Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
ttí3r=srr:s2: JTILÄG PROLETÁRJAI, EG YES ÜLJ ETEK! pur; ~ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI, évfolyam, 72. szám ÄRA: 1,20 FORINT V 11980. március 20,, szerda *t**f*ií X;S«w,. Folytatja munkáját az IWISSZSBUBE* SCSI. kongresszussá Felszólalt Bódi Béla, Heves megyei küldött is Kedden reggel 9 órakor, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában, a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolójának vitájával folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnöki megnyitója után Hossala József, a Csepel Vas- és Fémművek csőgyárának hengerésze, Budapest küldötte lépett a mikrofonhoz. Többek között a kohászat nehéz munkakörülményeiről, gj a szakmai kiöregedés vészé- $ lyeiről, az utánpótlás égető hiányáról beszélt, majd szőkébb munkaterületéről, az ország legnagyobb csőgyáráról és az ott dolgozó kommunisták példamutatásáról szólt.. Vékony Judit, a pécsi tudományegyetem hallgatója, Baranya megye képviselője emlékeztetett a kongresszusi irányelveknek, az értelmiség növekvő társadalmi szerepével kapcsolatos megállapítására,1 s hozzáfűzte: azt, hogy a holnap értelmisége menynyire lesz képes megbirkózni feladataival, a mai felsőoktatás színvonala határozza meg. Dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei tanács elnöke, Bács-Kiskun megye küldötte elmondotta, hogy a lakásépítés tervezése és segítése továbbra is a tanácsok kiemelt feladata marad. Jelezte: szűkebb pátriájának lakossága eddig is sokat tett a lakásgondok saját erőből való megoldásáért, hiszen az otthonok 80 százaléka magánerőből épült'. Dr. Cserháti István, egyetemi tanár, a szegedi II. sz. belklinika igazgatója, Csong- rád megye küldötte egészségügyünk helyzetével, fejlődésével és gondjaival foglalkozott. Ezzel kapcsolatban megállapította: a kórházi, a klinikai ágyak számának növekedése olyan mérvű, hogy ezzel nemzetközi viszonylatban jó közepes helyet foglalunk el. Ha azonban ezen belül régi egészségügyi intézményeink nagyrészét nézzük, kiderül, hogy ezek jelentős hányada elavult és egyáltalán nem felel meg a mai követelményeknek sem állapotában, sem felszerelésében. Bóka Mihályné, Méhkerék község tanácselnöke, Békés megye küldötte nemzetiségi politikánk gyakorlati végrehajtását méltatva árra utalt, hogy a XI. kongresszus óta eltelt időszakban' ez teljesebbé, gazdagabbá vált. Háry Béla, a Györ-Sopron megyei pártbizottság első titkára, Győr-Sopron megye küldötte azt hangsúlyozta, hogy általánossá kell tenni közéletünkben á kezdeményezőkészség. a vállalkozókedv bátorítását, ösztönzését, s ha kell, védelmét is. , Veress Péter, külkereskedelmi miniszter megfogalmazta. hogy a világgazdaság megváltozott feltételei, a cserearányok nem változnak meg javunkra pusztán attól, ha csak bíráljuk őket. Felismerhettük, hogy az egykor eredményes munkamódsze- re'j/Jna már nem mind áll- meg a helyüket. Széles körű összefogás szükségesahhoz, hogy vállalni tudjuk a változtatás terheit és felelősségét. Az irányelvek feladatul szabják többek között azt, hogy váljék szorosabbá a termelő és külkereskedelmi vállalatok együttműködése, növekedjék közös érdekeltségük, erősödjék a szállítási fegyelem, javuljon a piaci munka, s gyorsabban, rugalmasabban kövessük a piac változásait. Lázár György: llovai Julianna, a gödi Du- namente Tsz virágkertésze, Pest m^gye küldötte, a szövetkezeti demokráciáról és a szocialista brigádmozgalomról szólt. Dr. Martos István, a MEDICOR Művek vezérigazgatója, Budapest küldötte kiemelte azt, hogy a vállalatok jelenlegi körülményei között is lehet eredményesen dolgozni, nagyobb hatékonyságot elérni. Végül azt mondotta, hogy a magyar gazdaság fokozatosan kiderül majd nehéz helyzetéből, bár nem szabad azt hinni,' hogy ez gyorsan történik. Ez