Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-20 / 67. szám
Felkészülve a cselekvésre A napokban befejeződtek a különböző szintű pártértekezletek tanácskozásai. Értékelték a XI. kongresszus óta végzett munkát, állást foglaltak a kongresszusi irányelvek vitájában elhangzott észrevételekben, javaslatokban. A pártértekezleteken került sor a vezető testületek és a felsőbb pártértekezletek. illetve a kongresszusi küldöttek megválasztására is. E tanácskozásokkal tulajdonképpen elvégeztük a XII. kongresszus politikai és szervezeti előkészítésének területi feladatait. A pártértekezletek munkája tartalmában, aktivitásában és hangulatában méltó folytatása volt azoknak a magas színvonalú taggyűléseknek, melyeit az elmúlt év decemberében és ez év elején zajlottak le." A küldött- értekezletek beszámolói és a küldöttek az egyes társadalmi, politikai, gazdasági kérdések megközelítésében figyelembe vették és tolmácsolták a taggyűléseken elhangzott véleményeket, állásfoglalásokat. Ami pedig a tanácskozások politikai légkörét illeti, elmondható, hogy ezúttal is az a nagyfokú nyíltság, felelősség, a kiegyensúlyozottság és cselekvőkészség tükröződött, amely ma párttagságunk egészét jellemzi. \ Tortolmasan, lényegretöröen A pártértekezletek tanács-/ kozásának valamennyi szakaszában figyelmet keltő volt a küldöttek nagyfokú aktivitása, megnövelte e fórumok munkaértekezlet jellegét. Számtalan helyen 30—40 küldött is^szerette volna véle- ményéty javaslatát szóban előadni, azonban időhiány miatt nem kaphatott mindenki szót. Pártbizottságaink tartalmasán, lényegretöröen a területükön elért eredményeket • és gondokat egyaránt reálisan elemző módon számoltak be az elmúlt öt év munkájáról. A végzett munkáról adott számadás természetesen kitért az élet. szinte valamennyi területére. Az életszerűség abban is megmutatkozott, hogy a terület jellegének megfelelően a gazdaság, a társadalom, a párt- politikai munka egyes kérdései kiemeltebben, hangsúlyozottabban szerepeltek. A termelőüzemek. és a városi pártértekezletek munkájában mindenekelőtt az üzem- és munkaszervezés, a minőség- javítás. a termékek korszerűsítése, az anyagellátás és a takarékosság, a várospolitikai kérdések kapták a legnagyobb figyelmet. A járási, községi pártértekezletek súly- lyal a mezőgazdaság helyzetére, a mezőgazdasági termelés eredményeinek javítására, fontos községpolitikai kérdésekre tértek ki. A hivatali, intézményi jellegű pártfórumok az állami élet időszerű kérdéseit, a hivatali munka egyszerűsítésének további tennivalóit elemezték behatóan. Egység és sokszínűség A pártértekezletek kül- : lőttéi egységesen foglaltak állást abban, hogy területükön, a XI. kongresszus határozatainak végreha j tásába n jelentős eredmények születtek. A meglevő gondok ellenére is erősödött a gazdaság. javultak a lakosság élet- körülményei. fejlődött, a társadalom tudatú szintje. Pártszerveink és alapszer vezet e- ink eredményesen foglalkoztak a területükön a gazdasági, a társadalmi, a pártélet fejlesztésére a két kongresz- szus között hozott központi határozatok végrehajtásának szervezésével. A beszámolási időszak alatt tovább szélesedett a párt politikájával egyetértő és'azt cselekvőén támogató pártonkivüliek köre. Nagy felelősség hatotta át a pártértekezletek munkáját a kongresszusi irányelvekkel összefüggő észrevételek és javaslatok minősítésében is. A taggyűlések vitáinak tapasztalatait összegezve megállapítható volt, hogy párttagságunk az alapvető kérdésekben egységes véleményen van. Ez politikailag a legfontosabb dolog és ez a pártértekezletek munkáját ilyen értelemben megkönnyítette. Mindazonáltal párttagságunk több száz olyan észrevételt és javaslatot is tett, amely a gazdasági, állami, társadalmi és pártélet egyes részterületeit érinti. Ezek között nagy számban szerepelnek azok a segítő szándékú kezdeményezések. amelyek konkrét hozzájárulást jelentenek az országos és a helyi problémák megoldásához. Pártértekezleteink nagyfokú politikái érettséggel, a párt politikájának és helyes munkastílusának