Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-18 / 65. szám

Alkotó kozdoményozés Időarányosan teljesült az ötéves terv Sikerek, gontio* Heves megye mezögazdasóoálian MAHOLNAP AZ ERED­MÉNYEKET ÖSSZESÍTIK. Az . MSZMP XII. kongresz- fezusa és Magyarország fel- szabadulásának 35. évfordu­lója tiszteletére meghirdetett munkaverseny a hajrájához érkezett. Fél esztendő telt el azóta, hogy a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága e termelési vetélkedőre szólí­tott — s immár nemcsak a felajánlásokról, hanem a tel­jesítményekről, értékes rész- eredményekről is híradást kopognak a szerkesztőségi telexgépek. Szó sincs ' elképesztő — már-már az irrealitás hatá­rát súroló — százalékokról, soha-nem-volt rekordokról; e hónapokban senki nem magas ztosodott példaképpé, a munka hősévé. A korábbi évtizedek — nem mindig át­gondolt — munkaversenyei éppúgy az archívumba ke­rültek, mint a gazdaságfej­lesztés akkori — jószerével csak a mennyiségi szemléle­tet hirdető ■— módszerei. Aligha akad ma .Magyaror­szágon bárki is, aki ne tud­ná: a számok bűvölete tor­zuláshoz vezethet, a „több” helyébe új fogalomként a „jobb”, sőt nemegyszer a „kevesebb” került. Vagyis kevesebb energiát, import (és hazai) alapanyagot, mun­kaórát felhasználva kell job­bat, korszerűbbet, tartósab- bait, tetszetősebbet — min­den piacon értékesíthető ter­méket gyártani. Mondhatnánk: gazdálkodá­sunk fenti alapelvei nem a m u nk a versen y - mozgalom Hosszú évek gyakorlata a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál, hogy összehívják a pártta­gokat, mert velük akarják megbeszélni mindenekelőtt a tennivalókat, a gondokat és a terveket is. Kereken szá­zan kapnák a meghívást és ők képviselik azt a többi ez­ret is, amely kiteszi a teljes létszámot. Nem taggyűlés ez, nem is - termelési tanácsko­zás, hanem egy nagyon sa­játságos eszmecsere, amely­nek a legfőbb célja az el­határozás kialakítása. Mert azt el lehet monda­ni. hogy az egymilliárdnál valamivel több tavalyi be­vételt most még mintegy százmillióval akarják meg­toldani és hogy a haté­konyság, a -nyereségesség ilyen és olyan adatok, meg­jelölését követeli meg, de ez mind csak holt statiszti­kai adalék. Ha az ember nem teszi hozzá a tenni akarását is, az elhatározá­sát is, egyikből sem lesz semmi. A lényeg a — ho­gyan ? És ilyenkor érdekes rész­letek bukkannak fel. A tej­boltok ráfizetésesek. Az üzemi büfék nem hozzák, hanem viszik a pénzt. A húsiparnak százezres tételt fizettek ki tavaly az át nem vett áruk kötbére fejé­ben. A nagy ABC-üzletek vezetői jogosan kaptak „üzemvezetői” teendők ellá­tására, de úgy húzódoznak ettől, hogy elmondani is ne­héz. Előfordul, hogy az el­lenőrt nem akarják been­gedni a raktárba valame­lyik boltba. Meghatározzák a választék minimumát a baromfiból, de a szállító fittyet hány erre a belső in­tézkedésre: A söripar a fü­le botját sem mozdítja, ha a szerződéskötést említik előtte. Vasárnap délelőtt a nagyobb üzletek árusítsanak zöldség- és gyümölcsfélét. De honnan legyen erre el­adó? Miért ne lehetne teát, palacsintát, főtt tojást, lán- gost kínálni azokban a bol­tokba, ahol annyian meg- fowdulnak? Milyen feltételek kellenek ezekhez ‘ az újítá­sokhoz? Kérdések, kérdések után. A válaszok megfogalmazá­sában segítenek a párttagok Is. Ahogy szokás mondani: együtt gondolkodnak, hango­san. Nem nagyon szépítge- tik mondataikat akkor sem, amikor a központot, a valla ­kapcsán fogalmazódtak meg. Ám az üzemek, az üzemré­szek, a szocialista brigádok mostani felajánlásait éppen az fémjelzi, hogy a népgaz­daság céljaihoz, az éves ter­vekben rögzített országos és helyi -feladatokhoz illeszked­nek. Ezért nem kelt megle­petést, ha valamelyik kol­lektíva túlteljesítés helyett csupán a terv teljesítését vállalja. Hogyan? Külön fel­ajánlásba foglalva annak tesznek eleget, amit amúgy is meg kell tenniük? Bizony olykor az is többlet-erőfe­szítést kíván: a tervek tel­jesítése. a határidők tartása nemcsak az akaráson múlik. Amíg a vállalatok közötti kooperáció, az üzem- és munkaszervezés a gyártók­tól független okok - miatt is meg-megbicsaklik, szükség van a rögzítőkészségre, a pillanatnyi helyzethez való rugalmas alkalmazkodásra. MIND TÖBB HELYÜTT, ÉS MIND TÖBBEN érzik át az ésszerű takarékosság költ­ségcsökkentő-jövedelemnö­velő hatását. A Beton- és Vasbetonipari Művek dolgo­zói például 115 ezer munka­órát takarítanak meg a mun­kaidőalap jobb kihasználá­sával, a veszteségidők csök­kentésével. Mindez a forin­tok nyelvén 11,7 milliós anyag-, továbbá 2.5 milliós energiamegtakarítást . jelent a nagyvállalatnak: a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalatnál az anyag- és energiatakarékossággal kap­csolatos vállalások 30 millió forinttal csökkentik a Költ­ség-eket ; a Visontai Gagarin lat egyes osztályait és fő­osztályait kell bírálniuk. De hát azért jöttek össze, hogy véleményt mondjanak. Hogy erősítsék a jó meg­oldásokat és gyengítsék, megszüntetni igyekezzenek a hiányosságokat. Mindezek figyelembevételével a veze­tőség majd kiadja a rendel­kezéseket, azok végrehajtá­sára pedig majd valameny- nyien összefognak. Mert másként nem megy. (ffrnf) Első tétel: „Drukk minden mennyiségben." Tizenkilen­cen részelik, reggel nyolctól, a cukorgyári művelődési, házban. Ki Pestről, Lőrinci­ből, ki a műanyagosok két hatvani üzeméből. Tét a szakmunkás-bizonyítvány, amiért egy esztendeig ta­nultak. Fiatalok és időseb­bek, asszonyok és férfiak. Akad köztük néhány érett­ségizett, aki mentesül a tár­sadalmi ismeretek számon­kérésétől, a többi viszont ebből is húz tételt a hat ta­got számláié vizsgabizottság előtt. S persze szakmai is­meretek, munkavédelem, anyagismeret, amit Horváth Béla. Bebök Ferenc, Csányi Jánosné plántált beléjük, na­pi munka, otthoni teendők mellett, százhúsz tanórában. Páran már átestek a próbán. Gonda Anna, Gál Jánosné, Du- ba József né, Lőre Györgyné, meg a két szem férfiú: Kó­nya Sándor és Barabás Sán­dor. A többi a kezét mor- zsolgatja, jegyzeteiben la­poz, vagy éppen kólával, fe­ketével kísérli a drukkot kö- zömbösiteni. ★ Második tétel: „Pénz és energia közös áldozatai” Az egyik vizsgázó, Márkus Zol­tánná mondja: nem csupán ők adnak, nem csupán övék az áldozat, a többre törek­vés. A lőrinci Műanyag- és Fémfeldolgozó Szövetkezet éppen úgy nyújt sokféle Hőerőműből érkező hír 16 millió forintos költség-megta­karításra utal. A Mátravidé- ki Cukorgyárak selypi gyárá­ban a vállalások értéke meg-, haladja a 12 millió forintot. Az Apci Qualitál Vállalat a vállalások eredményeként a megtakarítását csaknem megduplázta. 68 millió fo­rintot teljesített. Több mil­liót hoz várhatóan az Izzó gyöngyösi gyárában is a vál­lalások értéke... Kétségtelen: a közgazda­ságtan tételei nem tartal­mazzák a munkaverseny fo­galmát. A dolgozók önkéntes alkotó kezdeményezéséről van szó, amely önmagában nem helyettesítheti a nép- gazdasági és a vállalati dön­tések sorát. A munkaversemy hatására nem válik korsze­rűbbé a . termékszerkezet, nem újulhat meg alapjaiban az avult piaci ismeretekkel rendelkező vállalatok gaz­dálkodása. De ott, ahol a vállalati stratégiát kimunká­ló vezetés már jó úton jár, a megújulás — a továbblé­pés — lendítője lehet a bri­gádok többletvállalása; Ter­mészetesen ott vállalkozhat­tak a dolgozók a legértéke­sebb felajánlásokra, ahol kellő mélységig ismerik és értik a célokat, s nemcsak a végrehajtásból, hanem az együtt gondolkodásból is részt kaphatták. FEBRUÁR > ELEJÉN ÜJABB KEZDEMÉNYEZÉS keltett figyelmet: a Vörös Csil­lag Gépgyár Sziklai Sándor vasöntő szocialista brigádjá­nak tagjai szólítottak kommu­nista szombatokra. A felhí­vásukhoz csatlakozó szint­úgy a gazdálkodás céljait se­gítik — ám egyszersmind a társadalom terheit is enyhí­tik. A kommunista műsza­kért járó bevételt a gyer­mekintézmények terven fe­lüli fejlesztésére ajánlják: munkájuk nyomán több hely lehet az óvodákban, is­kolákban. Önkéntes — és ugyancsak^ alkotó — kezde­ményezés ez is, amely szin­tén érzékelteti a mostanihoz hasonló ünnepi, és a más al­kalmakkor meghirdetett hét­köznapi munkaversenyben rejlő lehetőségeket. kedvezményt, mint a Fővá­rosi Műanyagipari Vállalat két hatvani üzemegysége. Tanulmányi szabadságot kap­tak, tandíjukat, könyveiket kifizetik a cégek, s a vizsga­napokra átlagkeresetük is dukál. Az évközi három be­számolón sikeresen túlestek, sőt az előző két napon le­zajlott az írásbeli, majd i a gyakorlati próbatétel. Éspe­dig fröccsöntés, fröccs-sajto- lás formájában, hőre lá­gyuló műanyagokból. Per­sze, nem mindenki jutott el a mai napig. Huszonketten rajtoltak, s három év köz­ben lekopott. Nem bírták a hajtást, a meglehetősen sok fizikai, kémiai alapismeretet követelő tananyag elsajátítá­sát. Talán legközelebb. ★ Harmadik tétel: ..Közzene a munka szerelméről.” Elő­adója Karácsony Mihálync. három esztendővel nyugdíj előtt, s nagy megnyugvással az imént / lezajlott vizsgát köi'etően. Nyolc éve 'betaní­tott munkás Űj-Hatvanban, gyakorta vállal kétgépes mű­szakot, ami éjszakai pótlék­kal, miegymással 3500 fo­rintra is feltornázza havi jö­vedelmét. De ő ennél töb­bet akar. Tudásban,, munka­stílusban, emberségben. Még aztán nőttek vele szemben a követelmények! Művezető lesz a fröccsöntőben. S ho­gyan álljon munkatársai élén, ha nem érti jobban a Érdekes, figyelemre méltó vizsgálatot folytatott nemrég a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium dr. Ba­gó Bálint főosztályvezető ve­zetésével. Értékelték Heves megye mezőgazdaságának az V. ötéves terv eddig eltelt részében elért eredményeit, valamint azt, hogy a mezó- gdzdaság irányításában mű­ködő szakigazgatási intéz­mények hogyan segítik elő a munkát. Kisebb változás a termelési szerkezetben A vizsgálat .Heves megye természeti és közgazdasági adottságait és a 260 ezer hektár művelhető területet figyelembe véve elemezte a helyzetet. Megállapították, hogy a tervcélkitűzéseknek megfelelően a szántóföldi növénytermelés szerkezeté­ben csupán néhány kisebb változás következett be. Ezek közül legjelentősebb, hogy a népgazdasági igényekkel összhangban nőtt a búza. az olajipari növények és a zöld­ségfélék, vetésterülete. A kukoricaterület azonban 10—12 százalékkal csökkent, ami azzal magyarázható, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok ebből mérsékel­ték termelésüket. Az ipari növények közül jelentős a cukorrépa, a napraforgó és a dohány megyénkben. A piaci kereslet alapján például a napraforgó termőterülete megduplázódott és termésho­zama is eredményesén nőtt. Szőlő- és gyümölcstermelé­sével országosan is kiemel­kedik Heves megye az egri és a mátraalji történelmi borvidék révén. Az állatte­nyésztést segítő szálas- és tömegtakarmány-termelés színvonala azonban csak ke­veset javult. A tervidőszak legdinami­kusabban fejlődő ágazata a zöldségtermelés,' amelynek területe 1975-höz képest csaknem 20 százalékkal nö­vekedett és ma már megha­ladja a hétezer hektárt. A szőlő 80 százaléka korszerű ültetvény, amely lehetővé tette eddig is a nagy hoza­szakmát, ha nem tud taná­csot, segítséget nyújtani az újaknak, a problémájukkal hozzá fordulóknak. Fitymál­ják a háta mögött? Azt már nem. Inkább egyesztendei tanulás, még ha megsínyli is a család, vagy ő maga. Szó ami szó: kicsit meg­nyúlt 1 a hajszában, de majd kisimulnak arcán a ráncok, s magára szedi a pár kilót, amit tavaly márciustól le­adott. i ★ Negyedik tétel: „Vissz­hang a zsűriből.” Bebök Fe­renc rövid időre otthagyja a bizottságot, a vizsgater­met, kijön közénk a folyo­sóra egy cigaretta végett. Valamikor az új-hatvani üzemet igazgatta, most a pesti központ főmérnöke. Is­mer szinte minden szak­munkásjelöltet, éppen ezért mérges,, hogy olyanok, mint az évközi beszámolókon re­mekül szereplő Kónya Sán- dome, vagy Hajnal László- né,' nem hozták igazi magu­kat a zsűri előtt. Vegyület- csoportosítás. balesetelhárí­tás, a kalander működési el­ve. Az. hogy a hőre lágyu­ló műanyagot vagy gumit több’ fűtött 'henger között, fokozatosan szűkülő nyíláson átengedve, kimért vékony­ságú és szélességű fóliát, le­mezt kell vele hengerelni. S a szakmában például há­romféle elrendezésű kalan­der ismerős. .Majd arról be­mok elérését biztosító nagy­üzemi termelést. Jelentős megyénkben az oltványelő­állítás is, amely évszázados hagyományokra tekint vissza a mátraalji falvakban, főleg Abasáron, Markazon és Nagy- rédén. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával jött létre a Gyöngyös—domoszlói Szőlő­termelést Rendszer, melyhez Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megyei gazdaságok csatlakoztak. Zöldségtermelő modellgazdaságok A növénytermelés fejlesz­tésében jelentős eredmények születtek, miután megyénk nagyüzemeinek háromne­gyed része valamilyen ter­melési rendszer tagja. Míg 1976-ban 30 ezer hektárom, addig tavaly már 75 ezer hektáron folytattak iparáze- rű búza-, kukorica-, cukor­répa-, borsó- és napraforgó- termelést. Heves megye me­zőgazdasági üzemei 1978-ban érték el először a hektáran- kénti négytonnás átlagter­mést kenyérgabonából. A gazdaságok szívesen fogad­ták a korszerű technikát: ia gépeket, a minőségi vető­magvakat, a kémiai anyago­kat és az új termelési tech­nológiákat. Ezáltal sokat ja­vult a szervezés, a fegye­lem. a termelés színvonala, mégis van még ebben jócs­kán tennivaló! , A zöldségtermelésben a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium engedé­lyével megalakult a Csányi Állami Gazdaság vezette pa­radicsomtermelési rendszer. Ezen kiv.ül a tarnamérai, az erdőtelki, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet, valamint a Hevesi Állami Gazdaság zöldségtermelő modellgazda- ság lett. Jelentősen növeke­dett a primőrtermelés is. a fólia alatti terület megdup­lázódott. Az V. ötéves tervben 500 hektár új gyümölcsös tele­pítését határozták el a gaz­daságok, amely várhatóan teljesül! Jelentős eredmé­nyek születtek a háztáji és kiskerti gyümölcstermelés­ben, hiszen a bogyósoknak szél, hogy a társaság hete­rogén Volta miatt, nehezen tudtak eleinte hangot talál­ni a „növendékekhez”, s kicsit engedni kellett a színvonalból. De- becsületére szolgáljon mindenkinek, ed­dig kevés a közepesnél rosz- szabb produkció. ★ Finálé: „Könny a szemek­ben.” A vizsgaterem sarká­ból figyelem délután há­romkor az eredményhirde­tést, amire sápadt arccal so­rolnak be mind a tizenki­lencen. Az elnök, dr. Szász Károly, röviden méltat, a megnőtt felelősségre figyel­meztet. a most már új ka­tegóriába sorolás szerény anyagi előnyét emlegeti. Majd fölszakadt sóhajtások nyugtázzák, hogy az osztály­ban nincs bukott. Kitűnően megfelelt viszont a tmk-tól át­nyergelt Kónya Sándor, aki Pápai Jánosnéval, Szecskö Gyulánéval, Majorom György- nével most már meg sem áll. Szakközépiskolába pá­lyázik, hogy továbbtanul­hasson. Szemükben könny, amikor Ambruzs Sándor, a Damjanich Szakmúnkás- képző ' igazgatója elsőként nekik adja át a bizonyít­ványt. Aztán jön a többi ok­leveles: Farkas Mária, Ré­pás Lászioné. Sasvári Ár- poéné, Körmöczi Zoltánná, Zsósa Imréné, Kovács Já­nosáé, akik szintén megér­demlik, hogy nevük jegjraet- füzetbe kerüljön. Pár sebt; ss a bizonyítványokhoz hizr igazán csak annyit érnek ezek a papírok, amennyit a szerzett tudás révén a napi életben valamennyien hasz­nosítanának ! S tizenkilenc boldog ember szétszóró” hogy annyi izgalom v - nyugodt estét töltsön c;. ládjával. Moldvay Győző és csonthéjasoknak több mint felét termelik meg. Je­lenleg a háztáji telepítések mellett szakcsoportokat szer­veznek bogyós gyümölcsök termelésére. A megyei veze­tés támogatásával a hegyvi­déki szövetkezetek a Török­bálinti Állami Gazdaság. ;,/ alföldi üzemek pedig a dán- szentmiklósi Micsurin Ter­me löszövetkezet gyümö les ­termelési rendszeréhez csat­lakoztak. Háromezerre! kevesebb férőhely A tervidőszak eddigi, ré­szében sikeres lépések tör­téntek a bikavérprogram megvalósítására, a minőségi vörös bort adó szőlőfajták telepítésére az Eger-—Mátra vidéki Borgazdasági Kombi­nát irányításával. A növek­vő külpiaci igények ellátá­sára, a bikavérexport foko­zására teszik ezt, amely a VI. ötéves terv első felében fejeződik majd be. Az állattenyésztésben a fejlődés mérsékeltebb, ütemű volt eddig. A szarvasmarha­állomány és ezen belül is a tehénállomány elmaradt a tervezettől. Gazdasági és pénzügyi nehézségek miatt nem valósulhatott meg a szakosított tehénférőhelyek háromezerre történő bővíté­se. Az egy tehénre jutó tej­termelés évente 6—7 száza­lékkal emelkedett, ennek el­lenéré sem sikerült még el­érni az országos 3300 litert. A sertésállomány a terve­zett évi 2—3 százalékkal nö­vekedett és 1979. végére a megye gazdaságai minden eddiginél legnagyobb ser­tésállománnyal rendelkeztél ! A juhállomány 18—20 szá­zalékkal növekszik, és így megközelíti a tervcélkitű­zést.. Jelentősen, csaknem 20 százalékkal nagyobb a ba­romfiállomány. és 25 száza­lékkal több baromfihúst ter­meltek a gazdaságok, A nagyüzemek között az el­múlt esztendőben tovább erősödtek a kapcsolatok, az együttműködések. Ennek eredményeként több új tár­sulás jött létre a közös ér­dekeltség alapján. További tennivalók A középtávú terv eddigi részeben beruházásokat, fej 1 esetéseket a gazdaságok a népgazdasági érdekek alap­ján valósítottak meg. Csök­kentek az építkezések, vi ■ szont több pénzt fordítottak a termelés tökéletesítését elősegítő gépesítésre, új ül­tetvények telepítésére. Cél­tudatos a talajjavítás, a rpe- líoráció is. Az állattenyész­tésben főleg a telepek fel­újítását, rekonstrukcióját vé­gezték el az üzemeli. A me­gyében levő 16 kedvezőtlen termőhelyi adottságú terme­lőszövetkezet kiemelt állami támogatást kapott a terme­lési szerkezet kprszerűsíté- sére, a jövedelmezőség javí­tására. A megváltozott közgazda- sági környezetben a vezetés, a szervezés, a technológiai fegyelem hiányosságai, vala­mint a kedvezőtlen időjárás hatásai miatt 1976-tól növe­kedett a tartósan vesztesé­ges termelőszövetkezetek sza­ma. Az utóbbi időben több gazdaságban vezetőcserékre került sor, ami garancia ar­ra, hogy a következő idő­szakban javuű a helyzet, s eredményesebbé válik ,a gaz­dálkodás! Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1978. március 15-i ülése után a szövetkezeteit termelés-, káder- és sze­mélyzeti. irányítását a me­gye! tanács mezőgazdasági és öteimezésügyi osztálya vette át. Ezzel meg több tehetőség nyitt arra. hogy nagyobb se­gítségei nyújtsanak az iize­S knek az V. ötéves tervi kitűzések megvalósításá­hoz. Ezt eddig sikerrel oldot­ták meg. összességében, mint aet a vizsgálat is megállapította. Heves megye mezőgazdasága időarányosán teljesítette a középtávú terv előirányzat»­it. Mentesz------------------_-------------------------------------------—-----«V S zázan és még ezren Földes Tamás Szakmunkások lettek, EtoSdOfiiS^fg Öt

Next

/
Thumbnails
Contents