Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-13 / 36. szám
9 Ha szól a sziréna ... Mentők hóban, fagyban PaüclöM kincsei Mindenki (elkapja a fejét, ha az utcán szirénázást hall. Mentők, tűzoltók, vagy a rendőrség? Egy biztos: sietős az útjuk. Emberek egészségéért, életéért küzdenek a gyorsaságukkal. Télen lassabb, nehézkesebb a forgalom. Síkos az út, akár frissen hullott a hó, akár az olvadás után fagyott a burkolatra. Aki ilyenkor az utakra merészkedik, annak nincs könnyű dolga. Hát még azoknak, akik éjjel-nappal hóban, fagyban, kötelességből járják az utakat. A mentők munkáját például nagyon megnehezíti a téli idő. Arról érdeklődtünk dr. Csapó Istvántól, a megyei mentőszervezet főorvosától, nekik milyen nehézséget okoznak az időjárási viszontagságok? — Ez az idő megszaporítja a baleseteket, bár ezek általában nem olyan súlyosak, mint nyaranta: az emberek óvatosabban, lassabban vezetnek. Annál többször sérülnek meg óvatlanságuk miatt a gyalogosok. Ilyenkor sportbalesetek is gyakrabban előfordulnak: az idén is be kellett már szállítani néhány síeléskor, vagy szánkózáskor megsebesült embert a . kórházba. Együttvéve ötödével több kiszállásunk van ilyenkor, mint a nyári hónapokban. Nehezebb körülmények között és többet dolgozunk. Megyénkben összesen 35 kocsi áll készenlétben, ezek egy- harmada tartalékban vár, bármikor mozgósítható, ha szükség van rá. — Az utak nagyon síkosak. Hogyan oldják meg a biztonságos szállítást? — Jóval lassabban lehet ilyenkor haladni. Nemcsak a .síkosság, hanem a rossz látási viszonyok is nehezítik munkánkat. Egerből például Sírokba nyáron fél óra alatt eljutunk, most egy-másfél órába is beletelik az út. Elakadásunk szerencsére nem volt. még nem kellett kérnünk a KPM, vagy a honvédség segítségét. Autóinkat megfelelően felkészítettük, kitűnő hógumikkal és láncokkal szereltük fel. így ilyenkor is aránylag biztonságosan lehet közlekedni. Saját javítóműhelyünk van, ahol a szerelők mindennap megvizsgálják a kocsikat. A forgalomba csak százszázalékosan megfelelő járműveket küldhetünk. Nekünk biztosra kell mennünk. — Akadt-e probléma az időjárás okozta késlekedésből? — Minden autónkba felszereltük az életmentéshez alapvetően szükséges eszközöket, már a megérkezés után közvetlenül el tudják látni a sérülteket. A téli hónapokban eddig szerencsére nem volt olyan baleset, amelynél a kórházba érés ideje túlságosan sokat számított volna. Az életbiztonságnak megfelelő gyorsasággal hajtunk Nyáron a nagy forgalom akadályoz bennünket, ilyenkor a látás- és az útviszonyok. Soha nem könnyű a dolgunk. —O— Ezután egy mentőautó-vezetőt — aki nap mint nap a forgalomban van —, Román Antalt kérdeztük meg a tél nehézségeiről. Huszonkét éve dolgozik a mentőszolgálatnál, az egri járás a területe. — Régen, már nem is emlékszem, melyik évben esett ekkora hó. Minden télen nehéz a dolgunk, de most a szokottnál is több a veszély. De nem törődhetünk vele. ha megkapjuk a menetlevelet, akármilyenek az útviszonyok, indulnunk kell, éjjel ugyanúgy, mint nappal. — Mekkora utat kell megtennie egy nap? — Ez változó. Van úgy, hogy csak 50, máskor meg 400 kilométert. — Mi jelenti az úton a legnagyobb veszélyt? — Az, hogy ha megcsúszik a kocsi, ha beássa magát a kerék a hóba. De mindig Esmeri ön Goyát, Derkovitsot...? Képzőművészeti szabadegyetem Hatvanban A város