letve a mezőgazdasági né­Nemzetközi egészségügyi tanácskozás Budapesten Tizenkét fejlődő ország egészségügyi, illetve népjó­léti miniszterének részvéte­lével — a Magyar Kereske­delmi Kamara közreműkö­désével — hétfőn Budapes­ten megkezdődött az ENSZ iparfejlesztési szervezete, az UNIDO fúomedikai konfe­renciája. A hatnapos tanács­kozáson az UNIDO és a WHO (egészségügyi világ- szervezet) szakemberei, to­vábbá magyar szakértők előadásokat tartanak az egészségügy fejlesztéséhez kapcsolódó ipari szolgáltatá­sokról, elsősorban a gyógy­szeripar és az orvosi mű­szeripar eredményeiről. A résztvevők megtekintenek magyar egészségügyi intéz­ményeket, gyógyszeripari és orvosi műszeripari üzemeket, s . tájékozódnak ‘ az együtt- mákodés lehetőségeiről. A „kiváló gyár” címre pályáznak Mint arról már korábban beszámoltunk, az Egyesült Izzó gyöngyösi Félvezető és Gépgyárának kollektívája is nagy lendülettel kapcsolódott be a pártkongresszus és ha­zánk felszabadulása tisztele­tére indult munkaversenybe. A napokban 180 brigádveze­tő együttes tanácskozáson vi­tatta meg a vállalások eddi­gi teljesítését, a munkaver­senyen belüli feladatokat. A brigádvezetői tanácskozás résztvevői foglalkoztak a gyár munka- és üzemszerve­zési kérdéseivel, javaslatokat tettek a munkaidő hatéko­nyabb kihasználására. Szó volt a takarékossági intézke­dések végrehajtásának hely­zetérő} s a felad atofer óh; a brigád vezetők seóftak a ta­karékosság feltáratlan lehe­tőségeiről. A tanácskozás véleményt mondott a „kiváló gyár” cím elnyerésére beadott pályázat­ról s döntött a magasabb ki­tüntetésekről. Ez a fórum hi­vatott dönteni a vállalat ki­váló brigádja címért indult verseny pályázóinak felter­jesztéséről is. A nagyvállalat, a közeljö­vőben megrendezi a gyárak szocialista brigádvezetőinek tanácskozását; a gyöngyösiek küldötteket választottak e fórumra. A brigádvezetőki elhatároz­ták, hogy a március 22-i kongresszusi műszak mellett még egy kommunista mű­szakot tartanak az év má­sodik fejében. pesség társadalmi viszonyai­nak feltérképezésére, vala­mint a többműsijakos mun­karend hatásainak megisme­résére. A hazai és a finnor­szági eredményeket összevet­ve « szociológusok képet kapnak arról is: a két Or­szágban hogyan hatnak a társadalom változásai a csa­ládra. Mindkét ország tudomány« szervezői bekapcsolódtak ab­ba az UNESCO-programba, amelynek során a kutatóegy­ségek szervezését és teljesít­ményét vizsgálják. Ez év vé­gére közös kiadásban, angol nyelven megjelentetik a finn—magyar összehasonlító tudományszociológiai vizsgá- latqk eredményeit. Mindkét országban megvizsgálják azt is, miként hasznosítja a tár­sadalom a tudományos ku­tatási, fejlesztési eredménye­ket. A közgazdasági szakem­berek egyebek között a-kül­kereskedelem tervezéséről és irányításáról cserélik ki ta­pasztalataikat. Az állam- és jogtudomány képviselői egy­bevetik a büntetőjog é^ az összehasonlító jog kutatási eredményeit. A történészek közös kollokviumot rendez­nek a második világháború “ történetéről és összehason­lítják a modernkori finn és magyar társadalomfejlődés sajátosságait. A két ország néprajzkutatói ez év máju­sában hazánkban rendeznek szemináriumot. Ciprusi vendégeit A SZOT meghívására hét­főn Budapestre érkezett az Összciprusi Munkásszövet­ség (PEO) és a Ciprusi Dol­gozók Szövetségének (SEK) küldöttsége, amelyet And­reas Ziartides illetve Mi­chael loannou főtitkár vezet. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a szaktanács szék­hazában fogadta a PEO és a SEK küldöttségét. A magyar és a ciprusi szakszervezetek vezetői véleményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehető; segeirol. # 4

Next

/
Thumbnails
Contents