követően az 1 elnöklő Győri Imire, a Központi Bizottság titkára Lázár Györgynek. az MSZMP Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökének ad-, ta meg a szót. A magunk elé tűzött cél vonzó és világos: tovább építjük a fejlett szocialista társadalmat Barátsági és szolidaritási gyűlések a testvérpárok képviselőinek részvételével A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusé- ; nak külföldi vendégei közül tizenhat testvérpárt képvi- ! selői kedden fővárosi és vidéki nagyüzemekbe, állami gaz- ! daságokba, termelőszövétkezetekbe. oktatási és. kulturális ; intézményekbe látogattak és barátsági, szolidaritási gyű- \ léseken találkoztak a( magyar dolgozók . legkülönbözőbb j • rétegeinek képviselőivel. : A Bolgár Kommunista Párt küldöttsége — Apró An- ■ ; tolnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának kíséreté- ! • ben — Dunaújvárosba, a Dunai Vasműbe látogatott. A ; ■ Laoszi Forradalmi Néppárt delegációja Győri Imrének, a ■ : Központi Bizottság titkárának társaságában — Kiskun- : : majsán találkozott a dolgozók kollektíváival. A Lengyel ; • Egyesült .Munkáspárt delegációja — Óvári Miklósnak, a « : Politikai Bizottság tagjának kíséretében — a .csepeli ! • munkásotthont kereste fel. A Mongol Népi Forradalmi 5 • Párt képviselői — Fock Jenővel, a Politikai Bizottság 5 | tagjával együtt — az Enyingi Állami. Gazdaságban jár- j : tak. A Román Kommunista Párt küldöttsége — Maróthy • | Lászlónak, a Politikai Bizottság tagjának társaságában -r- : : a Május í. Ruhagyár dolgozóinak vendége volt. A Francia Kommunista Párt és a Norvég Kommu- • ■ nista Párt képviselői — Aczél Györggyel, a Politikai Bi- I : zottság tagjával együtt — Bábolnán, az állami gazdaság : : dolgozóival találkoztak. A Görög Kommunista Párt és • ■ Nagy-Britannia Kommunista Pártjának delegációját — j 2 Katona Imrének, a Központi Bizottság tagjának kíséreté- : : ben — a Pataky István Művelődési Központban' Kőbá- ■ ■ nya dolgozói, lakosai fogadták. A Spanyol Kommunista « « Párt és Ausztria Kommunista Pártjának küldöttei — : ; Várkonyi Péternek, a Központi Bizottság tagjának társa- : ! ságában — Salgótarjánba, á Kohászati Üzemekbe látogat- ; : tak. A Belga Kommunista Párt és a Nyugat-berlini Szó- i j cialista Egységpárt■ delegációja — Romány Pálnak, a ; J . közpcfiti Bizottság tagjának kíséretében — a\Gödöllői j : Agrártudományi Egyetem tanáraival és tanulóival talál- « ■ kozott. Írország Kommunista Pártjának, a San Marino-i : : Kommunista Pártnak és az illegalitásban küzdő Török ■ : Kommunista Pártnak a képviselőit — Szakali Józsefnek, I ■ a Központi Bizottság tagjának társaságában — az ászári : • termelőszövetkezet tagjai fogadták. A külföldi kommunisták küldötteit mindenütt nagy ■ ■ örömmel, barátsággal, szeretettel köszöntötték a! helyi : | párt-, állami-, társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a : | dolgozó kollektívák tagjai. • A nemzetiszínű zászlókkal és a proletariátus vörös I • lobogójával feldíszített termeket zsúfolásig megtöltötték a : | vendéglátók, valamint a környék lakóinak képviselői. A ; : testvérpártok küldöttei tolmácsolták pártjuk; munkás- i • osztályuk, illetve népük üdvözletét és sok sikert kívántak ; ! az MSZMP XII.- kongresszusa határozatainak megvalósí- ; A Minisztertanács elnöke bevezetőben kifejezte egyetértését mind a Központi Bizottság, mind a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolójával és az előterjesztett dokumentumokkal, majd így folytatta: — Az elmúlt évek kormányzati munkájában az a szándék vezetett bennünket, hogy eleget tegyünk’ a Xf. kongresszus’ határozatainak, s legjobb tudásunk szerint dolgozva megfeleljünk pártunk és népünk bizalmának.. Munkánkhoz folyamatos segítséget kaptunk a Központi Bizottságtól, az orázággyű- léstől. Az elmúlt