Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-20 / 67. szám

Felkészülve a cselekvésre A napokban befejeződtek a különböző szintű pártérte­kezletek tanácskozásai. Ér­tékelték a XI. kongresszus óta végzett munkát, állást foglaltak a kongresszusi irányelvek vitájában elhang­zott észrevételekben, javas­latokban. A pártértekezlete­ken került sor a vezető tes­tületek és a felsőbb pártér­tekezletek. illetve a kong­resszusi küldöttek megvá­lasztására is. E tanácskozá­sokkal tulajdonképpen elvé­geztük a XII. kongresszus po­litikai és szervezeti előkészí­tésének területi feladatait. A pártértekezletek munká­ja tartalmában, aktivitásá­ban és hangulatában méltó folytatása volt azoknak a magas színvonalú taggyűlé­seknek, melyeit az elmúlt év decemberében és ez év ele­jén zajlottak le." A küldött- értekezletek beszámolói és a küldöttek az egyes társadal­mi, politikai, gazdasági kér­dések megközelítésében fi­gyelembe vették és tolmá­csolták a taggyűléseken el­hangzott véleményeket, ál­lásfoglalásokat. Ami pedig a tanácskozások politikai lég­körét illeti, elmondható, hogy ezúttal is az a nagyfokú nyíltság, felelősség, a ki­egyensúlyozottság és cselek­vőkészség tükröződött, amely ma párttagságunk egészét jellemzi. \ Tortolmasan, lényegretöröen A pártértekezletek tanács-/ kozásának valamennyi szaka­szában figyelmet keltő volt a küldöttek nagyfokú aktivitá­sa, megnövelte e fórumok munkaértekezlet jellegét. Számtalan helyen 30—40 kül­dött is^szerette volna véle- ményéty javaslatát szóban előadni, azonban időhiány miatt nem kaphatott min­denki szót. Pártbizottságaink tartal­masán, lényegretöröen a terü­letükön elért eredményeket • és gondokat egyaránt reáli­san elemző módon számoltak be az elmúlt öt év munkájá­ról. A végzett munkáról adott számadás természetesen kitért az élet. szinte vala­mennyi területére. Az élet­szerűség abban is megmu­tatkozott, hogy a terület jel­legének megfelelően a gaz­daság, a társadalom, a párt- politikai munka egyes kérdé­sei kiemeltebben, hangsúlyo­zottabban szerepeltek. A ter­melőüzemek. és a városi pártértekezletek munkájában mindenekelőtt az üzem- és munkaszervezés, a minőség- javítás. a termékek korsze­rűsítése, az anyagellátás és a takarékosság, a várospoliti­kai kérdések kapták a leg­nagyobb figyelmet. A járási, községi pártértekezletek súly- lyal a mezőgazdaság hely­zetére, a mezőgazdasági ter­melés eredményeinek javítá­sára, fontos községpolitikai kérdésekre tértek ki. A hivatali, intézményi jel­legű pártfórumok az állami élet időszerű kérdéseit, a hi­vatali munka egyszerűsítésé­nek további tennivalóit ele­mezték behatóan. Egység és sokszínűség A pártértekezletek kül- : lőttéi egységesen foglaltak állást abban, hogy területü­kön, a XI. kongresszus hatá­rozatainak végreha j tásába n jelentős eredmények szület­tek. A meglevő gondok elle­nére is erősödött a gazda­ság. javultak a lakosság élet- körülményei. fejlődött, a tár­sadalom tudatú szintje. Párt­szerveink és alapszer vezet e- ink eredményesen foglalkoz­tak a területükön a gazdasá­gi, a társadalmi, a pártélet fejlesztésére a két kongresz- szus között hozott központi határozatok végrehajtásának szervezésével. A beszámolási időszak alatt tovább szélese­dett a párt politikájával egyetértő és'azt cselekvőén támogató pártonkivüliek