Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-19 / 66. szám
Az egri tejüzem Dunántúli üzemekbe szállítják Bányagépek Visontáról Az első kocsi éjfél után két órakor gördül ki az egri tejüzem kapuján. Az utolsó reggeli szállítmány hajnali négykor hagyja el a telepet és délelőtt 10 órakor már pakolják a következő forduló áruját. A nagyobb üzletekbe naponta kétszer szállítanak tejet. A tej. kakó. tejföl, sajt 23 teherautón indul útnak. Két Zsuk. négy Robur és 17 dupla fallal szigetelt speciális autó viszi a napi 60 ezer liter tejet, 28 mázsa túrót, 4500 liter poharas tejfölt és 101)0 liter kefirt, joghurtot az üzletekbe. Ezek azonban csak a legfontosabb árufajták. Az egri tejüzem mintegy százfajta terméket forgalmaz. Talán a vékony alkat teszi, hogy Vass Péter sokkal , fiatalabbnak látszik, mint amennyi. Amikor lobogó, fehér köpenyében kisiet az igazgatói iroda ajtaján, hogy elbúcsúzzék vendégeitől és betessékelje az újságírót!' bizony nehezen tudom elhinni, hogy a bemutatkozó fiatalember a drezdai műszaki egyetemen végzett, utána öt esztendőt dolgozott a Borsod megyei Tejipari Vállalatnál Miskolcon, majd kitérő következett. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat alkalmazottjaként húsz hónapot töltött az NSZK-ban. Negyedévet Ausztriában. Egyszóval nem pályakezdő. Azt mondja, az NSZK-ban , fogalmazódott meg benne az elhatározás, hogy ha egyszer vezető posztra kerül, akkor ugyanolyan precíz munkát, rugalmasságot és gyorsaságot fog megkívánni, mint amilyet ott tapasztalt. — Akkor azt mondtam., Nem létezik, hogy mi ne tudjunk ugyanilyen minőségéi munkát végezni az élet akármilyen területén. Vass Péter 1975 óta az egri tejüzem igazgatója. Az iroda folyosóját oklevelek díszítik, amíg az üzemigazgatói szobához ér az ember. Az utolsó oklevél arról tájékoztatja olvasóját, hogy az egri tejüzem az üzemek közötti szocialista munkaversenyben első helyezést ért el. Szövegek az üzemből: 1. Azt is szemére vetették az igazgatónak, hogy a minőségileg csökkent értékű termékeket megvásárolhatják a dolgozók. Kinek fáj ez? Az üzem pénzt kap olyan áruért, amit a kanálisba öntenének. A dolgozok meg otthon felhasználhatják • takarmánynak. Hát ez csak mindenkinek jó, nem? 2. Itt meg lehet bolondulni. Mindig, minden átszervezés alatt van. 3. Be akarja vezetni a teljesítménybérezést. Nehéz lesz. Sokan félnek is tőle, hogy kevesebbet fognak keresni, meg a teljesítmény mérése sem egyszerű. 4. Mindig ilyen helyre vártam. Itt lehet dolgozni. Nem néznek állandóan iskolás módon a körmére az embernek. Ha van valami elképzelése, meg lehet csinálni. Egy követelmény van, hogy haszna legyen belőle az üzemnek. Szép, pirossal kihúzott grafikont nézegetünk. Szakmai nyelven a fajlagos energiafelhasználást rajzolják ki a vonalak. A grafikon erős hullámzást mutat. Amikor kevesebb tej kerül be az üzembe és kevesebb a végtermék, megugrik a grafikon piros vonala. A viszonylagosan felhasznált energia — éppen azért, mert kevesebb terméket állítanak elő vele — növekszik. Az ilyen típusú kimutatások és vizsgálódások vezettek oda. hogy az üzem Vezetése kidolgozott «gy tervet, amelynek nagyon röviden az a célja, hogy jobban, gazdaságosabban dql- gozzanak. A tervben központi helyet foglal el a bérezés és a_ munkaidő alakítása. A lefektetett pontok