megfelelően végezte el ez irányú feladatait is. A helyes álláspontok támogatást kaptak, előfordult. hogy egyes véleményekkel nem lehetett egyetérteni, akadt jó néhány olyan kérdés is, amelyet további vizsgálatra ajánlottak a felsőbb pártszervek és a kongresszus figyelmébe. Konkrétan és világosan Az alapszervezeti taggyűlések, a pártértekezletek után a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit (a végzett munkáról adott értékelést és a következő időszakra vonatkozó feladatok jelölését) világosabban, egyértelműbben és összefüggéseiben is jobban érti párttagságunk. Az előttünk álló feladatok sikeres végrehajtásához fontos körülményeket teremtett, hogy az ország, az egész társadalom a párt előtt álló fő törekvéseinket az említett pártfórumok nem általánosságokba merülve, hanem saját helyi tennivalóikkal összekapcsoltan tárgyalták. A pártértekezletek is megerősítették, hogy párttagságunk konkrét tettekkel is kész támogatni a párt politikai irányvonalát. Világosan jelenik meg a kommunistáknak az e téren képviselt határozott szándéka és cselekvőkészségének növekedése többek között abban, hogy a pártértekezletek többségén újabb szocialista brigádok és munkahelyi kollektívák jelentették be versenycsatla- kozásukat a Sziklai Sándor brigád felajánlásához. Nem lebecsülendő jele a jobbító szándéknak, a tenni akarásnak az sem, hogy a tanácskozások számtalan helyi tartalékra, a munka, az eredményesség javításának több kihasználatlan lehetőségére hívták fel a figyelmet. Ezek összegezésének és a megvalósításukra irányuló intézkedések kidolgozásának nagy a jelentősége abban az összefüggésben is, hogy majdan a kongrpsszusi határozatok helyi végrehajtásának megszervezéséhez megfelelő konkrétsággal tudjunk hozzáfogni. Mindjobban közeledve a XII. kongresszus időpontjához, egyre élénkül egész dolgozó népünk várakozása és munkasikerekben megnyilvánuló támogatása a párt legfelső fórumának munkája iránt. Napjainkban a párt- szervezetekben is szorgos munka folyik. Számba veszik, mérlegelik, hogy a sok javaslat közül melyek igényelnek azonnali intézkedést, melyek kerüljenek be a munkatervekbe és melyekét kell más helyi szerveknek továbbítani megvalósítás végett. Tervezgetik a pártakti- visták a választott szervek új tagjainak szervezetszerű felkészítését is. Szükség is van erre. hiszen a választások során a pártbizottságok tagjainak csaknem 40 százaléka ki cserélődött, igaz, ez jóval kisebb arányú cserélődés, mint a korábbi változások idején volt. A pártértekezletek munkája, az újjáválasztott vezető testületek tettrekészsége is azt tükrözi, hogy pártunk XII. kongresszusa méltán alapozhat arra, hogy párttagságunk a párt irányvonalának képviseletében és érvényesítésében kész a jövő- ben. is cselekvőén részt venni. Dr. Latos István. az MSZMP KB alosztályvezetője Földek a semmiben Furcsa látvány a jármüvekről az útkorrekciók miatt használaton kívül helyezett, feleslegessé vált ..nyomvonalak” sok elhagyott szakasza. Csupán a 3-as fő közlekedési úton egyszerűen nem lehet végigmenni anélkül, hogy észre ne vennénk a haszontalanságot, az oktalan pazarlást. Azt, hogy jobb sorsra érdemesek még ezek a csíkocskák, sávocskák is. Termőföld lehetne a helyükön, gabonát, zöldségfélét tenyészthetnének az elvadult területen, vagy — legrosz- szabb esetben — kaszálóként hozhatna hasznot, segíthetné az állattenyésztést, még ha csak kisgazdaságokban is. Különös, hogy ha mindez eszébe is jut az embernek — senki sem tesz a furcsa állapotok ellen. Senkit nem bánt komolyabban a helyzet még akkor sem. ha történetesen Heves megyében egyébként is jóval nagyobb mértékű a földpusztulás az országos átlagnál. Tudjuk, hogy a föld — már kimondva, határozatilag is — nemzeti kincs, amit védenünk kell. Ügy látszik, csak azt nehéz megérteni, hogy a kis föld is föld, sok földből lesz a nagyobb. Kisajátításnál — útépítésnél is — kártalanítással pótolják a veszteséget. S nem is tiltakozik senki, ha éppenséggel valamikori termőföldhelyén közlekednek utóbb a jármüvek. Ám amikor egy-egy utat, vagy csupán egyetlen útszakaszt is nem használnak már, a legkevésbé sem lehet megnyugtató, hogy valamikor kifizették a helyét. Az ügy ugyanis korántsincs ezzel elintézve. Csakis az lehet megnyugtató, ha a feleslegessé vált utat annak rendje és módja szerint elbontják, a helyét pedig visszaadják, vagy visszavásárolják a mezőgazdaságnak. Vagy ez annyira bonyolult dolog, oly nehéz, hogy egyszerűbb, jobb, biztosabb ha nem foglalkoznak vele... ? (gyónt) Labor vagy üzem? Van jovoje az egri olajmezőnek Érdekes eljárásokról számoltak be a közelmúltban tartott sajtótájékoztatójukon az alföldi olajbányászok. Az, hogy itt, Demjén környékén az olajat meggyújtják a mélyben s a keletkező energia szorítja ki szinte a földből, az már a helyi újságolvasónak is természetes. Viszont annál figyelemre méltóbb, hogy a begyújtáshoz új vegyszereket, rakétahajtóanyagot használnak fel. Ezt olvassa az egyszerű ember, de mit lát? A kör- nyező dombokon, a füzesabonyi Vasút mentén hor- gasztott fővel állnak a szivattyúk. Sokan teszik fel úgy a kérdést, hogy termelnek itt még egyáltalán olajat, vagy csak egy kísérleti laboratóriumot rendeztek be e félreeső, jelentéktelen területen?! Maga Dienes Mihály, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, egri üzemének igazgatója sem örült túlzottan a kérdésnek. — Valóban nem. Persze, mit lehet várni egy üzem vezetőjétől, • amikor a saját portáját temeti a közvélemény. Mert hogy a hozzá nem értők, az hányján, de legyintettek már erre — de hányszor — felelős vezetők, lemondtak róla szakemberek is. Valójában a mi jelentőségünket az olaj árának hirtelen emelkedése növelte meg. Ugyanis van itt a mélyben bőven olaj. Csak míg korábban a legegyszerűbb. hagyományos módon hoztuk a felszínre, addig most már jóval komplikáltabb eljárások után kellett néznünk. Kitermeltük azt, ami magától, vagy szivattyúzással a felszínre került. Akkor tényleg sokan azt mondták, hogy Dem jennek vége. A magasba szökött árak viszont olyan kísérleteket is kifizetődővé tettek, melyekre korábban nem is mertünk volna gondolni. Algyő környékén a vízbesajtolásos módszert, itt pedig előbb a baktériumos, most meg az ígéretes elégetéses technológiát. Olyannyira ígéretes, hogy a vállalat legrégebbi, immár 25 éves üzemének inkább jövője van, mintsem jelene. — Ezek szerint a jelenre mégiscsak érvényesebb a szabadtéri laboratórium jelző, mint a termelő üzem... — Hát inkább, bár javára legyen mondva az üzemnek, mi magunknak kísérletezünk. A helyi — egyébként rendkívül kedvezőtlen — viszonyokhoz leginkább igazodó hatékony technológiát keressük. Nem olcsók a mostani kutatások. A kezdet kezdetén pedig még drágábbak voltak. Akkoriban ezzel az elégetéses módszerrel még a harmincezer forintot is elérte egy tonna olaj felszínre hozása, most pedig ez az összeg ötezer forint alá szorult. Ma Magyarországon egy tonna olaj kitermelése négyezer forint alatt gazdaságos. Ehhez csak azt vegye hozzá, hogy a kísérletek mindig sokkal. többe kerülnek, mint a későbbi nagyüzemi termelés. És az olaj ára is emelkedik még, nem is keveset. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy igények ide, energiahiány oda, nem pazarlás az, hogy lent elégetik azt az olajat, ami esetleg kitermelhető lenne. Nos, ez valóban luxus volna, de itt a mozdulatlan, elkokszoso- dott, mindenképpen a mélyben maradó réteget gyújtják meg, ami a bepréselt levegővel olyan feszítő energiát teremt, amely szinte kisöpri a likacsos kőzetből az olajat. Persze, ez így nagyon egyszerűnek tűnik, de gondoljuk el, milyen pontos számításokra, mérésekre van szükség, hogy a megfelelő olaj réteg gyulladjon meg, a többi pedig úgy, akkor és oda áramoljon, ahogyan azt az olajbányászok akarják. Hogy miként érik ezt el, az a közember számára felfoghatatlan titkuk. — Olyan sok szó esett, már korábban is, a közelmúltban is. és itt. most is ezekről a kísérletekről, hogy most már joggal kérdezhetné bárki: jó, jó, de mikor lesz ebből termelés? ! — Ezekben a hónapokban alakítottuk ki további fejlesztési elképzeléseinket, amelyek szerint a rendelkezésre álló, amúgy-- sem túl bö pénzügyi keretet most más területre koncentráljuk. Eat, az EgerkorRendeltetési hely: a moszkvai olimpia (; ■ Uj típusú Lada műszerfalak A Lada gépkocsikhoz új típusú műszerfalak sorozat- gyártását kezdték meg az MMG Automatika Művekben. Eddig nyújtott, szögletes vázba szerelték a különböző mérőműszereket, most már az esztétikusabb, kerek vázast is készítik. Az idén 400 ezer műszerfalat szállítanak a magyar—szovjet járműipari kooperáció keretében, a Volga menti Togliatti autógyárba, ezek közül 55 000 már az új típusú. A következő egy-két évben fokozatosan átálinak a kerekvázas műszerfalak gyártására. Egyébként ezekből az első szállitmányokát már útnak indították. A már említett műszerfalakon kívül. új biztonsági gázcsapok készítését is megkezdték, ezekből az év végéig 600—700 ezret gyártanak, főleg a Lampart Zománcipari Művek megrendelésére. nyéki olajat a föld mélyéből később sem lopja el senki. Ugyanis jelentős beruházásokról van itt szó. Ahhoz tervezik már az új. nagyüzemi méretű kompresszor- telepet, begyújtó kutakat kell fúrni, át kell .dolgozni, alakítani majd az egész levegőt szállító és vízvezetékrendszert, hogy 83-tól már a nagyobb méretű üzemi kísérleteket kezdhessük meg. Az üzemvezető elhúzza az iroda egyik falát borító széles függönyt, mögötte térképek, grafikonok, rajzok sorakoznak. Az egyik műszaki térképen az olaj mezőket, a kutak végtelen sorát ábrázoló jelek. Két, a többitől színesebb pontra mutat, a fapálcával Dienes Mihály. — Pillanatnyilag e két helyen, az úgynevezett Demjén nyugati és a Dem jén keleti mező egy-egy pontján kísérletezünk, de 1983-ra már egy egész sor kút üzemel majd az új módszerrel. Ehhez kell a több levegő, víz. Amennyiben a nagyüzemi kísérletek beválnak, hogy úgy mondjam, beletanulunk az újfajta munkába, 1988-tól már teljes termelő kapacitással indulunk. Mindehhez a hatodik és hetedik ötéves terv- során legalább háromne- gyedmilliárd forint kell. Egyébként 88-tól a tervek szerint naponta már mintegy 100 ezer köbméter óla - jat termelhetünk ki, ami már igazán nem lebecsülendő mennyiség. így az úgynevezett végleges letermelés a szakemberek szerint akár az ezredfordulóig is elhii zódhat. Az elméleti számítások még ennél is többet mondanak — miszerint a készletek 80 százaléka a felszínre hozható termikus úton —. de mi csak any- nyit mondunk, amennyiben biztosak vagyunk. Márpedig az ilj'en összetóredezett talapzaton mi a 30—40 százalékkal is elégedettek volnánk. Ez még így is több, mint amennyi olaj erről a mezőről az eltelt negyedszázad alatt lekerült. — Erről a merőink De ha nem tévedek, jelentős kutatások folytak Verpelét környékén is... — Azon a vidéken jó néhány kutatófúrást végeztek a geológusok. Mélyebbeket — kel-háromezer méterre — és sekélyebbeket, de eredménytelenül. Pedig a kutatók esküdtek arra. hogy ott olajat kell találniuk. A pillanatnyi kudarc viszont nem jelenti azt, hogy tévedtek. Kiderült, hogy jó néhány kérdés tisztázatlan még a kornyéken. Ezért most márciusban egy geofizikai csoport települ Kaiba, s a feladatuk, hogy a Mátra és a Bükk lábánál ezekre a ma még homályos kérdésekre választ kapjanak. S akkor már az új ismeretek birtokában kezdődhet ismét a kutatás. Tudja, különös emberek az „olajra vadászók”. Ha egyszer hinni kezdenek abban, hogy olajra bukkannak valahol, azt az isten se fojtja el bennük. Gondoljon csak arra. hogy Pávay Vájná évtizedeken át kereste Szo- boszló környékén a gázt. S milyen a sors. . . ? ! Visszavonulása után nem sokkal eg.v másik geológus meg is találta Hat ezért bízunk mi abban, hiszünk mi abban, hogy még akár újabb mezőket is felfedezhetnek errefelé... Cziráki Péter 1980. március 20,, csütörtök Az Egyesült Izzó Adócsőgyárában készülnek azok az ún haladóhullámú csövek és fókuszáló szerelvények, amelyeke! a Finommechanikai Vállalat berendezéseibe építenek. Ezek biztosítják majd a mikrohullámú összeköttetést a moszkvai olimpiával. Jelenleg az átjátszó relék tartalékcsöveit gyártják (MTI fotó — Hadas János felv. — KS,
