Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-15 / 63. szám

Vitáink és egységünk AZ ELMÚLT HÓNAPOK­BAN széles körű eszmecsere zajlott le a pártszervezetek­ben. A pártcsoport-értekez- ■ leteken, a taggyűléseken, a pártértekezleteken a pártta­gok mintegy kétharmada fejtette ki véleményét a kongresszusi irányelvek vi­tája során a párt politikájá­nak különféle kérdéseiről, a további cselekvés tennivalói­ról. Ez a méreteiben rend­kívül széles és átfogó esz­mecsere újból szemléletesen tanúsította, milyen lényeges és nélkülözhetetlen szerepet tölt be a pártélet vérkerin­gésében, a pártdemokrácia érvényesülésében az alkotó szellemű, pártszerű vita. A párton betűn vélemény- csere a mostani alkalommal is alapvető fontosságú eszkö­ze volt annak, hogy a párt­tagok élhessenek egyik leg­lényegesebb jogukkal, részt vehessenek a párt politiká­jának alakításában. Ez a jog természetesen nem kor­látozódik csupán meghatáro­zott időszakokra, hanem je­len van, érvényre jut a párt­élet mindennapi menetében. Éppen ezért a viták,' a vé­leménycserék sem csupán a kongresszusokat megelőző idsben jellemzik pártunk belső életét. Az átfogó, „nagy” politikai kérdések azonban mégsem válhatnak állandóan viták tárgyává, hiszen ez megbénítaná a cselekvést, lehetetlenné tenné a vitában kikristályosodott álláspontok gyakorlati való­ra váltását. Ám a modern politikai élet természetes rend­jében kialakult gyakorlat, hogy időközönként indokolt a politika átfogóbb vizsgá­lata, az irányvonal mérleg­re tétele és az új feladatok komplex meghatározása. Ilyen időszakot élünk most, s ebben az időszakban a vi­ta — mint a pártpolitika meghatározásában való rész- . vétel eszköze, módja, kérete — különösen érdemleges sze­repet tölt be. A párton be­lül a dolgok természetes me­netéből adódóan léteznek viták, különféle vélemények, nézetek, gondolatok hangza­nak el és ütköznek meg bennük. Azonos észme és politikai meggyőződés vezér­li a párt tagjait, nézeteik mégsem lehetnek minden kérdésben eleve azonosak. Ez csak akkor lenne elkép­zelhető, ha . társadalmunk semmilyen értelemben nem lenne strukturált, illetve a párt tagjai valamennyien azonos helyet foglalnának el a társadalom szerkezetében. Tudjuk azonban, hogy ez nem így van: az egyes párt­tagok eltérő körülmények között élnek és dolgoznak, s létviszonyaík eltéréseiből Szőlő­rekonstrukció Gyöngyösön (Tudósítónktól) Az idén befejeződik egy új művelésmód kialakítása a gyöngyösi Mátra Kincse Termelőszövetkezet egyik szőlőültetvényében. A 240 centiméteres sortávolságra telepített középmagas kordon művelése néhány éve még problémát okozott a gazda­ság szakembereinek, ma azonban már megoldást ta­láltak. 1978-ban állami támoga­tással kezdtek hozzá a jelen­tősebb munkához. Minden második sorban új tánirend- szert alakítottak ki és fel­újították a tőkét. A megma­radt sorokból eltávolították a támrendszert és a szőlő­tőkéket, az ültetvény 480 centiméteres sortávolságúvá vált. A korai tavaszi idő­szakban az alakítómetszést és műtrágyázást végzik el a Kertészeti Egyetem munka­társaink szaktanácsadása alapján. A kialakított tőké­ken a hajtások és fürtök rendezetten helyezkednek