években is elvszerű és gyümölcsöző volt a kormány és a szak- szervezetek együttműködése. Mindvégig élveztük a Hazafias Népfront, a KISZ és a többi társadalmi szervezet támogatását. A Központi Bizottság be^ számolója a kormány számára megtisztelő elismeréssel szólt erőfeszítéseinkről, de munkánkat bíráló észrevételeket is tett. Ezekkel teljes mértékben egyetértek. Magam is úgy látom, hogy a kormányzati munkában van fejlődés, de a megnövekedett követelményekhez még nem mindenben tudunk felzárkózni. A kormányzati munkában az utóbbi öt évben azok a társadalmi és szabályozási kérdések foglalták el a fő helyet, amelyek gazdaságpolitikai céljaink elérését, a gazdaság hatékonyabb működését voltak hivatva szolgálni. Emellett — folytatta Lázár György — az utóbbi években is nagy figyelmet fordítottunk a szocialista demokrácia, a tudomány, a közoktatás, a kultúra, a közművelődés fejlesztésére, Ezt kell tennünk a jövőben is. Fontos feladatunknak tekintettük az államélet demokratizmusának fejlesztését. A megelőző öt évhez képest, ha .szerényebben is. tovább javultak népünk anyagi és kulturális életkörülményei. Teljesítjük, sőt várhatóan némileg túl is teljesítjük a lakásépítés tervét, számos új szociális és egészség- ügyi, oktatási, kulturális intézmény szolgálja a lakosság jobb ellátását. Gazdasági fejlődésünkről szólva azt sem hallgathat- i juk el, hogy teljesítményünk egésze elmarad a tervezettől, a mai szigorú követelményektől és a saját reális lehetőségeinktől is. Munkánk gyengeségei mindenekelőtt abban tükröződnek, hogy a hatékonjrság s ennek következtében a nemzeti jövedelem sem éri el a tervezett mértéket. Az előirányzottnál kedvezőtlenebb az egyensúlyi helyzet, nem valósul meg a reálbér és reáljövedelem tervezett növelése. Az okokat keresve hiba lenne úgy megosztani a felelősséget, hogy a kormányzati irányító munka mindenben megfelelő volt, s csak a végrehajtás volt elégtelen. Ugyanígy hiba volna az is, ha csak a központi irányítás gyengeségeit okolnánk az elmulasztott vagy a kellően ki nem használt lehetőségekért. Az igazság azt kívánja, hogy a kritikából és a felelősségből is a kormány vállaljon többet. Elsősorban a kormányzati munka gyengeségeire vezethető vissza, hogy késlekedve reagáltunk a világgazdaságban lezajló változásokra, alábecsültük azok várható hatását. Erre alapozva túlzott védettséget tartottunk fenn vállalatainknak. Amikor a Központi Bizottság 1978 decemberében elemezte a helyzetet, két lehetőség között választhatott: vagy folytatjuk a korábbi gazdasági gyakorlatot, vagyis változatlanul mindennél előbbrevalónak tekintjük az ötéves terv számszerű előirányzatainak teljesítését, yagy mérsékelve a növekedés ütemét, a minőségi követelményeket helyezzük előtérbe, és az eloszlást is jobban alárendeljük a fő célnak — az egyensúly javításának. A realitás ez utóbbit követelte. Az 1979-es év gazdasági mérlege azt mutatja, hogy a Központi Bizottság helyesen döntött. Pozitív folyamatok indultak el a termelési szerkezet korszerűsítésére, a vállalati gazdálkodás jobban igazodott az új követelményekhez. Újabb vállalatok léptek arra az útra, ami a Bakonyi Bauxitbányák Vállalatnál, a Zalaegerszegi Ruhagyárban már évek óta jó eredményeket hoz, s ma is példát mutat a munkaerő-gazdálkodás megjavításában, a korszerű munkaszervezésben. Az intézkedések végrehajtását — amelyek között. a fogyasztói árak felemelése is szerepelt —, megköny- nyítette, hogy ezeket, mint szükséges lépéseket, népünk magas fokú politikai érettségről tanúskodó megértéssel fogadta, sőt cselekvő módon, támogatta is. Ismét bebizonyosodott, hogy a dolgozók bizalma, a .tőlük kapott támogatás a mi legnagyobb erőforrásunk, amire mindig építhetünk, de amivel — Kádár elvtárs szavaival élve — visszaélni sohasem szabad. Lehetőségeinket számba véve úgy