Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-18 / 65. szám
Alkotó kozdoményozés Időarányosan teljesült az ötéves terv Sikerek, gontio* Heves megye mezögazdasóoálian MAHOLNAP AZ EREDMÉNYEKET ÖSSZESÍTIK. Az . MSZMP XII. kongresz- fezusa és Magyarország fel- szabadulásának 35. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaverseny a hajrájához érkezett. Fél esztendő telt el azóta, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága e termelési vetélkedőre szólított — s immár nemcsak a felajánlásokról, hanem a teljesítményekről, értékes rész- eredményekről is híradást kopognak a szerkesztőségi telexgépek. Szó sincs ' elképesztő — már-már az irrealitás határát súroló — százalékokról, soha-nem-volt rekordokról; e hónapokban senki nem magas ztosodott példaképpé, a munka hősévé. A korábbi évtizedek — nem mindig átgondolt — munkaversenyei éppúgy az archívumba kerültek, mint a gazdaságfejlesztés akkori — jószerével csak a mennyiségi szemléletet hirdető ■— módszerei. Aligha akad ma .Magyarországon bárki is, aki ne tudná: a számok bűvölete torzuláshoz vezethet, a „több” helyébe új fogalomként a „jobb”, sőt nemegyszer a „kevesebb” került. Vagyis kevesebb energiát, import (és hazai) alapanyagot, munkaórát felhasználva kell jobbat, korszerűbbet, tartósab- bait, tetszetősebbet — minden piacon értékesíthető terméket gyártani. Mondhatnánk: gazdálkodásunk fenti alapelvei nem a m u nk a versen y - mozgalom Hosszú évek gyakorlata a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál, hogy összehívják a párttagokat, mert velük akarják megbeszélni mindenekelőtt a tennivalókat, a gondokat és a terveket is. Kereken százan kapnák a meghívást és ők képviselik azt a többi ezret is, amely kiteszi a teljes létszámot. Nem taggyűlés ez, nem is - termelési tanácskozás, hanem egy nagyon sajátságos eszmecsere, amelynek a legfőbb célja az elhatározás kialakítása. Mert azt el lehet mondani. hogy az egymilliárdnál valamivel több tavalyi bevételt most még mintegy százmillióval akarják megtoldani és hogy a hatékonyság, a -nyereségesség ilyen és olyan adatok, megjelölését követeli meg, de ez mind csak holt statisztikai adalék. Ha az ember nem teszi hozzá a tenni akarását is, az elhatározását is, egyikből sem lesz semmi. A lényeg a — hogyan ? És ilyenkor érdekes részletek bukkannak fel. A tejboltok ráfizetésesek. Az üzemi büfék nem hozzák, hanem viszik a pénzt. A húsiparnak százezres tételt fizettek ki tavaly az át nem vett áruk kötbére fejében. A nagy ABC-üzletek vezetői jogosan kaptak „üzemvezetői” teendők ellátására, de úgy húzódoznak ettől, hogy elmondani is nehéz. Előfordul, hogy az ellenőrt nem akarják beengedni a raktárba valamelyik boltba. Meghatározzák a választék minimumát a baromfiból, de a szállító fittyet hány erre a belső intézkedésre: A söripar a füle botját sem mozdítja, ha a szerződéskötést említik előtte. Vasárnap délelőtt a nagyobb üzletek árusítsanak zöldség- és gyümölcsfélét. De honnan legyen erre eladó? Miért ne lehetne teát, palacsintát, főtt tojást, lán- gost kínálni azokban a boltokba, ahol annyian meg- fowdulnak? Milyen feltételek kellenek ezekhez ‘ az újításokhoz? Kérdések, kérdések után. A válaszok megfogalmazásában segítenek a párttagok Is. Ahogy szokás mondani: együtt gondolkodnak, hangosan. Nem nagyon szépítge- tik mondataikat akkor sem, amikor a központot, a valla kapcsán fogalmazódtak meg. Ám az üzemek, az üzemrészek, a szocialista brigádok mostani felajánlásait éppen az fémjelzi, hogy a népgazdaság céljaihoz, az éves tervekben rögzített országos és helyi -feladatokhoz illeszkednek. Ezért nem kelt meglepetést, ha valamelyik kollektíva túlteljesítés helyett csupán a terv teljesítését vállalja. Hogyan? Külön felajánlásba foglalva annak tesznek eleget, amit amúgy is meg kell tenniük? Bizony olykor az is többlet-erőfeszítést kíván: a tervek teljesítése. a határidők tartása nemcsak az akaráson múlik. Amíg a vállalatok közötti kooperáció, az üzem- és munkaszervezés a gyártóktól független okok - miatt is meg-megbicsaklik, szükség van a rögzítőkészségre, a pillanatnyi helyzethez való rugalmas alkalmazkodásra. MIND TÖBB HELYÜTT, ÉS MIND TÖBBEN érzik át az ésszerű takarékosság költségcsökkentő-jövedelemnövelő hatását. A Beton- és Vasbetonipari Művek dolgozói például 115 ezer munkaórát takarítanak meg a munkaidőalap jobb kihasználásával, a veszteségidők csökkentésével. Mindez a forintok nyelvén 11,7 milliós anyag-, továbbá 2.5 milliós energiamegtakarítást . jelent a nagyvállalatnak: a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalatnál az anyag- és energiatakarékossággal kapcsolatos vállalások 30 millió forinttal csökkentik a Költség-eket ; a Visontai Gagarin lat egyes osztályait és főosztályait kell bírálniuk. De hát azért jöttek össze, hogy véleményt mondjanak. Hogy erősítsék a jó megoldásokat és gyengítsék, megszüntetni igyekezzenek a hiányosságokat. Mindezek figyelembevételével a vezetőség majd kiadja a rendelkezéseket, azok végrehajtására pedig majd valameny- nyien összefognak. Mert másként nem megy. (ffrnf) Első tétel: „Drukk minden mennyiségben." Tizenkilencen részelik, reggel nyolctól, a cukorgyári művelődési, házban. Ki Pestről, Lőrinciből, ki a műanyagosok két hatvani üzeméből. Tét a szakmunkás-bizonyítvány, amiért egy esztendeig tanultak. Fiatalok és idősebbek, asszonyok és férfiak. Akad köztük néhány érettségizett, aki mentesül a társadalmi ismeretek számonkérésétől, a többi viszont ebből is húz tételt a hat tagot számláié vizsgabizottság előtt. S persze szakmai ismeretek, munkavédelem, anyagismeret, amit Horváth Béla. Bebök Ferenc, Csányi Jánosné plántált beléjük, napi munka, otthoni teendők mellett, százhúsz tanórában. Páran már átestek a próbán. Gonda Anna, Gál Jánosné, Du- ba József né, Lőre Györgyné, meg a két szem férfiú: Kónya Sándor és Barabás Sándor. A többi a kezét mor- zsolgatja, jegyzeteiben lapoz, vagy éppen kólával, feketével kísérli a drukkot kö- zömbösiteni. ★ Második tétel: „Pénz és energia közös áldozatai” Az egyik vizsgázó, Márkus Zoltánná mondja: nem csupán ők adnak, nem csupán övék az áldozat, a többre törekvés. A lőrinci Műanyag- és Fémfeldolgozó Szövetkezet éppen úgy nyújt sokféle Hőerőműből érkező hír 16 millió forintos költség-megtakarításra utal. A Mátravidé- ki Cukorgyárak selypi gyárában a vállalások értéke meg-, haladja a 12 millió forintot. Az Apci Qualitál Vállalat a vállalások eredményeként a megtakarítását csaknem megduplázta. 68 millió forintot teljesített. Több milliót hoz várhatóan az Izzó gyöngyösi gyárában is a vállalások értéke... Kétségtelen: a közgazdaságtan tételei nem tartalmazzák a munkaverseny fogalmát. A dolgozók önkéntes alkotó kezdeményezéséről van szó, amely önmagában nem helyettesítheti a nép- gazdasági és a vállalati döntések sorát. A munkaversemy hatására nem válik korszerűbbé a . termékszerkezet, nem újulhat meg alapjaiban az avult piaci ismeretekkel rendelkező vállalatok gazdálkodása. De ott, ahol a vállalati stratégiát kimunkáló vezetés már jó úton jár, a megújulás — a továbblépés — lendítője lehet a brigádok többletvállalása; Természetesen ott vállalkozhattak a dolgozók a legértékesebb felajánlásokra, ahol kellő mélységig ismerik és értik a célokat, s nemcsak a végrehajtásból, hanem az együtt gondolkodásból is részt kaphatták. FEBRUÁR > ELEJÉN ÜJABB KEZDEMÉNYEZÉS keltett figyelmet: a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor vasöntő szocialista brigádjának tagjai szólítottak kommunista szombatokra. A felhívásukhoz csatlakozó szintúgy a gazdálkodás céljait segítik — ám egyszersmind a társadalom terheit is enyhítik. A kommunista műszakért járó bevételt a gyermekintézmények terven felüli fejlesztésére ajánlják: munkájuk nyomán több hely lehet az óvodákban, iskolákban. Önkéntes — és ugyancsak^ alkotó — kezdeményezés ez is, amely szintén érzékelteti a mostanihoz hasonló ünnepi, és a más alkalmakkor meghirdetett hétköznapi munkaversenyben rejlő lehetőségeket. kedvezményt, mint a Fővárosi Műanyagipari Vállalat két hatvani üzemegysége. Tanulmányi szabadságot kaptak, tandíjukat, könyveiket kifizetik a cégek, s a vizsganapokra átlagkeresetük is dukál. Az évközi három beszámolón sikeresen túlestek, sőt az előző két napon lezajlott az írásbeli, majd i a gyakorlati próbatétel. Éspedig fröccsöntés, fröccs-sajto- lás formájában, hőre lágyuló műanyagokból. Persze, nem mindenki jutott el a mai napig. Huszonketten rajtoltak, s három év közben lekopott. Nem bírták a hajtást, a meglehetősen sok fizikai, kémiai alapismeretet követelő tananyag elsajátítását. Talán legközelebb. ★ Harmadik tétel: ..Közzene a munka szerelméről.” Előadója Karácsony Mihálync. három esztendővel nyugdíj előtt, s nagy megnyugvással az imént / lezajlott vizsgát köi'etően. Nyolc éve 'betanított munkás Űj-Hatvanban, gyakorta vállal kétgépes műszakot, ami éjszakai pótlékkal, miegymással 3500 forintra is feltornázza havi jövedelmét. De ő ennél többet akar. Tudásban,, munkastílusban, emberségben. Még aztán nőttek vele szemben a követelmények! Művezető lesz a fröccsöntőben. S hogyan álljon munkatársai élén, ha nem érti jobban a Érdekes, figyelemre méltó vizsgálatot folytatott nemrég a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium dr. Bagó Bálint főosztályvezető vezetésével. Értékelték Heves megye mezőgazdaságának az V. ötéves terv eddig eltelt részében elért eredményeit, valamint azt, hogy a mezó- gdzdaság irányításában működő szakigazgatási intézmények hogyan segítik elő a munkát. Kisebb változás a termelési szerkezetben A vizsgálat .Heves megye természeti és közgazdasági adottságait és a 260 ezer hektár művelhető területet figyelembe véve elemezte a helyzetet. Megállapították, hogy a tervcélkitűzéseknek megfelelően a szántóföldi növénytermelés szerkezetében csupán néhány kisebb változás következett be. Ezek közül legjelentősebb, hogy a népgazdasági igényekkel összhangban nőtt a búza. az olajipari növények és a zöldségfélék, vetésterülete. A kukoricaterület azonban 10—12 százalékkal csökkent, ami azzal magyarázható, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok ebből mérsékelték termelésüket. Az ipari növények közül jelentős a cukorrépa, a napraforgó és a dohány megyénkben. A piaci kereslet alapján például a napraforgó termőterülete megduplázódott és terméshozama is eredményesén nőtt. Szőlő- és gyümölcstermelésével országosan is kiemelkedik Heves megye az egri és a mátraalji történelmi borvidék révén. Az állattenyésztést segítő szálas- és tömegtakarmány-termelés színvonala azonban csak keveset javult. A tervidőszak legdinamikusabban fejlődő ágazata a zöldségtermelés,' amelynek területe 1975-höz képest csaknem 20 százalékkal növekedett és ma már meghaladja a hétezer hektárt. A szőlő 80 százaléka korszerű ültetvény, amely lehetővé tette eddig is a nagy hozaszakmát, ha nem tud tanácsot, segítséget nyújtani az újaknak, a problémájukkal hozzá fordulóknak. Fitymálják a háta mögött? Azt már nem. Inkább egyesztendei tanulás, még ha megsínyli is a család, vagy ő maga. Szó ami szó: kicsit megnyúlt 1 a hajszában, de majd kisimulnak arcán a ráncok, s magára szedi a pár kilót, amit tavaly márciustól leadott. i ★ Negyedik tétel: „Visszhang a zsűriből.” Bebök Ferenc rövid időre otthagyja a bizottságot, a vizsgatermet, kijön közénk a folyosóra egy cigaretta végett. Valamikor az új-hatvani üzemet igazgatta, most a pesti központ főmérnöke. Ismer szinte minden szakmunkásjelöltet, éppen ezért mérges,, hogy olyanok, mint az évközi beszámolókon remekül szereplő Kónya Sán- dome, vagy Hajnal László- né,' nem hozták igazi magukat a zsűri előtt. Vegyület- csoportosítás. balesetelhárítás, a kalander működési elve. Az. hogy a hőre lágyuló műanyagot vagy gumit több’ fűtött 'henger között, fokozatosan szűkülő nyíláson átengedve, kimért vékonyságú és szélességű fóliát, lemezt kell vele hengerelni. S a szakmában például háromféle elrendezésű kalander ismerős. .Majd arról bemok elérését biztosító nagyüzemi termelést. Jelentős megyénkben az oltványelőállítás is, amely évszázados hagyományokra tekint vissza a mátraalji falvakban, főleg Abasáron, Markazon és Nagy- rédén. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával jött létre a Gyöngyös—domoszlói Szőlőtermelést Rendszer, melyhez Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megyei gazdaságok csatlakoztak. Zöldségtermelő modellgazdaságok A növénytermelés fejlesztésében jelentős eredmények születtek, miután megyénk nagyüzemeinek háromnegyed része valamilyen termelési rendszer tagja. Míg 1976-ban 30 ezer hektárom, addig tavaly már 75 ezer hektáron folytattak iparáze- rű búza-, kukorica-, cukorrépa-, borsó- és napraforgó- termelést. Heves megye mezőgazdasági üzemei 1978-ban érték el először a hektáran- kénti négytonnás átlagtermést kenyérgabonából. A gazdaságok szívesen fogadták a korszerű technikát: ia gépeket, a minőségi vetőmagvakat, a kémiai anyagokat és az új termelési technológiákat. Ezáltal sokat javult a szervezés, a fegyelem. a termelés színvonala, mégis van még ebben jócskán tennivaló! , A zöldségtermelésben a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium engedélyével megalakult a Csányi Állami Gazdaság vezette paradicsomtermelési rendszer. Ezen kiv.ül a tarnamérai, az erdőtelki, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet, valamint a Hevesi Állami Gazdaság zöldségtermelő modellgazda- ság lett. Jelentősen növekedett a primőrtermelés is. a fólia alatti terület megduplázódott. Az V. ötéves tervben 500 hektár új gyümölcsös telepítését határozták el a gazdaságok, amely várhatóan teljesül! Jelentős eredmények születtek a háztáji és kiskerti gyümölcstermelésben, hiszen a bogyósoknak szél, hogy a társaság heterogén Volta miatt, nehezen tudtak eleinte hangot találni a „növendékekhez”, s kicsit engedni kellett a színvonalból. De- becsületére szolgáljon mindenkinek, eddig kevés a közepesnél rosz- szabb produkció. ★ Finálé: „Könny a szemekben.” A vizsgaterem sarkából figyelem délután háromkor az eredményhirdetést, amire sápadt arccal sorolnak be mind a tizenkilencen. Az elnök, dr. Szász Károly, röviden méltat, a megnőtt felelősségre figyelmeztet. a most már új kategóriába sorolás szerény anyagi előnyét emlegeti. Majd fölszakadt sóhajtások nyugtázzák, hogy az osztályban nincs bukott. Kitűnően megfelelt viszont a tmk-tól átnyergelt Kónya Sándor, aki Pápai Jánosnéval, Szecskö Gyulánéval, Majorom György- nével most már meg sem áll. Szakközépiskolába pályázik, hogy továbbtanulhasson. Szemükben könny, amikor Ambruzs Sándor, a Damjanich Szakmúnkás- képző ' igazgatója elsőként nekik adja át a bizonyítványt. Aztán jön a többi okleveles: Farkas Mária, Répás Lászioné. Sasvári Ár- poéné, Körmöczi Zoltánná, Zsósa Imréné, Kovács Jánosáé, akik szintén megérdemlik, hogy nevük jegjraet- füzetbe kerüljön. Pár sebt; ss a bizonyítványokhoz hizr igazán csak annyit érnek ezek a papírok, amennyit a szerzett tudás révén a napi életben valamennyien hasznosítanának ! S tizenkilenc boldog ember szétszóró” hogy annyi izgalom v - nyugodt estét töltsön c;. ládjával. Moldvay Győző és csonthéjasoknak több mint felét termelik meg. Jelenleg a háztáji telepítések mellett szakcsoportokat szerveznek bogyós gyümölcsök termelésére. A megyei vezetés támogatásával a hegyvidéki szövetkezetek a Törökbálinti Állami Gazdaság. ;,/ alföldi üzemek pedig a dán- szentmiklósi Micsurin Terme löszövetkezet gyümö les termelési rendszeréhez csatlakoztak. Háromezerre! kevesebb férőhely A tervidőszak eddigi, részében sikeres lépések történtek a bikavérprogram megvalósítására, a minőségi vörös bort adó szőlőfajták telepítésére az Eger-—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát irányításával. A növekvő külpiaci igények ellátására, a bikavérexport fokozására teszik ezt, amely a VI. ötéves terv első felében fejeződik majd be. Az állattenyésztésben a fejlődés mérsékeltebb, ütemű volt eddig. A szarvasmarhaállomány és ezen belül is a tehénállomány elmaradt a tervezettől. Gazdasági és pénzügyi nehézségek miatt nem valósulhatott meg a szakosított tehénférőhelyek háromezerre történő bővítése. Az egy tehénre jutó tejtermelés évente 6—7 százalékkal emelkedett, ennek ellenéré sem sikerült még elérni az országos 3300 litert. A sertésállomány a tervezett évi 2—3 százalékkal növekedett és 1979. végére a megye gazdaságai minden eddiginél legnagyobb sertésállománnyal rendelkeztél ! A juhállomány 18—20 százalékkal növekszik, és így megközelíti a tervcélkitűzést.. Jelentősen, csaknem 20 százalékkal nagyobb a baromfiállomány. és 25 százalékkal több baromfihúst termeltek a gazdaságok, A nagyüzemek között az elmúlt esztendőben tovább erősödtek a kapcsolatok, az együttműködések. Ennek eredményeként több új társulás jött létre a közös érdekeltség alapján. További tennivalók A középtávú terv eddigi részeben beruházásokat, fej 1 esetéseket a gazdaságok a népgazdasági érdekek alapján valósítottak meg. Csökkentek az építkezések, vi ■ szont több pénzt fordítottak a termelés tökéletesítését elősegítő gépesítésre, új ültetvények telepítésére. Céltudatos a talajjavítás, a rpe- líoráció is. Az állattenyésztésben főleg a telepek felújítását, rekonstrukcióját végezték el az üzemeli. A megyében levő 16 kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezet kiemelt állami támogatást kapott a termelési szerkezet kprszerűsíté- sére, a jövedelmezőség javítására. A megváltozott közgazda- sági környezetben a vezetés, a szervezés, a technológiai fegyelem hiányosságai, valamint a kedvezőtlen időjárás hatásai miatt 1976-tól növekedett a tartósan veszteséges termelőszövetkezetek szama. Az utóbbi időben több gazdaságban vezetőcserékre került sor, ami garancia arra, hogy a következő időszakban javuű a helyzet, s eredményesebbé válik ,a gazdálkodás! Az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i ülése után a szövetkezeteit termelés-, káder- és személyzeti. irányítását a megye! tanács mezőgazdasági és öteimezésügyi osztálya vette át. Ezzel meg több tehetőség nyitt arra. hogy nagyobb segítségei nyújtsanak az iizeS knek az V. ötéves tervi kitűzések megvalósításához. Ezt eddig sikerrel oldották meg. összességében, mint aet a vizsgálat is megállapította. Heves megye mezőgazdasága időarányosán teljesítette a középtávú terv előirányzat»it. Mentesz------------------_-------------------------------------------—-----«V S zázan és még ezren Földes Tamás Szakmunkások lettek, EtoSdOfiiS^fg Öt