Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-19 / 66. szám
Egri hangversenyekről / Budapesti MAY Szimfonikusok Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola zenekara Hétfőn, a' Gárdonyi Géza Színházban adott hangversenyt a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar. Az együttest Miroslav Homert (Jugoszlávia) vezényelte. A televízió rendkívüli adásnapja és a felkínált tévéműsor sokakat otthon tartott, így csak fél ház élvezte végig Brahms Hegedűversenyét éS Schumann I. szimfóniáját. Minden bizonnyal azoknak volt igazuk, akik ezt a pódiumról elhangzó élő muzsikát választották, még akkor is, ha az a bizonyos világbajnoki érem és a vigadói koncert kíváncsivá is tehették a zene kedvelőit. Brahms művészetét mi, magyarok sokszor csak azon a szemüvegen keresztül látjuk, amely a magyar vonatkozásokat felnagyítja. A Hegedűverseny kapcsán is hajlamosak vagyunk a magyar motívumokat keresni, felkutatni azokat az apró rezzenéseket, amelyek ebben a zenében a mi hazai hatásunkat bizonyítják. Brahms ennél másabb. Zenéjében a belső világ, a lélek bonyolult tartományaira figyel és egymás után következő itt-ott szövevényes hangsoraiban, ebben az érdekes és unha- tatlan harmóniában kifejti azt a mondanivalót, amit egyénisége hordozott, amit a sorsa, jelleme rábízott megélni. És természetesen közölni is a világgal, hiszen a gondolkodó ember számára ez az igény — törvény és kötelesség. Főként az első tétel lelki kiáradása jellemző erre a gondolatait zenében feloldó zeneszerzőre. Schumann más világ, az I. szimfónia az örömé és a Rég köztudott dolog, hogy a látszat ellenére nem is olyan könnyű alkalmanként eldönteni, mivel foglalkozzék szabad idejében az ember, hogy az ..egyszerű" szórakozás hasznossá is váljék számára. Nos, ennek eldöntéséhez nyújt majd a jövőben segítséget a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ, amely a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából azt vállalta, hogy az eddiginél is jobban segíti a munkások művelődését. Így olyan egy évre szóló programösszeállítást ajánl, amely lehetővé teszi, hogy a kis kollektívák ízelítőt kapjanak a lommal sorra kerülő nemzetközi iskolakupa megyei válogatóját.. A járási és városi döntőkön legjobban szereplő gyerekek több mint félszázan álltak rajthoz az MHSZ gyakorló pályáján és vetélkedtek a KRESZ-isme- retekböl. A Heves megyei Közlekedésbiztonsági Tanács nevében Huszár Mihály r. százados, titkár üdvözölte a megyei döntő résztvevőit és kívánt sok sikert. Ügy tűnik, valamennyi versenyző élt a jókívánsággal, mert a rendezőknek nagy gondot okozott a legjobbak kiválogatása a jól felkészült és jól szereplő gyerekek közül. OäMm 1U50. március 18., szerda tavaszé, a benne frissen tomboló boldogságot az érzékeny és végleteket kísértő idegrendszerrel önti formába az alig harmincéves zeneköltő. Olykor a nagy hangtömbök a fékezhetetlen ifjúi' erő, a mámor és az öröm megdicsőítése. Ennek a műnek a hatása nem téveszthető össze a Brahms- muzsikával és mi mégis a Hegedűversenyt tartjuk az est nagyobb nyereségének. Szenthelyi Miklós, a hangverseny szólistája, fiatalos derűvel, a romlatlan és a még meg nem próbált művész szeplőtlen hitével közvetítette nekünk Brahms zenei mondandóját. A folyton sántító hasonlatok közül egyet ideiktatva úgy tűnt, hogy ez a kitűnő előadó a