látjuk, hogy a hatodik ötéves terv időszakában is azt az utat kell járnunk, amelyre 1979-ben léptünk, s továbbra is az egyensúly javítását kell a követelmények középpontjába állítani. Emellett, vívmánj'a- inkat ‘ megőrizve, meg kell szilárdítanunk az elért élet- színvonalat, erőinkhez mérten igyekeznünk kell javítani a szociális, az egészségügyi ellátást, segíteni a sok- gyermekes családokat, az otthont alapító fiatalokat és enyhíteni az idős emberek gondjain. A gazdálkodás minőségének és hatékonyságának javításában csak akkor érhetünk el sikert, ha a Központi Bizottság 1977. októberi határozatának szellemében olyan szelektív fejlesztési politikát valósítunk meg, amely megfelel adottságainknak, és jól beilleszthető a szocialista gazdasági integrációba is. Továbbá, ha á beruházásra fordítható eszközöket, a szűkös devizaforrásokat nem az eddig megszokott, a „mindenkinek jár" hibás gyakorlatát követve osztjuk fel, hanem a legtöbb eredményt hozó, a hatékonyság (gyors növelését elősegítő fejlesztésekre összpontosítjuk. Nagyobb fig,yelmet kell fordítanunk meglévő erőforrásaink •— a munkaerő, a hatalmas értéket képviselő technika, a termőföld, természeti kincseink és egyetértve Veszprémi elvtárssal, szén- vagyonunk — jobb hasznosít tására. Ehhez azonban a munkakultúra általános növelése mellett arra is szükség van, hogy polgárjogot kapjon az a felfogás, 'ami szerint a munkaerővel, a pénzzel, az anyaggal és a folyamatosan dráguló energiával való szigorú takarékosság nem a szükség, hanem az érte- v lem parancsa. Egész társadalmunknak: alapvető érdeke, hogy még; jobban felkaroljuk a tehet-’ ségeket, sehol ne tűrjülg meg a sablonos, a fél szívvel végzett rutinmunkát. Mindez megköveteli, hogy i színvonalasabbá tegyük a kormány hatáskörébe tartozó népgazdasági tervezést, a gazdasági fő folyamatok összehangolását és irá-’ nyitását, következetesebben ellenőrizzük a határozatok: végrehajtását. Ugyanakkor elhatározott szándékunk, rfogy a közgazdasági szabályozás célszerűbb érvényesítése közben a jövőben i.* biztosítjuk, sót fejlesztjük n 'a vállalatok és az üzemek önállóságát,' szervezeti és más intézkedésekkel1 több támogatást, nagyobb mozgásteret kell adnunk a kezdeményező, a felelősen "dolgozó, de aj: ésszerű kockázatot-is vállaló vezetőknek. A munkakollektívákban, a szocialista brigádokban nagy a tettrekészség. a segíteni akarás. Mindenekelőtt az il-j " ^(Folytatás-a- 2. -oldalonM Losenczi Pálnak átadták a Nagy Októberi Forradalom Érdemrendet Losonczi Pált, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, az Elnöki Tanács elnökét a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a két. ország testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése fejlesztésében szerzett érdemeiért, 60. születésnapja alkalmából az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést kedden, a budapesti szovjet nagykövetségen Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adta át. Andrej Kirilenko a párt és a szovjet állam vezetői, valamint személyesen Leonyid Brezsnyev üdvözletét tolmácsolva jó egészséget. újabb-sikereket kívánt az Elnöki Tanács elnökének, a magyar nép és a szovjet-magyar barátság érdekében végzett tevékenységéhez*. Losonczi Pál megköszönte a magas kitüntetést, kiemelte: az elismerés jelképezi népeink szüntelenül erősödő internacionalista kapcsolatát. A kitüntetés átadásánál jelen volt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács hfelj'ettes elnöke. Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkai i. Gye- nes András, a Központi Bizottság titkára. Ott volt Vlagyimir Jakovlevics \Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a párt XII. kongresszusán résztvevő szovjet küldöttség több tagja, valamint politikai és társadalmi életünk számos vezető személyisége. '(MTI) 4