közül íme a három legfontosabb: — a művezetők szabadon határozzák meg munkaidejüket; — a műhelyek egymás közt dolgozókat cserélhetnek: t— a munkaidő napi tizenkét óránál nem lehet több, a havi 192 órás munkaidőkeret betartásával. A Borsod megyei Tejipari Vállalat tejüzemei között évről évre pontrendszer alapján értékelik az eredményeket. Az 1978-as gazdasági év után a következő rangsor Vass Péter üzemigazgató azt mondja: két fontos dolgot szeretnék megvalósítani. Amint kiderül, az egyik fontos dolog, hogy a jelenlegi időbéres rendszerről szigorú teljesítményértékelésen alapuló, minden munkafolyamatot pontozó bérezést kíván az ’ üzem vezetése meghonosítani. A művezetők bérezését úgy szabnák meg, hogy az a különböző területen körülbelül 4 milliós megtakarítást hozna az üzemnek. Számításaik szerint ez jelentős minőségi javulást eredményezne a tejtermékeknél, másrészt a ráfordításoknál jelentkezne. Egymillió forintot lehetne a dolgozók között elosztani úgy, hogy az jobban igazodjon a végzett munkához. A másik fontos dolog, amely szigorú összefüggésben van a teljesítménybérezéssel, a rugalmas munkaidőbeosztás. Az alapelv ugyanis az. hogy a dolgozó teljes intenzitással töltse ki a munkaidejét, de ha olyanok a munka objektív előfeltételei, hogy kevesebb létszámmal is meg lehet oldani a napi feladatot, altkor jó néhányan maradhatnak otthon', szabadnapon. Az igazgató röviden így fogalmaz: Ha valakinek nincs munkája, menjen haza. Ne lődörögjön, ne rontsa a munkamorált. És még hozzáteszi. Miért volna baj az, ha otthon ez alatt az idő alatt dolgozik a háztájiban, gyümölcsöt. zöldséget termel, vagy éppen a háziasszony rendbe tudja hozni a család ügyesbajos dolgait, pótolja az otthon elmaradt munkákat. A havi 192 órát úgyis ledolgozza az üzemben. Méghozzá hasznosabban. Ez a lényeg. Mindezekhez azonban elsősorban a Borsod megyei Tejipari Vállalat kollektív szerződését kellene módosítani. • A Munkaügyi Minisztérium még tavaly áprilisban reagált az egri tejüzem rugalmas munkaidő-kezdemé- nyfezésére. íme a válasz: „ .. .a munkaidő egyes napoknál való növelése nem járhat együtt a ledolgozandó napok számának csökkenésével. illetve a szabadnapok számának nyelésével.” A tavalyi Munkaügyi Közlöny (1979 13.) viszont már egyértelműén kimondja, hogy ..a' munkaidő — a heti munkaidő tartalmának alapul vétele.— több heti, havi vagy évi keretben is meghatározható.” (Mt. 37,§. (2)). Igaz, hogy a Munkaügyi Minisztérium levele még e rendelet fnegjelenése előtt íródott, de éppen a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője ne tudott volna arról, hogy hamarosan megjelenik az 1979. évi 29. számú törvényerejű rendelettel módosított Munka Törvénykönyvének 1980. január 1-től ..hatályos szövege.” ' Rendkívül bonyolult és szerteágazó a munka. Az egri tejüzemek hatáskörzete Heves megye keleti részére és Borsod megye délnyugati területére terjed ki. Ahhoz, hogy minden üzletbe kitűnő minőségű áru kerüljön — tejnél nincs kicsit jó. vagy kicsit rossz, az vagy jó. vagy nem jó — minden munkafolyamat óra- müszerű összehangolása szükséges. És nem csupán az üzemen belül. Legalább olyan fontos az üzletekkel való kapcsolat —, mintegy hatszáz boltba szállítanak naponta — mint a termelőkkel való jó együttműködés. öt évvel, ezelőtt például nagy gondot okozott, hogy a felvásárolt lejnek 2—2,5 százaléka volt savanyú. A módszeres vizsgálatok, a gazdaságokkal történő jó együttműködés hatására 1977-ben már 1,8 százalékra, '78-ban 0,5 százalékra, tavaly pedig 0,2 százalékra csökkent a beszállított. savanyú tej aránya. A többi mutatók is hasonló, egyre javuló tendenciát mutatnak. — Tudja, azt szeretném, ha az üzem minden dolgozójában kialakulna olyan érzés, hogy a vállalat, üzem, ahol dolgozik, az jó nevű, a termékeinek hitele van és sikere. Nagyon fontos, hogy minden egyes vállalatnak külön erkölcsi értéke legyen. Ez magától nem lesz, csak ha nagyon keményen megdolgoznak érte. És ez elsősorban az üzem mindenkori vezetőire vonatkozik. , Szigethy András Kilencvenmillió forintos beruházással új üzemcsarnok épült Visontán, a Thorez Külfejtcses Bányaüzemnél: januártól itt készülnek azok a szerkezeti elemek, bánya- műszaki berendezések, amelyekkel az eocén-program keretében megnyíló bányákat szerelik fel. Képeinken a márkus-hegyi bánya szállítópályájának acélszerkezetét készítik a visontai munkások. (Fotó: Szántó György) Lehet két brigáddal több? Kettővel több? Akár négygyei is. Hol ne lenne szükség a szocialista brigádokra? A társadalmunk mindenesei ezek a brigádok. Kellene valahol valami pulsz erő? Nosza, majd a szocialista brigádokkal szót értünk. És nem is tart sokáig meggyőzni őket. Mint a" mi esetünkben, amikor Gyöngyösön, a járási—városi népi ellenőrzési bizottság fordult hozzájuk. Ha segítenék az ellenőrzési munkát... ! * Hogyan is szól a törvény? Nagyjából a következőket mondja ki. A népi ellenőrzés olyan, általános hatáskörű, állami ellenőrző szerv, amely a feladatait a dolgozó nép széles rétegeinek szervezett és közvetlen bevonásával oldja meg. Alapképlet ez az elv. Ami azt is jelenti, hogy hihetetlen mélységű lehetőségeket nyújt. Mikor lehet a társadalom széles rétegeinek a bevonását nem befejezettnek, hanem egyáltalán elegendőnek tekinteni ? Tehát.., ? Eddig az volt a gyakorlat, hogy az értelmiségiek köréből verbuválták a népi ellenőröket. Arra törekedtek, hogy a szakmai területet jól ismerő, magas végzettséggel rendelkező személyek alkossák a vizsgálatot végző bri gádot. Amolyan „belterjes'' megoldás ez. Aki ma a dokumentumokat kéri, holnap talán ő nyújtja azokat oda pont annak, aki most az adatszolgáltató. Vélték is néhányan, hogy ez a „ma nekem — holnap neked” módszer nem lehet eléggé hatékony. Az ilyesfajta vélemények megalapozottságának mértékét nem vizsgáljuk, nincs is szándékunkban. Azt valljuk, ha mindig a gyanú árnyékát terjesztenénk, aligha haladhatnánk ötről hatra. De — maradjunk ennél — semmiképpen sem lehetett kárukra a vizsgálatoknak, ha azokba nemcsak a diplomásokat vonták be, hanem a fizikai munkásokat is. Mert rpelyik kis közösségre lehet jobban építeni, mint a szocialista brigádokéra, ha nem politikai kérdésekről van szó? •Töjjenek hát ezeknek a tagjai is, hiszen ők is ..benne élnek” a mindennapok forgatagában és bizonyos kérdéseket még közvetlenebbül érzékelnek a saját bőrükön, mint azok, akik főként az íróasztal mellett ülve végzik teendőiket. így is lett. Nyilvánvaló, hogy kezdetben a legnagyobb ipari üzemekhez fordultak a kéréssel. Sem a Mátraalji Szénbányák, sem a Gagarin Hőerőmű Vállalat, sem az állami építők nem zárkóztak el a kérdés elől. A vállalatoknak a pártszervezetei is támogatták a kezdeményezést. A szak- szervezetek ugyancsak egyetértettek. A következő lépés? Eleinte csak egy-egy fiatal munkás arca jelent meg a vizsgálatot végzők kis csoportjában. A nők talán még vállalkozóbbakrrak is bizonyultak. A kezdeti elfogódottságuk hamar feloldódott. összesen lehettek vagy tizenöten a kezdet kezdetén. De ha már elkezdték, miért ne lehetne bővíteni, szélesíteni, hivatalosan is elismertté tenni? Ha a szocialista brigádok a vállalásaikban gondolnak a termelésen kívül még a művelődésre is, miért ne lehetne a felajánlásnak egyik pontja az, hogy: a brigád két tagja részt vesz a népi ellenőrök munkájában? Az elszámoltatásnál ezt is figyelembe lehet venni. A teljesítés pedig még „pontot” is hoz, amiből soha nincs elég sem év közben, sem az év végén. Ezen a területen az „első fecske” szerepét a Mátraal ji Szénbányák vállalta. * Hogyan segíthetne a brigád egésze? Nemcsak egy-egy személy közülük, hanem a hiánytalan kis közösség? Küldjenek nekik kérdőíveket. Például olyan témakörben. amely a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat öleli fel. Hasonló módon nyilvánítsák a véleményüket az idős korúak szociális helyzetéről és életkörülményeiről. Ne csak a tapasztalataikat összegezzék, hanem közöljék a javaslataikat is. A brigádok komolyan vették ezeket a kérdőíveket. Lelkiismeretesen kitöltötték azokat, és megírták azt is, hogy kellene Gyöngyösön is egy nyugdíjasok házát építeni. Mellétették még, hogy addig is, amíg az elkészül, a szocialista brigádok önszántukból is tesznek a magányos öregekért. Felsorolni is alig lehetne, mi mindenben tudnak és akarnak segíteni. Vannak brigádok, amelyek valóságos menetrendet dolgoztak ki: mikor, melyikük megy János bácsiéihoz vagy Rozi néniék hez az éppen legsürgetőbb tennivalókat elvégezni az idős. magatehetetlen embe-- rek helyett. így is érzékelhetővé lett. hogy a szocialista brigádok milyen hihetetlen mértékű tartalékot jelentenek az élet legkülönbözőbb területén. * A gyakorlat teszi a mestert. A régi mondás most is érvényesült. Már nemcsak az ipari és közgazdasági csoportnak van három- fizikai munkás tagja. Kétszer a vizsgálat vezetőjének felelősségteljes teendőit is rájuk bízták. Az egyik esetben, amikor a nagy értékű terme- löberendezések kihasználtságát.. a másik esetben pedig, amikor az üzemek együttműködését vizsgálták. Ez a módszer egyenesen vezetett oda. hogy az ifjúsági törvény végrehajtásának vizsgálatába már három ifjúsági munkabrigádot is bevontak. Mondhatjuk így is: a legilletékesebbeket. Ők már csak igazán tudhatták, hogy melyek a legizgalmasabb kérdések, amikre csakugyan oda kell figyelni. Ma már kilenc üzemmel, több mint negyven brigáddal tart rendszeres kapcsolatot a Gyöngyösi Járási— városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Munkájukról a brigádnaplók is tanúskodnak. A bizottság a tájékoztatást minden esetben megküldi az érintetteknek és ezt a . többi dokumentum közé illesztik a naplóban. De hát... ! Hol vannak a mezőgazdasági üzemek szocialista brigádjai? Sajnos, még sehol. Ez a tény egyben a tennivalót is megjelöli. A következő lépést. Mert lehet — nemcsak két. hanem négy brigáddal is több a népi ellenőrzésben. Már holnap. G. Molnár Ferenc ÜÉl 1980. március 19., szerdA A