lakosságának kép- zőművészeti ízlésformálása terén fontos szerepet tölthet be az a négyéves szabadegyetemi előadássorozat, amelyet szerdán indít a Hatvani Galéria részben munkásfiatalok, részben pedig a felnőtt érdeklődők részvételével. A kurzus a négy esztendő során 32 veti tett képes, filmekkel illusztrált előadást ölel fel. s hallgatói a művészetek eredetével, az egyiptomi, majd a görög képzőművészeti kultúrával eppen úgy megismerkedhetnek, mint későbbi korok, például Raffaello, Goya, Munkácsy, Derkovits, Gulácsy Lajos életművével. A szabadegyetemi előadásokat a Damjanich Szakmunkásképző Intézet Vécsey utcai .klubtermében rendezik minden alkalommal, s előadói a Képzőművészeti Főiskola, a Nemzeti Galéria és a Szép- művészeti Múzeum jeles műtörténészei lesznek. A szabadegyetem szerdai nyitányán, délután fél 2 és este fél 6 órai kezdettel dr. Végvári Lajos, a Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető professzora tart vetített- képes előadást „A művészetek eredete” címmel, majd bemutatják az ..Anyag művészete" című színes filmet. A részvétel díjmentes. irodalmi farsang Megjelent a Kincskereső februári száma Megjelent a Kincskereső című ifjúsági irodalmi folyóirat legfrissebb száma. A februári Kincskeresőt a farsang révén a humor jegyében állították össze a szerkesztők. Csupa derűs írás lopott helyet, így például örké ny István egyperces novellái. Kovács Agnes válogatásában pedig afféle nér>i egypercesek, falucsúfolók, rá- tótiádák. Hasonló vidámságot kínál Kádár Péter Nincs többé reménytelen eset című írása, mi), február 13.. szerda amely egy bizonyos Béla a matekkel kapcsolatos problémáit ecseteli. A török időkbe vezet Gáldonyi Béla A kapitány futára című elbeszélése. Az ifjúsági folyóirat ezúttal közli Rónaszegi Miklós nemrég megjelent könyvének. Az indián hercegnőnek egy izgalmas részletét. Veress Miklós tollából egy vidám versciklus, a Cirkusz darabjait olvashatják az irodalomkedvelők. A költővel Zalán Tibor készített interjút.' A hagyományoknak megfelelően a Kincskereső e számát karikatúrák egészítik ki. ezúttal Dallos Jenő illusztrálta az irodalmi farsangot. akad egy lapát, vagy egy ápoló, aki segít. Kerültünk már olyan helyzetbe, hogy egy számomra ismeretlen utcában éjszaka többször kellett előrehajtani majd hátratolatni, amíg valahogy kijutottunk. Azért csak megbirkóztunk ezzel is. — Melyik volt a legnehezebb szolgálata az idén? — Volt egy nap, úgy január 10-e körül, mikor délelőtt havas eső hullott Egerben. Szinte lehetetlen volt közlekedni, a nagyobb kocsik és a csuklós buszok áll- tóhelyből sem tudtak elindulni. Csak lépésben lehetett haladni. Akkor — ha jól emlékszem — két gyalogosbaleset is történt a Lenin úton. — Az autósok és a gyalogosok — megítélése szerint — alkalmazkodtak-e a téli időhöz? Megadják-e az elsőbbséget a megkülönböztetett jelzésű mentőautóknak? — A közlekedési morál! szerintem az utóbbi években javult. Bár a gyalogosok jobban ügyelhetnének, mert most nagyobb a féktávolság. Ugyanez vonatkozik a követési távolságra is. Sok koc- conás adódik abból, hogy nehezebben lehet megállni. Nekünk egy-két kirívó esettől eltekintve mindig előzékenyen utat engednek. — Nem ideges amiatt, hogy most lassabban tudja kórházba szállítani a betegét? — Nemcsak a gyorsaság, a betegellátás is fontos, s fel vagyunk szerelve korszerű orvosi eszközökkel és hozzáértő személyzettel. Nincs arra szükség, hogy a beteg testi épségét veszélyeztetve érjek el gyorsabban a kórházba. Nem árut, anyagot — beteg embert szállítok, így másként kell gondolkodnom és vezetnem. — Köszönjük a beszélgetést — s ahogyan a mentősök egymás között mondják —, jó utat, Román bajtárs! (G. L.) Végre elhelyezkedett a GEI- nél. Néhány hónapja kapta már a fizetését, de á munkájáról csak annyit tudott hogy a rövidítés Gravitáció Ellenőrző Intézetet jelent. Hogy mi a gravitáció, azt megnézte a lexikonban — emlékezett is valamire az iskolából —, de hogy mit kell rajta ellenőrizni, azt senki nem árulta el. Egyre hosz- szabb cigarettákat szívott, egyre gyorsabban végzett velük. Elhatározta: tanulni fog. Az első meglepetés akkor érte, amikor közölték vele: nem támogatják, mert a geofizikai ismeretek nem kapcsolatosak az Intézet munkájával. Jövőre válasz- szón valami mást a kínálkozó ezer lehetőség közül. Az Intézetnek akkor égető szüksége lesz — majd gkkor megmondják, hogy mire. Makacs fickó volt. Fejébe vette, hogy a végére jár. Idejéből futotta, hisz úgyis egész nap bent ücsörgött az Intézetben, dolga egy szál se. De úgy látszik, a kollégáinak sem. Ha már egész nap beszélgetni kell. miért ne ejthetnének néhány szót a gravitációról is? Ha a bennfentesebbek meglátják, hogy ő mennyire laikus, bizonyosan félreteszik azt á kutya szakmai féltékenységet .. . Csalatkozott. Mindenkivel mindenről lehetett társalogni, férfiakkal nadráganyagokról, még lányokkal lányokról is, de ha a gravitációra fordult a szó, be... Lank ás hegyoldalak, csengős-csilingelős juhnyáj, szomorkás dallamú furulyasző ... Ez jut minduntalan az ember eszébe az egri vármúzeum pásztorművészeti kiállításán. A palócföld ritka kincseit láthatjuk itt, amelyeket a balassagyarmati Palóc Múzeum, a miskolci Hennán Ottó Múzeum, a gyöngyösi Mátra Múzeum, az egri vármúzeum, valamint a Népművészeti Múzeum anyagából válogattak. A kiállítás rendezője dr. Zólyomi József. a Palóc Múzeum igazgatója. őt kértük, legyen kalauzunk. ,— A palócföld Nógrád, Heves. Szolnok, Pest. és Borsod megyék egy részének összefoglaló neve — mondotta. — E táj földrajzi adottsága az elmúlt évszázadok során leginkább az állattartásnak kedvezett. A Mátra, a Bükk, a Cserhát makkos erdői a sertéskondák százainak biztosított egész évben táplálékot. A terméketlen hegyoldalak a nagyszámú birkanyájaknak adtak tavasától őszig legelőt. A folyók, a patakok irányát követő rétek, a ligetes erdők a ló" és szarvasmarha-tartásnak kedveztek. — Az állatok őrzése, legeltetése, gondozása a melléjük fogadott pásztorok dolga volt. Az egész évben tanyákon, erdei szállásokon élő pásztorok, a munkához, a zártabb életformához igazodó eszközöket hoztak létre. A munka megkönnyítéséhez, a sajátos életigényekhez formált tárgyak készítése, használata — a népművészeten belül — a pászrtorművészet kialakulásához, önálló stílussá érlelődéséhez. a múlt század közepétől pedig annak kivirágzásához vezetett. — A pásztorművészet ki- teljesedéséhez hozzájárult az is, hogy az állatállomány csökkenésével a pásztorok a tanyákról, a pusztákról a falvaikba költöztek, s közvetlenebb kapcsolatba kerültek a parasztsággal. A foglalkozáshoz szükséges munkaeszközök tetszetős kivitele, díszítettsége a pásztor számára elismerést, tekintélyt biztosí* zárkóztak az emberek. Idővel az is megfordult a fejében: ezek itt nem nagyon érthetik a dolgukat. De ezt a gondolatot elhessentette. Akkor minek kapnák a fizetésüket? Igaz, ő is kapja. No, meg ne ártson! De ő még csakugyan nem tudott semmit a gravitációról.. . De ha nem geofizika, akkor miért nem mondják meg az embernek, merrefelé tapogatózzon? Kilencvenes pulzusára kapott valami bogyót, de nem sokat használt. Azt is kinézte már, mikor rendel az idegorvos. Akkor vágott be a jutalom. Szédelegve bámulta a borítékot, amely olyan valószínűtlen távolságban lebegett előtte, mintha* nem is a tulajdon kezében' tartaná. Először arra gondolt: elállítódott a fejében valami. Lassan mégis sikerült kishitűségén felülkerekednie. Többre hivatott ember kell legyen, aki most sem azon jojózik, hogy a váratlan dohányt mire költse. hanem azt hányja-veti, mi haszna lehet abból az országnak meg az emberiségnek. ha az Intézet három vidéki és öt fővárosi mérőhelyén — a balatonfüredi kivételével valamennyi ultramodern toronyépület — rendszeresen ellenőrzik a szabadesés! gyorsulás nagyságát. és negyedévenként megállapítják, hogy változatlan . .. Ennyit sikerült véletlenül megtudnia a koor, Trencsényi Imre: Á hétfejű sárkányj tudománya tett a falusi gazdák körében. Szép formájú botok, karikás ostorok sorakoznak az első vitrinekben. Fejedelmi jelkép valamennyi darab. — Az őrzéshez, a legeltetéshez, az állatok gondozásához szükséges eszközökkel minden pásztornak rendelkeznie kellett — magyarázza dr. Zólyomi József. —A tárgyak elkészítéséhez, kidíszítéséhez, faragásához természetesen nem minden pásztor értett. .— Hány pásztorművészt tarthatunk számon polócföl- dön? — A századforduló táján az egész palócföldön csupán tizenöt faragópósztor élt. Számuk a két világháború között tovább csökkent. A szép, tetszetős tárgyaikat készítő pásztorok ismert és társaik körében is megbecsült emberek voltak. Megrendelésre is dolgoztak. Munkájukért a nyájból vagy a kondából kiszakított birkával, disznóval fizettek. — Láthatunk a tárlaton minden olyan fontos eszközt, amely a pásztorok mindennapi életének tartozékai. Mit tudhatunk az elkészítés technikájáról? — Az erdővel bővelkedő palócföldön a pásztorok munka- és használati eszközeinek nagyobb része fából készült. Főleg díszítésre, szívesen felhasználták az elhullott állatok csontjait is. A vidékünkön fellelhető, múzeumokban őrzött pásztorfaragások többsége a múlt század nyolcvanas és századunk 30-as évei között készültek. Megformálásuk arra dinációs osztály szakoktatási előadójától, aki nem azért volt ennyire közlékeny, mert hivatalból nem térhetett ki a fiatal kolléga tudásszomja elől, hanem mert ő is a büfében hallotta előző nap, és fitogtatni akarta a jólértesültségét. — Nem pénzkidobás ez? — kérdezte tágra nyílt szemmel a fiatal kolléga, de rögtön rá kellett jönnie, hogy túl sokat beszélt, s ezzel egyetlen bizalmas emberét is elvesztette. i — Nem az én szakmám — törölte meg bajuszát az előadó, és sietve elhagyta a büfét. • Fiatalemberünk nem hagyta magát. Osztályvezetőjéhez fordult, aki más összefüggésben előszeretettel emlegette diplomáját, és akiről az intézeti közvélemény el tudta képzelni, hogy legalább egy diplomája a munkakörével kapcsolatos. — Demagóg beszéd! — csattant fel a fejlesztési osztály vezetője. — Én ilyen idős koromban... — itt elakadt, majd nagy meggyőződéssel fröcsögte: — örültem volna, ha egy ilyen tudományos intézet levegőjét szívhatom, és szívhatom magamba a tudást... — Ugyan mit szívtál ezzel a lopótök fejeddel? — sandított a félig nyitott széf elé a fiatalember, de most egy vödör Napóleon sem tudta volna a lényegtől eltéríteni : — Ezt akarom én is! — kiáltotta. — Tudni akarom, hogy mit csinálok! — Ha tudni akarja — vö- rösödött el az osztályvezető —, maga nem csinál semmit! Érti? Semmit! — Nagyon jól tudom! Hisz éppen erről van szó! De én tehetek róla? — Hát talán én? Ha nem tetszik,, keressen magának más helyet, ahol kedvére kritizálhat! Mert máshoz, úgy látom, nincs nagy kedve! (Fotó: Perl Márton) az időszakra esik, amikor a több évszázados múltú pásztordinasztiák sorra felbomlanak, s az állatállomány megfogyatkozásával a pásztorok életformája is megváltozik. Az ekkor készült tárgyak már nem a pásztorélet megkönnyítésére szolgálnak. Az ügyesebb kezű pásztorok, a régebbi forma és minta alapján, megrendelésre készítik tárgyaikat: gyűjtőknek, múzeumoknak. A díszítő technika így is változatos. A legtöbb tárgy domború faragással készült. — Vannak itt nagyon szép áttört díszítések is. — Ezek fűrészelt technikával készültek és csakis a palócföldön ismertek, elsősorban a lócák háttámlái k szültek így, de a bölcső, a kanalas, a tányértartó fogas díszítésénél is szívesen alkalmazták ezt a technikát. — Ugyancsak változatos az itt kiállított tárgyak témavilága ... — A faragások díszítményei alkotóiknak, a pásztoroknak sajátos életformájából, a természet közelségéből, vágyaiból, törekvéseiből merítik témájukat. Az elérhetetlen vágyak csak a faragásokon valósulhattak meg. Az ivóbegrék oldalaira faragott képeken például gyakran találkozhatunk a pásztor előtt térdeplő pandúr, jegyző megjelenítésével . .. Hosszan időzhetünk a pásztorművészet emlékei között. A fellelhető legszebb és legbecsesebb emlékek ezek. Palócföld kincsei. (P. D.) Mire a fiatalember az igazgató elé került, a híre már fordult egyet. Ez kissé meglepte, hisz ahogy levegőt kapott, azonnal ide indult. — Ejnye, kedves barátom — csóválta a fejét az igazgató —, nem tanulta meg, hogy nem kell mindig ajtóstul a házba rohanni? — Miért mindig? — meresztette szemét a fiatalember. — Maga fél éve van nálunk, igaz? Tanult nyelveket, ezt-azt. rendben van. De mit tud általában az életről? — Igazgató elvtárs. én nem általában az életről... — Nocsak! Ez kezd érdekes lenni. Mondja tovább! — Novay elvtárs. én szeretném a szakmát megtanulni... ! — Milyen szakmát? — Hát... a geofizikát... 7 — Miért éppen a geofizikát? — Hát a gravitáció .. ! — No persze, a gravitáció — legyintett az Intézet vezetője. — Főnök! — kulcsolta össze kezét a fiatalember. — Hadd menjek inkább mérőállomásra! Akár vidékre is ... ! — Miféle mérőállomásra? — meresztett nagy gülü szemeket az egyébként min- dig mosolygó úriember. — Hát ahol... izé ... —• bizonytalanodott el hősünk. — Nincs itt semmiféle mérés! — kezdett fel-alá rohangálni az igazgató. — Nem tudom, ki beszéli tele a fejüket minden marhasággal. De majd én megmutatom ... ! — hirtelen megállt és felemelte a mutatóujját: — Talán majd ez-1 után! Százmilliós beruházás !... Ejnye, kérem. hagyjon engem békén, tmn magának közvetlen főnöke, hol foglalkozik az igazgató mindenkinek a hasfájásaival?.., a