el, optimális napfényellátottság­ban részesülnek. A termés szüretelőgéppel is betakarít­ható, s a metszés és a zöldmunkák gépesíthetővé »álnak. János adódóan másfélék közvetlen társadalmi tapasztalataik is. Ezért teriQjgaelés, hogy az azonos eszméi alapállás eh lenére bizonyos kérdések megítélésében nem mindig jutnak egyforma következ­tetésre. Nemcsak a munká­sok, illetve a parasztok életviszonyainak kölcsönö­sen eltérő megítélésére gon­dolunk (ez a mondhatni több évtizedes vitatéma a jelek szerint még mindig nem ju­tott teljesen nyugvópontra), hanem például olyasmire is, hogy másként ítéli meg gaz­dasági helyzetünket és teen­dőinket egy jól boldoguló, illetve egy nehéz helyzetbe került vállalat kommunistá­ja. Vagy némiképp másként látja az iskolai nevelőmun­ka problémáit az ezzel na- . ponta küszködc-birkózó pe­dagógus, s másként az, aki a munkahelyi pályakezdők gondolkodásmódja, maga­tartása, illúzió és elvárásai alapján értékeli e munka eredményességét. Ám nagyon is leegyszerűsítenénk a dol­got. ha akár egy adott kö­zösségen belül is feltétlenül azonosnak ítélnénk a néző­pontot, hiszen egyrészt ott sem teljesen egyforma a kommunisták helye a mun­kahelyi struktúrában, más­részt pedig a gondolkodás nem vezethető le mechani­kusan pusztán a létkörülmé­nyekből. így érthető, hogy egy-egy pártcsoporton vagy alapszervezeten belül is csap­tak össze nézetek, adódtak véleménykülönbségek. AMIKOR EGY PART­SZERVEZETEN vagy magán az egész párton belül kibon- . takoznak a viták, szinte el­kerülhetetlenül felmerül a kérdés, hogy vajon ezek nincsenek-e kárára a párt egységének. A most lezajlott időszak ilyen szempontból is megerősítette a korábbi ta­pasztalatokat, nevezetesen azt, hogy az egység és a vita nem feltétlenül gyen­gítik egymást, sőt, a lenini normák szellemében folyó viták valójában erősítői áz egységnek. Ha elfogadjuk Ugyanis, hogy a vélemény- különbségek elkerülhetetlen velejárói a párt éleiének, akkor könnyű belátni, hogy a különbözőképpen megítélt kérdések mólt megvitatása sokkal célravezetőbb módja az eszmebpouitikai egység kialakításának, mint az el­térő vélemények elfojtása, elhallgattatása. Pártunk tör­ténetében előfordult — az ötvenes években —, hogy a felszínen abszolútnak tűnt az egység, ám a melybe szorí­tott nézeteltérések nem is olyan hosszú idő elteltével robbanásszerűen vetették szét ezt a látszólagos egysé­get. ' A jelenlegi helyzetről viszont meggyőződéssel ál­líthatjuk, hogy a különböző véleményeknek teret adó nyílt vita valóban erősítette a párttagság eszméi és cse­lekvési egységét. Ezt a meggyőződést arra alapozhatjuk, hogy a vita ez alkalommal is megfelelt az MSZMP életében meghono­sodott követelményeknek. Vagyis nem volt öncélú, ha­nem a cselekvést szolgálta, annak legcélravezetőbb mód­jait keresték résztvevői. Nem volt parttalan, hanem az irányelvekben megfogal­mazott, a mai időkben tény­legesen aktuális és megérett kérdések köré összpontosult, azok megoldását kutatta. Messzemenően érvényesült benne a kommunista fele­lősségérzet, a résztvevők nem kívülállóként, hanem a kö­zös felelősség részvállalóiként fogalmazták meg . .vélemé­nyüket. S AMI TÁLÁN A LEG­LÉNYEGESEBB: az egyes kérdésekben különböző állás- foglalások is azonos talaj­ban gyökereztek, a párt je­lenlegi fő irányvonalának he­lyesléséből indultak ki. En­nek az irányvonalnak a tá­mogatásában változatlanul teljes az egység, mert a párttagok saját tapasztalata­ik alapján újból és újból meggy őzöd nemek e, ról, hogy ez az irányvonal jól szolgál­ja a dolgozó tömegek alap­vető létérdekeit. Ilyen érte­lemben a párt egysége tö­retlen: a viták sehol nem kérdőjélezték meg a politika irányvonalát, hanem azt ele­mezték, milyen módon jut­tatható ez a legjobban' ér­vénybe. S ezért mondhatjuk meggyőződéssel: a párton belüli vitáink ez alkalommal is egységünk kovácsolói vol­tak. László Tamás Kél kongresszus kozöH Munka, sikerek, sorsok Gyöngyösorosziban Ismeretes, hogy az ércbá­nyászat az átlagosnál na­gyobb áldozatot, jó fizikai erőt, bátorságot, szorgalmat és egyre több szakmai tu­dást követel. Ki, milyen munkát végez, mennyi er­kölcsi, anyagi elismerést ér­demel? Az elmúlt öt évben ki,' mire vitte? Mivel, ho­gyan mérjük, mi legyen a viszonyítási alap? Ezekre a kérdésekre Gyöngyösoroszi­ban sem könnyű helyes vá­laszt adni. Pedig szükséges, ezt követeli a nehéz munká­val kivívott becsület és az emberek igazságérzete. Az OÉA Mátrai Műben az. év elején 631 ember — köz­tük 116 párttag — dolgozott. Létszámát tekintve , tehát nem tartozik a nagy vállala­tok. közé, de egy ilyen kisebb kollektíva feladatait, munká­jának mennyiségét és valós értékét aligha lehet statiszti­kai adatok nélkül érzékelni, még kevésbé pontosan érté­kelni. Mégis most az össze­sítő adatokra csupán uta­lunk, mottóként idézünk azokból. A figyelmet inkább a dolgozó emberre, egyéni és családi körülményeinek ala­kulására fordítjuk. A vójár i Bállá István negyvenéves vájár. Szakmai képzettsége: robbantó vájár. A beszédén, mozgásán, egész lényén lát­szik, hogy fiatal korától ke­mény fizikai munkát végez. Az OÉA Mátrai Mű gaz­dasági tevékenysége a XI. kongresszus idején mélypon­ton volt,, hiszen 1971-töl ter­melési feladatait nem tudta teljesíteni. De a hullám­völgyből kezdenek kijutni, 1977-től az eredménytervet teljesítik, a munka termelé­kenysége az utóbbi három évben 93 százalékról 101.9 százalékra javult. Az egy dolgozóra eső" átlagbér az 1975. évi 45 368 forintról 1979-ben 62 072 forintra emelkedett. , Gyöngyösorosziból az.utób­bi években többen leszámol­tak, az összevont taggyűlésen is elhangzott, hogy 27 terme­lő bányász hiányzik. El le­het képzelni, hogy az ércbá­nyában milyen nagy szükség van az olyan vájárra, akire biztosan lehet számítani, aki akar és tud is dolgozni, és a többieknek jó példát mutat. Ezek között Flórián Gusztáv igazgató Bállá Istvánt az el­sők között említette. — Megbecsülik a vállalat­nál? — Ügy érzem, hogy a vég­zett munka szerint megbe­csülnek engem is és a bri­gádot is. Túlórával és hű­ségpénzzel együtt az elmúlt évben átlagosan 8200 forin­tot kerestem. És nemrégen kaptam a kétszoba-összkom- fortos lakást. Mérnök, KISZ-tifkár A pártszervek káderhatás­köre nem szűkíthető le arra, hogy kinevezés, vagy fel­mentés esetében véleményt nyilvánítsanak. Folyamato­san figyelemmel kell kísérni a hatáskörbe tartozók, a ká­derutánpótlásként tervezett dolgozók munkáját, taná­csokkal, példamutatással és képzéssel elő kell segíteni, hogy egyre inkább megfelel­jenek a szocialista típusú vezetői követelményeknek. (Kivonatos idézet a pártveze­tőség beszámolójából.) Domoszlai Béla, 31 éves rendszerszervező . üzemmér­nök. A KISZ-munkávai a honvédségnél, az ércbányá­val népi ellenőrként ismer­kedett meg, aztán a Heves megyei Ruházati Ipari Vál­lalattól jött Gyöngyösoroszi- ba. Javasolta, hogy honosít­sák meg a „Dolgozz hibátla­nul” munkamódszert és ez­zel szélesítsék, az újabb kö­vetelmények szerint fokozzák a munkaversenyt. Az ügy támogatósára több vezetőt, csapat- és brigádvezetőt igye­kezett megnyerni. Felméré­seket, kérdőíveket készített, összeállította az éves DH- tervet. megszervezte a folya­matos értékelést. Ehhez kap­csolódott a KISZ Radar-ak­ciója. Domoszlai Bélát egy éve választották meg KISZ-tit­Milllők — aprópénzből Fejlődik a személyi szolgáltatás Megyénkben évek óta a Technolux a gazdája az úgynevezett „személyi” szol­gaitatásoknak. A ktsz ilyen jellegű tevékenysége — a helyes politika következtében — időről időre többet mutat. A fodrászait, kozmetikai, fényképészeti munka értéke tavaly együttesen meghalad­ta már a 36,5 millió forintot is, a teljes árbevétel mintegy kétharmadát adta, az idén pedig — mint tervezik — még nagyobb lesz. Hajvágásból, borotválás- ból, dauerból, vagy éppen­séggel arckezelésből — még ha emelkedett is’ az áruk — nem valami könnyű egybe- gyűjteni az emlitetit össze­get. A számok kétségtelenül fáradságos munkát, kitartó igyekezetét takarnak. Mert a forgalom növelése — mint isrtneretes — nemcsak a díj­szabáson múlik, hanem sok mástól is függ. A kedves vendégnek a legkülönfélébb módon kell a kedvében jár­ni. Nem elég egyszerűen becsalni az üzletbe, egy sor szakmai fogással meg is kell tartani érdeklődését, szim­pátiáját Kulissza ti tkok közé szán­dékozott bepillantást enged­ni ez az írás. Sólymos Fry renc, a Technolux Szolgálta­tó Szövetkezet főkönyvelője — gazdasági elnökhelyettese — azonban nem beszélt ilyesmikről. A legnagyobb természetességgel magyaráz­ta találkozásunk alkalmával a minap, hogy igazán semmi különös nincs az igyekeze­tükben. noha eppen legutóbbi eredményeikkel — országos versenyre is „bene­veztek”, beadták pályázatu­kat oda, ahol véletlenül sem osztogatják könnyelműen az elismerést, a kitüntetést. — Alapvető követelmény­nek tartjuk a szakma kellő ismeretét, aztán pedig a rendszeres továbbképzést, a- tapasztalatcserét, a vetélker dőköii való szereplést, az igényekhez, a divathoz való igazodást mondta., — Legjobbjaink éppen mosta­nában készülnek egy újabb rangos versenyre, amelyet majd Gyöngyösön megyei ..válogató” előz meg. S aki például tovább jut a máso­dik városunkból, nyilvánva­lóan nemcsak ügyességét vi­szi idegenbe, hanem, megint hoz is onnan valamit, ami itthon tovább kamatozik a szaktársak között. „Hazai” közönségünk örömére, meg­elégedésére. Mert mindig lát, hall, tanul valamit az em­ber. ami nálunk új lehet, i sikert arathat. — Másrészt vendégeink megnyerését szolgálja szocia­lista brigádmozgalmunk, amelyben, hogy