Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

TTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Március 18 és 21-e köieH Mfpniurnn /i Ifgf •+•§] hl MSZMP HEVES MESYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANADS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 64. szám ÄRA: 1,60 FORINT 1980. március 16., vasárnap Nemzetközi vöröskeresztes tanácskozás Budapesten A Vöröskereszt több mint százéves nemzetközi mozgal­mában szerte a világon az idén megemlékeznek az Ifjú­sági Vöröskereszt megalaku­lásának 60 éves jubileumá­ról. Az évforduló jegyében ezúttal Budapesten rendezik meg március 18 és 21. között az európai ifjúsági vöröske­resztes vezetők nemzetközi értekezletét. A tanácskozáson előkészí­tik azokat az ajánlásokat, amelyeket a Magyar Vörös- kereszt 1981. évi centenáriu­ma alkalmából jövőre ugyan­csak Budapesten megrende­zendő III. európai vöröske- resztes konferencia elé ter­jesztenek. Gyanús dicsekyi Egy hatvani építkezés c ige®, köziedről érint. Emiatt gyakorta megfor­dulok a munkahelyein, ahol a vezető rendszeresen di­csekszik.: Látja, mennyi embert ide nyomtunk. Igyekszünk, hogy a határ­időt tarthassuk! S való­ban, az emberek keze alatt ég a munka. A sürgés-for­gásból legalább is ez tű­nik ki. Gazdaságokban szintén járok. Ott most a gépműhelyek élete pezseg igazán. Traktorok, munka­gépek állnak egymás mel­lett a szerelőcsarnokok­ban, félig kibelezve, vagy félig már új csillogással homlokukon. A műszakve- zető itt sem hallgatja el az ajkára kívánkozó mondato­kat. S a főmérnök eszét áldja, mondván, hogy a mozgatható, épkézláb szak­munkások, segéderők ide tömörültek. Persze az ember kiván­csi. S a dicsekvő szavak nyomán elindul a munka­helyek zegzugos szövevé­nyében, a friss maltertól nyirkos épület szintjein, vagy a panelekből össze­rótt műhelyekben. S mit lát? Nyüzsgést, a munka egészséges zaikla tottságát, az igyekvő ácsok, lakato­sok buzgalmát, a segéd­munkások cipekedését. De csak addig, amíg e han­gyabolyban föl nem fedez mást is. Például a munka élesen szembeszökő szerve­zetlenségét, a serénykedők árnyékában megbúvó heré­ket, A szükséges három ács mellé állított negyedi­ket, ötödiket, akik a stu­kator deszkáihoz sem fér­nek szekercéi kkel. A se­gédmunkásokat, akik dél­előtt tízkor zsebrádiót ja­vítgatnak édes önfeledten. Hogy miről árulkodtak e munkahelyek? Mit takar­nak a földuzzasiztott brigá­dok? A hatékony munka legfőbb hátulütőit: az em­beri erő túlkoncen.tráltsá- gát, az ellenőrizhetetlen­séget. a szakiparosok tény­kedésének valótlan értéke­lését, Vagyis mindazt, ami leginkább, s legtöbbször a termelékenységet gátolja, illetve az intenzitás míme- lésével utat nyit a lógás­nak. Egy-egy őszintébb munkavezető ilyenkor ki is mondja mindazt, amit lát. amit érez. Például bevall­ja, hogy ezen az építkezé­sen most csak amiatt nyü­zsög ennyi ember, hogy két hét múlva, az idő vi* dultával együtt legyen a stáb a város végén fölvál­lalt nagyobb melóhoz. S az esztergályost, a hegesztőt is lehetne hasznosabb te­rületre irányítaná, ha a szállítók nem feledkeznek meg harmadik napja egy kisbusz előállításáról, hogy a gazdaság másik műhelyé­be vigyék őket. Kérdem: vajon egyedi példákat ragadtam ki az élet sűrűjéből? Nem hin­ném. A szervezetlen mun­ka, az egymástól szerszám­hoz nem férő emberek tablója sokfelé valós je­lenség. S nem igazolható féllel, havasesővel, álhuma- nizmussal, kitűzött határ­időkkel. Az így végzett feladatért sokat kell fizet­ni. Morálban, pénzben. Es ami szomorú: a forint nem cégen belül veszít értéké­ből, hanem az államháztar­tást károsítja. 1, Moldvay Győző A magyar szabadságharc 132. évfordulóján Koszorúzás! ünnepség kápolnai csata emlékművénél Megemlékezés Budapesten, Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Petőfibányán és Egercsehiben — Megyeszerte megkezdődött a forradalmi ifjúsági Budapesti ifjúmunkások, diákok, felnőtt dolgozók ez­rei érkeztek szombaton reg­gel a Március 15. térre. Az 1848—49-es polgári forrada­lom és nemzeti szabadság- harc 132. évfordulójára em­lékezve koszorúzás! ünnep­séget tartottak Petőfi Sándor szobránál. A Szózat hangjai után el­helyezték koszorúikat a MSZMP Budapesti és V. kerületi bizottságának, a Ha­zafias Népfront Budapesti és V. kerületi Bizottságának, a KISZ Budapesti és V. ke­rületi Bizottságának, vala­mint a fővárosi fegyveres testületek képviselői. Virá­gokkal borították a szobor talapzatát a fővárosi fiata­lok. dolgozók. 48-as dalokat. inulókat énekelve vonultak át az ün­neplők a Pesti Barnabás ut­cán, a Szabadsajté úton, a Kossuth Lajos utcán át a Múzeumkertbe a KISZ Köz­ponti Bizottsága és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa által rendezett ifjúsági nagygyűlésre. A nemzeti színű és vörös zászlókkal dí­szített Múzeumkertban Nagy Sándor, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára köszön­tötte a résztvevőket, majd Kovács Béla. az Országos Réketanács főtitkára mon­dott Ünnepi beszédet. A friss tavasai szél nem­zeti színű és vörös lobogókat lengetett szombaton délelőtt, amikor az, 1848-as forradal­mi események egyik törtéi nelmi színhelyén, a kápolnai csata memen tójaként emelt emlékmű talapzatánál felso­rakoztak a,z ünneplők. A honvédzenekar pattogó üte­mű forradalmi dalokkal kö­szöntötte a gomblyukaikban kokárdát viselő fiatalokat és idősebbeket egyaránt. Ponto­san 10 órakor felhangzott a Himnusz, majd Petőfi Sán­dor Nemzeti dalának vers­sorai tették ünnepélyessé az emlékezés perceit. A koszorúzást ünnepség résztvevőit — közilük dr. Si­pos Istvánt, a megyei párt­bizottság titkárát, a megyei, járási és községi párt.-, álla­mi és tömegszervezetii veze­tőket. a fegyvere^ testületek képviselőit — Mészáros Al­bert. a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte, majd Mlinkó László, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára mondott ünne­pi beszédet. Az 1848-as pol­gári forradalomra és szabad­ságharcra emlékezve, egye­bek között kiemelte: — A forradalmak képes­könyveit lapozva: lelkese­déstől felttüzelet, vagy tuda­tosan lelkesült fiatalokat lá­tunk, akik semmit sem kí­mélve, legkevésbé fiatal éle­tüket, a legtisztább jóazán- dékkai és a togücrtartóbb aka­rattal álltak az emberiség közös ügye, a haladó törté­nelmi eszmék mellé. Az el­múlt 132 esztendő során többféleképpen ünnepelték március 15-ét. Országunk­ban ma a nemzeti érzés nem azt jelenti, hogy az elmúlt életek kihalt formáihoz ra­gaszkodunk, hanem azt, hogy a mai élet, az egyre fejlődő élet ura legyen az ember. A fiatalok történelmi örök­sége: dolgozni a mindenna­pok követelményeinek meg­felelően. növelni a tudást, a szorgalmat, a meggyőződést, a lelkesedést — ezek ma a hazát, a nemzetet gyarapító forradalmi feladatok. Az ünnepi megemlékezést követően — a felsorakozott katonai század díszsortüze A megye kommunistái és KISZ-tagjai nevében dr. Sípos István és Mlinkó László tisztelgett az emlékműnél Pillanatkép az ünnepségről ,f (Fotó: Perl Márton) közepette — helyezték el n résztvevők a koszorúkat, a virágcsokrokat az emlékmű talapzatánál. A megye kom­munistái és ifjúkommunisitái nevében dr. Sip<» István és Mlinkó László tisztelgett az 1848-as hősök emlékművénél, elhelyezték a kegyelet ko­szorúit a Hazafias Népfront, a járási párt- és KlSZ-bi- zottság, a község lakóinak, valamint az úttörőcsapatok, az iskolák képviselői is. A koszorúzást követően emlékműsort adtak a Miskol­ci Nemzeti Színház művé­szei, majd a fiatalok egész napos kulturális- és sport­programjára került sor. Egerben szombaton dél­után a Petőfi téren tartottak megemlékezést, március 15. alkalmából.' A Petőfi szobor talapzatánál a városi párt- bizottság nevében Schmidt Rezső. első titkár és dr. Va­sas Joachim, titkár, a Haza­fias Népfront képviseletében dr. Kerekes Lajos, városiéi­nak. Veres István, titkár és Szecskó Ilona, az Országos Béketamács tagja koszorú zott. Rabóczki Lajos, a városi KISZ-bizottság, Domoszlai László, Virág László, és Ko- . vács László, a fegyveres testü­letek nevében tisztelgett a szo­bornál, amelynek talapzatá­ra elhelyezték virágcsokrai­kat. az iskolák, illetve a vá­ros dolgozóinak képviselői is. Koszorúztaik a megyeszékhe­lyen Lenikei János emlék­táblájánál és sírjánál is. Gyöngyösön, a Petőfi Sán­dor utcai emléktábla előtt, rendeztek ünnepséget. A meg­emlékezést a Berze Nagy János Gimnázium diákjai tartották, majd a résztvevők elhelyezték koszorúikat az emléktábla mellett. Hatvan­ban. a Kossuth téren Ságiné Szűcs Klára, a városi KISZ- bizottság titkára mondott ün­nepi beszédet. Ezután meg­koszorúzták a.z 1848-as em­lékművet. Petőfibányán mint­egy félezer fiatal részvételé­vé került sor a Petőfi szo­bor előtti ünnepségre, s a ko­szorúzásra. Egercsehi bánya­telepen szombaton este,fák­lyás felvonulást rendeztek az ifjúkommunisták. A szín­pompás eseményen részt vet­tek a tarnaleleszi, szűcsi, egerbocsi, bátori és a heves- aranyosi fiatalok is. A hét végén megyeszerte sport- és kulturális rendez­vényekkel vette kezdetét a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata. A hét három kérdése Lapunk 2. oldalán az el­múlt hét legfontosabb kül­politikai eseményeihez fű­zött kommentárunkat ol­vashatják. Szakszervezeti mozgalmunk számvetése „Jogainkat csak úgy érvé­nyesíthetjük, ha kötelezett­ségeinket is teljesítjük” — e cím alatt közöljük in­terjúnkat lapunk harmadik oldalán, amelyet Dorkó Jó­zseffel, az SZMT vezető titkárával készített munka­társunk, Koós József. A zárszámadások tükrében A közös gazdaságok elmúlt évi munkáját elemzi publi­cisztikájában Szígethy And­rás lapunk 5. oldalán. Jobb ellátás, új rendelők, „javuló" betegek Dr. Jeney Zoltán igazgató- főorvossal beszélget Kun Tibor, lapunk munkatársa a hevesi járás egészségügyi helyzetéről a 6. oldalon, A Moldova-legendc A vasárnapi magazinban interjú mutatja be Moldo­va György írót. Olimpiai totó Lapunk 10. oldalán közöl­jük a rejtvénypályázat he­lyes megfejtéseit, valamint a nyertesek névsorát. A kongresszusi munkaverseny hírei Vállalták, teljesítik A Dunai Vasmű Karban­tartó Gyáregységében a kong­resszusi felajánlások nyomán rohamosan terjed a máso­dik szakma elsajátítása. Az itt dolgozó 1500 munkás kö­zül csaknem 400-an már megszerezték az új képesí­tést: a második szakma bir­tokában 80 hiányzó szak­munkást pótolnak. Külföldön is nagy figyel­met keltett a szántás nélkü­li talajművelési módszer, amelyet a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem karcagi Talajművelési Kutató Inté­zetének Marx Károly szocia­lista brigádja dolgozott ki. 600 hektárnyi területen, me­zőségi, réti és szikes tala­jokon kísérletekkel bizonyí­tották be, hogy nehéztárcsák­kal, illetve nehézkultiváto- rokkal kitűnően helyettesít­hető az őszi kalászosok ese­tében is a szántás. A tár­csákkal, illetve kultivátorok- kal 35—37 százalékkal keve­sebb munkaidő és 30 száza­lékkal kevesebb üzemanyag szükséges a talaj műveléshez. A nádudvari kukorica- és ipa­ri növénytermelési együtt­működés négy társúzemében 1980-tól már nagyüzemi mér­tékben alkalmazzák az új módszert. A püspökladányi „Zöldmező” és a „November 7.”, a kisújszállási „Nagy­kun”, és a nádudvari „Vörös Csillag” tsz-ben 6500 hektá­ron helyettesítik az ekéket a nehéztárcsákkal, illetve a kultivátorokkal. A Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárában a kongresszusi munkaverseny egyik eredménye, hogy. a ter­vezettnél korábban, március­ban üzembe helyezték a fel­sőpályás betonellátási rend­szert. A félmillió négyzet- méter, különböző típusú és méretű födémpanelt gyártó üzemrészekbe dömperek he­lyett rádiótelefonnal irányít­ható konténeres pálya szál­lítja a betont. Az új techno­lógia bevezetésével gyorsab­bá vált a termelőüzemek ki­szolgálása, megnövekedett a teljesítmény, naponta átlag 150 négyzetméterrel több spe­ciális födémszerkezet készül. A termelés növelésével az ipari és egyéb felhasználók mellett az üzem az idén több mint három és félezer csa­ládi házhoz elegendő födém- íweneft "készít.

Next

/
Thumbnails
Contents