maga pagyszerű technikai tudásával és átélésével elbájolta a hallgatóságot, épp úgy, mint mikor egy tehetséges prózai színésznő felolvas egy részletet Goethe Faustjából. A csillogó előadás, az ártatlan, a lelki gyötrelmek megélésétől még mentes előadás csak fokozta érdeklődésünket a mű iránt. A Budapesti MÁV Szimfonikusok jól teljesítették feladatukat ezen az estén. A vendégkarmester — főképp, ha ez a találkozás egyszeri — problémát okozhat a zenekar számára, mert a más felfogás, a mű értelmezése, a hangsúlyi különbségek, az egyéni tempóvételek, eppen az idegi felhevülések és ritmusváltások okából zökkenőket hozhatnak. A Hegedű- verseny első tételénél volt olyan érzésünk, hogy a kitűnő jugoszláv dirigens, Miroslav Hornén néhol más árnyalatot szeretett volna halművelődési központ kulturális kínálatából. A munkások, szocialista brigádok részt vehetnek egy-egy .színházi előadáson, filmvetítésen, ismeretterjesztő előadáson, szórakoztató vetélkedőn, kiállításon. Ellátogathatnak egy- egy könyvtárba, múzeumba, s bekapcsolódhatnak valamilyen szakkör munkájába is. Az újszerű sorozat célja természetesén az, hogy a benevező brigádtagok a lehetőségeket ' megismervén, egy esztendő múltán már önállóan is biztosan választhassanak a különböző művelődési intézmények programjaiból. A lányok között Takács Hedvig, Farkas Andrea, Németh Erzsébet, Pari Zsuzsanna és Czoller Sarolta bizonyult a legjobbnak. A fiú kerékpárosok közül Molnár Tamás, Péter Attila, Ludvig Zsolt, Ács István és Antal Zsolt, segédmotorosok közül Molnár Pál. Kovács Károly, Szabó Tamás, Zelei Zsolt, Sánta ■László. Csapatok között Hatvan város bizonyult a legeredményesebbnek és ezzel elnyerte az MKBT vándorzászlaját, A nemzetközi iskolakupa országos döntőjére, Székes- fehérvárra megyénk képviseletében a következők Utaznak: Molnár Tamás poroszlói, Péter Attila füzesabonyi, Takács Hedvig verpeléti, Farkas Andrea tárnáméra! pajtások, valamint Molnár Pál gyöngyösi. Kovács Károly és Szabó Tamás hatvani. Zelei Zsolt egri közép- iskolások. 1 lani. A karmester temperamentuma, elegáns nagyvonalúsága jól kamatozott Schumann-nál. Szombaton este, a Megyei Művelődési Központ dísztermében a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szak- középiskola Szimfonikus Zenekara lépett fel. Corelli D-dúr concerto grbssójával nyitották a műsort, majd egy ritkán hallott mű, Dittersdorf C-dúr szimfóniája, az ,,A négy korszak” hangzott fel, miután Farkas Erzsébet a művet inspiráló Ovidius verset elmondta. A barokk zeneköltészetnek ez a második. vonalbeli szerzője eleven muzsikát írt ebben a szimfóniában, effektusai itt- ott talán az ovidiusi soroknál is komorabbak. Bár az az érzésünk, hogy a debreceni fiatalok inkább kegyeletből nyúltak a sanyarú sorsú mester zenéjéhez, mert Dittersdorf fénykorában Nagyváradon is szolgált. Ugyan mik lehetnek leírva 34 operájában? Erős József adta elő Haydn C-dúr oboaversenyé- hek I. tételét. A fiatal zenész jól intonált és a mű egyes részleteit kitűnően érzékeltette. A zenei derű — milyen ritka! — hangzott fel Saint- Sacns Az állatok farsangja című zoológiái fantáziájában. Ez a valódi farsangi hangulatot árasztó, két zongorára és kamarazenekarra írt mű tizennégy témát, zenei jellemzést vonultat fel. Nemcsak az állatokat, az állati tulajdonságokat, hanem a korabeli zeneszerzők közül is. nem egvet megcsipkedve Dr. Sípos Sándorné és Darányi Lajos működtek közre zongorán. Itt csak néhány tétel hangzott el, de jó lenne egyszer ezt az egész művet, a humort, a derűt komolyan véve hallani. A zenei pályára induló és kamaszkorban levő zenészfiatalok iskolapéldát adtak a fegyelmezett zenélésből. A karmesteri feladatot ellátó Szatmári Endre joggal fogadta a telt ház lelkes tapsát: a teljesítmény a tartalmas és elmélyült zenepedagógiai munkát mutatta meg nekünk. hlyet is jó látni- hallani egy-egy jcenei évadban. Farkas András 1. ’ Mire ifjú Kásahegyi Krisztián elvégezte a jopl. tisztabari volt vele. hog' a halálbüntetést nem ő lógja eltörölni. De ha már egyszer van egy diplomája, azt használni kell. Ebben főtt most az egész család feje. Apu rögtön az elején elmagyaráz- • ta, hogy maga mellé nem veheti. A Közélet' Tisztaságát Őrző Szabványügyi Egyesülés helyettes vezetőjének beosztásával sajnos ez összeférhetetlen. Természetesen nem holmi kezdőknek való munkakörben akarja a fiát indítani. A mai világban minden tisztességes családapa olyan kezdősebességet ad a gyermekeinek, hogy állhassák a versenyt azokkal is, akiket.1 netán tisztességtelen előnyökkel bocsátottak szárnyra. — Az élet zavaros. víz, fiam! — sóhajtott az atya, majd így fűzte tovább: — Tele van vérszopókkal, ragadozókkal. majd meglátod! Hol van az megírva, hogy mindig a tisztességesnek kell a rövidebbet húznia? !... Újra sóhajtott, még mélyebbet az előbbinél és felhívta Gó- thavt. Góthay Ede volt az örök rivális. Az egykori osztálytárs, kis híján Krisztián apja, a zöld-pirosak elnöke, évek óta a Munkaerő Létszám Ésszerűségi Felügyelet egyik általános igazgatója. Csak egyetlen földünk van és erre a jövő miatt is érdemes lenne vigyáznunk. Egyed László és tudósköre, a művészettörténész, a filozófus, a szociológus ezúttal a természet és társadalom törvényszerű ösz- szefüggéseire irányította a figyelmet. Se szeri, se száma azoknak a híreknek, riportoknak, tanulmányoknak, amelyek arra hívják fel a figyelmet — olykor enyhe iróniával, máskor harsány szenvedéllyel —, hogy környezetünk elszennyeződik. Az ember jelenléte következtében elkoszolódnak utcáink, tereink, erdőségeink, ihatatlanná válnak vizeink, füst, korom és benzingőz tölti meg városaink légterét, de lassan a világűr is össznépi szemétdombbá válik, pedig a természetvédelem embervédelem is. Az életszínvonalhoz tartozik az is, hogy lehet-e a Dunában fürdeni. Leninváro- si fiatal mérnökök mondják el, hogy jól keresnek, szép lakásokat kaptak, autójuk is van, a munka is érdekes, csak éppen gyermekeik légúti megbetegedésekben szenvednek, mert a környező gyártelepek mérgező füstjét a városra hajtja a kedvezőtlen szél A természeti kör- rv.rezet — és ebbe beletartozik a lakás is — rossz emberi viszonylatokat teremt-, holott mindent megtettünk és megteszünk, hogy ez ne így legyen. Volt 100 ezer lakásigénylő. megépítettünk 100 ezer lakást, arra gondolván, hogy ezzel a lakásprobléma megszűnik. De nem ez történt: „Az építkezés iránti igény olyan méretű, hogy a technikai lehetőségek elmossák az esztétikai és társadalmi törvényszerűségeket”. Egy blokklakótelepnek csak a legritkább esetben van társadalomszervező ereje. De nem is lehet, hiszen a szemünk láttára szemetesednek el ezek a kerületek, a sárjielhordott lépcsőházak, az önkényesen