csak. egyet említsek: célkitűzés a mű­veltség sokoldalú növelése is. Hiszen egyáltalán nem min­degy. hogy dolgozóik miként jelennek rrieg a „fogyasztók” előtt, mennyiben képesek modorukkal, viselkedésük­kel. társalgásukkal partne­reikké válni azoknak, akiket székükbe ültetnek. Csupán tavaly 27-en iratkoztak be középiskolába i« — Munkánkban keressük az újat, a praktikusabbat. Az elmúlt évben bevezetett új szolgaitatásunk például, hogy fényképészeink, kérés­re, gondoskodnak a kivá­lasztott fotók bekeretezé- séről is, hogy ennek másutt történő megrendelése ne okozzon külön fáradságot megrendelőinknek. S most további hasonló ötleteken törjük a fejünket. Nem utol­sósorban pedig hálózatfej­lesztésünkkel is iparkodunk törődni. Ahol csak lehet, ahol csak körülményeink engedik: megpróbáljuk kul­turáltabbá, vonzóbbá tenni műnk ahél y ein két. — Mit mutat ez utóbbiak­ból a tavalyi „mérleg”? — kérdeztük, — Az utóbbi években kez­dett nagyobb arányú mun­kák során, az elmúlt eszten­dőben további IS üzletünk felújítását, korszerűsítését sikerült elvégeznünk. Jelen­tősebb összegeket fordítot­tunk a fodrászatban, a koz­metikában abasári, felsötár- kányi, új-hatvani, a gyön­gyösi Fö téri, káli, lőrinci erőműi szalonjainkra, kisebb költséggel pedig apci, éger- csehi, parádi, selypi, tarnalc- leszi egységeinket csinosítot­tuk. A Zagyva-parti város, ugyancsak, tavaly fényké­pészműteremmel is gyara­podott. S itteni kollégáink­nak az egriekkel azonos telje­sítménye igazolja, hogy régi, jogos igényt tudunk kielégí­teni, a lakossággal kölcsönö­sen hasznos vállalkozásba — Milyen a folytatás, mi várható az idén? — .Mondhatjuk, hogy: bi­zonyos fokig ismét Hatvanon a. sor, hiszen túl azon, hogy például — új szolgáltatás bevezetésére — modern textiltisztító kisüzemmel is gazdagítjuk korszerű fényké­pészműtermet, laboratóriu­mot kap a Horváth Mihály úton. Ugyanekkor négy fod­rászszalon teljes felújítását tervezzük a városban. A mostani Patyolat helyén nagy női fodrászatot és koz­metikai részleget rendezünk be, ennek jelenlegi helyisé­gében, a Park Szálló köze­lében pedig a férfiak szá­mára nyitunk üzletet. Bél­apátfalva, az egri Lajosvá- tos, Recsk új női-férfi fod­rász-, illetve kozmetikai sza­lonhoz jut beruházásaink — a megyei tanács, a KISZÖV és az OKISZ támogatása révén. S többi -között idei tervünk az is, hogy a me­gyeszékhelyen jelentősen bővítjük, úgyszólván teljesen újjávarázsoljuk a Dobó téri, hídon túli üzletünket, hét munkahelyével a legnagyobb férfifodrász-szal onn á tess.zük. Egyéb fejlesztéseinkkel együtt 21 millió forintot fordítunk ebben az évben beruházá,sokra, éppen meg­duplázzuk eszközállomá­nyunk értékét, ám gond­jaink sajnos még mindig maradnak. — Erőfeszítéseink ellenére sem vagyunk elégedettek például az egri, Marx Ká­roly utcai női föd rász-szalo- núnkkal. vagy történetesen a Jókai utcai hasonló üzlet­tel. s nem tartjuk kieléoitn- nek a Hajdúhegy ellátását. A helyzet változtatásáról szőkébb lehetőségeink köze­pette sem mondunk le. H° nem most, később feltétlenül megoldást keresünk ezekre az esetekre is. Minden bizonnyal : a ked­ves -vendég örömére. ., r'-n CrV. kárnak. Akkor 34 tagot szám­láltak, most 62 fiatal dolgo­zik a szervezetben, az utóbbi egy-másfél éves munkájukról biztató elismeréssel szóllak a pártszervek beszámolói. A KISZ-titkár . nem párttag. Nem kérdeztem, talán azért nem esett szó arról, hogy az illetékesek érdeklődtek-e már szándékáról, vagy ő kérte-e, hogy vegyék fel a párt soraiba. Azt viszont el­mondta. hogy az idén a Köz- gazdasági Egyetemre jelent­kezett. — Elégedett, sikeres em­bernek mondhatja' magát? Domoszlai Béla válasza: erről korai lenne beszélni, hiszen alig jutott túl a pá­lyakezdés buktatóin. De úgy érzi. hogy az oroszi kollektí­va befogadta, a fiatalok és az idősebbek is bíznak benne, újabban belső ellenőrzéssel is megbízták, mert Bruzsa Ferencné szülési szabadságra, megy.-Fejből mond,ta a pon­tos dátumot, 1979 július 24- én a vállalat támogatásával Gyöngyösön, a Kócsag út 18! szám alatt, gyönyörű három/ szobás lakást kaptak. A technikus vájár A két kongresszus közötti időszakban Gyöngyösoroszi­ban, is a gazdasági építőmun­ka, a gazdálkodás intenzív jellegénél: erősítése, a haté­konyság növelése, a minőség javítása és az ésszerű taka­rékosság került a pártmun­ka előtérébe.’ Ezt hivatott a gazdasági vezetés és a mun­kások versenymozgalma szol­gálni. A korábbinál nagyobb és bonyolultabb feladatok megoldásához műveltebb, po­litikailag, szakmailag jobban képzett középvezetőkre van szükség. Csiba István 35 éves. Édes­apja is bányász volt, a gyön­gyösi XIJ-es aknától ment j nyugdíjba. A fiú követte ap­ját. majd Gyöngyösorosziban ! lett vájár. Meggyőződéssel vallja, hogy az ’ ércbányában kell a technika, de akkor nélkülözhetetlen a szakem­berek nagyobb tudása, fo­lyamatos képzése. Amikor megjelent a .minisztérium felhívása, hogy fizikai mun­kásokat iskoláznak be a ta­tabányai technikum nappali tagozatára, az ércbánya Csi­ba Istvánt jelölte. Ö vállal­ta, hogy felnőtt emberként négy évig tamil Int megy. kol­légiumban lakik, életében először. Amikor elvégezte a technikumot Gyöngyösoroszi­ban kérte, hogy a jobb kere­set miatt fizikai munkakör­ben maradhasson, így 1979. júliustól decemberig csapat- vezető vájárként dolgozott, De szakképzettségének meg­felelő beosztást kapott, technikusi beosztásban kör­letvezető aknász. Á bányá­ban jelenleg az ő keze alatt dolgozik a legtöbb ember, egy műszakban 25—30 fő. Jól ismeri a munkahelyet és az embereket, a két keze munkájával is meg tudja 1 mutatni, hogy mit, hogyan kell csinálni. Az a vélemé­nye, hogy mindenkit a meg­felelő helyre, biztosítsuk a feltételeket, akkor nagyobb fegyelmet, jobb teljesítmé­nyeket lehet követelői. Ez a további siker titka. A három ember vélemé­nye egyezik abban, hogy voltak és vannak nehézsé­gek. „De jó úton járunk, so­ha rosszabbul ne alakuljon sorsunk”. Mindhármuk éle­tének, sikerének meghatáro­zója a közösség érdekében végzett becsületes munka. Igaznak tartjuk a mondást, hogy egy csepp vízben ben­ne van a tenger. Vajon há­rom ember életének változá­sa néni: tükrözi azt a fejlő­désit. amelyet társadalmunk a két kongresszus közt ért el? Fazekas László HémsmGí 1980. március 15.« szómba! i.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents