Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-15 / 63. szám

lelesítették... Társadalmi munkával... A Hevesi Állami Gazda­ság ^szocialista brigádvezetői részere nemrég értekezletet tartottak, ahol a brigádok múlt évi vállalásainak telje­sítését értékelték. Ennek alapján két brigád arany, egy ezüst, egy bronz foko­zatot nyert. Az összejövete­len a gazdaság vezetői az idei esztendőre is ajánláso­kat tettek, amelyeket a bri­gádok megtárgyaltak. Ennek megfelelően mind a. 9 kollek­tíva csatlakozott a Sziklai Sándor szocialista brigád or­szágos felhívásához. A vállalásnak elsőként a szállítók Lenin szocialista brigádja tett eleget,. misze­rint a kétszer 420 percet még februárban letöltötték és 43—43 dolgozó részvételével 602 órát dolgoztak le. Ez idő alatt több mint hatezer fo­rintot kerestek, s ezt az összeget Heves nagyközség tanácsának ajánlották fel a gyermekintézmények fej­lesztésére. Bakó Ferenc Heves Igaziét CzV Oroszlánfóka műszemmel Ha az oroszlán az állatok királya, akkor az oroszlán- fóka a csodák csodája. Leg­alábbis az odesszai oroszlán­fóka, vagyis az az oroszlán­fóka, amelyikről tegnap ol­vastam. A hír a sokunk ál­tal szeretett tudományos is­meretterjesztő hetilapunkban jelent meg „a tudomány vi­lága" furcsaságai közt (ÉT.- 80 III. 14., 348. o.). Idézem: „Oroszlánfóka műszemmel. Az odesszai Szemkutató In­tézetbe egy hályogban szenvedő oroszlánfókát szál­lítottak. Szemműtétet kellett rajta elvégezni. Mivel az intézet 4000 állata között nem akadt megfelelő szem- lencsedonor, az orvosok mesterséges lencse beülteté­sére határozták el magukat. A műtét sikerült. (Vas Tier)” Sok mindent igyekez­tem megtanulni, megtapasz­talni életem folyamán, főleg olyanokat, melyek a szem­mel kapcsolatosak, de a tu­domány világában mindig ■ találni még újabbakat is. De ez a hír azért is érdekelt, mert Odesszát, Szeged test­vérvárosát, kicsit a szívem­be zártam (NU. 79. ápr. 24.), es örültem, hogy éppen ott történt a tudományos cso­da. .. Mert mi történt? Az északi tengerekből (mert ott honos az oroszlánfókaj, vagy egy állatkertből odaszállítot­ták a szegény hályogos fó­kát. Gondolom azért, mert a vak fóka nem igazi fóka, amíg meg nem operálják... Kár volt keresni a 4000 ál­lat 8000 szeme közt az átül­tethető szemlencsét, mert az élő szemlencse nem átültet­hető. .. így hát (helyesén) műanyag lencsét ültettek a fóka szemébe. Tehették; hi­szen emberen ez a műtét már régen ismert. A csoda az. hogy ezután az operált fókaszem műszemmé ala­kult. . . Kár volt a fáradtsá­gért, hiszen a műszem nem lát még oroszlánfókában sem. .. Erős a gyanúm, hogy ez a csoda nem is Odesszá­ban történt, hanem az ÉT- ben. vagy a Das Tier-ben. mikor címet írtak á hí- recske elé... (Dr. Sz — V. B.) Kápolnán regi tradícióig vannak a faluszépítési moz­galomnak. A község lakosai jó lokálpatriótákhoz híven, szívükön viselik' környezetük szebbé tételét. A lakosság az elmúlt évben 800 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, amely egy lakosra vetítve 400 forintot jelent. A tanács és a nép­frontbizottság aktivistái a helyi KISZ és az általános iskola vezetőinek vei az elmúlt év őszén 4001 vörökzöld tuját és 200 nyírfát ültették el. Ugyancsak közös erővel oldották meg a közterületek, emlékparkok és emlékművek környékének tisztán tartását. A Károlyi Mihály-emlékpark, valamint az 1848—49-es ká­polnai csata emlékműve vi­rágágyásait a dohánybeváltó üzem szocialista brigádjai gondozzák. A Kossuth- és Dembinsz- ky-parkot, a felszabadító szovjet hősök emlékművét a helyi KISZ-szervezét és az úttörőcsapat tartja rendben. A .Jakosság ezenkívül jelen­tős részt vállalt a k s útjainak és járdáinak felújí­tásában is. A kápolnaiak az idei évben is azon munkái­knál 'at, hogy még szebbé, virágosabbá tegyék utcáikat, tereiket,’ környezetüket