kisajátított szárító és egyéb helyiségek hippitanyákká válnak. Szervezhet-e ilyen ház és ez a magatartás egészséges társadalmi közösségeket? Aradi Nóra példája az Akropolisz- ról és a középkori .templomokról inkább azt igazolta, hogy nincs is szükség ezekre. mert az iskola, a munkahely, a hobbi elegendő köÍróasztala, gazdájára jellemző szerénységgel lapult meg a filoüendronok árnyékában. Kásahegyinek sokáig kellett hunyorognia, mire észrevette emberét — a bőr, háziszőttes, bronz, agancskeretes és faragott naptárak mögött. Az igazgató cuppantott még egyet a telefonkagylóba és már pattant is fel. hogy vendége elé siessen. Kezet ráztak. örültek, megütögették egymás pocakját. Kásahegyié volt a nagyobb. — Én lovagolok — jegyezte meg Góthay. — Fene a dolgodat, te mindig úr voltál — nevetett a másik, aztán két konyak közt eldünnyögte, micsoda faramuci helyzeteket produkál az élet. Épp, amikor a legnagyobb szüksége lenne egy tehetséges, fiatal diplomásra, egy nagyon fontos munkakörbe, ippeg akkor végez a fia, mert mikor végezzen az is, apropó, a te fiaddal mi van. de fiát a saját fiát nem veheti maga mellé az ember .hatezerért... Hatezerért bizony, ez egy ilyen fontos munkakör, de hát én tehetem meg a legkevésbé, és ez így is van rendjén, gondoljunk csak bele... ! A nagy rivális belegondolt, és megértette a problémát, oda-vissza. Nemsokára fel- kacskaringúzott szivarfüstje közt valami elgondolásfele.' — Persze, csak hangosan gondolkodom — dünnyögte óvatoskodva —, de talán zösségteremtő erő, amelyben szellemi kapcsolatok válnak társadalmi kapcsolatokká. Más a helyzet a faluközösségekkel. A falvak lakói véletlenszerűen kerültek egymás mellé és létüket gazdasági, anyagi erők határozzák meg. A falu a legszigorúbb munkarend és érdek- közösség törvényei szerint él és bűnösnek nyilvánítja azt, 'aki ez ellen vét. A társadalmi változást, a humanizáló- dást sürgető embereket sokszor kizárja köréből, elfeledve, hogy „az élet lényege, hogy változtatja formáját, eleven, mozog, és hogy az ember képes ezekhez a változó körülményekhez alkalmazkodni. Hogy a magyar írók rossz kedvűek? És évek óta nem született olyan elbeszélés, novella, ami eredményeinknek tükre lenne? „Minden irodalom akkor jön létre, amikor rossz közérzet van”. Az ember tervez valamit, illúziói vannak, aztán valami mást talál magával szemben, s ez zűrzavart okoz. A Don Quijote is rossz közérzet regénye, de az a Felelet is, és az lenne a baj, ha nem így volna. „Amíg nem válik érzékszervi hasznosságává az intézményrendszer, addig állandóan lesznek rossz köz- érzetű művek, mert minél több lehetőség van, annál inkább termeljük magunkat kielégítetlenül újjá. Ha be kellene látnunk, hogy nincs több lehetőség, akkor nem is mozdulna előre a világ és akkor járunk el ésszerűen, ha jövőbeli szerepből nézzük a jelent. mert a jövőről való gondoskodás is beletartozik a humán ökológiába.” Körülbelül egy hónappal ezelőtt tudósítottunk arról, hogy az Ergi Harmonika Kvartett bemutatkozó koncertet tart. Akkor azzal fejeztük be beszámolónkat, hogy jó lenne minél előbb ismét hallani ezt a kitűnő együttest. Nos, a Kovács Péter vezette zenekar újból fellép Egerben. A hangverseny március 21-én, csütörtökön este hét tudnék ajánlani neked egy tehetséges fiatalembert... No, természetesen neked kell majd meggyőződnöd róla, de azt hiszem, nem lesz kifogásod ... A te fiadat meg talán éppen tudnám használni, hasonló munkakörben, mint amiről szóltál az imént... A régi barátok széles mosolyával váltak el, csak amikor magukra maradtak, tűnődtek el kissé. Szabad státusza természetesen egyiküknek sem volt. Az volt a szerencse, hogy egyiküket sem ejtették fejre kiskorában . .. — Cső. hercegem! — szólalt meg egy széles napszemüveg a verőfényben szikrázó teraszon, épp abban a pillanatban, amikor a másik szemüveg, a., szájához emelte cinzanóját. — A tiédbe, őrgrófom' —- kiáltotta meglepett örömmel Ezzel le is zárult a sokágú beszélgetés, de ezen a ponton, az irodalom és közérzet vonatkozásában szükség lett volna az író jelenlétére. A Visszapillantó va- rázstükrén a múlt héten Jókai Mór alakja jelent meg.. Levendel, Júlia műsorának nem az volt a célja, hogy Jókai szerepét, Petőfivel való barátságát és a márciusi napokat mutassa fel, mégis jó érzés volt hallani' ezt a Jókai-vallomást: „Huszonhárom éves koromban egy év alatt csináltam forradalmat, háborúba mentem és- megházasodtam ...” És, bár korán elvesztette a szenvedélyes barátot, alakja, szavai újra és újra megjelennek előtte. Nem voltak belső érzelmi viharai. Boldog író volt, mert .minden időben megtalálta azt a történetet, ami önmagát és kortársait elringatta. Meséket mondott egy boldogtalan kor emberének és az olvasó megértette ezt a szándékot. A Visszapillantó jó kiegészítője lehetne az irodalomóráknak, és elmélyítené a tizenévesek ismereteit, ha néhány mondatban utalna az irodalmi fejlődésfolyamat egy-egy pillanatára, ha rátekintene korokat mozgató eszmékre, irodalmi irányzatokra. Jókai sem külön sziget, voltak elődei, nem is szólva arról a hatásról, amelyet kortársaira gyakorolt. (Még a merőben más úton járó Bródy Sándor sem vonhatta ki magát hatása alól.) A mai gyerekek történelem- szemléletének legnagyobb hiányossága éppen az, hogy a művészetek fejlődését képtelenek összefüggésekben, egy-egy korszak . gazdasági, politikai, társadalmi vetüle- teiben látni. órakor kezdődik a Megyei Művelődési Központban. A műsoron Bach, Händel, Mozart, Grieg, Csajkovszkij és mai szerzők művei szerepelnek. Az érdeklődők a harmonika — e méltatlanul elfeledett hangszer — sípjain felcsendülő szviteket, korátokat, szólószámokat hall- gathanak majd. Az előadás előtt rövid ismertetőt és bevezetőt mond Kátai László zeneszerző. ifjú Kásahegyi Krisztián, amikor az első szemüveg alól kinyúlt egy kéz és a szemüveg kissé feljebb pöcdent az orron, mely a pompás keretet hordozta. Góthay Rudi tárult tel teljes életnagyságban. Krisztián gimnáziumi osztálytársa és többnyári haverja: A barátság időközben ugyan elsikkadt, mert Rudi a „Közgázra” ment, és teljesen belemerült a lemezekbe, míg Krisztián maradt a vitorlázásnál, és képes volt egész nyáron kazettás magnóval rongálni a dobhártyáját — á férfikor küszöbén azonban örömmel állíthatjuk talpra a kamaszkor bőségében útszélre szórt nexusainkat. Őszinte érdeklődéssel szemlélgették egymást. Illetőleg egymás oldalán a szőke, meg a fekete lányt, (Folytatjuk.) " 1 ■ ~v Munkásoknak, szocialista brigádoknak Művelődés új módon A továbbjutás reményében Verseny két keréken Egerben'rendezték meg az immár tizennyolcadik alkaTliENCSÉNYI IMRE: Füstkarikák Ebcrgényi Tibor A bemutatkozás után Ojabb harmániakoncert k