kö­re. Nagy felelősség hatotta át a pártértekezletek munkáját a kongresszusi irányelvekkel összefüggő észrevételek és ja­vaslatok minősítésében is. A taggyűlések vitáinak tapasz­talatait összegezve megálla­pítható volt, hogy párttag­ságunk az alapvető kérdések­ben egységes véleményen van. Ez politikailag a leg­fontosabb dolog és ez a párt­értekezletek munkáját ilyen értelemben megkönnyítette. Mindazonáltal párttagságunk több száz olyan észrevételt és javaslatot is tett, amely a gazdasági, állami, társadalmi és pártélet egyes részterüle­teit érinti. Ezek között nagy számban szerepelnek azok a segítő szándékú kezdeménye­zések. amelyek konkrét hoz­zájárulást jelentenek az or­szágos és a helyi problémák megoldásához. Pártértekezle­teink nagyfokú politikái érettséggel, a párt politiká­jának és helyes munkastílu­sának megfelelően végezte el ez irányú feladatait is. A he­lyes álláspontok támogatást kaptak, előfordult. hogy egyes véleményekkel nem le­hetett egyetérteni, akadt jó néhány olyan kérdés is, ame­lyet további vizsgálatra aján­lottak a felsőbb pártszervek és a kongresszus figyelmébe. Konkrétan és világosan Az alapszervezeti taggyű­lések, a pártértekezletek után a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit (a végzett munkáról adott ér­tékelést és a következő idő­szakra vonatkozó feladatok jelölését) világosabban, egy­értelműbben és összefüggé­seiben is jobban érti párt­tagságunk. Az előttünk álló feladatok sikeres végrehajtá­sához fontos körülményeket teremtett, hogy az ország, az egész társadalom a párt előtt álló fő törekvéseinket az em­lített pártfórumok nem álta­lánosságokba merülve, ha­nem saját helyi tennivalóik­kal összekapcsoltan tárgyal­ták. A pártértekezletek is megerősítették, hogy párttag­ságunk konkrét tettekkel is kész támogatni a párt poli­tikai irányvonalát. Világosan jelenik meg a kommunisták­nak az e téren képviselt ha­tározott szándéka és cselek­vőkészségének növekedése többek között abban, hogy a pártértekezletek többségén újabb szocialista brigádok és munkahelyi kollektívák je­lentették be versenycsatla- kozásukat a Sziklai Sándor brigád felajánlásához. Nem lebecsülendő jele a jobbító szándéknak, a tenni akarás­nak az sem, hogy a tanács­kozások számtalan helyi tar­talékra, a munka, az ered­ményesség javításának több kihasználatlan lehetőségére hívták fel a figyelmet. Ezek összegezésének és a megvaló­sításukra irányuló intézkedé­sek kidolgozásának nagy a jelentősége abban az össze­függésben is, hogy majdan a kongrpsszusi határozatok he­lyi végrehajtásának megszer­vezéséhez megfelelő konkrét­sággal tudjunk hozzáfogni. Mindjobban közeledve a XII. kongresszus időpontjá­hoz, egyre élénkül egész dol­gozó népünk várakozása és munkasikerekben megnyilvá­nuló támogatása a párt leg­felső fórumának munkája iránt. Napjainkban a párt- szervezetekben is szorgos munka folyik. Számba ve­szik, mérlegelik, hogy a sok javaslat közül melyek igé­nyelnek azonnali intézkedést, melyek kerüljenek be a munkatervekbe és melyekét kell más helyi szerveknek továbbítani megvalósítás vé­gett. Tervezgetik a pártakti- visták a választott szervek új tagjainak szervezetszerű fel­készítését is. Szükség is van erre. hiszen a választások so­rán a pártbizottságok tagjai­nak csaknem 40 százaléka ki cserélődött, igaz, ez jóval ki­sebb arányú cserélődés, mint a korábbi változások idején volt. A pártértekezletek munká­ja, az újjáválasztott vezető testületek tettrekészsége is azt tükrözi, hogy pártunk XII. kongresszusa méltán alapozhat arra, hogy párt­tagságunk a párt irányvona­lának képviseletében és ér­vényesítésében kész a jövő- ben. is cselekvőén részt ven­ni. Dr. Latos István. az MSZMP KB alosztályvezetője Földek a semmiben Furcsa látvány a jármü­vekről az útkorrekciók miatt használaton kívül helyezett, feleslegessé vált ..nyomvo­nalak” sok elhagyott szaka­sza. Csupán a 3-as fő közleke­dési úton egyszerűen nem lehet végigmenni anélkül, hogy észre ne vennénk a haszontalanságot, az oktalan pazarlást. Azt, hogy jobb sorsra érdemesek még ezek a csíkocskák, sávocskák is. Termőföld lehetne a helyü­kön, gabonát, zöldségfélét tenyészthetnének az elvadult területen, vagy — legrosz- szabb esetben — kaszálóként hozhatna hasznot, segíthet­né az állattenyésztést, még ha csak kisgazdaságokban is. Különös, hogy ha mindez eszébe is jut az embernek — senki sem tesz a furcsa állapotok ellen. Senkit nem bánt komolyabban a hely­zet még akkor sem. ha tör­ténetesen Heves megyében egyébként is jóval nagyobb mértékű a földpusztulás az országos átlagnál. Tudjuk, hogy a föld — már kimondva, határozatilag is — nemzeti kincs, amit vé­denünk kell. Ügy látszik, csak azt nehéz megérteni, hogy a kis föld is föld, sok földből lesz a nagyobb. Kisajátításnál — útépítés­nél is — kártalanítással pó­tolják a veszteséget. S nem is tiltakozik senki, ha ép­penséggel valamikori termő­földhelyén közlekednek utóbb a jármüvek. Ám ami­kor egy-egy utat, vagy csu­pán egyetlen útszakaszt is nem használnak már, a leg­kevésbé sem lehet megnyug­tató, hogy valamikor kifi­zették a helyét. Az ügy ugyanis korántsincs ezzel el­intézve. Csakis az lehet megnyugtató, ha a felesle­gessé vált utat annak rend­je és módja szerint elbont­ják, a helyét pedig vissza­adják, vagy visszavásárolják a mezőgazdaságnak. Vagy ez annyira bonyolult dolog, oly nehéz, hogy egy­szerűbb, jobb, biztosabb ha nem foglalkoznak vele... ? (gyónt) Labor vagy üzem? Van jovoje az egri olajmezőnek Érdekes eljárásokról szá­moltak be a közelmúltban tartott sajtótájékoztatóju­kon az alföldi olajbányá­szok. Az, hogy itt, Demjén környékén az olajat meg­gyújtják a mélyben s a ke­letkező energia szorítja ki szinte a földből, az már a helyi újságolvasónak is ter­mészetes. Viszont annál fi­gyelemre méltóbb, hogy a begyújtáshoz új vegyszere­ket, rakétahajtóanyagot használnak fel. Ezt olvassa az egyszerű ember, de mit lát? A kör- nyező dombokon, a füzes­abonyi Vasút mentén hor- gasztott fővel állnak a szi­vattyúk. Sokan teszik fel úgy a kérdést, hogy termel­nek itt még egyáltalán ola­jat, vagy csak egy kísérleti laboratóriumot rendeztek be e félreeső, jelentéktelen te­rületen?! Maga Dienes Mihály, a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat, egri üze­mének igazgatója sem örült túlzottan a kérdésnek. — Valóban nem. Persze, mit lehet várni egy üzem vezetőjétől, • amikor a saját portáját temeti a közvéle­mény. Mert hogy a hozzá nem értők, az hányján, de legyintettek már erre — de hányszor — felelős vezetők, lemondtak róla szakembe­rek is. Valójában a mi je­lentőségünket az olaj árá­nak hirtelen emelkedése nö­velte meg. Ugyanis van itt a mélyben bőven olaj. Csak míg korábban a legegysze­rűbb. hagyományos módon hoztuk a felszínre, addig most már jóval komplikál­tabb eljárások után kellett néznünk. Kitermeltük azt, ami magától, vagy szivattyú­zással a felszínre került. Ak­kor tényleg sokan azt mond­ták, hogy Dem jennek vége. A magasba szökött árak vi­szont olyan kísérleteket is kifizetődővé tettek, melyek­re korábban nem is mertünk volna gondolni. Algyő kör­nyékén a vízbesajtolásos módszert, itt pedig előbb a baktériumos, most meg az ígéretes elégetéses technoló­giát. Olyannyira ígéretes, hogy a vállalat legrégebbi, immár 25 éves üzemének inkább jövője van, mintsem jelene. — Ezek szerint a jelenre mégiscsak érvényesebb a szabadtéri laboratórium jel­ző, mint a termelő üzem... — Hát inkább, bár javára legyen mondva az üzemnek, mi magunknak kísérlete­zünk. A helyi — egyébként rendkívül kedvezőtlen — viszonyokhoz leginkább iga­zodó hatékony technológiát keressük. Nem olcsók a mostani kutatások. A kezdet kezdetén pedig még drágáb­bak voltak. Akkoriban ezzel az elégetéses módszerrel még a harmincezer forintot is elérte egy tonna olaj fel­színre hozása, most pedig ez az összeg ötezer forint alá szorult. Ma Magyarországon egy tonna olaj kitermelése négyezer forint alatt gazda­ságos. Ehhez csak azt ve­gye hozzá, hogy a kísérletek mindig sokkal. többe kerül­nek, mint a későbbi nagy­üzemi termelés. És az olaj ára is emelkedik még, nem is keveset. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy igények ide, energiahiány oda, nem pa­zarlás az, hogy lent elégetik azt az olajat, ami esetleg kitermelhető lenne. Nos, ez valóban luxus volna, de itt a mozdulatlan, elkokszoso- dott, mindenképpen a mély­ben maradó réteget gyújtják meg, ami a bepréselt leve­gővel olyan feszítő energiát teremt, amely szinte kisöpri a likacsos kőzetből az olajat. Persze, ez így nagyon egy­szerűnek tűnik, de gondol­juk el, milyen pontos szá­mításokra, mérésekre van szükség, hogy a megfelelő olaj réteg gyulladjon meg, a többi pedig úgy, akkor és oda áramoljon, ahogyan azt az olajbányászok akarják. Hogy miként érik ezt el, az a közember számára fel­foghatatlan titkuk. — Olyan sok szó esett, már korábban is, a közel­múltban is. és itt. most is ezekről a kísérletekről, hogy most már joggal kérdezhet­né bárki: jó, jó, de mikor lesz ebből termelés? ! — Ezekben a hónapokban alakítottuk ki további fej­lesztési elképzeléseinket, amelyek szerint a rendelkezésre álló, amúgy-- sem túl bö pénzügyi keretet most más területre kon­centráljuk. Eat, az Egerkor­Rendeltetési hely: a moszkvai olimpia (; ■ Uj típusú Lada műszerfalak A Lada gépkocsikhoz új típusú műszerfalak sorozat- gyártását kezdték meg az MMG Automatika Művek­ben. Eddig nyújtott, szögle­tes vázba szerelték a külön­böző mérőműszereket, most már az esztétikusabb, kerek vázast is készítik. Az idén 400 ezer műszerfalat szállí­tanak a magyar—szovjet járműipari kooperáció kere­tében, a Volga menti Tog­liatti autógyárba, ezek kö­zül 55 000 már az új típusú. A következő egy-két évben fokozatosan átálinak a ke­rekvázas műszerfalak gyár­tására. Egyébként ezekből az első szállitmányokát már útnak indították. A már említett műszerfa­lakon kívül. új biztonsági gázcsapok készítését is meg­kezdték, ezekből az év vé­géig 600—700 ezret gyárta­nak, főleg a Lampart Zo­máncipari Művek megrende­lésére. nyéki olajat a föld mélyéből később sem lopja el senki. Ugyanis jelentős beruházá­sokról van itt szó. Ahhoz tervezik már az új. nagy­üzemi méretű kompresszor- telepet, begyújtó kutakat kell fúrni, át kell .dolgozni, alakítani majd az egész le­vegőt szállító és vízvezeték­rendszert, hogy 83-tól már a nagyobb méretű üzemi kí­sérleteket kezdhessük meg. Az üzemvezető elhúzza az iroda egyik falát borító szé­les függönyt, mögötte térké­pek, grafikonok, rajzok so­rakoznak. Az egyik műszaki térképen az olaj mezőket, a kutak végtelen sorát ábrá­zoló jelek. Két, a többitől színesebb pontra mutat, a fapálcával Dienes Mihály. — Pillanatnyilag e két helyen, az úgynevezett Demjén nyugati és a Dem jén keleti mező egy-egy pontján kísérletezünk, de 1983-ra már egy egész sor kút üzemel majd az új módszerrel. Ehhez kell a több levegő, víz. Amennyiben a nagyüzemi kísérletek be­válnak, hogy úgy mondjam, beletanulunk az újfajta munkába, 1988-tól már tel­jes termelő kapacitással in­dulunk. Mindehhez a hato­dik és hetedik ötéves terv- során legalább háromne- gyedmilliárd forint kell. Egyébként 88-tól a tervek szerint naponta már mint­egy 100 ezer köbméter óla - jat termelhetünk ki, ami már igazán nem lebecsülen­dő mennyiség. így az úgy­nevezett végleges letermelés a szakemberek szerint akár az ezredfordulóig is elhii zódhat. Az elméleti számí­tások még ennél is többet mondanak — miszerint a készletek 80 százaléka a fel­színre hozható termikus úton —. de mi csak any- nyit mondunk, amennyiben biztosak vagyunk. Márpedig az ilj'en összetóredezett ta­lapzaton mi a 30—40 száza­lékkal is elégedettek vol­nánk. Ez még így is több, mint amennyi olaj erről a mezőről az eltelt negyedszá­zad alatt lekerült. — Erről a merőink De ha nem tévedek, jelentős kuta­tások folytak Verpelét kör­nyékén is... — Azon a vidéken jó né­hány kutatófúrást végeztek a geológusok. Mélyebbeket — kel-háromezer méterre — és sekélyebbeket, de ered­ménytelenül. Pedig a kuta­tók esküdtek arra. hogy ott olajat kell találniuk. A pil­lanatnyi kudarc viszont nem jelenti azt, hogy tévedtek. Kiderült, hogy jó néhány kérdés tisztázatlan még a kornyéken. Ezért most már­ciusban egy geofizikai cso­port települ Kaiba, s a fel­adatuk, hogy a Mátra és a Bükk lábánál ezekre a ma még homályos kérdésekre választ kapjanak. S akkor már az új ismeretek birto­kában kezdődhet ismét a kutatás. Tudja, különös em­berek az „olajra vadászók”. Ha egyszer hinni kezdenek abban, hogy olajra bukkan­nak valahol, azt az isten se fojtja el bennük. Gondoljon csak arra. hogy Pávay Vájná évtizedeken át kereste Szo- boszló környékén a gázt. S milyen a sors. . . ? ! Vissza­vonulása után nem sokkal eg.v másik geológus meg is találta Hat ezért bízunk mi abban, hiszünk mi ab­ban, hogy még akár újabb mezőket is felfedezhetnek errefelé... Cziráki Péter 1980. március 20,, csütörtök Az Egyesült Izzó Adócsőgyárában készülnek azok az ún haladóhullámú csövek és fókuszáló szerelvények, amelyeke! a Finommechanikai Vállalat berendezéseibe építenek. Ezek biztosítják majd a mikrohullámú összeköttetést a moszkvai olimpiával. Jelenleg az átjátszó relék tartalékcsöveit gyártják (MTI fotó — Hadas János felv. — KS,

Next

/
Thumbnails
Contents