Farkas Csaba Tófalu A libámért állomásnál le­vő vasúti átjáróról \ an szó. Egyik andornaktályai olva­sónk írja, hogy az átjáró jobb oldalán Eger felé men­ve van egy kis domb, ami zavarja a kilátást. Zavarja azokat, akik a Kertész út felől érkeznek, mert a dombtól nem látni a kocsik irányjelzőjét. így a Kertész utca felől jövők kénytelenek megvárni, hogy a befelé ér­kező jármű teljes eleje elő­tűnjön. A gyakorlat az. hogy az autósok állnak az elsőbb­Szabad-e a parkírozni ? Természetesen nem vicc­nek szántuk a címben feltett kérdést, hiszen egyértelmű, hogy a tilosban nem szabad parkírozni. Mégis, mint ahogy Szarvas János egri olvasónk írja, sokan nem veszik figyelembe a tilalmi jelzéseket. Pontosabban ar­ról van .5 zó, hegy a megye- székhelyen oly nrgvmérték- ben megnőtt az autóbuszfor­galom,' hogy a kocsik parkí­rozásához a szomszédos Beloiannisz és a dr. Nagy János utcákat is igénybe ve­szik. A helyzet még súlyo­sabb a nyári időszakban. Novembertől márciusig a dr. Nagy János utcában még van parkírozóhely. Ezért tartja olvasónk furcsának, Leveleink között TALL°ZVA Tűnődés a faültetésről ..Én is természetkedvelő vagyok. aggódom minden fáért” — így kezdte levelét egyik egri olvasónk, Póka István. — ..De mi lenne, ha a vasutat ja fák között megcsa­vargatnánk, a házsorok ki­térnének a legszebb évelők­nek. s a sztráda alkalmaz­kodna az akácfákhoz, illetve a buszmegállókat kivinnék a vásártérre, mert ott nincs út- bari fa.” Az idézett levél az egri útépítés során oly sok vihart kavaró - Vörösmarty utcai hársfasorok kivágása, illetve tervezett kivágása kao'csán íródott. Az ott lakók, a. város la­kói, a természet védői emel­tek szót többször is ebben az ügyben. „Szerintem ki kell vágni azt a fát. ami útját állja a fejlődésnek- s ültetni helyette másutt tízet” — folytatódik a levél. De vajon igazat lehet-e adni ennek az okoskodásnak. A faültetés­ről nekem mindig az alföldi gozik a dohánygyár, épp a kérdéses részek fái szűrik meg a levegőt. Pótolhatná-e szerepüket az a facsoport, melyet a város másik szé­lén helyettük ültetnénk? Törekvés szerte a világon a kertvárosok építése, min­den talpalatnyi zöld terület megmentése, megőrzése az ember érdekében. Hát miért ne lenne nálunk szükség ha­sonlóra? A fa hozzátartozik életünkhöz, s nem lehet elég­gé drága semmi arra, hogy környezetünkben megvédjük. S bármily hihetetlenül hnng- 7 volt már rá példa Nyu­gaton is, hogy terveket vál­toztattak meg, ha arról volt szó,' hogy fásított területet érintene az új építkezés. Ültessünk fát ott és amennyit csak lehet, ebben egyetértünk feltétlen a levél írójával. De óvjuk azt, ami megvan. A természet képe változik, lassan alig találunk tenyérnyi helyet, ahová a ci­vilizáció kéretlenül be ne tört volna. S ennek hatása nem mindig egyértelműen jó! Ahány nagyobb lakótelep épül, ahány új út. rryndig lesznek racionálisan gondol­kodó emberek, akik famatu­zsálemeket hajlandók kiirta­ni. De lesznek olyanok is, akik mindent megtesznek azért, hogy a természet e pó­tolhatatlan kincseiért szót c ne jenek. S ez utóbbiaknak van igazuk. / —deák— ségrr is kötelező tábla alatt és váznak, pedig ha már messzebbről látni lehetne a szembejövők szándékát, nem lenne olyan sokszor torló­dás ezen a forgalmas he­lyen. Vajon mi akadálya lehet a domb eltüntetésé­nek? — kérdezi olvasónk. Egy megfelelő munkagéppel rövid idő alatt meg lehetne oldani ezt a problémát. Az autósok . pedig naponta ér­tékes időt takaríthatnának meg. Íz divüó kérdez az SUetékes válaszol Gondjuk lesz a gyerekekre Több édesanya aláírásával érkezett levél Fedémesről, a gyerekek ügyében. Az isko­lák körzetesítése során úgy esett, hogv a fedémesi gye­rekek Tarnaleleszre járnak iskolába. Nem is okozott ez addig nagyobb gondot, amíg az úgynevezett ,diszkói já­rat" hordta a gyerekeket. De amióta az egercsehi munkás­járat kapta ezt a feladatot, egy kissé „mostohán" bán­tak el az iskolába járókkal. Megértjük, — írták az édes­anyák, hogy a csehi bányá­VISSZHAMG szók igyekeznek haza, de ennek az lett a, következmé­nye, hogy már hét óra élőit ott a busz, leteszi a munká­sokat.' s előfordul, meg sem várják az iskolásokat. A panaszt továbbítottuk a Volán illetékeseihez, s itt meg is vizsgálták, s a vizsgálat alapján intézkedés is született: rendelkeztek, hogy a fedémesi járat dol­gozói minden esetben gon­doskodjanak a tanulók uta­zásáról, hogy reggel három­negyed nyolcra beérkezzenek az. iskolába. hogy a KRESZ-ismeretekkél bíró buszvezetők az elsőbb­ségadás kötelező táblán túl parkíroznak a Domus és a járási hivatal közötti zebrá­tól néhány méterre. A Dó- mus Áruház felől érkezők, illetve a Il-es számú iskolá­ból igyekvő kisiskolások a szabálytalanul várakozó bu­szoktól nem látják a bíró­ság felől robogó teher- és személygépkocsikat, illetve csak akkor, ha bemennek a zebra közepéig. Ez pedig — mindannyian tudjuk — mennyire veszélyes. Mindannyian ismerjük a 4-es számú Volán gondjait, ‘de úgy érezzük, valamit sürgősen tenni kellene, amíg nagyobb baj nem történik ... —szüle— Ne tologassuk, oldjuk meg! Akkor, amikor Nagy Ist­ván nyugdíjas dolgozó kéré­sét olvastuk a Népújságban „Csak egy táblába kerülne” címmel, nagyon sokan egyet­értettünk a felvetés jogossá­gával. Az Agárdi-, a Rózsás- és a Lőrincvár-dűlőkben több mint 300 családnak van földterülete. A kiskertekben zöldségféléket, gyümölcsöket termelnek, amely sok kézi munkával jár együtt. A nyugdíjasok, a háztartás asszonyai, a nyári szünidős diákok naoonta kijárnak á telkekre. És nem mindenki­nek van gépkocsija. Ismerek egy régebbi menetrendet, amely tanúsítja, hogy koráb-. ban mindig megálltak az Egerszölátra járó autóbu­szok az Éger-látónak neve­zett megállóban, az egri tsz épületénél. Érthetetlen, mi­ért szüntették meg'a megál­lóhelyet. Az idős dolgozók, a kisgyerekes anyák pedig gya­logolhatnak a szűk, meredek úton a szóláti-szalóki elága­zásig esőben, tűző napon, két kezükben csomagokkal. Több száz aláírással a dol­gozók már kérték a megálló visszaállítását, egy-két em­berségből jelesre vizsgázott autóbuszvezető felviszd a te­tőre az utasokat, illetve le­hozza onnan, de miért nem lehet ezt a .menetrendbe be­vezetni? Nem okoz a közle- ■ kedésben zsúfoltságot, talán a menetidő sem hosszabbo­dik még, valóban csak a táb­la hiányzik. A kertszövetké- zet vezetősége részéről is kértük a megálló visszaállí­tását, mivel indokoltnak és szükségesnek tartjuk. Márci­us 8-án olvashattuk, hogy nem a Volán Vállalaton mú­lik, hanem a KPM Egri Köz­úti Igazgatóságán. Bízunk benne, hogy ők is olvassák a Népújságot. Lukács András parasztvezér. Szántó Kovács János szavai jutnak eszem­be, amelyet a fákról, de át­tételesen a jövőért hozott ál­dozatokat értve mondott egy­szer. „A parasztember, ha diófát ültet, soha sem a ma­ga számára ülteti, hanem az unokáira gondol.” Az idézet nem szó szerinti, de igazsága nagyon nagy. Hány nemze­dék nőtt fel Egerben addig, mire a Vörösmarty utca hárs­fái ekkorák lettek? És hány nemzedék marad szegényebb, amíg felnőnek azok a cse- _ meték, amelyeket ezek he­lyett ma elültetünk? Amikor a termeszei és benne a fák védelméről szó­lunk. nem csupán önmagunk­ra gondolunk. Bármily nagy a környezet szennyeződése, nem a mi korosztályunk sínyli meg igazán, hanem a felnövekvő. Rójuk kell gon­dolni akkor, amikor egyet­len régi fát is kivágásra szá-. nunk. A város szívében doü-k_ Több nőt a tanácsokba! Kedves férfitársak! Te­gyük szívünkre a kezünket és ismerjük be: mi lenne velünk a gyengébb nem nél­kül? Hogy mindez miért ju­tott eszembe? A közelmúlt­ban cikket olvashattunk a Népújságban Még több nőt várnak a tanácsokba cím­mel. Ezt olvasva, az ember­nek önkéntelenül is érdekes és fontos dolgok jutnak az eszébe. Először, is: a csalá­dok összetartó! csaknem mindenütt a nők. az anyák, a feleségek. Általában ők a „pénzügyminiszterek” is, a családi kasszák tartalmá­nak beosztói. Náluk jobban senki sem ismeri a család, a gyerekek ellátottságát; 'szükségleteit, esetleges gond­jait. Napról napra fáradsá­got nem ismerve dolgoznak. De ezek az asszonyok a munkahelyükön is kiválóan megállják a helyüket. Idé­zek a Népújság említett cikkéből; „A helyi. .tanácsok tagjainak .egynegyede nő, ez a nők közéleti tevékenységé­nek fokozódására vall.” Má­sutt: ,,A nők célratörően él­nek jogaikkal, a lakosság igényeinek legjobb közvetí­tői. Szenvedélyesen szállnak síkra a gyermekintézmé­nyek fejlesztéséért, a társa­dalmi összefogás aktív szer­vezői". És bizony ezekre az asszonyokra a napi munka után még vár az „otthoni műszak", amit nemigen vesz le senki sem a vállukról. Dávid József Gyöngyös MŰSOROK.: ÜliBIII KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 4x4 játék. 10.05 Föltá­madott a tenger. 10.15 Leg­szebb stúdiófelvételeinkből. 11.00 A 48-as szabadságharc színháza. 12.20 Zenei anya­nyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva.. . 12.45 Nagy mes­terek — világhírű előadó- művészek. 14.00 Kisvárosi szabadegyetem. 14.10 48-as dalok, Kossuth-nóták. 14.30 Az agrokémiai központok a mezőgazdaság szolgálatá­ban. 15.05 Űj zenei újság. 16.00 168 óra. 1".30 Mű­vészlemezek. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.40 Tu­dósítás bajnoki labdarúgó- mérkőzésekről. 18.45 Rá­diószínház. 19.45 Operafel­vételek. 20.30 Népi zene. 20.57 A muzsika öröme. 22.10 Sporthírek. 22.15 Sza­bó Ferenc: Föltámadott a tenger. 23.10 Couperin-mű- vek. PETŐFI 8.05 Dalok márciusról. 8.20 A határon túl Kambodzsa. 8.33 Boccaccio (operettek). 9.30 Hogy tetszik lenni? 10.33 Válaszolunk hallga­tóinknak. 10,48 Könnyűze­ne. 11.25 Matthias hazugsá­gai. 11.40 Fiataloknak! 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14,35 Orvosi tanácsok. 14.40 A szebeni fiúk. 15127 Körkap­csolás bajnoki labdarúgó- mii kőzésekről. 16.20 Tor­nyos György: Rondó. 16.33 Pophullám. 17.30 Erőd a Moldván. 18.00 Közkívá­natra! 19.40 Sportkrónika. 20.00 Könnyűzenei olimpia.' 20.33 Sporthírek. 20.38 A Magyar Rádió Karinthy- színpada. P. Howard (ftej- tő Jenő): A detektív, a cowboy és a légió. 21.35 Népi zene, 22.15 Daljáté­kokból. 23.10 Slágermúze- um. MISKOLC 8.00 Hírek, időjárás, lap­szemle. Visszapillantó (In­formációk, tudósítások, ri­portok a hét fontosabb ese­ményeiről). 9.00 Észak-ma­gyarországi krónika. Szo­cialista brigádvezetői érte­kezlet az ÉFU-nál. Koszo- rúzási ünnepségek Borsod és Heves megyében. Napja­ink kérdései. Ónodvári Miklós jegyzete. 9.30 Mikro­fonlánc. Békésy Gyulával, a szikszói állami gazdaság igazgatójával beszélget Bor­sod Gyula. 9.45 Hová men­jünk,' mit csináljunk? Ze­nés programajánlat. Sport. 9.52—10.00 Műsorelőzetes. 9.05 Tévétorna. 9,55 Fehér Toll (amerikai kalandfilm). 11.35 Fókusz. 12.15 Játék a betűkkel. 14.35 Az énekes csavargó (olasz film). 15.20 Főzőcske — de okosan. 16.45 Akik bátrak kezde­ményezni. 17.25 Diverti­mento. 17.45 Egymillió fon­tos hangjegy. IS. 15 Szép március. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Vers — min­denkinek. 20.05 Váljunk el! 21.05 Fotós vagyok. 21.30 Műkorcsolya-világbajnok­ság. Női szabadon válasz­tott gyakorlatok. Kb. 23.30 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.05 Bolondok kvarté ja (tévéfilm). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Ünnepi hangverseny a Magyar Nemzeti Galériá­ból. 21.00 Tv-híradó 2.21.20 Katona József: Bánk bán •{dráma,,két részben). I MMMa® 1980. március 15., szombat Nem látni a dombtól...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents